Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2024. 08. 16Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (VIII. 15.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alapján véleményezésre jogosult Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Balaton Fejlesztési Tanács, Honvédelmi Minisztérium Állami Légyügyi Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Építési és Közlekedési Minisztérium Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály, Veszprém Vármegyei Önkormányzat, a lakosság, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek; továbbá Uzsa község képviselő testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017(VII.5.) önkormányzati rendelete alapján az abban szereplő érintettek véleményének kikérésével a település helyi építési szabályzatáról a következőket rendeli el:
Általános előírások
A rendelet hatálya
1. § Uzsa község területén telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: az OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Uzsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása során:
1. kialakult állapot: A meglévő épített környezetre jellemző adottságok összessége, ahol a telekméret tekintetében az e rendelet kihirdetésekor érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapotot, valamint a beépítettség, a beépítési magasság és az előkert vonatkozásában az érintett telektől mindkét irányba 3‐3 telek beépítettségét kell mértékadónak tekinteni.
2. szélkerék: szabadon álló és legfeljebb 10,0 m magas, háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű.
3. napelemes erőmű: napenergiát felhasználó, a villamos energiáról szóló törvény szerinti erőmű, ide nem értve a háztartási méretű kiserőművet.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
Telekalakítás általános előírásai
3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatók.
(2) Az építési övezetek és övezetek területén a telekegyesítés, a telekhatárrendezés, valamint a szabályozási vonallal érintett terület leválasztására irányuló telekfelosztás során a kialakítható telekméretnél kisebb telek létrehozható, ha az a rendezett telekstruktúra kialakítását szolgálja.
(3) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telek megengedett legkisebb szélességét
a) a szabályozási tervben meghatározott építési vonal esetén e vonaltól a telek belseje felé mért 20 méteres sávban
b) építési vonallal nem szabályozott terület esetén az előkerti és hátsókerti építési határvonalak közötti bármely 20 méteres sávban
kell biztosítani.
(4) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha a megosztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek.
(5) Az övezet/építési övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár.
(6) Uzsa község teljes területén szabályozási vonal, valamint övezet/építési övezet határ esetén a kialakítandó telekhatár a kialakult állapot és a domborzati adottságok figyelembevétele mellett, geodéziai felmérés vagy útépítési tervhez kapcsolódó kisajátítási terv alapján szükséges mértékben a szabályozási tervtől eltérően is kialakítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozási tervben előirányzott célokkal, ha az eltérést a kialakult állapot vagy a kedvezőbb településképi illeszkedés indokolja és a létrejövő közterület az út- és közműépítmények, valamint a vízgazdálkodási területek helyigényének megfelel.
(7) Az általános mezőgazdasági, a védelmi, honvédelmi, egyéb erdő, a különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés és nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló övezetben, valamint a különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetben a szabályozási terven nem jelölt magánút megszüntethető, illetve új magánút kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új magánút minimális szélessége 6 m, a beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés, nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló övezetben és a különleges mezőgazdasági üzemi építési övezetben 10 m.
(8) A (7) bekezdésben nem nevesített övezetek területén út területe csak a szabályozási terv szerint alakítható ki.
(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közútként vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell kialakítani és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el.
(2) Közterületen csak közműépítmény számára alakítható ki önálló telek.
(3) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül a 4. mellékletben meghatározott építmények, közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.
Építés általános előírásai
5. § (1) Az építési övezetek és övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az építési övezet és övezet területének a kialakult állapothoz illeszkedő szabályozása esetén azok rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet, építési övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.
(2) Az építési övezetek és övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni
a) a szabályozási tervben jelölt építési vonal esetén az épület homlokzati határfalának külső síkját a térfalat meghatározóan, e vonalra illesztve
b) építési vonallal nem szabályozott építési övezetek és övezetek esetében az elő-, oldal és hátsókert szabályainak megtartásával
c) a szabályozási terv szerinti kijelölt oldalhatár esetén annak megfelelő építési helyen belül
lehet.
(3) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, a telken az építési helyet meghatározni, valamint közmű műtárgyat elhelyezni a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal figyelembevételével lehet.
(4) Kerítés
a) az útszabályozással érintett telek esetében a szabályozási vonal mentén,
b) a nem utcafronti telekhatár esetén legfeljebb 2 m magassággal,
c) a nem utcafronti telekhatáron támfal és tömör kialakítási mód esetén az alacsonyabb terepszinttől számítottan legfeljebb 2 m magassággal,
d) az utcafronton legfeljebb 1,5 méter magassággal
alakítható ki.
(5) Közterület felőli támfal, terepszint alatti támfalépítmény közterület felőli építmény magassága legfeljebb 3 méter, mely építményre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.
(6) Ikres beépítési móddal meghatározott építési övezetben az ikresen csatlakozó épületeken emeletráépítés csak összehangoltan, egy időben történhet.
6. § Meglévő beépítések esetében,
a) ahol az épület részben vagy egészben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés elvégezhető, bővítés csak az építési hely területén lehetséges;
b) ahol a meglévő épület homlokzat- vagy épületmagasság értéke az övezetre, építési övezetre előírt értéket meghaladja, ott a bővítés vagy átalakítás végrehajtható, ha az a kialakult állapot szerinti homlokzat- vagy épületmagasságot nem növeli.
c) ahol a telek beépítettsége a korábbi előírásoknak megfelelően építési vagy fennmaradási engedély alapján jött létre és az a hatályos övezeti előírások szerinti értéket meghaladja, ott a meglevő épületek felújíthatók, átalakíthatók vagy függőleges irányban bővíthetők.
Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó szabályok
7. § (1) Az előkert mértéke:
a) a szabályozási terven építési vonallal szabályozott terület esetében az építési vonal szerint,
b) kialakult beépítés esetén az illeszkedés szabálya szerint,
c) kialakult beépítés és építési vonal hiányában 5 méter.
(2) Az előkert területén elhelyezhetők az OTÉK szerint elhelyezhető melléképítményeken túl
a) az építési hely előtti területen gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.
b) terepszint alatti építmény.
(3) A hátsókert mélysége az OTÉK előírásai szerint meghatározott.
(4) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzat magassága legfeljebb 3,5 m lehet.
(5) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a nagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb
a) szabadon álló és ikres beépítési mód esetén az övezetben / építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság felénél,
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb épületmagasságnál.
Állattartó építmények elhelyezésének szabályai
8. § (1) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint az 5. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.
(2) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 5. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.
(3) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására. A saját szükségletet meghaladó állattartás esetén a híg trágyatároló és az almostrágya tároló zárt fedését kötelező kialakítani.
(4) Állattartó építmény a 3–4. melléklet figyelembe vételével, abban az esetben helyezhető el, amennyiben a telek területe eléri vagy meghaladja az övezetben, építési övezetben előírt kialakítható minimális telekméretet.
(5) Az állattartás épületeire vonatkozó szabályokat rendeltetés-változtatás esetén is alkalmazni kell.
Tereprendezésre vonatkozó szabályok
9. § (1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.
(2) A terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.
(3) A beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.
Járművek elhelyezése
10. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén
a) minden lakás önálló rendeltetési egység után 1 db,
b) a nem lakás rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetében az OTÉK 4. számú mellékletében meghatározott számú személygépkocsi számára kell elhelyezést biztosítani.
Építészeti értékek országos védelme
11. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
12. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.
(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezetével érintett területeken
a) a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében történhet;
b) új építmény tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett létesíthető;
c) a kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők;
d) erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.
(3) Az ökológiai hálózat magterületének övezetével érintett területeken
a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;
b) új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el;
c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el;
d) erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve;
e) környezetszennyező tevékenység nem folytatható;
f) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.
(4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett területeken
a) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve történhet
b) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el;
c) erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve;
d) környezetszennyező tevékenység nem folytatható;
e) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.
(5) Az ökológiai hálózat pufferterület övezetével érintett területeken
a) építmény tájba illesztve létesíthető
b) környezetszennyező tevékenység nem folytatható;
c) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.
(6) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területeken a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.
(7) Ha egy telek az ökológiai hálózat övezetei által csak részben érintett, akkor a természetvédelmi érintettségre vonatkozó előírásokat csak az érintett telekrészen kell alkalmazni, a nem érintett telekrészen az övezeti szabályokban meghatározott beépítési paraméterek alkalmazhatók és teljes egészében érvényesíthetők.
(8) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.
(9) A védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető. Fásítás során inváziós fajok alkalmazása település teljes területén tilos.
(10) A település teljes területén csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.
A védőterületek és védőtávolságok szabályai
13. § (1) A település közigazgatási területén található országos főút külterületi szakaszai mellett 100 méteres védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén található országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 100 m távolságon belül építmény csak a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával létesíthető.
(3) Külterületen a közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet elhelyezni nem lehet. A telekalakítást követően az út kiépítéséig fennálló időszakban az útingatlanon az ingatlan tengelyétől számított 4-4 m-en belül szilárd akadályt, fás szárú növényzetet elhelyezni nem lehet.
(4) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A parti sáv területét szabadon kell hagyni.
(5) Az építési övezetek és övezetek telkein belül a szabályozási terven feltüntetett közművezetékek és védősávjaik biztosítása szükséges.
(6) A meglévő villamosenergia közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A földgáz elosztóvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.
(8) A vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától számított 50 méteren belül – természeti területen, a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
14. § Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet és a zöldfelület előírt fásítását új építés esetén annak használatbavételéig ki kell alakítani.
15. § (1) Nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkok esetében az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a felszíni vizek elvezetését. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos. A meglévő nyílt rendszer átépítése, zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.
(2) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni. A vízelvezetési szolgalmi joggal jelölt területen – az üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízelvezetési szolgalmi jog gyakorlása a csapadékcsatorna üzemeltetőjét, szolgáltatóját megilleti.
Közművekre vonatkozó általános előírások
16. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.
(2) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerék valamennyi övezetben elhelyezhető, ha az egyéb előírással nem ütközik, és jogerős létesítési engedéllyel rendelkezik.
(3) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.
(4) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.
Ivóvízellátás
17. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.
Szennyvízelvezetés
18. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén
a) új épület elhelyezése,
b) meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása
során, ha szennyvízkibocsátás történik, a hálózatra való rákötés kötelező.
(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra, amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.
(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.
(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.
(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
Csapadékvíz-elvezetés
19. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók építése és egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés kialakítása során áteresz létesítése kötelező.
(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.
(3) A szabályozási terven jelölt vízeróziónak kitett terület övezetében a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló magasabb szintű jogszabály vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
20. § A település területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály rendelkezései alapján II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.
Különös előírások
Építési övezetek, övezetek
21. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területén megállapított sajátos használat szerinti építési övezetek:
1. falusias lakóterület építési övezete (Lf-1, Lf-2, Lf-3),
2. kertvárosias lakóterület építési övezete (Lke-1, Lke-2, Lke-3)
3. településközponti vegyes terület építési övezete (Vt),
4. intézményi vegyes terület építési övezete (Vi),
5. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezete (Gksz-1, Gksz-2)
6. általános gazdasági terület építési övezete (Gá-1, Gá-2),
7. egyéb ipari gazdasági terület építési övezete (Gipe)
8. különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete (K-Mü).
(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területén megállapított sajátos használat szerinti övezetek:
1. közúti közlekedési terület övezete (KÖu-1, KÖu-2, KÖu-k1, KÖu-k2, KÖu-k3),
2. egyéb közlekedési terület övezete (KÖe)
3. közműelhelyezési terület övezete (Közm),
4. közkert zöldterület övezete (Zkk),
5. védelmi célú erdőterület övezete (Ev),
6. rekreációs célú erdőterület övezete (Er)
7. honvédelmi célú erdőterület övezete (Ehv-1, Ehv-2)
8. egyéb erdőterület övezete (Ee-1, Ee-2),
9. általános mezőgazdasági terület övezete (Má-1, Má-2),
10. vízgazdálkodási terület övezete (V),
11. különleges turisztikai terület övezete (Kb-Tur-1, Kb-Tur-2)
12. különleges sportterület övezete (Kb-Sp)
13. különleges erdészeti terület övezte (Kb-Erd)
14. különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület övezete (Kb-Hon)
15. különleges nyersanyag-kitermelés és nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület övezete (Kb-B)
(3) Az igazgatási területen megállapított építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1. melléklet szerinti szabályozási terv határozza meg.
(4) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
Falusias lakóterület építési övezete
22. § (1) Az Lf-1 jelű, Lf-2 jelű és Lf-3 jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lf-1 jelű, Lf-2 jelű és Lf-3 jelű falusias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg. A 3. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(3) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésének feltételeit e rendelet 8. §-a és 5. melléklete tartalmazza.
Kertvárosias lakóterület építési övezete
23. § (1) Az Lke-1 jelű, Lke-2 jelű és Lke-3 jelű kertvárosias lakóterület építési övezete laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lke-1 jelű, Lke-2 jelű és Lke-3 jelű kertvárosias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg. A 3. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
(3) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésének feltételeit e rendelet 8. §-a és 5. melléklete tartalmazza.
Településközponti vegyes terület építési övezete
24. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezete - a településszerkezet központi funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 3. melléklet határozza meg.
(3) A Vt jelű építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.
Intézményi vegyes terület építési övezete
25. § (1) A Vi jelű intézményi vegyes terület építési övezete elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Vi jelű intézményi vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 3. melléklet határozza meg.
(3) A Vi jelű építési övezetben gazdasági rendeltetés abban az esetben helyezhető el, ha az a meglévő rendeltetések használatát nem korlátozza.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezete
26. § (1) A Gksz-1 jelű és Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezete a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A Gksz-1 jelű és Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 3. melléklet határozza meg.
(3) A Gksz-1 jelű és Gksz-2 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.
Általános gazdasági terület építési övezete
27. § (1) A Gá-1 és Gá-2 jelű általános gazdasági terület építési övezetek a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Gá-1 jelű és Gá-2 jelű általános gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 3. melléklet határozza meg.
(3) A Gá-1 és Gá-2 jelű általános gazdasági terület építési övezetekben egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(4) A Gá-1 és Gá-2 jelű építési övezetekben a területen dolgozók ellátását szolgáló egészségügyi rendeltetés és az adott gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás elhelyezhető.
(5) A Gá-1 és Gá-2 jelű építési övezetekben új telephely létesítése esetén a telekre előírt zöldfelületet háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani, amelyet legkésőbb a telephely használatba vételéig meg kell valósítani. A kialakult, vagy telepített fás szárú növényzet fenntartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell.
(6) A Gá-1 jelű általános gazdasági terület építési övezetben a lakóterülettel határos, a szabályozási terven jelölt kötelező fásítást új telephely vagy új épület létesítése esetén a használatbavételig meg kell valósítani. A fásítás legalább 200 fa/ha mennyiségű, sor-, vagy parkfa méretű egyed felhasználásával történhet. A kötelező fásítás területén kialakult, vagy telepített fás szárú növényzet fenntartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell.
Egyéb ipari gazdasági terület építési övezete
28. § (1) A Gipe jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezete elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységi körbe.
(2) A Gipe jelű építési övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 3. melléklet határozza meg.
(3) A Gipe jelű építési övezetekben új telephely létesítése esetén a telekre előírt zöldfelületet háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani, amelyet legkésőbb a telephely használatba vételéig meg kell valósítani. A kialakult, vagy telepített fás szárú növényzet fenntartásáról, szakszerű műveléséről gondoskodni kell.
Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete
29. § (1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(3) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkein szolgálati lakás kizárólag az (1) bekezdés szerinti valamely rendeltetés megléte esetén vagy azzal egyidejűleg létesíthető.
A közúti közlekedési terület övezete
30. § (1) A közúti közlekedési területek szerepkörük alapján az alábbi övezetekbe tartoznak:
a) KÖu-1: országos főút
b) KÖu-2: gyűjtőút, településközi összekötő út
c) KÖu-k1: belterületi lakó és kiszolgáló utak
d) KÖu-k2: külterületi kiszolgáló utak, mezőgazdasági és erdészeti utak
e) KÖu-k3: gyalogút
(2) A KÖu-1 jelű, KÖu-2 jelű, KÖu-k1 jelű övezetek elsősorban az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a közterületi gépjármű-várakozóhelyek, a járda, a köztér építményei, a közúti közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgálnak, továbbá biztosítják a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi igények kiszolgálását.
(3) A KÖu-k2 és KÖu-k3 jelű övezetek a helyi közút és a gyalogút építményei, a járda, a közmű és a hírközlési építmények elhelyezésére szolgálnak.
(4) A KÖu-1, KÖu-2, KÖu-k1, KÖu-k2 és KÖu-k3 jelű közúti közlekedési terület övezetekben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.
(5) A KÖu-1, KÖu-2, KÖu-k1, KÖu-k2 és KÖu-k3 jelű közúti közlekedési terület övezetében a közlekedési és közmű építmények méretét úgy kell meghatározni, hogy az a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudja szolgálni.
(6) A közúti közlekedési övezetek útkategóriába sorolását a 6. melléklet tartalmazza.
Egyéb közlekedési terület övezete
31. § (1) A KÖe jelű egyéb közlekedési terület övezete a kötöttpályás közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖe jelű egyéb közlekedési terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.
(3) A KÖe jelű egyéb közlekedési terület övezetében a vasúti közlekedéshez kapcsolódó igazgatási rendeltetés, valamint a vasúti szállításhoz kapcsolódó raktár és tárolás céljára szolgáló épület elhelyezhető.
A közműelhelyezési terület övezete
32. § (1) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezete a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.
A közkert zöldterület övezete
33. § (1) A Zkk jelű közkert zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A megtartandó növényállomány jelével érintett zöldterületen a meglévő fás szárú növényzet megőrzéséről, fenntartásáról gondoskodni kell.
