1. § E rendelet hatálya Rudolftelep Községi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra (továbbiakban: bérlakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. § A tulajdonosi, kezelői és bérbeadói jogokat a Képviselő-testület, valamint átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja.

3. § (1) A bérbeadó - jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakásokra és nem lakáscélú helyiségre elővásárlási, valamint vételi jogával élni kívánó személy köteles az elidegenítéssel megbízott személy rendelkezésére bocsátani azon személyes adatait, melyek a tulajdonjog megszerzéséhez szükségesek, különös tekintettel az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához szükséges adatokra.

(3) Mindazon szervek és személyek, akik az önkormányzati lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban állampolgárok, személyek adataihoz hozzájutnak, kötelesek ezeket az adatokat oly módon kezelni, hogy azokhoz más személyek ne juthassanak hozzá.

4. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások a lakás hasznosításának célját tekintve lehetnek:

5. § (1) Szociális bérlakás kizárólag olyan szociálisan rászoruló személy részére adható bérbe, aki megfelel a szociális bérlakáshoz jutás feltételeinek, valamint vállalja a bérlakás szociális bérleti díjának megfizetését.

(2) Szolgálati lakás a helyi társadalmi, közösségi érdekek kielégítése, a szakember szükséglet biztosításának megkönnyítése érdekében adható bérbe, ha a bérbevevő vállalja a bérlakás rezsiköltségeinek megfizetését.

(3) A lakásokra vonatkozó bérleti díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Szociális célúként meghirdetett bérlakás kizárólag rászoruló személynek adható bérbe.

(2) Szociális körülményei alapján az a személy tekinthető rászorulónak, aki a vele együtt költözőre tekintettel az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az igénylés benyújtását megelőző 12 hónap átlagjövedelme alapján a mindenkori minimálbér másfélszeresét.

(3) Azonos feltételek fennállása esetén, szociális helyzete alapján előnyt élvez:

(4) Amennyiben a bérlő anyagi körülményeiben olyan változás történik, amely alapján már nem tekinthető rászoruló személynek, úgy azt haladéktalanul köteles bejelenteni a bérbeadónak.

(5) Kétség esetén a bérbeadó igazolások bekérésével ellenőrizheti, hogy a bérlő - a vele együtt költözőre tekintettel - megfelel-e a (2) bekezdésben foglaltaknak.

7. § (1) Nem jogosult szociális célúként meghirdetett önkormányzati bérlakás bérleti jogára:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása alól kivételt képez az a banki hitel károsult (törlesztő részlet felemelése miatt fizetésképtelenné vált lakástulajdonos), akinek ingatlana árverezés útján értékesítésre került, és a bíróság (jogerős ítélettel) a lakásból való kiköltözésre kötelezte.

8. § A rászoruló személlyel kötött lakásbérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre szólhat.

9. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényt (továbbiakban: lakásigény) az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni szükséges a jövedelemigazolásokat.

(2) Házastársak és élettársak igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.

(3) Az önkormányzat a benyújtott igényléseket nyilvántartásba veszi és erről az érdekelteket értesíti.

10. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, melynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.

(2) A jogos lakásigény mértéke - az együtt költöző személyek számától függően - a következő:

(3) A bérbeadó az alsó és felső határok közötti szobaszámú lakást adhat, e határokat is beleértve.

(4) Az együtt költöző személyek számának megállapítása során a még meg nem született gyermek csak 6 hónapon túli terhesség igazolása után vehető figyelembe.

11. § (1) A község szakember szükséglete biztosításának megkönnyítése, a helyi társadalmi, közösségi érdekek kielégítése érdekében, települési érdekből, közfeladatot ellátó személy részére adható bérbe szolgálati lakás, ha a bérlő

(2) A Polgármester jogosult a hozzá érkezett kérelmeket rangsorolni és elbírálni. A rangsorolás a kérelmek beérkeztetési ideje alapján történik. Ez alól kivételt képez a település kiemelt közérdekű szakemberhiányának betöltése vagy mérséklése.

