Galvács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A képviselő-testület és annak szervei számára a jogszabályokban megállapított feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Galvács Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3752. Galvács, Bereg út 10. szám.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.galvacs.hu.^[1]

3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.

4. § (1) Az önkormányzat számára meghatározott feladatokat Galvács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és az Önkormányzat szervei látják el.

(2) Az Önkormányzat szervei különösen:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) Közös Önkormányzati Hivatal,

d) Társulások

5. §Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.” ^[2]

1. Fejezet

Az ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

„6.§ (1) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § határozza meg.

(2) Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:

a)        START közmunkaprogramok szervezését, lebonyolítását.

b)        társadalmi szervezetek támogatását.”

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.”

7. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának pénzbeli mértékét, módját az éves költségvetés határozza meg.

(2) Új önkormányzati feladat vállalása esetén rendelkezni kell a feladatellátás pénzügyi fedezetéről, módjáról.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

1. A Képviselő-testület

8. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, az erről szóló megállapodás körébe tartozó esetekben a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a megválasztott önkormányzati képviselők tevékenysége útján látja el.

(2) A Képviselő-testület 3 főből áll.

A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton a napirendi pontok megjelölésével (telefon, telefax, elektronikus levél, távirat stb.) is összehívható bármely munkanapra.

(3) Rendkívüli ülést az Mötv rendelkezésen túl össze kell hívni, ha:

1. azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik,
2. azt a képviselő-testület tagjainak legalább fele indítványozza.^[3]

10. § A képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására tagjai közül határozattal 2 fő képviselőt bíz meg, nevüket a 2. függelék tartalmazza.

10/A.§ ^[4]A képviselő-testület által

1. polgármesterre átruházott hatásköreit a 2. melléklet,
2.  jegyzőre átruházott hatásköreit a 3. melléklet,
3.  társulásra átruházott hatásköreit a 4. melléklet

tartalmazza.”

2. A munkaterv

11. § (1) A képviselő-testület munkáját a félévenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervet minden év december 31-ig, illetve június 30-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervre javaslatot tehet:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. jegyző,
4. aljegyző,
5. képviselő.

12. § (1) A munkaterv tartalmazza:

1. az ülések tervezett időpontját,
2. a képviselő-testületi ülés napirendjét,
3. a napirendek előadóit,
4. a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét,

(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselők részére, és közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

3. Előterjesztések

13. § A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a Képviselő-testület döntése szükséges.

14. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

1. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
2. döntést igénylő javaslat, amely rendelet megalkotására, vagy határozat meghozatalára irányulhat,
3. tájékoztató, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

15. § Döntést igénylő javaslat előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő és a jegyző jogosult.

16. § (1) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:

1.  önkormányzati rendeletalkotás,
2.  intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
3.  helyi népszavazás kiírása,
4. önkormányzati jelképek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,
5. munkaterv,
6. önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,
7. társulás létrehozása, csatlakozásról, kilépésről szóló döntés.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását és ismertetését.

17. § Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.

18. § (1) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.

(2) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. munkanapig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

(3) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.

4. Az ülés összehívása

19. § ^[5]A képviselő-testület ülését – amennyiben a körülmények másként nem indokolják – az Önkormányzat székhelyén kell megtartani.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester tartós egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korban legidősebb képviselő hívja össze.

20.§ (1) ^[6]

Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülést megelőző legalább 5 nappal korábban kézhez kapják.

(2) A meghívót a polgármester írja alá, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(3) Halasztást nem tűrő esetekben a testületi ülés formális meghívó nélkül is (telefon, email) összehívható.

21. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésévek egyidejűleg –hirdetőtáblán a lakosságot is tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.

5. A képviselő- testület tanácskozási rendje

22. § A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

23. § ^[7]Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

:

1. megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
2. tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről
3. előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
5. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők tekintetében,
6. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólhat,
7. a tanácskozás rendjének fenntartása.

24. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

1. jegyző, aljegyző
2. egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és
3. akiket a polgármester külön meghívott.

(2) A 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.

