Oroszló Község Önkormányzat
7/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete Oroszló Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2014. 12. 15- 2022. 02. 28Oroszló Község Önkormányzat
7/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete Oroszló Községi Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról1
Oroszló Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Oroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.
Az Önkormányzat megnevezése, székhelye, jelképei
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Oroszló Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7370 Oroszló, Petőfi u. 29.
(3) Hivatalának megnevezése: Magyarszéki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
(4) Az önkormányzat jelképe: címer és zászló.
Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei
3. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, hivatal) látják el.
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat (függelék).
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein keresztül látja el.
(3) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben
a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,
b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.
A Képviselő-testület működése
A Képviselő-testület tagjai
5. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.
A Képviselő-testület ülése
6. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület az ülését a meghívóban megjelölt helyen tartja. A Képviselő-testület ettől eltérhet.
A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága
7. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.2
A Képviselő-testületi ülés összehívása
8. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze, e rendeletben meghatározott helyettesítési rend szerint.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnöke látja el.
(3) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését.
A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre
9. § A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket kell meghívni:
a) a képviselőket,
b) a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester, jegyző),
Rendkívüli testületi ülés
10. § (1) A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:
a) a települési képviselők legalább egynegyedének írásbeli indítványára, annak átvételétől számított 15. napon belüli időpontra;
b) a Képviselő-testület bizottságának határozatba foglalt indítványra, az indítvány átvételétől számított 15 napon belüli időpontra
c) Kormányhivatala vezetőjének indítványára, annak beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra
(3) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.
(4) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
(5) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.
(6) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.
(7) A rendkívüli ülésre szóló meghívást telefonon is meglehet tenni.
Az ülés vezetése
11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester (levezető elnök) vezeti, távollétében az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnöke (levezető elnök) vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd
a) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,
b) beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, berekeszti az ülést.
Napirendek meghatározása
12. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Hivatal javaslatait.
(2) A levezető elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő.
(4) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.
(5) A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.
(6) Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni.
Sürgősségi indítvány
13. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, illetőleg a képviselők terjeszthetnek elő.
(2) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.
Vita vezetése
14. § (1) A levezető elnök minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után először a véleményeket kéri. Ezt követően a levezető elnök megnyitja a vitát.
(2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők szólhatnak a tárgyhoz.
(3) Egy képviselő, egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. A levezető elnök mérlegelést követően további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
(4) A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.
(5) A Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.
A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
15. § (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.
(2) A levezető elnök köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében a levezető elnök:
Tanácskozási jog
16. § (1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)
a) jegyzőnek,
b) a hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,
c) nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
d) pályázóknak,
e) adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek.
(2) A tanácskozási jog nem érinti a költségvetés tárgyalását, mert annak során a Képviselő-testület egyedi döntéssel határozza meg, hogy kinek biztosít tanácskozási jogot.
Személyes megszólíttatás
17. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.
(2) Ha a levezető elnök ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(3) Viszontválasznak helye nincs.
Ügyrendi javaslat
18. § (1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.
(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.
(3) Az Ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama 30 másodperc a javaslat ismertetése, második rész annak indokolása 30 másodperc időtartamban Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a levezető elnök megvonja a szót.
(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
Előterjesztések
19. § (1) Az előterjesztés lehet:
a) javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),
b) beszámoló,
c) jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.
(2) Az előterjesztéseket írásban, indokolt esetben (időhiány miatt) szóban kell előterjeszteni.
(3) Az előterjesztést – papíralapú és elektronikus formában – a Hivatal készíti el.
Előterjesztők
20. § (1) Előterjesztés megtételére jogosult
a) települési képviselő,
b) tisztségviselő,
c) Képviselő-testület bizottsága,
d) nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
e) intézményvezetők,
f) jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselők.
(2) Amennyiben az előterjesztő tisztségviselő, a Hivatal közszolgálati tisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személy is megnevezhető. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő jogait, és kötelezettségeit, de a módosító, kiegészítő indítványokról csak az eredeti előterjesztő dönthet.
Módosító indítvány
21. § (1) Módosító indítvánnyal az adott napirendnél a szavazás megkezdéséig lehet élni a levezető elnökhöz.
(2) Módosító indítvány esetében a testület minősített többséggel eltérhet a javaslattól.
Vita lezárása
22. § (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.
(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.
(3) A vita lezárása után szót kell adni:
a) legfeljebb 3 percben, akik a felszólalási szándékukat a vitazárás előtt jelezték és hozzászólási lehetőségüket még nem használták fel,
b) zárszóként legfeljebb 2 percben az előterjesztőnek.
c) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.
A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai
Nyílt szavazás
23. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.
(4) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
Névszerinti szavazás
24. § (1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.
(2) Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.
(4) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők név-sorát, a képviselők "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.
(5) A jegyző a szavazatokat összeszámolja és közli a levezető elnökkel, aki kihirdeti az eredményt.
Titkos szavazás
25. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.
(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(5) A szavazás eredményéről a jegyző beszámol a Képviselő-testület részére.
(7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.
Határozathozatal
26. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után szavaz a határozati javaslatról.
(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.
(3) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
(4) Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazatával) hozza.
(5) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra.
(6) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.
(7) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.
Határozathozatal személyi kérdésben
27. § (1) A Képviselő-testület valamennyi személyi kérdés esetében (választás, kinevezés, vezetői megbízás) minősített többséggel dönt.
(2) Több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.
Minősített többség
28. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában3 kötelezően előírtakon kívül:
a) azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal4
b) az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, és átadásához;
c) véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
d) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához;
e) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;
f) sürgősségi indítvány elfogadásához;
f) a meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre tűzéséhez;
g) a napirendben történt határozathozatalt követően, a napirendek megváltoztatásához;
h) az előterjesztés visszavonása után, annak napirenden tartásához;
i) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához.
Személyes érintettség
29. § (1) A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(2) A Képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
Határozat-nyilvántartás
30. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Hivatal vezeti.
(3) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 15 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.
(4) Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés (beszámoló) elfogadása mellett további feladat nincs meghatározva, nem kell sem a végrehajtásért felelős személyt, sem a végrehajtási határidőt feltüntetni.
(5) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.
Társadalmi egyeztetés
31. § (1) Az előterjesztők által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet), természetes személyek, nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyezetés).
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) A költségvetésről és a költségvetés módosításáról, valamint a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv adatszolgáltatásáról, az általa elismert tartozásállományról, valamint az önkormányzati biztos kirendeléséről, az önkormányzat követeléseinek lemondásáról, mérsékléséről, elengedéséről, átütemezéséről, részletfizetés engedélyezéséről, részletfizetés felfüggesztéséről, részletfizetés átütemezéséről, továbbá az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit.
b) A helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit,
c) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet tervezeteit,
d) Polgármester döntése szerint, azt a rendelet-tervezetet, melynek sürgős elfogadásához, kiemelkedő közérdek fűződik.
(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb, az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé lehet tenni a helyben szokásos módon.
(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek nyilváníthatnak véleményt.
Rendeletalkotás
32. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) Képviselő-testület tagjai,
b) a Képviselő-testület bizottságai,
c) nemzetiségi önkormányzat,
d) a jegyző.
(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.
(3) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(5) Az elfogadott rendeletek hiteles szövegét, a jegyző kihirdeti.
Közmeghallgatás
33. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 5 nappal korábban, tájékoztatót kell megjelentetni.
(3) A közmeghallgatásról 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszok lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A jegyzőkönyv
34. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Erről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni Kormányhivatala részére.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe a választópolgárok betekinthetnek.
(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal irattározza.
(7) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről és zárt ülésről hangfelvételt készíthet a Hivatal.
(8) A Képviselő-testület tagjának írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.
Helyben szokásos kihirdetés
35. § (1) A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Hivatal hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni. Ugyanez az eljárás az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények közzétételénél is.
(2) Az SzMSz szempontjából egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmény: a Képviselő-testület és bizottságainak határozatai, tájékoztatói, nyilvános üléseinek előterjesztései, valamint ezen ülések jegyzőkönyvei, továbbá a polgármester és a Hivatal tájékoztató.
Települési képviselő
Települési képviselők jogállása
36. § (1)5 A képviselők jogait és kötelezettségeit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § határozza meg.
(2)6 A képviselő a Képviselő-testület ülésén Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. §-ában meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amely lehet képviselői kérdés.
(3) A képviselő Képviselő-testületi ülésen kívül is, írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.
(4) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, gépelést a Hivatal biztosítja.
(5) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Ha mindezt utólag jelenti be, ezt igazolnia kell.
(6) A képviselők díjazását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(7) A polgármester, az alpolgármester és a képviselők esküjének szövegét a Mötv. törvény tartalmazza.
Képviselői kérdés
37. § (1) Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, az állandó bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől a hatáskörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) Erről a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.
(3) A képviselői kérdéseket két munkanappal a testületi ülés előtt a polgármesternél kell írásban benyújtani, a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.
Önálló képviselői indítvány
38. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére, az előterjesztésre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.
(2) Az indítványnak az indoklást is tartalmaznia kell.
(3) Az indítványt a benyújtástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtástól számított 2. képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI ÉS A TANÁCSNOKOK
Állandó bizottságok
39. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
Ideiglenes bizottság
40. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.
(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.
(4) A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén, egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.
Bizottsági működés főbb szabályai
41. § (1) A bizottság nem képviselő tagjának eskütételét lehetőleg a megválasztó, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani. A bizottság munkájában a nem képviselő bizottsági tag csak eskütétel után vehet részt.
(4) A bizottság szervezeti és működési rendjére a jelen SzMSz szabályai a szükséges eltérésekkel alkalmazandó.
(5) A bizottság az ülései időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozza meg.
(6) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvek, illetve a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatal részére a bizottság ülésétől számított 15 munkanapon belül le legyen adva.
(7) A bizottság a bizottsági elnök állandó helyettesítésére, az elnök munkájának segítése céljából alelnököt választ.
A tisztségviselők
Polgármester
42. § (1) Ellátja a Képviselő-testület, és a települési önkormányzat, valamint a község működtetésével kapcsolatos feladatokat.
(2) Együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a kerületi vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.
(3) A polgármester havonta egy alkalommal meghatározott napon és időben, fogadóórát köteles tartani.
Alpolgármester
43. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) A megválasztott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait, ezekről a Képviselő-testületet tájékoztatja.
Jegyző
44. § (1) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Hivatal működésével kapcsolatos feladatait.
(2) A képviselő-testület vagy szerveinek jogszabálysértő döntését, működését észleli, kötelest azt részükre jelezni.
(3) Felügyel az Önkormányzat és a Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét.
A Hivatal
45. § (1) Oroszló Község Önkormányzata igazgatási feladatainak ellátására a Magyarszéki Közös Önkormányzati Hivatalt tartja fenn a Hivatal létrehozására kötött megállapodás szerint.
(2) A Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét, és működésének szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezés
46. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezés
47. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Oroszló Község Önkormányzatának önkormányzati rendelete.
Az önkormányzati rendeletet az Oroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (II. 23.) önkormányzati rendelete 54. §-a hatályon kívül helyezte 2022. március 1. napjával.
A Mötv 46 (2)A képviselő-testületa) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
Mötv 50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. Mötv. 46. § (2) bek. c) a Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:1. a rendeletalkotás;2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;15. területszervezési kezdeményezés;16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
Módosította a 7/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése
Módosította a 7/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése