Galvács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2025. 04. 28Galvács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonával való rendelkezés szabályairól
[1] A rendelet megalkotásának célja az önkormányzati vagyon megőrzése, értékének és állagának védelme, rendeltetésének megfelelő, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, továbbá a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
[2] Galvács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) és 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Galvács Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére.
(2) A rendelet szervi hatálya kiterjed
a) az Önkormányzatra és annak szerveire,
b) az Önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: Intézmények),
c) az Önkormányzat gazdasági társaságaira.
(3) Külön önkormányzati rendelet szabályozza
a) a közterületek használatának módját,
b) a kiadások készpénzben történő teljesítésének módját.
2. Az Önkormányzati vagyon
2. § (1) A törzsvagyon körébe a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2)-(4) bekezdése által meghatározott vagyonelemek tartoznak.
(2) Vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítéséről külön rendeletben lehet rendelkezni.
(3) Az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében foglaltakon túl az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik:
a) kulturális örökségek,
b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások,
d) önkormányzati Intézmények kezelésében lévő vagyon,
e) a nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
f) sportpályák és sportcélú létesítmények.
(4) Helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképesnek megállapított törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető forgalomképessé.
(5) Az üzleti vagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
(6) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását – amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvt. nem zárja ki – a Képviselő-testület rendeletével, a művelési ágát illetve megnevezését határozatával megváltoztathatja.
(7) E rendelet mellékleteit a Képviselő-testület szükség esetén bármelyik ülésén, de a tárgyévet követő május 31. napjáig kötelezően felül kell vizsgálnia a tárgyév december 31.
3. Vagyonkimutatás, vagyonnyilvántartás
3. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal útján a jegyző tartja nyilván.
(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának kimutatását a 2. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának kimutatását a 3. melléklet, a forgalomképes üzleti vagyonának kimutatását a 4. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(2) A vagyonkimutatásban az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, ezen belül a forgalomképtelen törzsvagyont (kizárólagos önkormányzati tulajdon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elkülönítés fenntartásával) és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont külön bontásban kell szerepeltetni.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell a vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) Az egyes vagyoncsoportokon belül az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat mennyiségben – mérleg szerinti értékben –, a részesedéseket, értékpapírokat (portfolió vagyont) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tételesen és mérleg szerinti értéken kell számba venni.
(5) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) állományának folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, – az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(2) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.
6. § (1) Az Nvtv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 4, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 8 évre készül.
7. § (1) A forgalomképes üzleti ingatlanok esetében az Önkormányzat nem él az értékhelyesbítés módszerével.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:
a) ingatlanvagyon esetén az Önkormányzat által megbízott ingatlanforgalmi értékbecslő által készített 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,
b) ingó vagyon esetén a piaci érték,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén ha az
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,
cb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyam,
cc) egyéb társasági részesedés, úgy 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés,
d) befektetési jegyek esetén a tőkepiaci jogszabályok által meghatározott előírások figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyon részértéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén – ha szerződés erről nem rendelkezik – az értékesítést végző szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra, és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése vagy hasznosítása csak egyetlen természetes vagy jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.
(7) A döntési jogosultságokra vonatkozó értékhatár megállapításakor az értékcsökkentő teherként értékelt vagyoni értékű jogokat figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A nem versenytárgyalás útján bonyolított, vagy a nem ingyenesen történő vagyonátengedés esetén az elidegenítéskor vagy egyéb módon történő hasznosításkor a mindenkori forgalmi értéket kell alapul venni, de az ellenérték nem lehet alacsonyabb, mint a vagyonnyilvántartásban szereplő érték.
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelőt bízhat meg az Nvtv. 11. §-ában megállapítottak figyelembevételével.
5. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
9. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a Képviselő-testület dönt.
(2) A Polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
6. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
10. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítások, megterhelések tekintetében
a) az egy éven belüli időtartamot meg nem haladó ügyletek esetében a polgármester,
b) az egy évet meghaladó ügyletek esetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.
7. Üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) Az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az üzleti vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, továbbá megterheléséről a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(3) Az Önkormányzat közigazgatási területén más tulajdonát képező ingatlanok esetében elővásárlási jog érvényesítéséről a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(4) Az Önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságában és többszemélyes nonprofit gazdasági társaságában meglévő részesedésének vonatkozásában a társaság tagjait megillető jogokat a polgármester gyakorolja, kivéve a portfólió vagyonnal kapcsolatos jogokat. Az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása során a társaság tagjait megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(5) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában a társaság tagját megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. Az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait a Képviselő-testület választja. A munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező ügyvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.
(6) A gazdasági társaságokban képviseleti jogot ellátó tisztségviselők tevékenységükről írásban folyamatosan, évente egyszer személyesen számolnak be az illetékes szakmai bizottságoknak. A bizottságok a Képviselő-testület kérésére a beszámolók tapasztalatairól jelentést adnak.
8. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és megszerzése
12. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) közalapítvány javára, társadalmi szervezetek részére, más önkormányzat részére kedvezményesen átruházni,
b) közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, más önkormányzatnak ajándékozni,
c) közérdekű kötelezettségvállalás céljára megterhelni, felhasználni,
d) közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén átadni,
e) társadalmi szervezetek részére használatba adni,
f) az egyházak tulajdonjogi igényének rendezésére, társadalmi szervezetek tevékenységének támogatására, más önkormányzat részére feladat- és hatáskör átvállalása céljából átadni,
g) tulajdonos által közterület kialakítására térítésmentesen átadott területet térítésmentesen visszaadni, amennyiben közterületként az Önkormányzat azt nem kívánja felhasználni, csak a tulajdonosi jogokat gyakorló döntése alapján az Nvtv. 13. §-ának, valamint az Önkormányzat, továbbá a lakosság érdekeinek figyelembe vételével lehet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogosítványok gyakorlására Képviselő-testület csak és kizárólag abban az esetben jogosult, amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltaknak – bizonyítottan – feladataik ellátásához van szükségük az átadandó vagyonra.
(3) Idegen vagyon tulajdonjogának, használatának bármely okból történő ingyenes vagy kedvezményes megszerzésénél a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályok az irányadók.
9. Az üzleti portfolió vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
13. § Az önkormányzati portfolió vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület gyakorolja.
10. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
14. § (1) Az Önkormányzat vagyonának meghatározott körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében Képviselő-testület vagyonkezelésbe adhatja.
(2) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.
(3) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.
(4) Az Önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. és 19. pontjában felsorolt vagyonkezelő lehet.
(5) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglaltakon túlmenően:
a) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
b) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
c) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
(6) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.
15. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot az Nvtv. 11. § (13) bekezdésben foglalt kivétellel ellenérték fejében alapíthat.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapítása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, és a vagyonnal kapcsolatos valamennyi kötelezettséget.
16. § (1) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(2) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:
a) a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével, ellenértékét,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
c) az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 28-ig kell elkészíteni,
e) a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható,
f) a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
g) az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
h) a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,
i) a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket (letét, engedményezés, stb.) és egyéb biztosítékokat,
j) a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
k) a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
l) a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit.
17. § (1) A jegyző évente legalább egy alkalommal, a vagyonkezelő működésének zavarása nélkül, előzetes értesítés alapján ellenőrzi a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a vagyon rendeltetésszerű használatát.
(2) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.
(3) Az ellenőrzés során a jegyző jogosult:
a) a vagyonkezelő használatában álló ingatlan területére, illetve a vagyonkezelő által használt irodai és egyéb célú helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni,
c) a vagyonkezelőtől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni,
d) az átadott ingó vagyontárgyak meglétét és állagát ellenőrizni.
(4) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés tartalmazza a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatásét és a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat.
11. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
18. § (1) A vagyon elidegenítését vagy hasznosítását a Képviselő-testület és bizottságai, a Polgármester és a Jegyző kezdeményezheti.
(2) Az önkormányzati vagyon hasznosítása során vizsgálni kell a feltételeket, a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.
19. § (1) A 15 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az Nvtv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával történhet.
(2) A nyilvános versenyeztetési kötelezettség nem vonatkozik
a) a bérbeadásra, használatba adásra, amennyiben az az államháztartási körbe tartozó szervezet vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,
b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,
c) vagyonkezelésbe adásra az Nvtv. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint.
(3) A központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása pályáztatás útján – a kiírt pályázat feltételeinek megfelelően – a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.
(4) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 munkanapon belül kell írásban értesíteni.
(5) Az értékesítendő vagyonra vonatkozó pályázatot az Önkormányzat hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(6) A vagyontárgyak elidegenítése és hasznosítása során az ellenérték kiegyenlítése banki átutalás vagy a Képviselő-testület jóváhagyásával csereingatlan tulajdonjogának átruházása útján történhet.
(7) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:
a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
aa) ingó vagyon esetén az 1.000.000 Ft-ot,
ab) ingatlan vagyon esetén a 5.000.000 Ft-ot,
b) egy évet meg nem haladó bérbeadás esetén, továbbá amennyiben ezen rendelet hatálya alá tartozó bérleti szerződés kerül meghosszabbításra,
c) egy évet meg nem haladó haszonbérlet esetén,
d) vagyontárgynak az Önkormányzat által alapított vállalkozásba vitele esetén,
e) állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezése esetén,
f) a Képviselő-testület által biztosított opció esetén,
g) a versenytárgyalás kétszeri eredménytelensége esetén,
h) az Önkormányzat számára különösen előnyös értékesítés esetén,
i) ha az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja,
j) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elővásárlási jog, vételi jog, használat joga stb.),
k) amennyiben a szabályozási terv közterületből telket alakít ki és az más tulajdonos ingatlanához kerül hozzájegyzésre.
(8) A versenyeztetési eljárás szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
12. A vagyongazdálkodás ellenőrzése
20. § A Képviselő-testület a vagyon alakulását féléves és éves beszámoló keretében értékeli, szükség szerint javaslatokat fogalmaz meg.
13. Eljárás a tulajdonos képviseletében
21. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan jár el a vagyontárgyat érintő hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója szerv a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
14. A követelésről való lemondás, elengedés szabályai
22. § (1) A követelésről csak akkor lehet lemondani, ha a követelés az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján behajthatatlannak minősül.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt behajthatatlan követelést a számviteli nyilvántartásokból csak a jegyző előzetes jóváhagyását követően lehet kivezetni, törölni.
23. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege az 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.
(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege az 1 000 000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.
15. Az önkormányzati vagyon értékesítési szerződéseinek kezelése, nyilvántartása
24. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, kezeléséről, továbbá ezek módosításáról kötött szerződésekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(2) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.
(3) A nyilvántartásba fel kell venni és el kell helyezni azokat a szerződéseket, amelyeket a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőivel, vagy ezen ingatlanok elidegenítéséről jöttek létre, továbbá a társasházi alapító okiratokat, az Önkormányzat érdekeltségét is érintő gazdasági társaságok alapító okiratát (társasági szerződését), az Önkormányzat által létrehozott alapítványok létesítő okiratát, az Önkormányzat költségvetési szerveinek alapító okiratát, ideértve ezek módosítását és kiegészítését is.
(4) Az Önkormányzat képviseletében eljáró személy a dokumentumot az aláírást követő 5 napon belül köteles eredeti példányban, valamint általa hitelesített másolatban megküldeni a nyilvántartás részére. A dokumentumokhoz csatolni kell a Képviselő-testület vagy az illetékes bizottság által hozott határozatokat is.
(5) Ha a szerződés létrejötte vagy hatályba lépése harmadik személy hozzájárulásától, vagy hatóság engedélyétől függ, a hozzájárulást és engedélyt annak kézhezvételétől számított 5 napon belül meg kell küldeni a nyilvántartás részére.
(6) A nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek.
(7) A zárszámadás előterjesztésekor tájékoztató jelleggel összefoglaló táblázatot kell készíteni az előző év ingatlanforgalmáról, tételesen felsorolva a vásárolt vagy eladott vagyontárgyakat, a vételi vagy eladási ár megjelölésével.
25. § Ez a rendelet 2025. április 28-án lép hatályba.
26. § Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 5/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelet.