Damak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2008. (V. 29.) önkormányzati rendelete
Damak község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2008. 06. 06- 2008. 08. 06Damak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2008. (V. 29.) önkormányzati rendelete
Damak község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről
Damak község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben, valamint az „Épített környezet alakításáról és védelméről” szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben az építés helyi rendjének biztosítása érdekében megalkotja Damak község Helyi Építési Szabályzatát és elrendeli annak alkalmazását. Damak község Helyi Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező mellékleteket együttesen kell alkalmazni.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A rendelet hatálya]
(1) E rendelet hatálya Damak Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket, területet kialakítani, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban Ktv.) az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Damak község Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban HÉSZ), és a rendelet mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. Jelen rendelet előírásaitól eseti eltérést az I. fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat – az országos érvényű előírások keretein belül, ahol és amely tárgyat érintően erre a HÉSZ kifejezetten feljogosítja.
2. § A belterület és a belterületi határ módosítása]
(1) A belterület határvonalát a Belterület Szabályozási Terve (1. sz. melléklet, rajzszám: TRT_02) tünteti fel. A határvonal az érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot alapján került feltüntetésre. A rendelet hatályba lépéséig folyamatban lévő belterületbe vonásokat az építéshatósági eljárás során figyelembe kell venni annak ellenére, hogy a Szabályozási Terven esetlegesen nem szerepel.
(2) A Belterületi határvonal lehetséges változásainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát a 3. sz. melléklet (rajzszám: TRT_4) jelöli. A tervben kijelölt területek belterületbe vonását az Önkormányzat kezdeményezheti.
(3) A belterületbe vonás feltételei:
a) a belterületbe vonandó terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez;
b) szigetszerű belterületbe vonás csak legalább 5 hektár nagyságú terület esetén kezdeményezhető;
c) a belterületbe vonás legkisebb egysége a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási egység, tömb, építési övezet.
(4) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.
(5) Azon területeket, melyek nem szerepelnek az előirányzott belterületbe vonandó területek között, csak a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehet belterületbe vonni.
(6) A tényleges belterületbe vonás előtt Képviselőtestületi döntést kell hozni, mely tisztázza a belterületbe vonás műszaki, gazdasági, üzemeltetési és egyéb feltételeit, a belterületbe vonás költségvonzatait és költségviselésének feltételeit. A belterületbe vonás költségeit az Önkormányzat az Étv-ben meghatározott mértékig a tulajdonosokra előzetes megállapodás alapján átháríthatja.
(7) A tervezett területhasználat HÉSZ szerint előírt infrastrukturális ellátásáról, a közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, illetve az egyéb terület-előkészítési feladatok végrehajtásáról és tervi előkészítéséről, valamint a terület üzemeltetési feltételeiről a belterületi határ változásáról szóló határozat megalkotásával egyidejűleg kell dönteni.
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
3. § (1) Damak község igazgatási területén építési használat szerint:
a) Beépítésre szánt területek, valamint
b) Beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre, melyek területfelhasználási és övezeti besorolását a Szabályozási tervek (külterületi, belterületi) határozzák meg, és határolják le.
4. § A beépítésre szánt területek területfelhasználása]
(2) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG |
JELE |
---|---|
Lakóterületek |
L |
Falusias lakóterület |
Lf |
Vegyes területek |
V |
Településközponti vegyes terület |
Vt |
Gazdasági területek |
G |
Ipari terület |
Gip |
Üdülőterületek |
Ü |
Hétvégi házas terület |
Üh |
Különleges területek |
K |
Temető területe |
K/te |
Kegyeleti park területe |
K/kegy |
Szabadidőközpont területe |
K/szk |
5. § A beépítésre nem szánt területek területfelhasználása]
(1) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG |
JELE |
---|---|
Közlekedési és közműterületek |
Kö |
Közutak területe |
Köu |
Országos mellékút |
Köu/1 |
Kiszolgáló út |
Köu/2 |
Kiemelt kiszolgáló út |
Köu/3 |
Gyalogút |
Köu/4 |
Zöldterületek |
Z |
Közpark |
Z/kp |
Erdőterületek |
E |
Védelmi célú erdőterület |
Ev |
Gazdasági célú erdőterület |
Ee |
Mezőgazdasági területek |
M |
Általános mezőgazdasági területek |
Má |
Szántóterület |
Má/sz |
Gyepterület |
Má/gy |
Major |
Má/ma |
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek |
Mkf |
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület az ökológiai hálózatban |
Mkf/öh |
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület természeti területen |
Mkf/T |
Vízgazdálkodási területek |
V |
Állandó vízfelület |
Vá/f |
Vízbeszerzési terület |
V/b |
Csatornák (csatornák, vízelvezető árkok) |
Vi/cs |
6. § Szabályozási elemek]
(1) A kötelező szabályozási elemek jelölését és jelkulcsát a Szabályozási Tervek tartalmazzák.
(2) A Szabályozási Tervek kötelező szabályozási elemei:
7. § A telekalakítás szabályai]
(1) Az egyes építési övezeteken és egyéb övezeteken belül a telekalakítás és telekosztás a meglévő, illetve kialakított közútról vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett a Szabályozási terv, a HÉSZ, magasabb rendű jogszabályok, valamint Telekalakítási terv alapján végezhető.
(2) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméreteknél kisebb telket nem lehet kialakítani.
(3) A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján kapott felhatalmazás szerint a közterületek konkrét kialakításáról és annak költségmegosztásáról, támogatásáról külön önkormányzati határozatban rendelkezik.
(4) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában – zártsorú beépítés kivételével – az alakítható legkisebb utcai homlokvonal legalább 14,0 m, kivéve, ha az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret állapítható meg.
(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki.
(6) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.
(7) A szabályozási terven jelölt út céljára történő kötelező lejegyzéseket, telekalakítási kötelezettségeket, valamint telekrendezést az építéshatósági eljárás során kell elvégezni.
8. § A telkek beépítésének feltételei]
(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható ki.
(3) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt terület-felhasználási egységre és építési telekre a megközelítést közútról vagy magánútról biztosítani kell.
(4) A külterületen lévő beépítésre nem szánt mezőgazdasági-, és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történhet. Ilyen esetben a kialakult rend szerint az egyes területfelhasználási egységek, illetve az ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek szolgalmi jog bejegyzésével.
(5) Amennyiben a beépítésre nem szánt területeken az OTÉK és a HÉSZ adta keretek között épület építésére kerül sor, úgy a megközelítést jelen rendelet ezen paragrafusának (3) bekezdése szerint kell biztosítani.
(6) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély, vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés, – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.
(7) Állandó és időszakos vízfolyások menti területek beépítésének előfeltétele a felszíni vízfolyások, patakok mértékadó vízhozamra történő kiépítése, mederrendezése. A telkek beépítésének előfeltétele a terület vízrendezésének és csapadékvíz elvezetésének a megoldása
(8) A közművesítés kötelező mértéke:
a) A falusias lakóterületeket, különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
b) A településközponti vegyes, gazdasági és üdülő területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.
c) Ahol szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározóra engedélyt kiadni nem lehet.
d) Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését a használatbavétel feltételeként kell meghatározni, és vízzáróságát hivatalos mérési dokumentumokkal, a vízzáróság próbájával kell igazolni.
e) Az egyes építési övezetekben a belterületen és a beépítésre szánt területen használatbavételi engedélyt kiadni csak az előírt közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(9) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.
(10) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:
a) A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között;
b) Köztárgyak;
c) A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények;
d) A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
e) A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYAI
9. § Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai általános esetekben]
(1) 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén, csúszásveszélyes területeken az építési hatóság bármely építési övezetben az építéshatósági eljárás során elrendelheti az építési engedély kérelem kiegészítését egyedi talajmechanikai szakvélemény és felszíni vízrendezési terv készítésével.
(2) A 10%-nál nagyobb lejtésű területen rétegvonalas, magassági adatokat is tartalmazó helyszínrajz készítendő (legalább M=1:250 léptékben) a tereprendezés, támfalak, teraszok, kerítések, burkolatok és azok anyagainak jelölésével, valamint a 20 cm-nél nagyobb átmérőjű fák ábrázolásával.
(3) Közterületen állandó használatú kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenység céljára épület, pavilon nem létesíthető, kivéve ha azt a Képviselőtestület külön rendeletben szabályozza. A közterületen elhelyezni kívánt pavilonra és egyéb építményre építési engedélyt kell kérni.
(4) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül a Képviselőtestület által meghatározott állattartási rendelete alapján engedélyezhető. Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és hígtrágya tárolást kötelezően elő kell írni. Trágya, trágyalé közcsatornába nem vezethető.
(5) Ahol az érvényben lévő magasabb szintű rendelet szerint telekalakítási tervet kell készíteni, a tervet beépítési javaslattal is ki kell egészíteni. A telekalakítási tervet a magasabb szintű előírások szerint kell engedélyeztetni.
10. § Elvi építési engedély köteles tevékenységek]
(1) Az elvi építési engedély köteles tevékenységeket magasabb szintű jogszabályok tartalmazzák.
11. § Tervek véleményezése]
(1) Az építéshatósági eljárás során a magasabb rendű jogszabályokban előírtak szerint szükséges az illetékes Tervtanács véleménye.
12. § Az illeszkedés szabályainak alkalmazása]
(1) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni minden olyan esetben, amikor a HÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
13. § Az övezeti jelek értelmezése]
(1) Az övezeti jelek az alábbiak szerint határozandók meg:
a) A területfelhasználás kategóriája;
b) A beépítési módja beépítésre szánt területeknél;
c) A telekterület minimális nagysága (m2);
d) A megengedett legnagyobb építménymagasság mértéke (m) beépítésre szánt területeknél;
e) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége (%) beépítésre szánt területeknél;
f) Az előkert minimális és a hátsókert minimális mérete beépítésre szánt területeknél.
(2) A területfelhasználás kategóriájának meghatározásánál a 4. és 5. §.-ban meghatározott jeleket kell alkalmazni.
14. § A területfelhasználási egységek szintterület sűrűsége]
(1) A község területén az egyes területfelhasználási egységek esetén betartandó maximális szintterület sűrűségi mutatók értéke:
Jel |
Területfelhasználás egység |
Szintterület sűrűség |
---|---|---|
Lf |
Falusias lakóterület |
0,5 |
Vt |
Településközponti vegyes terület |
2,4 |
Gip |
Ipari gazdasági terület |
1,5 |
K |
Különleges |
2,0 |
15. § Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó általános előírások]
(1) Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:
a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
b) személy- és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,
c) a rendeltetésszerű használathoz szükséges – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
d) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a telek, ill. az épület csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,
(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.
(3) Az építési telken belül a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi mellék funkciójú építmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m széles bejáró – megtartása mellett.
16. § Építési hely, az épület elhelyezése az építési helyen belül]
(1) Előkertek
a) Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölés használatos:
17. § A kialakult állapot értelmezése]
(1) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.
(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 18. §), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.
(3) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 18. §. előírásai alapján építhető.
(4) Abban az esetben, ha meglévő épület kialakult építmény és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.
(5) Falusias lakóterületen és településközponti vegyes területen belül lévő azon telkek, melyeket legalább két oldalról utca, közterület határol (sarok vagy átmenő telek) akkor is megoszthatóak, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 350 m2 területű.
(6) Saroktelek és átmenő telek esetében a megengedett legnagyobb beépítettségi mérték 10%-kal növelhető.
18. § Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások]
(1) Műemléki környezetben, műemléki jelentőségű, meglévő és később kijelölendő helyi értékvédelmi területen álló és a helyi védelem alá vont épületen, valamint a hozzá tartozó ingatlanon 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla vagy reklám célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám nem helyezhető el.
(2) Az elhelyezni kívánt reklám több elemből állhat, azonban ezt az építési hatósággal, az illeszkedési szabályok alkalmazásával, és közterületen szabadon álló reklám esetében az illetékes szakhatóságokkal jóvá kell hagyatni.
(3) Nem helyezhető el utcai homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége.
(4) Saroktelken az előkertek által meghatározott építési vonalra csak „sarokház” épülhet, az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.
(5) Fém kémény csak körbefalazva helyezhető el.
(6) Szabadlépcső csak legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.
(7) Közterület fölé zárt épületrész 60 cm-nél nagyobb mélységben nem nyúlhat ki, csak a közterület tulajdonosának és az önkormányzatnak a külön hozzájárulásával.
(8) Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) 60 cm fölött csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti.
(9) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető, melyen belül galéria szint létesíthető.
LAKÓTERÜLETEK
19. § Lakóterületek általános előírásai]
(1) A község egyedi telkes lakóövezeti területein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:
a) A szabályozási terv alapján előírt építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több, mint 1500 m2, kivéve ha a telek övezeti szabályozása a telken belül több önálló főépület építését is megengedi.
b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész – amennyiben a Szabályozási terv másképp nem rendelkezik - egyik lakóövezetben sem építhető be. Nyeles telek esetében a beépített hátsó telek minimum 5 m-es előkertjét a nyél nélküli telekrészhez viszonyítva kell kijelölni.
(2) Falusias lakóterületeken belül a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).
20. § Falusias lakóterületek (Lf)]
(1) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
a) Egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.
b) Mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény – max. 100 m2 alapterülettel.
c) Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.
d) Kézműipari építmény.
e) Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.
f) Sportépítmény.
g) Termelő kertészeti építmények.
(2) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.
(3) A lakóépületeket, a lakófunkciót kiegészítő épületeket, és az egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.
VEGYES TERÜLETEK
21. § Településközponti vegyes területek (Vt)]
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény.
(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás,
b) zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
c) fólia-sátor,
d) 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.
(4) Az övezeten belül garázsokat önálló építményként nem lehet elhelyezni.
(5) Településközponti vegyes területeken a minimális telekterület, vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy épület építhető (mellék funkciójú épület csak a főépülettel egybeépítve).
GAZDASÁGI TERÜLETEK
22. § Ipari területek (Gip)]
(1) Damak község közigazgatási területén lévő ipari területek elsősorban a környezetre kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, illetve az energiaszolgáltatást és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgálnak. Az iparterületen belül az azt kiszolgáló építmények is elhelyezhetők.
(2) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó - és a személyzet számára szolgáló lakások,
b) oktatási, egészségügyi, szociális épületek.
(3) Az ipari területek övezetében a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.
(4) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határértékek megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.
23. § Különleges területek (K)]
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézményfunkciójú területeken csak az övezeti és szabályozási terven jelölt intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
Temető területe – K/te
Védőterületet igénylő infrastruktúra intézményei – K/szt, K/hu
Hírközlési terület – K/hi
Szabadidőközpont területe – K/szk
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
24. § Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata]
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Tervek határozzák meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein elhelyezhető és engedélyezhető létesítmények és a rendeltetéstől eltérő használatok:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok,
h) közművek felépítményei,
i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.
(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is.
(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteiben nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.
25. § Közlekedési és közmű területek (KÖ)]
(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, a közmű rendszerek és környezetvédelmi létesítmények, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.
(4) Új közutak létesítésénél az utak mentén zöldfolyosóként funkcionáló növénytelepítést is ki kell alakítani.
26. § Közlekedési területek
(1) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:
a) Köu – közutak területe
(2) A település közúti közlekedési területeinek besorolása:
a) Országos mellékút (települési főút) – Köu/1
b) Kiszolgáló út - Köu/2
c) Kiemelt külterületi kiszolgálóút – Köu/3
d) Gyalogút – Köu/4
(3) A közlekedési építmények számára építési telket kell kialakítani.
(4) Közlekedési területen a műszaki létesítményeken (útpálya, biztonsági berendezések, stb.) túl
a) szolgálati lakóépületek és szállásépületek
b) az utazóközönséget ellátó
c) épületek (kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek)
d) egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló, forgalomirányító-helyiség, igazgatási épület, a közlekedésben dolgozók szociális helyiségei, stb.)
e) külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerint - a szakági előírások betartásával - reklámok is elhelyezhetők.
(5) A közlekedési létesítmények védőtávolságával érintett telkek esetében a védőtávolságba eső területsávban építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. Az övezet védőtávolságon kívüli területeit a korlátozás nem érinti.
(6) Köu/1 országos összekötő út, települési főút
Szabályozása:
27. § Közmű területek
(1) A község területén minden beépítésre szánt övezetben biztosítani kell a teljes közművesítettséget. A közművesítés az építmény használatának feltétele.
(2) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben, ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(3) Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(4) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:
a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
b) A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.
c) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.
d) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.
e) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.
(5) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.
(6) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
(7) A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a műemléki környezeten belül a légvezetékeket meg kell szüntetni.
