Csöde Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (XII.2.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2022. 03. 17- 2023. 06. 05Csöde Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (XII.2.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Csöde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, működésének részletes szabályait az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csöde Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8999 Csöde, Kossuth utca 21.
(3) Illetékességi területe: Csöde község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8999 Zalalövő, Szabadság tér 1.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja. www.csode.hu
2. § (1) Csöde község címere: Kék színű domborpajzs alsó felében köpenyét kardjával ketté vágó lovon ülő Szent Márton ezüst alakja látható. Előtte koldus térdel. A pajzs felső részében ezüst kakasmandikó lebeg. A címerpajzs felett arany színű korona, a pajzs alatt zöld babérág, melyen arany színű szalagon fekete betűkkel „Csöde” felirat látható.
(2) Csöde község zászlaja: Csöde község zászlajának színe szürke. A zászló álló téglalap alakú, melynek felső közepén került elhelyezésre a község címere. A zászló alján ezüst színű rojt van.
(3) Az önkormányzat pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben felirattal: Csöde Község Önkormányzata.
(4) A képviselő-testület pecsétje körpecsét, középen Magyarország címerével, körben az alábbi felirattal: Csöde Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a választási törvény alapján 3 fő (2 képviselő és a polgármester).
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
4. § Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
5. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közügyeket érintő ügyekben. E jogával különösen akkor él, ha az ügy a település fejlesztésével, üzemeltetésével, a lakosság széles körével kapcsolatos.
(2) A képviselő-testület együttműködhet más önkormányzatok képviselő-testületével társulás vagy külön megállapodás alapján.
A képviselő-testület feladata és hatásköre
6. § (1) A képviselő-testület – a törvény által szabályozott keretek között – a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan dönt. Törvény felhatalmazása alapján a képviselő-testület feladatai és hatáskörei tárgyában – szükség szerint – rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról. Csöde Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciói szerinti besorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(3) Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező – alapellátási – feladatait az éves költségvetési rendeletében biztosított anyagi fedezet alapján önkormányzati társulások keretében, a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal létrehozása céljából kötött megállapodás alapján, az önkormányzat alkalmazottaival, valamint – különösen a településüzemeltetési feladatok vonatkozásában – vállalkozókkal kötött szerződés alapján látja el.
7. § (1) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladatokról a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően dönt. A feladat ellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében, külön önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban, esetenként határozza meg. A feladat elvégzéséhez szükséges anyagi fedezetet a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza. A képviselő-testület döntése során figyelembe veszi a lakosság közmeghallgatáson, egyéb beadványok útján, civil szervezetek közvetítésével közölt igényeit, javaslatait.
(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:
a) szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása,
b) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
c) közösségi civil központ, közösségi tér létrehozása, fenntartása, működtetése,
d) tárgyév pünkösdjén hagyományos falunap szervezése, megtartása,
e) az önkormányzat éves költségvetési rendelete, illetve képviselő-testületi határozatok alapján egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása,
f) településfejlesztés érdekében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása,
g) önkormányzati társulásokhoz csatlakozás, társulások működéséhez anyagi hozzájárulás biztosítása éves költségvetési rendelet, illetve külön testületi határozat alapján,
h) önkormányzati szabályzat, határozat alapján a felsőoktatásban tanulók támogatása.
8. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (A leggyakoribb képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a 3. függelék, teljes katalógusát az Önkormányzati hatásköri jegyzék kiadvány tartalmazza.
(2) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el (polgármester, közös önkormányzati hivatal, jegyző, társulás).
9. § (1) A képviselő-testület a következő egyedi feladat- és hatásköröket ruházza át a polgármesterre:
a) sürgős, azonnali segítségnyújtás céljából települési támogatás,
b) köztemetés engedélyezése.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, az (1) bekezdésben felsorolt hatásköröket bármikor visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(3) A polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(4) A képviselő-testület saját hatáskörben hozott elsőfokú vagy átruházott hatáskörben hozott másodfokú önkormányzati hatósági határozatával szemben jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert lehet indítani az önkormányzat ellen.
(5) A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét – az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra (a továbbiakban: Társulás) – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület ülései
10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és együttes ülést tart.
(2) Az alakuló ülést az Mötv. szerinti határidőben össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülésen a települési képviselők, majd a polgármester esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről vagy tiszteletdíjáról.
(3) A képviselő-testület saját munkaterve alapján havonként, illetve szükség szerint tart ülést. A nyári szabadságolások miatt – rendkívüli ülést kivéve – július hónapban ülésszünetet tart.
