Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 07. 21- 2020. 03. 10Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (V. 23.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tornakápolna Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 3761 Tornakápolna, Dózsa György út 58.
(3) Az önkormányzat jelképei: a címer és a pecsétek.
(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: 'Tornakápolna Község Önkormányzata' feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 3 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) által kötelezően előírt és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(6) Az önkormányzat egységes kormányzati funkció rendjét a 2. függelék tartalmazza.
3. § (1) Az önkormányzat – az Mötv. 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.
(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
1. ellátása nem sérti más települések érdekeit,
2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
4. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik az önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról.
(5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt.
3. A képviselő-testület működése
4. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.
(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:
1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
2. a képviselő-testület bizottságaitól,
3. a jegyzőtől,
4. a polgármester által meghatározott szervektől,
5. a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények vezetőitől.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
1. az ülések tervezett időpontját, helyét,
2. a napirendek címét, előadóját,
3. a közmeghallgatás időpontját,
4. a községi lakossági fórumok tervezett rendjét.
(4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.
4. A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.
(2) A képviselő-testület ülése lehet:
1. alakuló ülés;
2. rendes ülés;
3. rendkívüli ülés;
4. együttes ülés;
5. közmeghallgatás.
5. A képviselő-testület alakuló ülése
6. § Az alakuló ülés összehívására, vezetésére, napirendjére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
6. Rendes ülés
7. § A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával.
7. Rendkívüli ülés
8. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja, ha az adott ügy halaszthatatlan tárgyalást igényel.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.
(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.
(5) Rendkívüli ülésen kizárólag az előre meghirdetett és a meghívón feltüntetett napirend tárgyalható.
8. Az ülés helye
9. § A képviselő-testület az üléseit, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a községháza tanácstermében tartja.
9. A képviselő - testületi ülés összehívása
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester hívja össze. Mindkettőjük akadályoztatása esetén, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni.
(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek írásbeli előterjesztéseit is. Amennyiben az előterjesztés nagy terjedelme indokolttá teszi az előterjesztés(ek) kézbesítése elektronikus úton (e-mail-ben) vagy elektronikus adathordozón történik.
(4) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.
(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(6) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az aljegyzőt,
d) az önkormányzat által alapított, fenntartott intézmények vezetőit,
e) a napirendi pontok előadóit,
f) akit a polgármester megjelöl.
(7) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni a települési önszerveződő közösségek képviselőit.
(8) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(9) A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és időpontjáról, az ülés napirendi javaslatáról, annak megtartása előtt legalább 3 nappal korábban, a meghívó közzétételével értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni. Az önkormányzat hivatalos honlapján, legkésőbb a meghívó kifüggesztésének időpontjában közzé kell tenni, a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét és a napirendek előterjesztéseit.
10. Az ülések nyilvánossága, a tanácskozás rendjének fenntartása
11. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) A képviselő-testület ülésein:
a) a képviselők tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek,
b) a jegyző, aljegyző állandó tanácskozási joggal rendelkezik,
c) a napirendhez meghívott az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezik,
d) a hallgatóság sem tanácskozási, sem szavazati joggal nem rendelkezik.
(3) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.
(4) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.
(5) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.
(6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.
(7) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.
11. Az ülés napirendje
12. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1. rendeleti döntést igénylő javaslatok,
2. határozati döntést igénylő javaslatok,
3. a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések
4. beszámolók, tájékoztatók
5. kérdések,
6. bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok.
(4) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester és szükség esetén a jegyző a polgármesteri jelentés keretein belül beszámol:
12. Az előterjesztések rendje
13. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak, illetve a Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői.
(4) A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében legalább 3 nappal korábban; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére a meghívottak.
(5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(6) A testületi ülésre az előterjesztés lehetőleg írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
(7) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
1. a tárgyat és a tényállást,
2. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
3. az alternatívák indokait,
4. a határozati javaslatot,
5. az önkormányzati rendelet-tervezetét
6. és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(8) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
13. Kérdés
14. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
14. A képviselő-testület tanácskozási rendje
15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(4) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
15. A vitavezetés szabályai
16. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.
(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.
(5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról. A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.
(6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.
(7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.
(8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző - alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt.
(10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
(11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.
16. A döntéshozatal szabályai
17. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja. vagy elnapolja.
(2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni.
(3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (2) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való részvételüket.
(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 10 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 10 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók.
17. A szavazás módja
18. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.
(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
(3) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.
(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
18. A nyílt szavazás
19. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
19. A névszerinti szavazás
20. § (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.
20. A titkos szavazás
21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74. § (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv. 76. § d) pontja szerint titkos szavazással kerül sor.
(2) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.
(3) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül.
(4) A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(7) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
21. Határozathozatal
22. § Minősített többség szükséges:
1. a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához,
2. a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz,
3. az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,
4. a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,
5. kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.
22. A képviselő-testület döntései
23. § A képviselő-testület döntései:
1. önkormányzati rendeletek és
2. határozatok (normatív vagy egyedi).
23. A határozat
24. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján is közölni kell.
(2) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
24. Az önkormányzati rendelet
25. § (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet:
1. a polgármester
2. a képviselő;
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. a településen működő civil szervezet képviselője.
(2) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A képviselő-testület
1. állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről,
2. meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
3. az előkészítéssel megbízhatja az e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre,
4. szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre,
5. közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről.
(5) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének előkészítéséről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. A tervezet elkészítésével megbízhatja bizottságát, bármely képviselőt, külön bizottságot hozhat létre, szakértők közreműködését kérheti.
(6) A rendelet-tervezettel érintett tárgykörben mindaddig nem nyújtható be újabb tervezet (önálló indítvány), amíg az eredeti javaslatról a képviselő-testület véglegesen nem határozott.
(7) A rendelet-tervezethez tömör indoklást is kell mellékelni. Az előterjesztő köteles tájékoztatni a testületet az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.
(8) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(9) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(10) A rendelet publikálásra kerül a www.localinfo.hu/tornakapolna honlapon.
(11) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni
1. a települési képviselőknek,
2. a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek.
(12) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja.
(13) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a
1. rendelet számát és címét,
2. kihirdetésének időpontját,
3. hatályba lépésének időpontját.
25. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
26. § A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. §-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell:
1. mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés),
2. mellékletként a jelenléti ívet.
26. A jegyzőkönyv elkészítése
27. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.
(2) A jegyzőkönyv kettő eredeti példányban készül, melyből egy példányt – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni.
(3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
27. Együttes ülés
28. § (1) A Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.
(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) Az együttes ülés a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: székhely önkormányzat polgármestere) gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára.
b) Az ülés helye a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések önkormányzatai által, az erre a célra biztosított, megfelelő helyiség. Az ülés helyszínét egymást követő ismétlődéssel állapítják meg a képviselőtestületek éves munkatervükben.
c) Az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülésnek helyet adó önkormányzat polgármestere. Ha az ülés helyszínét a székhely önkormányzat biztosítja, a székhely önkormányzat polgármesterének akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a székhely önkormányzat alpolgármestere vezeti. A székhely önkormányzat alpolgármesterének akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok polgármesterei közül vezeti egy fő, megállapodásuk szerint.
d) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számától eggyel több példányban készül. A jegyzőkönyvet a jegyző mellett, valamennyi az ülésen részt vevő önkormányzat polgármestere aláírja.
29. § A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
28. A települési képviselő
30. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg.
(2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(3) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával
a) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékre csökkenti,
b) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékre csökkenti,
c) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja.
(4) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettséget elmulasztó önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozatával esetenként 50 %-os mértékkel csökkenti egy havi időtartamra.
29. A képviselő díjazása
31. § A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkot.
30. Az összeférhetetlenség
32. § (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36–37. §-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket a képviselő-testület vizsgálja.
31. Vagyonnyilatkozat
33. § (1) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.
(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület tartja nyilván és ellenőrzi.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
32. A bizottságok jogállása
34. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja.