25.^{[8] [9]}§

„25. § (1) A nyilvános testületi ülésen jelenlévők a polgármester engedélye alapján az egyes napirendi pontokat illetően felszólalhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(2)A képviselő-testület zárt ülést tart törvényi rendelkezés, az érintett kérése és a képviselő-testület döntése alapján a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint.

(3) A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző köteles beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.

(4) Képviselő-testület Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - bármely képviselő javaslatára - zárt ülést rendelhet el. 

(5) A zárt ülésen hozott döntésről a Polgármester a képviselő-testület eseti döntése alapján – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – a nyilvánosságot tájékoztatja.

26. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megvizsgálja a határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve anélkül távol lévő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.

27. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület dönt.

(2) A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

28. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

29.§ Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

30. §^[10] A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra

31. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.

(2) A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

6. Sürgősségi indítvány

32. § (1) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. települési képviselő,
4. jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig lehet írásban benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül – minősített többséggel – határoz.

33. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

34 § (1) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. Az előterjesztő válaszadását követően a jelenlévők hozzászólhatnak a napirendi ponthoz.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az észrevételekre.

(3) A szavazás előtt a jegyző észrevételt tehet.

7. A tanácskozás rendjének fenntartása

35. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amely során az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

36. § A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a nyilvános ülésen megjelent rendzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel a terem elhagyására kötelezheti.

37. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

38. § Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, és bántó kijelentéseit rögtön nem vonja vissza, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet nem követi meg, széksértést követ el. A széksértés tényét a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg és a képviselő 1 havi tiszteletdíját 25 %-kal  csökkenti.

8. Határozathozatal és a szavazás módja

39. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.^[11]

40. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § -ában meghatározott döntések meghozatalához.

41. §^[12] Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell

42. § A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.

43. § (1) A képviselő-testület névszerinti szavazást a törvényben meghatározott esetekben rendel el. Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti.

(2) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.

(3) A névszerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá és az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

44. § (1)  A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a képviselők legalább egynegyedének a kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.^[13]

(2) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon külön helyiségben urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazás eredményét, a szavazásban résztvevők megnevezését.

9. A Képviselő-testület döntései

45. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

1. képviselő-testületi tagok,
2. polgármester,
3. alpolgármester,
4. jegyző.

(2) Az érintettek a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésüket a polgármesternek nyújtják be, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(3) A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik.

46. § (1) A polgármester a jegyző útján terjeszti a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést tartalmazó indítványt a Képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület a rendelettervezet szakszerű előkészítésével a jegyzőt bízza meg, szükség esetén a rendelet tárgya szerinti szakértőt kérhet fel.

47.§ (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.

(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhető tenni oly módon, hogy a jogosultaknak legalább 3 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a tervezet témájához, illetőleg névtelenül érkezett.

(4) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni

(5) A rendelet-tervezet készítője a beérkezett véleményeket áttekinti, azok elfogadásáról, elutasításáról a honlapon közzéteendő összefoglalót készít.

48.§ Nem bocsátható véleményezésre:

1. a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának tervezete
2. költségvetést érintő, állami és egyéb támogatások felhasználásáról szóló tervezet
3. az a tervezet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik
4. az a tervezet, amelynek egyeztetése a község pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyezteti,
5. a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
6. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
7. a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.

49. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.

50. § A polgármester és a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

51. § A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

52. § (1) A rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erről szóló polgármesteri indítványról a testület vita nélkül hoz határozatot.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(3)^[14] Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kihelyezésével történik.

53.§^[15]A képviselő-testület rendeletének megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11§ (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.”

54.§^[16]A képviselő-testület határozatainak megjelölésére IM rendelet 15.§ rendelkezései alkalmazandók.

55. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) napirend elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c)^[17] képviselői felvilágosítás kérésre adott válaszokról,

,

d) név szerinti szavazás elrendeléséről,

e) titkos szavazás elrendeléséről,

f)  sürgősségi indítvány napirendre vételéről.

56. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.

57. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.

10. A jegyzőkönyv

58. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyv készül. Egy példányt – a zárt ülés kivételével – a lakosság tájékoztatása érdekében a Faluház könyvtárában kell elhelyezni.

(2^[18][1] [2

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl:

           a) az ülésről távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

           b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

            c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát.

(3)^[19] A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó;
2. a jelenléti ív;

az előterjesztések és azok mellékletei

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.^[20]

11. Közmeghallgatás^[21]

60. § (1) A törvényi kötelezettségen felül közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület erre irányuló döntése alapján.

(2) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell.

61.§ A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók

11/A. Lakossági fórum^[22]

61./A § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb döntések előkészítésére a település lakosságának széles körét érintő ügyekben a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.

12. Az önkormányzat társulásai és együttműködései

62. §^[23] (1) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Szoctv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban Gyvt.) meghatározott szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátására jogi személyiségű intézményfenntartó társulásban vesz részt.

(2) Az Önkormányzat a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására társulásban vesz részt, valamint többcélú kistérségi társulás tagja.

63. § Az önkormányzat az óvodai nevelési feladatai ellátásáról a Szendrő Város Önkormányzattal kötött feladat ellátási szerződés alapján gondoskodik.

IV. Fejezet

1. A képviselő jogállása^[24]

64. § (1) Az önkormányzati képviselőt megillető jogok és kötelezettségek körét az Mötv.

32. § rendelkezései határozzák meg.

65. §^[25] (1) A képviselő felvilágosítás kérési jogát a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően gyakorolhatja.

(2) A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van lehetősége.

66.§ Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

67.§ Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a felvilágosításkérésre adott választ, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben a felvilágosítást kért képviselő köteles részt venni.

2. A polgármester

68. § (1)^[26] A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:

1. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
2. feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
3. segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
4. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
5. rendszeresen fogadóórát tart.

(3) ^[27]A polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban döntést hozni:

„a) önkormányzati pályázattal kapcsolatos kérdésekben.”

3. Az alpolgármester

69. §^[28] Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

4. A képviselő-testület hivatala

70. §^[29] (1) A Hivatal szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztségek – 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő -egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el - a Hivatal székhelye szerinti polgármester megbízása alapján.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

1. Az önkormányzat költségvetése

71. § Az önkormányzat évente meghatározza  költségvetését.

72. § A képviselő-testület a költségvetést önálló rendeletben állapítja meg. A koncepciót a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az Áht-ben meghatározott határidőig.

73. §^[30] (1) Az Önkormányzat költségvetésének tárgyalása két fordulóban történik.

(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján költségvetési koncepciót kell készíteni, amelynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét,

b) meg kell határozni a kiadások sorrendjét.

(3) A második fordulóban, a költségvetési törvény elfogadását követően történik a költségvetési rendelet tervezet előterjesztése és elfogadása.

2. Az Önkormányzat vagyona

74. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó helyi szabályokat, továbbá a törzsvagyon forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes tárgyait és a vagyontárgyakról történő rendelkezés feltételeit az Önkormányzat vagyonáról rendelkező önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. A gazdálkodás ellenőrzése

75. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső- és pénzügyi ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

76. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

77. § (1) Hatályát veszti

a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1995.(VI.21.) önkormányzati rendelet,

b) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 8/2002.(XII.10) önkormányzati rendelet,

c) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 10/2006.(VIII.9.) önkormányzati rendelet,

d az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 12/2006.(X.12.) önkormányzati rendelet,

e) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 7/2007.(XI.14.) önkormányzati rendelet,

f) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 9/2009.(XII.2.) önkormányzati rendelet,

g) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 5/2010.(VII.2.) önkormányzati rendelet,

h) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 7/2010.(X.19.) önkormányzati rendelet,

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 4/2011.(IV.15.) önkormányzati rendelet,

j) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 8/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelet.

Slezsák József                                                                       dr. Istenes Ibolya

Polgármester                                                                         jegyző

Kihirdetési záradék

E rendelet 2015. március 13. napján kihirdetésre került.

Galvács, 2015. március 13.

                                                                                                          dr. Istenes Ibolya

                                                                                                          jegyző