11. §
Munkaterv
12. § A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze – aki egyben az ülés elnöke is –, akadályoztatása esetén az alpolgármester.
13. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének indítványára (1 fő),
b) a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának indítványára.
(2) A képviselő-testület összehívását indítványozhatja:
a) a települési képviselők egynegyede (1 fő),
b) a jegyző,
c) a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.
14. § (1)1 A rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(2) Az indítványt írásban, indoklással ellátva a polgármesterhez kell benyújtani.
15. § (1) 2A polgármester a rendkívüli ülést köteles – az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben – tizenöt napon belüli időpontra összehívnia az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. A rendkívüli ülés összehívása történhet írásbeli meghívóval, illetve szóban telefon útján.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak a soron kívüli ülésre okot adó tárgysorozatot tartalmazhatja, a képviselő-testület csak ezt a napirendet tárgyalhatja meg, kivéve, ha sürgősségi indítvány megvitatását is szükségesnek tartja.
(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.
A képviselő-testület összehívásának rendje és ülése
16. § (1) A rendes ülésre szólót meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.
(2) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van (minimum 2 fő). Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirendi pontokkal 8 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart.
(4) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a munkatervben szereplő és javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, a zárt ülés keretében tárgyalni javasolt napirendeket.
(5) A meghívón javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:
a) jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
b) önkormányzati rendeletek,
c) vagyoni ügyek,
d) képviselő-testület hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
e) egyebek,
f) zárt ülés tartását igénylő ügyek.
E sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.
17. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább 3 nappal az ülés előtt a meghívónak az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíti a lakosságot.
(2) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. Az érdeklődőknek nincs tanácskozási, hozzászólási joguk, a kijelölt helyen foglalhatnak helyet és a tanácskozást nem zavarhatják. Érdekközösség megbízottja a képviselő-testület ülésen szót kérhet. A szó megadása felől ilyen esetben a képviselő-testület dönt.
(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
18. § (1) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, melyről szóban vagy írásban nyilatkoztatni kell, valamint önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy, és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ebben az esetben a zárt ülésről a képviselő vagy az előterjesztő javaslatára minősített többséggel dönt a testület.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A zárt ülésen jelen lehetnek a jegyzőkönyv elkészítéséért felelős hivatali dolgozók, továbbá az, akit a törvény erre feljogosít.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülés résztvevői, a téma előadói, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint az önkormányzat törvényességi ellenőrzését végzők tekinthetnek be.
(4) Titkos szavazást tarthat a testület az (1) bekezdésben foglalt ügyekben.
(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a képviselő-testület ű szótöbbséggel határoz, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetében minősített többséggel dönt a zárt ülés tartásáról.
Az ülésvezetés szabályai
19. § (1) A polgármester
a) a képviselő-testület ülését összehívja, megnyitja, vezeti (beleértve más önkormányzat képviselő-testületével tartott csödei együttes ülést is) berekeszti, szünetet rendel el,
b) figyelemmel kíséri az SZMSZ 24. § (2) bekezdése szerinti kizárási okot a képviselő-testület munkájából, ez ügyben intézkedést tehet.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülés vezetése során:
a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét (csödei együttes ülés esetén valamennyi képviselő-testületre vonatkozóan külön-külön állapítja meg),
b) a határozatképességet az ülés teljes időszaka alatt figyeli. Ha a képviselők száma határozatképességhez szükséges szám alá csökken, a polgármester az ülést felfüggeszti és intézkedik a határozatképesség helyreállítására. Ha eredménytelen az intézkedés, akkor az ülést berekeszti. Az emiatt elmaradt ülést – formai követelmények mellőzésével – a polgármester 8 napon belüli időpontra újból összehívja;
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról,
d) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülést követően tett fontosabb intézkedésekről és közérdekű eseményekről,
e) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
f) előterjeszti az ülés napirendjét.
(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
Az előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet- és határozattervezet, beszámoló, valamint tájékoztató.
(2) A képviselő-testület tárgyalási anyagai írásos vagy szóbeli előterjesztések lehetnek.
(3) Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást, előzményeket, az előkészítésben résztvevők véleményét,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot,
e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését,
f) a rendelet tervezetét, indoklását, előzetes hatásvizsgálatot.
(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés vagy a döntési javaslatok összeállítására.
(5) Előterjesztés benyújtásra jogosultak:
a) polgármester
b) alpolgármester
c) képviselő-testület tagjai
d) jegyző
e) polgármester vagy a képviselő-testület által felkért személy vagy szervezet.
Sürgősségi indítvány
21. § (1) A polgármester ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat, felkéri az indítványozót a sürgősség rövid indoklására. A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a) a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél,
b) benyújthatja: a polgármester, alpolgármester, képviselő.
(2) A képviselő-testület minősített szótöbbséggel soron kívül dönt a sürgősségi indítvány megtárgyalása ügyében.
22. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó a napirendhez – ha írásban történik az előterjesztés – szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A hozzászólás időtartama általában 5 perc. A társadalmi szervezetek részéről történő felszólalás esetén – vélemények előzetes egyeztetésével – egy személy (vezető vagy tag) szólhat hozzá a napirendi ponthoz. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A vitában mindenki kétszer kaphat szót. Ismételt felszólalásra az ülés elnöke adhat engedélyt, ha ezt megtagadja, a felszólaló a testülettől kérheti a szólás engedélyezését. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A vita lezárása után – határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester először a vitában elhangzott határozati javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A képviselő-testület végül szavaz a módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.
23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.
(2) Ennek érdekében a polgármester figyelmezteti azt a hozzászólót, aki:
a) a tanácskozás témájától eltér,
b) a tanácskozáshoz nem megfelelő magatartást tanúsít,
c) hozzászólásában más személyt, másokat megsért.
A polgármester rendre utasíthatja azt, aki az ülést zavarja.
(3) Ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti – a települési képviselő kivételével – a rendbontót.
(4) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni nem szabad.
Határozathozatal, szavazás
24. § (1) A határozati javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének „igen” szavazata szükséges. (Együttes ülés esetén képviselő-testületenként értendő.)
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját – Mötv. 49. § (1) bekezdés alapján – az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A képviselő-testület a döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíjának 25 %-át megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti 2 havi időtartamra.
25. § (1) Minősített többség szükséges a törvényben meghatározott, valamint jelen rendeletben szabályozott esetekben.
(2) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – min. 2 fő – igen szavazata szükséges.
26. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Szavazni személyesen kell. A szavazás kézfeltartással történik, eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni a törvényben meghatározott esetekben, továbbá, ha azt a képviselő-testület egynegyede indítványozza (1 fő), illetve azt a polgármester kéri.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen” vagy „nem” válasszal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(5) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő.
(6) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
(8) A képviselő-testület összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely az ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület tagjai hitelesítik.
26/A. §3 (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben: az önkormányzat vagy intézményei által, vagy az önkormányzat közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
27. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) a végrehajtás határideje,
c) a végrehajtásért felelős személy megjelölése.
(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt (szavazati arány feltüntetésével):
a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha az interpelláló képviselő nem fogadta el,
c) napirendek elfogadása.
Önkormányzati rendeletalkotás
Képviselő-testület döntései
28. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) rendeletek,
b) határozatok.
(2) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a kihirdetés idejét jelző dátummal kell ellátni. A rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni:
Rendeletalkotás
29. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) polgármester, alpolgármester, jegyző,
c) csödei társadalmi, érdekképviseleti szervezet vezetője.
(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény alapján el kell végezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.
(5) A fontosabb, nagyobb előkészítést igénylő (pl. költségvetés) rendeleti javaslatokat a képviselő-testület két vagy több fordulóban (ülésen) is megtárgyalhatja.
30. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről az önkormányzati hirdetőtábláján való kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.
(3) Közmeghallgatáson tájékoztatást adhat a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendelet vagy rendelettervezet főbb szabályairól, pl.
Kérdés, interpelláció
31. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) jegyzőtől
önkormányzati hatáskörének ellátásával, illetve irányítás alatt álló szervével kapcsolatban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melybe be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A testület a vizsgálattal megbízhatja a polgármestert vagy az alpolgármestert.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a testületi ülésen először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület – vita nélkül – dönt az elfogadásról.
(4) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, önkormányzat szervei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntés elkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek. A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni.
Lakosság tájékoztatása a képviselő-testületi ülésről és meghozott döntésekről
32. § A képviselő-testületi üléséről készült hang- és képfelvételt a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében a település önkormányzati honlapján a polgármester az ülést követő 10 napon belül közzé teheti.
A jegyzőkönyv
33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a távolmaradó képviselők nevét,
c) a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását,
d) a jegyzőkönyv hitelesítők nevét,
e) napirendenként az előadó és felszólaló nevét, kérdéseket, az érdemi hozzászólások, illetve a képviselő által kifejezetten rögzíteni kért hozzászólásának lényegét,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét és a határozat szövegét,
h) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
j) interpellációkat, azokra adott rövid válaszokat,
k) az ülés bezárásának az időpontját.
(3) A képviselő-testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
34. § (1) Az érdeklődők – a zárt ülés kivételével – ügyfélfogadási időben betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és üléseinek jegyzőkönyvébe a közös önkormányzati hivatalban.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet külön kell elhelyezni.
A települési képviselő
35. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit.
(2) A képviselőt megilletik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és e szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
36. § (1) A képviselő főbb jogai:
a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.
c) A közös önkormányzati hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
d) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését.
e) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, általa előlegezett, számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, melyet a polgármester engedélyez.
(2) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, annak ülésén megjelenni, munkájában részt venni.
37. § A képviselő-testület tagjai sorából tanácsnokot nem választ.
38. § A települési képviselők külön rendelet alapján tiszteletdíjban részesülnek.
A képviselő-testület bizottsága
39. § Az Mötv. 57. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület bizottságot nem választ, a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
40. § (1) A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével megváltoztathatja.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően – alakuló ülésen – esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A polgármester az alakuló ülésen programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára területfejlesztést, településfejlesztést, intézmények fejlesztését, a település működtetését, szolgáltatások biztosítását, stb. tartalmazza. Ez alapja lehet az önkormányzat gazdasági programjának, melyről a ciklus végén a polgármester beszámol a testület előtt.
(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e) biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről.
(5) A polgármester a megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester a saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(6) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. (A leggyakoribb polgármesteri feladat és hatásköröket a 4. függelék, teljes katalógusát az Önkormányzati hatásköri jegyzék kiadvány tartalmazza.)
41. § (1) A polgármester
a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzatát érintő munka szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
c) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
d) köteles részt venni a polgármesterek részére költségvetési vagy egyéb fontos önkormányzati ügyben szervezett értekezleteken, az együttes ülésen, önkormányzati társulási ülésen;
e) köteles a hatóságoknál, egyéb szerveknél eljárni az önkormányzat ügyeiben;
f) sürgős, halaszthatatlan ügyekben, esetekben köteles eljárni a hivatali munkaidején kívül is;
g) munkáltatói jogkört gyakorol a közfoglalkoztatott dolgozókkal kapcsolatosan és egyéb munkáltatói jogkört gyakorol a falugondnok tekintetében.
(2) A polgármester munkarendje:
a) hétfő: 1500 - 1600 a közös önkormányzati hivatalban kiadmányoz (aláírás);
b) szerda: 1530 - 1730 a csödei önkormányzati irodahelyiségében ügyfélfogadást tart;
c) kedd, csütörtök, péntek: 1500 - 1700 intézi az önkormányzatot és lakosságot érintő ügyeket.
42. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással alpolgármestert választhat, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.
43. § (1) A jegyző és az aljegyző kinevezését és az Mötv. szerinti alapvető és egyéb munkáltatói jogokat, továbbá az Mötv. 81. § (4) bekezdése szerinti egyetértési jogot a közös önkormányzati hivatal székhelyének polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyző
a) vezeti a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt;
b) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
c) előkészíti a képviselő-testületi ülés elé kerülő előterjesztéseket;
d) ellátja a képviselő-testület, szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
e) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésein;
f) ha jogszabálysértést észlel a képviselő-testület vagy a polgármester döntésénél, akkor ezt köteles jelezni a döntést hozó felé;
g) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket;
c) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben;
d) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében.
(4) A jegyző ellátja a (2)-(3) bekezdésben foglalt feladatokat és hatásköröket Csöde, Keménfa községekre vonatkozóan is.
Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal
44. § (1) Az önkormányzatok működésével, a polgármesterek, valamint a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Zalalövő, Csöde, Keménfa önkormányzatok képviselő-testületei 2013. január 1-ével létrehozták a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatalt, melyhez 2013. március 1-gyel Salomvár, Zalacséb, Zalaháshágy önkormányzatok képviselő-testületei csatlakoztak. Salomvár 2014. december 31-i, Zalacséb és Zalaháshágy önkormányzatok képviselő-testületei 2019. december 31-i hatállyal kiváltak.
(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Zalalövő Város Önkormányzatának költségvetése határozza meg a közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. Az önkormányzati hivatal fenntartásának a költségeihez az önkormányzatok megállapodás alapján járulnak hozzá. Az önkormányzati hivatal működési területe az (1) bekezdésben foglaltakra nézve Zalalövő, Csöde és Keménfa közigazgatási területére terjed ki.
45. § (1) A hivatal szervezeti tagozódását és munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, működésével összefüggő egyéb kérdéseket a Zalalövői Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza (1. melléklet).
(2) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületnek igény és szükség szerint adatokat szolgáltat, illetve jelentést, tájékoztatást készít.