33. Állandó bizottságok
35. § A képviselő-testület nem hoz létre állandó bizottságot, a jogszabályban meghatározott egyes feladatokat, mint
a) az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
b) a polgármester, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, ellenőrzése
a képviselő-testület látja el.
34. Ideiglenes bizottság
36. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
1. esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
2. egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;
3. társulási megállapodások előkészítése;
4. vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
35. A bizottságok ülései
37. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.
(4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:
1. a képviselő-testület határozatára;
2. a polgármester indítványára;
3. a jegyző indítványára;
4. a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára.
(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(6) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
36. A polgármester
38. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt.
(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
37. A polgármester feladatai
39. § (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen:
1. a község fejlődésének elősegítése,
2. a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
3. a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
4. a községgazdálkodás,
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
6. a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
7. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
8. a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
9. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
10. az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.
(3) A polgármester állandó- és eseti bizottságok működésével összefüggő jogkörei:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) gondoskodik a bizottságok tevékenysége előkészítése és összehangolása érdekében a megfelelő tájékoztatásukról,
c) ellenőrzi a bizottságok határozatainak, javaslatainak intézését, a bizottságokkal kapcsolatos hivatali tevékenységet.
(4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.
(5) Az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványa a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében eljárva, jogszabályban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban rögzítettek szerint irányítja a hivatalt.
40. § A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására lehetőséget nem biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.
41. § A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását a képviselő-testület tagjának adja át, részére juttatja el.
42. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a képviselő-testület tagjának adja át.
38. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség
43. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.
39. Az alpolgármester
44. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
40. A jegyző, aljegyző
45. § (1) A jegyző vezeti a Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatalt.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
1. előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
3. a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet;
(3) A jegyző:
1. vezeti a Hivatalt;
2. rendszeresen ügyfélfogadást tart;
3. szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét;
4. ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.
(4) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén
a)1 a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatalban alkalmazásban álló, köztisztviselő látja el, legfeljebb hat hónapi időtartamra.
b)2
Hivatal
41. A Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal
46. § (1) Becskeháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bódvalenke Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bódvaszilas Község Önkormányzata Képviselő-testülete; Komjáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Szin Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Szinpetri Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornanádaska Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Tornaszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Tornaszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve:
a) Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal.
b) Címe: 3763 Bódvaszilas, Kossuth L. út 21.
(2) A nem hivatali székhely településeken – Szin, Tornanádaska, Tornaszentjakab – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó és ideiglenes kirendeltségek biztosítják
a) A Hivatal szini kirendeltségének címe: 3761 Szin, Szabadság út 18.
b) A Hivatal tornanádaskai ideiglenes kirendeltségének címe: 3767 Tornanádaska, Kossuth L. út 44.
c) A Hivatal tornaszentjakabi kirendeltségének címe: 3769 Tornaszentjakab, Rákóczi út 25.
(3) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva:
1. biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését;
2. biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon;
3. közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében.
(4) A Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a Hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.
(5) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI
42. Az önkormányzat társulásai
47. § (1) A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.
(2) A társulások jegyzékét és az átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
43. Az önkormányzat vagyona, költségvetése
48. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendeletben szabályozott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről a képviselő-testület utólagosan tájékoztatni köteles.
(3) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.
49. § (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.
(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett 500.000 Ft értékhatárig döntsön a kiadási előirányzattal nem terhelt bevételi források felhasználásáról.
A LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KÖZMEGHALLGATÁS
44. Lakossági fórumok
50. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:
1. a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására,
2. a közvetlen tájékoztatásra,
3. közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
1. falugyűlés
2. állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása.
(4) A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban a meghívó közzétételével, illetve szórólapokon értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
45. Falugyűlés
51. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetve egy részét érintő tárgykörökben.
(3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.
46. Közmeghallgatás
52. § (1) A képviselő-testület
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2013.(VI.30.) önkormányzati rendelete.
Módosította a 4/2019. (VII. 20.) önkormányzati rendelet 1.§-a. A hatálybalépés időpontja 2019. 07. 21.
A 4/2019. (VII. 20.) önkormányzati rendelet 2.§-a hatályon kívül helyezte.