1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Lakhegy község területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályokat.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telekalakítási és építési tevékenységet folytatni – a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak megfelelően és e rendelet 1. mellékletét képező Szabályozási tervben foglaltak szerint lehet.

2. § (1) Az épített környezet alakítására vonatkozó építési szabályokat - a jelen fejezetben megállapított eltérések figyelembe vételével - az egyes építési övezetek vagy övezetek előírásai állapítják meg.

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.

(3) A beépítésre szánt övezetekben az építési hely általános előírásai:

(4) A beépítésre nem szánt övezetekben a telek beépíthető részét az építési határvonal határozza meg.

(5) Oldalhatáron álló beépítési módnál új épület az építési határvonallal megegyező telekhatártól legalább 30 cm távolságra helyezhető el. Meglévő épület a kialakult homlokzati síkban bővíthető.

(6) Meglévő épület elbontása, megsemmisülése (azaz a tartószerkezeti falak 1 m-nél alacsonyabbakká válnak) után új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása – a telek nagyságára vonatkozó kivételével – kötelező.

(7) Önálló terepszint alatti építmény minden építési övezetben és övezetben csak építési helyen belül helyezhető el.

(8) Műtárgy és melléképítmény a hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.

3. § Meglévő nyeles telek

4. § Az állattartó építmények elhelyezésének feltételei – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével:

5. § (1) Nyeles telek kialakítása akkor lehetséges, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a kialakítandó telek megközelíthető. Nyeles telek esetében az előkert a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül.

(2) Magánút, vagy saját használatú út számára alakítandó telek legalább a következő szélességű legyen:

(3) Vízkárelhárítási, csapadékvíz-elvezetési építmény, közmű és út számára telek bármelyik övezetben és építési övezetben kialakítható - a vonatkozó telekalakítási követelmények mellőzésével - az ágazati szabályok betartása mellett. Ezen létesítmények, műtárgyak céljára a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a szomszédos megmaradó telek a telekalakítást követően már nem felel meg a rá vonatkozó övezetben vagy építési övezetben előírt telekalakítási követelményeknek.

(4) Amennyiben telekalakításra valamely közterület rendezése, alakítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a közterülettel szomszédos telkek valamelyike a telekalakítást követően már nem lesz a rá vonatkozó övezeti előírásoknak megfeleltethető méretű (szélességű vagy nagyságú). Az így keletkező telek beépítésekor az övezet többi előírásait be kell tartani.

6. § Lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után saját telken belül legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani. A járművek elhelyezésére vonatkozó további szabályokat a hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló kormány rendelet állapítja meg.

7. § (1) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre a vonatkozó hatályos külön jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

(2) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. Hulladék elhelyezése csak az arra kijelölt helyen megengedett.

(3) Közlekedési útvonalak melletti telken vagy építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(5) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.

(6) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.

(7) A csatornázatlan területeken szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó létesíthető. A zárt szennyvíztározóból az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(8) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével lehet számolni, az építmény tényleges használatba vételéig kötelező rákötni.

(9) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.

8. § Tájképvédelmi terület jellel lehatárolt területen a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló miniszteri rendelet előírásait is alkalmazni kell.

9. § (1) A község közigazgatási területén található, biztonsági övezettel rendelkező építmények esetében a biztonsági övezet mértékét a külön jogszabályok meghatározásai alapján kell figyelembe venni. A biztonsági övezeten belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehetséges.

(2) Lakhegy község katasztrófavédelmi besorolása magasabb szintű jogszabály megállapítása alapján: III. A katasztrófavédelmi besorolás alapján a külön jogszabály szerinti védelmi intézkedéseket kell megtenni.

(3) Földmunkával járó beruházások esetében a régészeti értékek megmentése érdekében a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

(4) A településképi követelményekre, a közterület alakítására és a helyi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.

10. § (1) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet, az elhelyezhető vagy tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A rendeltetésnek megfelelően a szükséges számú gépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.

11. § (1) Az Lf jelű falusias lakó építési övezet a község történelmileg kialakult és beépítésre kijelölt falusias beépítésű telkeit foglalja magába, ahol különböző méretű teleknagyság jellemző.

(2) Az övezetben a mező- és erdőgazdálkodási építményeket a telek utcafronti határától legalább 20,0 méter távolságban szabad elhelyezni.

(3) Az övezetben az építési hely határa:

12. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet különböző, a környezetére zavaró hatást nem gyakorló rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az épületeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a földszinti padlószintjük a telket feltáró közút mindenkori koronaszintje fölött legalább 20 cm magasan legyen.

(3) Az övezetben lévő telek lakóövezettel szomszédos telekhatárán 3,0 m szélességben háromszintű növényzet telepítendő a 4. mellékletben írtak szerint.

(4) Az övezetben az építési hely határa:

13. § (1) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági építési övezet nem jelentős zavaró hatású ipari tevékenységek végzéséhez szükséges épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

14. § (1) A Gá jelű általános gazdasági építési övezet környezetére jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben végezhető tevékenységek közül csak olyan folytatható, aminek tehergépjármű forgalma nem haladja meg a napi 2 párat.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

(3) Az övezet telkén ábrázolt beültetési kötelezettség területén belül épület nem építhető, de a telek gyalogos és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A beültetést legalább 2,5 méter magasságot meghaladó növényzettel kell megvalósítani, a 4. mellékletben írtak szerint.

15. § (1) A K-Sp jelű nagy kiterjedésű sportolási célú építési övezet a községben a sportolási tevékenységekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az építési hely határa:

16. § (1) Az egyes övezetek telekalakítási és beépítési szabályait – jelen fejezet mellett - a 2. melléklet, az elhelyezhető vagy tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az övezetekben az építési határvonal a telekhatártól mért – a KÖu és Közm jelű övezetek kivételével, ahol 0,0 méter is lehet - 3,0 méter távolságban értendő. Az épületek a telek építési határvonallal lehatárolt részén belül szabadon elhelyezhetők.

17. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési övezet a község közúti közlekedési célt szolgáló telkeit foglalja magába (pl.: utak, terek, járdák, gyalog- és kerékpárutak, parkolók) és a közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a műtárgyakat, közvilágítást, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak beláthatóságát ne korlátozzák vagy akadályozzák.

(3) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési terület szélességi mérete a Szabályozási terven jelölt, aminél kisebb nem lehet.

(4) A 100 hrsz-ú ingatlanra a közút megvalósítása érdekében a helyi önkormányzat javára elővásárlási jogot kell bejegyeztetni a 4. mellékletben írtak szerint.

18. § A Közm jelű közműelhelyezési övezet közmű műtárgyak elhelyezésére szolgál.

19. § A Zkk jelű közkert övezet a község zöldfelületi rendszerének erősítését és pihenést szolgáló közterületeit foglalja magába, ahol a rendeltetéséhez szükséges építmények és kulturális műtárgyak (pl.: szobrok, emlékművek) helyezhetők el.

20. § Az Ev jelű védelmi erdő övezet a községben a védelmi célú erdőket foglalja magába, ahol épületek nem helyezhetők el.

21. § Az Ee jelű egyéb erdő és Eet jelű tervezett egyéb erdő övezet jellemzően az erdő- és vadgazdálkodási célú gazdasági rendeltetésű erdőket foglalja magába. Az övezetben az erdő- és vadgazdálkodási célokat szolgáló, azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

22. § Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet a községben a zártkertben található, kiskertes, jellemzően gyümölcstermesztésre, feldolgozásra, tárolásra, árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági épületen belül szállás rendeltetés kialakítható, lakás nem létesíthető.

23. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet a nagy táblás, alapvetően árutermelő célt szolgáló mezőgazdasági művelésű telkeket foglalja magába. Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit kielégítő építmények elhelyezésére szolgál. Mezőgazdasággal összefüggő lakó rendeltetés elhelyezhető.

(2) Az övezetben birtokközpont és tanya kialakítható, kiegészítő központ nem alakítható ki.

24. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet jellemzően a természeti értéket képviselő telkeket foglalja magába. Az övezetben a gyep (rét vagy legelő) művelési ágú telkeken a legeltető állattartáshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. Szántó művelési ágú telken építmény nem helyezhető el.

(2) Az övezetben birtokközpont és kiegészítő központ nem alakítható ki, tanya kialakítható.

25. § A V jelű vízgazdálkodási övezet a községben a vízfolyások vagy állóvizek hasznosítását, megőrzését, védelmét, továbbá a vízhez kötődő rekreációt szolgáló telkek tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodáshoz vagy horgászathoz szükséges épületek helyezhetők el.

26. § A V-1 jelű vízgazdálkodási övezet az ivóvízellátásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

27. § A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető övezet a község meglévő temetőjét és annak bővítési területét foglalja magába, ahol kegyeleti tevékenységhez, hitélet folytatásához szükséges építmények helyezhetők el.

28. § A Kb-E jelű különleges beépítésre nem szánt hitéleti övezet a község kápolnájának helyet adó ingatlanra terjed ki.

29. § Hatályát veszti Lakhegy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006.(VII.1.) önkormányzati rendelete Lakhegy Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról, valamint Lakhegy Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartás szabályairól szóló 13/2012.(X.31.) önkormányzati rendelete.

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

31. § E rendeletet a folyamatban lévő és a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.