12. § Nem jogosult szolgálati bérlakásra, akinek és vele együtt költöző családtagjának a tulajdonában, vagy haszonélvezetében a község közigazgatási területén lakóingatlana van, illetve ilyen lakóingatlan tulajdonjogát, haszonélvezeti, használati jogát 5 éven belül ingyenesen, vagy visszterhesen másnak átengedte.

13. § (1) Szolgálati lakásokra vonatkozó lakásbérleti szerződés legfeljebb a bérlő szolgálati lakásra való jogosultságot megalapozó jogviszonya idejére köthető, amennyiben a jogviszony megszűnik, úgy az megszünteti a lakásbérleti szerződést is (bontó feltétel).

(2) A szolgálati lakás bérlője köteles 15 napon belül írásban bejelenteni foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését.

14. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén, egy szobás, komfort nélküli lakásra tarthat igényt, ha a kapott pénzbeli térítést visszafizeti.

15. § Önkormányzati bérlakásra kötött bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

16. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére a leltár szerint tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérbeadó és a bérlő azonban megállapodhat, hogy a szükséges munkákat a bérlő helyett és költségére elvégzi.

(2) A bérbeadó a régi bérlő és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a régi bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettséget a leendő bérlő - térítés ellenében átvállalja.

17. § Bármilyen célra bérbeadott lakásnál a bérbeadó jogosult az Ltv. 9. §, 10. §, 13. §, 19. §-aiban említett megállapodások tartalmának meghatározására.

18. § (1) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni, melynek mértéke az Ltv. 20. § (1) bekezdésben meghatározott összeg a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap eltelte után a 11. hónap végéig a lakásra megállapított lakbér kétszerese, a 12. hónaptól pedig a lakás lakbérének háromszorosa.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben említett esetben a jogcím nélküli használat kezdetétől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

19. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek) jogszerűen befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személy befogadásához a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) A (2) bekezdésben említett esetben a hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadást követően a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m² lakószoba terület jut.

(4) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt a bérleti jogviszonyt nem folytathatják.

(5) A bérbeadó nevében a hozzájárulást a Polgármester jogosult megadni.

(6) Önkormányzati lakás esetén az, akit e rendelet alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

20. § (1) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést köteles megkötni.

(2) Szociális helyzet alapján való bérbeadásnál a bérleti szerződés megkötésekor - kérelemre - az élettárssal is köthető bérlőtársi szerződés.

(3) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó élettársa, unokája, testvére, gyermeke (örökbefogadott, mostoha, és nevelt gyermek), valamint szülője (örökbefogadó, mostoha, valamint nevelőszülő) közös kérelmére akkor köthet bérlőtársi szerződést, ha legalább két éve a lakásban együtt laknak, és az önkormányzat területén bérlakásuk, vagy lakástulajdonuk nincs (ideértve a lakásrész tulajdont is).

21. § A bérlő az általa bérelt bérlakást albérletbe nem adhatja.

22. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

(4) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(5) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

23. § A bérbeadó az üresen álló, vagy megüresedett önkormányzati bérlakást csak kivételesen indokolt esetben adhatja nem lakás céljára bérbe. A bérbeadás kérdésében a Képviselő-testület dönt. Döntésénél mindenkor figyelembe veszi a település lakosságának igényeit, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldását.

24. § (1) A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzésre munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8.00 és 18.00 óra között, éves ellenőrzési tervben foglaltak szerint kerül sor. A bérbeadó ellenőrzési jogosítványait – amennyiben ilyen szerv megbízásra került - az ingatlankezelő gyakorolja.

(3) Amennyiben bejelentés alapján, vagy egyéb okból kétség merül fel a lakás rendeltetésszerű használatával kapcsolatban, az ellenőrzésre előzetes értesítés nélkül is sor kerülhet. Ilyen eset többek között, ha a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta.