(8) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, közműlétesítményt el kell bontani. Funkciót vesztett vezeték lehetőség szerint eltávolítandó a földből.
(9) A településen az ingatlan-nyilvántartásban árokként jelölt területet vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. Az árokként jelölt területet érintő bármilyen tevékenység csak az illetékes Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: É-mi KTVF) hozzájárulása esetén engedélyezhető. Igény esetén miután a felszíni vízrendezésben ma már szerepet nem tölt be az árokként történő jelölése felülvizsgálható és az É-mi KTVF által jóváhagyott engedéllyel az ingatlan-nyilvántartásból történő törlését a Polgármesteri Hivatal kezdeményezheti.
(10) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.
(11) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.
28. § Zöldterületek (Z)]
(1) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.
(2) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.
(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(5) A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
(6) A zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:
29. § Közpark]
(1) Az övezet területén elhelyezhetők:
a) a pihenés és testedzés építményei (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),
b) a vendéglátás, az idegenforgalom építményei (a szálláshelyek kivételével),
c) az ismeretterjesztés építményei,
d) Parkberendezés, közterületi bútorok.
(2) Az övezetben az épületek által elfoglalt beépített terület a közpark területének legfeljebb 2%-a lehet. A közhasználat elől elzárt terület nem haladhatja meg a 10%-ot.
(3) Önálló építménnyel bíró reklámok az övezetben nem helyezhetők el.
30. § Erdőterületek (E)]
(1) Az erdőterület erdő (meglévő és tervezett erdő) céljára szolgáló terület. A jelenleg hatályos, magasabb szintű rendelet értelmében erdőterületnek kell tekinteni:
a) a földművelésügyi miniszter által rendeletben meghatározott fajú fás növényekből és a társult élőlényekből kialakult életközösséget annak talajával együtt, függetlenül attól, hogy a faállomány vagy az életközösség valamelyik más eleme átmenetileg hiányzik;
b) az erdő által elfoglalt ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet - ideértve a beerdősült, valamint az időlegesen igénybe vett földterületet is - a benne található nyiladékokkal és tűzpásztákkal együtt;
c) az olyan ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet, melyen az erdő telepítését (magvetést, csemeteültetést, dugványozást) elvégezték;
d) az e törvény hatálybalépése után, egy termelési ciklusra, de legfeljebb harminc évre, állami támogatás igénybevétele nélkül, az ország természetföldrajzi környezetében nem őshonos fafajokkal borított ezerötszáz négyzetméter, vagy ennél nagyobb kiterjedésű faültetvény területét (a továbbiakban: faültetvény).
(2) A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
31. § Mezőgazdasági területek (M)]
Mezőgazdasági területek általános előírásai
Birtokközpontok
Szántóterületek – Má/sz
Gyepterületek – Má/gy
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület – Mkf
Mkf/gy – Korlátozott funkciójú gyepterület
32. § Vízgazdálkodási területek (V)]
(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:
a) Vá/f – Állandó vízfelület
b) V/b– Vízbeszerzési és vízműterület
c) Vi/cs – Csapadékvíz-elvezető árkok
(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények, és a vízellátással kapcsolatos technológiai épületek helyezhetők el.
(3) A vízgazdálkodási övezeteket, illetve a hullámteret érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az elvi építési engedély és ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.
(4) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat a vonatkozó rendelkezések előírásai szerint, valamint az alábbiak figyelembevételével, csak úgy lehet, hogy a beavatkozás:
a) A biztonságos felszíni vízelvezetést szolgálja, illetve ne veszélyeztesse,
b) Segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra visszatartását,
c) Biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását,
Vá/f – Állandó vízfelület
V/b – Vízbeszerzési és vízműterület
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI
33. § Általános előírások]
(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.
(3) A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:
a) a levegőtisztaság-védelem,
b) a zaj és rezgés elleni védelem,
c) a föld és vízvédelem,
d) a hulladékgazdálkodás,
e) a sugárzás,
f) a természetvédelem,
g) az épített környezet védelmének témaköreire, valamint
h) az állattartással kapcsolatos előírásokra.
A KÖRNYYEZETVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
34. § Levegőtisztaság-védelem]
(1) A község területének levegőtisztaság védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.
(3) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a vonatkozó, magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni. A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek teljesülnek.
(4) A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosának ill. kezelőjének kell gondoskodni.
35. § Zaj és rezgés elleni védelem előírásai]
(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(3) A területen új létesítmények, építési munka, illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál az érvényben lévő jogszabályok szerint kell eljárni.
36. § A föld védelme]
(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.
(2) A termőföld védelméről magasabb szintű törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
(3) A kataszterezett, vagy később jegyzékbe vett Természetvédelmi és Természeti Területek, a NATURA 2000 védett területei kezelési előírásairól az Aggteleki Nemzeti Park gondoskodik.
(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(5) A szeméttelepek, illegális szemétlerakatok területének rekultivációját úgy kell megoldani, hogy megfeleljen a szabályozási terven jelölt funkcióknak.
37. § A vizek védelme]
(1) Fokozottan kell védeni a települést érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.
(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőség védelmi előírások betartásáról.
(4) A mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.
(5) A terveken jelölt vízbázis védőidomon belül magasabb rendű jogszabályok szerint kell eljárni és az ÉKÖVIZFE sajátos előírásait is érvényesíteni kell.
38. § Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás]
(1) A hulladék elhelyezéséről magasabb rendű jogszabályok intézkednek.
(2) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával, magasabb rendű jogszabályok alapján. A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.
(4) Damak területén kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.
39. § Környezetbiztonság]
(1) A környezetbiztonság védelméről a vonatkozó, magasabb szintű jogszabályokban és szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.
40. § Sugárzásvédelem]
(1) A sugárzásvédelemről magasabb rendű jogszabályok betartásával kell gondoskodni.
41. § A természet értékeinek védelme]
(1) A természet védelméről magasabb rendű jogszabályok rendelkeznek.
A TÁJI- ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI
42. § A táj- és a természet értékeinek védelme]
(1) A természeti értékek és az erdők védelméről szóló magasabb szintű jogszabályok előírásai betartandók.
(2) A helyi művi-, táji- és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
(3) A természeti területek kezelési előírásairól az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága gondoskodik.
(4) A helyi táji- és természetvédelmi értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(5) Műsorszóró, átjátszó bázisállomások (kivéve kábel tv erősítőket) belterületen és településképi jelentőségű külterületeken nem létesíthetők.
(6) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.
(7) A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.
Természeti területek
Érzékeny Természeti Területek övezete
Egyedi Tájértékek területei
43. § Települési zöldfelületek, növényzet védelme]
(1) A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati és szakértői engedély alapján történhet.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.
(3) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
(4) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.
(5) A közterületen található fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni - a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével - tilos.
(6) A település területén amennyiben a zöldfelület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő, csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.
(7) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni amennyiben az utak szabályozási szélessége eléri a 16 m-t. Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(8) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
(9) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.
(10) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében - egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint - kell igazolni.
(11) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.
(12) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.
(13) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók" fenntartásával kell biztosítani.
(14) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.
(15) Gondoskodni kell a meglévő utak környezetrendezéséről, új utak létesítése estén, a tervezés folyamán gondoskodni kell az utak menti környezetrendezésre vonatkozó tájépítészeti tervek elkészítéséről. A környezetrendezési tervnek a természetvédelmi, tájképvédelmi, környezetvédelmi és a vezetésbiztonsági szempontoknak egyaránt meg kell felelni.
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
44. §
Az épített környezet értékvédelme
45. §
A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése
46. §
A védett értékekre vonatkozó általános szabályok
47. §
A védett értékek fenntartásának támogatása
48. §
A védett értékek nyilvántartása
49. §
Régészeti örökség védelme
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
50. §
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51. § (1) Jelen rendelet a jóváhagyását követő 8. napon lép hatályba. A kihirdetésről Damak Község Önkormányzat Jegyzője gondoskodik a helyben szokásos módon. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő ügyekben kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. sz. melléklet: Belterület Szabályozási Terve (rajzszám: TRT_02)
b) 2. sz. melléklet: Külterület Szabályozási Terve (rajzszám: TRT_03)
c) 3. sz. melléklet: A belterületi határ lehetséges változásai (rajzszám: TRT_04)
d) 4. sz. melléklet: ESA (Természetileg érzékeny) területek
e) 5. sz. melléklet: Természeti értékek
1. függelék