A társulásokra és együttműködésekre vonatkozó általános szabályok
46. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban zalaegerszegi kistérségben lévő, azon belül elsősorban Zalalövő Város Önkormányzata Képviselő-testületével és a környékbeli települések képviselő-testületével keres társulási formát a térség gazdasági, turisztikai fejlesztése, közszolgáltatások ellátása, intézmények fenntartása érdekében.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) lakosságot szolgáló beruházás és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) lakosság közügyek intézésébe való bevonása, közös érdekképviselet.
(4) A képviselő-testület az 2. mellékletben felsorolt tárulásokban vesz részt.
Helyi népszavazás
47. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede (1 fő),
b) helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
c) a választópolgárok 20 %-a.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja a kezdeményezők képviselőit.
(3) A képviselő-testület köteles a helyi népszavazást kiírni, ha a választópolgárok 20 %-a kezdeményezi.
48. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha eredménytelen volt.
Lakossági fórumok
49. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett tárgykörökről a lakosságot, társadalmi szervezeteket a rendezvény előtt legalább 7 nappal előbb értesíteni kell hirdetmények, kifüggesztés, szórólapok útján.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(5) A lakosság számára lehetővé kell tenni, hogy kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásos vagy elektronikus úton, telefonon, illetve az ülésen szóban is feltehessék.
50. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlésről – helyéről, idejéről, tárgyáról – a lakosságot legalább 7 nappal korábban tájékoztatni kell hirdetmények, kifüggesztés, szórólapok útján.
(3) A falugyűlést a polgármester vezeti. A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
51. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás legalapvetőbb szabályairól külön önkormányzati rendelet szól.
Az önkormányzat költségvetése
52. § (1) A képviselő-testület meghatározza az önkormányzati ciklusra szóló programját, melynek értékelését elvégzi.
(2) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A költségvetés készítésénél figyelemmel kell lenni az önkormányzat gazdasági programjára.
(3) A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési-, valamint zárszámadásirendelet-tervezetét, melyeket a polgármester – a könyvvizsgáló írásos jelentésével együtt – terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelettervezeteket az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerinti szerkezetben kell elkészíteni.
(4) A költségvetési rendeletben megállapított előirányzatok évközi módosítására a polgármester – az éves költségvetési rendelet alapján – tesz javaslatot. Az előirányzatok módosításáról a képviselő-testület rendelettel dönt.
(5) A polgármester a költségvetés I. félévi végrehajtásáról minden év szeptember 15-ig tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A képviselő-testület a költségvetési zárszámadását minden év április 30-ig rendelettel hagyja jóvá.
(7) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:
a) a minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, beszámolót, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére;
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit;
c) jogszabályban előírt módon igényli a központi és egyéb támogatásokat;
d) gondoskodik az önkormányzat intézményeinek pénzellátásáról;
e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét, gondoskodik az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításáról;
f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz;
g) az önkormányzat számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat és intézményei kiadásainak teljesítéséről.
A közös önkormányzati hivatal a kisebb összegű készpénzkifizetéseket a házipénztárból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint – teljesíti. Az önkormányzat intézményei kisebb készpénzkifizetéseiket a közös önkormányzati hivatal útján biztosított ún. ellátmányból teljesíti.
53. § (1) Az önkormányzat által nyújtott céljellegű – 200.000,- Ft-ot elérő – fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, valamint a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat hirdetmény útján (önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel) közzé kell tenni a döntés meghozatalát követő 60. napig. Nem kell közzétenni, ha a döntést követő 60. nap előtt a támogatást visszavonják, vagy arról a kedvezményezett lemond.
(2) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával az önkormányzathoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó (Áfa nélkül számított) ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon és vagyonértékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül hirdetmény útján.
(3) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – Áfa nélküli – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összegeket kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét – az értékhatárra vonatkozóan – közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.
54. § Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
55. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező belső ellenőr megbízásával gondoskodik.
Záró rendelkezések
56. § (1) A jelen szabályzat 2020. január 1-én lép hatályba.
(2) Kihirdetéséről a jegyző a hirdetőtáblán való kifüggesztés útján gondoskodik. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(3) A szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csöde Község Önkormányzatának többször módosított 4/2011. (III.29) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
5. melléklet
Módosította a 3/2022. (III. 16.) önkormányzat rendelet, hatályos 2022. március 17-től.
Módosította a 3/2022. (III. 16.) önkormányzat rendelet, hatályos 2022. március 17-től.
Beiktatta a 2/2020. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2020. április 1-jétől.