25. § (1) A lakásbérlet megszűnésének eseteire az Ltv. rendelkezéseit e paragrafusban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A korábban határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik a felek, esetben a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg, melynek mértéke a komfortfokozattól és az alapterülettől függően az alábbi:

(3) A bérbeadó a bérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondhatja, ebben az esetben a bérlő részére cserelakást kell felajánlani.

(4) Ha a bérlő cserelakásra nem tart igényt, pénzbeli térítés illeti meg, amelynek mértéke azonos a (2) bekezdésében foglalt lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetésénél járó összeggel.

26. § A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosultak kivételével - másikra lakásra nem tarthat igényt.

27. § (1) Önkormányzati tulajdonban álló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire a bérlet megszűnésére, a lakásbérlet szabályait kell az alkalmazni az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

(2) Meghatározott célra épült helyiséget, és a hozzá tartozó ingatlanrészt más célra bérbe adni nem lehet.

(3) Nem lakás céljára szolgáló helyiséget a bérlő nem jogosult albérletbe adni.

28. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló üres, vagy megüresedő nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (továbbiakban: helyiség) a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel pályázat útján kell bérbeadni.

(2) A helyiség a Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében pályázat nélkül bérbe adható.

(3) Önkormányzati helyiségre vonatkozó bérleti szerződés határozott időre köthető, amelynek időtartama legfeljebb 5 év.

29. § (1) A helyiséget, megüresedését követő 15 napon belül, legalább 15 napos határidővel, az önkormányzat hirdetőtábláján, illetve a helyben szokásos módon a bérbeadó hirdeti meg, teszi közzé.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(4) Ha az előírt időben csak egy pályázat érkezik, a bérleti szerződés a pályázóval megköthető, amennyiben a pályázati feltételeknek megfelel.

30. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(2) A pályázatot az nyeri meg, aki a legnagyobb összegű havi bér megfizetését vállalja.

(3) A pályázati eljárás tárgya a meghirdetett helyiség havi bérleti díja, melyet a jegyző határoz meg.

(4) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével, illetve az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell megkötni a pályázati tárgyalástól számított 8 napon belül. Amennyiben a határidőn belül a nyertes pályázó visszalép, a bánatpénzt elveszíti és soron következő ajánlattevővel lehet a szerződést megkötni.

31. § (1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbeadni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni a

32. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával más személyt a helyiségbe befogadhat, ha azonos vagy hasonló jellegű tevékenységet folytatnak és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

33. § (1) A bérlő a helyiséget csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélheti el, illetve a helyiség eredeti bérleti jogát átruházhatja a bérleti szerződésben foglalt időtartam mellett.

(2) A bérbeadó a helyiségek cseréjéhez és a bérleti jog átruházásához hozzájárul, ha az új bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik, és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti és az új bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt bérleti jog átruházása esetén a helyiség éves bérleti díja kétszeres összegének, csere esetén külön-külön az éves bérleti díjnak megfelelő összegű egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizet az önkormányzatnak.

34. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése esetén az elővásárlási jog megállapítására az Ltv. rendelkezését kell alkalmazni.

(2) A forgalmi érték megállapítása az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint történik.

(3) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésére a vagyonrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) Szociális bérlakás értékesítéséhez a mindenkori szociális ügyekkel foglalkozó bizottság véleménye szükséges.

35. § (1) Az elővásárlási jog jogosultja által kedvezményesen vásárolt lakásra elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni, és az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára bejegyezni.

(2) Részletre vétel esetén az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési és terhelési tilalom a részletfizetés időtartamára, illetve a vételár teljes kiegyenlítéséig szólhat.

(3) Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa kedvezménnyel vásárolt lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt, ahhoz csak akkor adható meg a hozzájárulás, ha a részére megállapított kedvezményt visszatéríti az önkormányzat javára, illetve a fennálló vételárhátralékot kedvezmény levonása nélkül teljes összegben megfizeti.

36. § Az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén az Ltv. és a vagyonrendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni.

37. § (1) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérbeadásáról szóló 6/1996. (IV. 30.) önkormányzati rendelet, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 4/1995. (III.31) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.