Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 11. 05Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tornakápolna Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
(2)1 Székhelye: 3761 Tornakápolna, Dózsa György út 31.
(3) Az önkormányzat jelképei: a címer és a pecsétek.
(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: 'Tornakápolna Község Önkormányzata' feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 3 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) által kötelezően előírt és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(6) Az önkormányzat egységes kormányzati funkció rendjét a 2. függelék tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat – az Mötv. 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
1. ellátása nem sérti más települések érdekeit,
2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
4. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik az önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról.
(5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt.
3. A képviselő-testület működése
4. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.
(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:
1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
2. a képviselő-testület bizottságaitól,
3. a jegyzőtől,
4. a polgármester által meghatározott szervektől,
5. a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények vezetőitől.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
1. az ülések tervezett időpontját, helyét,
2. a napirendek címét, előadóját,
3. a közmeghallgatás időpontját,
4. a községi lakossági fórumok tervezett rendjét.
(4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.
4. A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.
(2) A képviselő-testület ülése lehet:
1. alakuló ülés;
2. rendes ülés;
3. rendkívüli ülés;
4. együttes ülés;
5. közmeghallgatás.
5. A képviselő-testület alakuló ülése
6. § Az alakuló ülés összehívására, vezetésére, napirendjére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
6. Rendes ülés
7. § A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával.
7. Rendkívüli ülés
8. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.
(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.
(5) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.
8. Az ülés helye
9. § A képviselő-testület az üléseit, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a községháza tanácstermében tartja.
9. A képviselő - testületi ülés összehívása
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze. Mindkettőjük akadályoztatása esetén, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni.
(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek írásbeli előterjesztéseit is. Amennyiben az előterjesztés nagy terjedelme indokolttá teszi az előterjesztés(ek) kézbesítése elektronikus úton (e-mail-ben) vagy elektronikus adathordozón történik.
(4) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.
(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(6) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az aljegyzőt,
d) az önkormányzat által alapított, fenntartott intézmények vezetőit,
e) a napirendi pontok előadóit,
f) akit a polgármester megjelöl.
(7) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni a települési önszerveződő közösségek képviselőit.
(8) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(9) A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és időpontjáról, az ülés napirendi javaslatáról, annak megtartása előtt legalább 3 nappal korábban, a meghívó közzétételével értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni. Az önkormányzat hivatalos honlapján, legkésőbb a meghívó kifüggesztésének időpontjában közzé kell tenni, a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét és a napirendek előterjesztéseit.
10. Az ülések nyilvánossága, a tanácskozás rendjének fenntartása
11. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) A képviselő-testület ülésein:
a) a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
b) a jegyző, aljegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
c) a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
d) a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.
(3) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.
(4) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.
(5) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.
(6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.
(7) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.
11. Az ülés napirendje
12. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. rendeleti döntést igénylő javaslatok,
2. határozati döntést igénylő javaslatok,
3. a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések
4. beszámolók, tájékoztatók
5. kérdések,
6. bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok.
(4) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester és szükség esetén a jegyző a polgármesteri jelentés keretein belül beszámol:
12. Az előterjesztések rendje
13. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak, illetve a Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői.
(4) A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében legalább 3 nappal korábban; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére a meghívottak.
(5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(6) A testületi ülésre az előterjesztés lehetőleg írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
(7) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. a tárgyat és a tényállást,
2. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
3. az alternatívák indokait,
4. a határozati javaslatot,
5. az önkormányzati rendelet-tervezetét
6. és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(8) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
13. Kérdés
14. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
14. A képviselő-testület tanácskozási rendje
15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(4) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
15. A vitavezetés szabályai
16. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.
(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.
(5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.
(6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.
(7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.
(8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző - alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt.
(10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
(11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.
16. A döntéshozatal szabályai
17. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja.
(2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni.
(3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (2) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való részvételüket.
(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók.
17. A szavazás módja
18. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.
(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
(3) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.
(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
18. A nyílt szavazás
19. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
19. A névszerinti szavazás
20. § (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.
20. A titkos szavazás
21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74. § (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv. 76. § d) pontja szerint titkos szavazással kerül sor.
(2) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.
(3) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül.
(4) A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
21. Határozathozatal
22. § Minősített többség szükséges:
1. a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához,
2. a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz,
3. az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,
4. a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,
5. kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.
22. A képviselő-testület döntései
23. § A képviselő-testület döntései:
1. önkormányzati rendeletek és
2. határozatok (normatív vagy egyedi).
23. A határozat
24. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell.
(2) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
24. Az önkormányzati rendelet
25. § (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet:
1. a polgármester
2. a képviselő;
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. a településen működő civil szervezet képviselője.
(2) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A képviselő-testület
1. állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről,
2. meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
3. az előkészítéssel megbízhatja az e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre,
4. szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre,
5. közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről.
(5) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. A tervezet elkészítésével megbízhatja bizottságát, bármely képviselőt, külön bizottságot hozhat létre, szakértők közreműködését kérheti.
(6) A rendelet-tervezettel érintett tárgykörben mindaddig nem nyújtható be újabb tervezet (önálló indítvány), amíg az eredeti javaslatról a képviselő-testület véglegesen nem határozott.
(7) A rendelet-tervezethez tömör indoklást is kell mellékelni. Az előterjesztő köteles tájékoztatni a testületet az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.
(8) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(9) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(10) A rendelet publikálásra kerül a www.localinfo.hu/tornakapolna honlapon.
(11) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni
1. a települési képviselőknek,
2. a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek.
(12) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja.
(13) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a
1. rendelet számát és címét,
2. kihirdetésének időpontját,
3. hatályba lépésének időpontját.
25. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
26. § A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. §-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
1. mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés),
2. mellékletként a jelenléti ívet.
26. A jegyzőkönyv elkészítése
27. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.
(2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni.
(3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
27. Együttes ülés
28. § (1) A Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.
(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) Az együttes ülés a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: székhely önkormányzat polgármestere) gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára.
b) Az ülés helye a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések önkormányzatai által, az erre a célra biztosított, megfelelő helyiség. Az ülés helyszínét egymást követő ismétlődéssel állapítják meg a képviselőtestületek éves munkatervükben.
c) Az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülésnek helyet adó önkormányzat polgármestere. Ha az ülés helyszínét a székhely önkormányzat biztosítja, a székhely önkormányzat polgármesterének akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a székhely önkormányzat alpolgármestere vezeti. A székhely önkormányzat alpolgármesterének akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok polgármesterei közül vezeti egy fő, megállapodásuk szerint.
d) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számától eggyel több példányban készül. A jegyzőkönyvet a jegyző mellett, valamennyi az ülésen részt vevő önkormányzat polgármestere aláírja.
29. § A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
28. A települési képviselő
30. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg.
(2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(3) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával
a) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékre csökkenti,
b) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékre csökkenti,
c) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja.
(4) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztó önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával esetenként 50 %-os mértékkel csökkenti egy havi időtartamra.
29. A képviselő díjazása
31. § A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkot.
30. Az összeférhetetlenség
32. § (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36–37. §-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket a képviselő-testület vizsgálja.
31. Vagyonnyilatkozat
33. § (1) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.
(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület tartja nyilván és ellenőrzi.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
32. A bizottságok jogállása
34. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja.
33. Állandó bizottságok
35. § A képviselő-testület nem hoz létre állandó bizottságot, a jogszabályban meghatározott egyes feladatokat, mint
a) az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
b) a polgármester, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése
a képviselő-testület látja el.
34. Ideiglenes bizottság
36. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
1. esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
2. egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;
3. társulási megállapodások előkészítése;
4. vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
35. A bizottságok ülései
37. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.
(4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:
1. a képviselő-testület határozatára;
2. a polgármester indítványára;
3. a jegyző indítványára;
4. a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára.
(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
36. A polgármester
38. § (1)2 A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt.
(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
37. A polgármester feladatai
39. § (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen:
1. a község fejlődésének elősegítése,
2. a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
3. a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
4. a községgazdálkodás,
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
6. a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
7. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
8. a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
9. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
10. az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.
(3) A polgármester állandó- és eseti bizottságok működésével összefüggő jogkörei:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) gondoskodik a bizottságok tevékenysége előkészítése és összehangolása érdekében a megfelelő tájékoztatásukról,
c) ellenőrzi a bizottságok határozatainak, javaslatainak intézését, a bizottságokkal kapcsolatos hivatali tevékenységet.
(4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.
(5) Az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványa a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében eljárva, jogszabályban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban rögzítettek szerint irányítja a hivatalt.
40. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására lehetőséget nem biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.
41. § A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását a képviselő-testület tagjának adja át, részére juttatja el.
42. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a képviselő-testület tagjának adja át.
38. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség
43. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.
39. Az alpolgármester
44. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
40. A jegyző, aljegyző
45. § (1) A jegyző vezeti a Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatalt.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
1. előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
3. a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet;
4.3 köteles jelezni a testületek, tisztségviselők döntéseinél észlelt jogszabálysértést.
(3) A jegyző:
1. vezeti a Hivatalt;
2. rendszeresen ügyfélfogadást tart;
3. szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét;
4. ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.
(4) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén
a)4 a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatalban alkalmazásban álló, köztisztviselő látja el, legfeljebb hat hónapi időtartamra.
b)5
Hivatal
41. A Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal
46. § (1) Becskeháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bódvalenke Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bódvaszilas Község Önkormányzata Képviselő-testülete; Komjáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Szin Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Szinpetri Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornanádaska Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Tornaszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve:
a) Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal.
b) Címe: 3763 Bódvaszilas, Kossuth L. út 21.
(2) A nem hivatali székhely településeken – Szin, Tornanádaska, Tornaszentjakab – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó és ideiglenes kirendeltségek biztosítják
a) A Hivatal szini kirendeltségének címe: 3761 Szin, Szabadság út 18.
b) A Hivatal tornanádaskai ideiglenes kirendeltségének címe: 3767 Tornanádaska, Kossuth L. út 44.
c) A Hivatal tornaszentjakabi kirendeltségének címe: 3769 Tornaszentjakab, Rákóczi út 25.
(3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva:
1. biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését;
2. biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon;
3. közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében.
(4) A Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a Hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.
(5) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI
42. Az önkormányzat társulásai
47. § (1) A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.
(2) A társulások jegyzékét és az átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
43. Az önkormányzat vagyona, költségvetése
48. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles.
(3) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.
49. § (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 500.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról.
A LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KÖZMEGHALLGATÁS
44. Lakossági fórumok
50. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
1. a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására,
2. a közvetlen tájékoztatásra,
3. közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
1. falugyűlés
2. állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása.
(4) A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban a meghívó közzétételével, illetve szórólapokon értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
45. Falugyűlés
51. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetve egy részét érintő tárgykörökben.
(3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.
46. Közmeghallgatás
52. § (1) A képviselő-testület
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2013.(VI.30.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet6
1. 1. Polgármesterre:
1.1. iskolakezdési támogatással kapcsolatos kérelmek elbírálása
1.2. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra irányuló kérelmek elbírálása
1.3. létfenntartási gonddal küzdő személyek kérelmének elbírálása
1.4. köztemetéssel kapcsolatos ügyek elbírálása
1.5. ellátja a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket
1.6. Tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás kérelmek elbírálása
2. 2. Jegyzőre: lakhatással kapcsolatos települési támogatások elbírálása
3. 3. Bódvaszilasi Körzeti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetőjére: a házi segítségnyújtásra vonatkozó kérelmek elbírálása
1. függelék7
2. függelék8
3. melléklet9
1. Az Önkormányzat alaptevékenysége: Szakágazati besorolása: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
2. Tornakápolna Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
2.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2.2. 013320 Köztemető- fenntartás és - működtetés
2.3. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
2.4. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
2.5. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
2.6. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
2.7. 045530 Csővezetékes szállítás
2.8. 046020 Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek
2.9. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
2.10. 064010 Közvilágítás
2.11. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
2.12. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztés
2.13. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
2.14. 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
2.15. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
2.16. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
2.17. 107052 Házi segítségnyújtás
2.18. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
Módosította a 2/2020. (III. 11.) önkormányzati rendelet 1.§-a. A hatálybalépés időpontja 2020. 03. 11.
Módosította a 2/2020. (III. 11.) önkormányzati rendelet 2.§-a. A hatálybalépés időpontja 2020. 03. 11.
Módosította a 7/2020. (XI. 17.) önkormányzati rendelet 1.§-a. A hatálybalépés időpontja 2020. 11. 18.
Módosította a 4/2019. (VII. 20.) önkormányzati rendelet 1.§-a. A hatálybalépés időpontja 2019. 07. 21.
A 4/2019. (VII. 20.) önkormányzati rendelet 2.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1. függeléket a Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 2. függeléket a Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. mellékletet a Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (X. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.