(3) A Zkk jelű közkert zöldterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.
Erdőterület övezetei
34. § (1) Az erdőterület övezetek az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgálják.
(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület, az Er jelű rekreációs erdőterület, az Ee-1 és Ee-2 jelű egyéb erdőterület, valamint Ehv-1 és Ehv-2 jelű honvédelmi célú erdőterület övezetében föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése – a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.
(3) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület, az Er jelű rekreációs erdőterület, az Ee-1, Ee-2 jelű egyéb erdőterület, valamint Ehv-1 és Ehv-2 jelű honvédelmi célú erdőterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg
A védelmi célú erdőterület övezete
35. § (1) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezete jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő.
(2) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
(3) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezetében a 4. melléklet alapján feltétellel elhelyezhető építmények csak természetvédelmi kezeléshez és bemutatáshoz kapcsolódóan létesíthetők, a közcél és a természeti állapot fenntartásával.
Egyéb erdőterület övezete
36. § (1) Az Ee-1 és Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezetébe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdők tartoznak.
(2) Az Ee-1 jelű egyéb erdőterület övezetbe a Natura 2000 feladatok megvalósítását szolgáló erdők tartoznak. Az Ee-1 jelű egyéb erdőterület övezetében a 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából létesíthetőek, a közcél és a természeti állapot fenntartásával.
(3) Az Ee-1 jelű egyéb erdőterület övezetben szakrális építmény legfeljebb 30 m2 bruttó alapterülettel, egyéb építmények egyenként legfeljebb 150 m2 bruttó alapterülettel létesíthetőek.
(4) Az Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezetbe gazdasági rendeltetésű erdők tartoznak. Az Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezetében a 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények csak erdészeti, vadgazdálkodási, természetvédelmi és közjóléti célból létesíthetők, a közcél és a természeti állapot fenntartásával.
(5) Az Ee-2 jelű egyéb erdőterület övezetben építmények egyenként legfeljebb 300 m2 bruttó alapterülettel létesíthetőek.
Rekreációs célú erdőterület övezete
37. § (1) Az Er jelű rekreációs erdőterület övezete jellemzően a közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az Er jelű rekreációs erdőterület övezetében a 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények a közcél és a természeti állapot fenntartásával létesíthetőek. Vendéglátó, szállás jellegű és diákszállás rendeltetés csak az oktatási vagy kulturális rendeltetés megléte esetén, ahhoz kapcsolódóan létesíthető.
Honvédelmi célú erdőterület övezete
38. § (1) Az Ehv-1 és Ehv-2 jelű honvédelmi célú erdőterület övezetébe a honvédelmi célokat szolgáló erdőterületek tartoznak.
(2) Az Ehv-1 és Ehv-2 jelű honvédelmi célú erdőterület övezetekben a 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető új építmények a közcél és a természeti állapot fenntartásával, az Ehv-1 jelű övezet esetében csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából létesíthetőek.
Általános mezőgazdasági terület övezete
39. § (1) Az Má-1 és Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit szolgáló területek tartoznak.
(2) Az Má-1 és Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.
(3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében a 4. melléklet szerinti építmények az alábbi feltételekkel helyezhetőek el:
a) építmény a hagyományos tájhasználathoz igazodó módon, csak a legalább 80%-ban művelt telken létesíthető, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó; azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
b) szántó művelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető úgy, hogy a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg;
c) gyep, illetve rét vagy legelő művelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó, valamint a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető úgy, hogy a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg;
d) gyümölcsös művelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető úgy, hogy a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg;
e) kert művelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a tulajdonos számára lakórendeltetést is biztosító gazdasági építmény építhető úgy, hogy a lakórendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg,
f) szőlő művelési ágban lévő és ténylegesen így művelt területen szőlőtermelési, borászati célú és borturizmust szolgáló gazdasági építmény, valamint a tulajdonos számára lakóépület és borturizmust szolgáló egyéb szálláshely is elhelyezhető; a lakórendeltetés a beépített terület 10%-át nem haladhatja meg,
g) új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni,
h) a terület 2. mellékletben meghatározott, megengedett legnagyobb beépítettség mértékéig az épületeket csak több épülettömbre osztva lehet elhelyezni. Az egyes épületek alapterülete nem haladhatja meg a 300 m2-t.
(4) Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
(5) A mezőgazdaságilag művelt telek minősítését a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény határozza meg.
(6) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében a szabályozási terven vízgazdálkodási másodlagos övezet jelöléssel ellátott területen épület nem helyezhető el, a területen a V jelű vízgazdálkodási övezetre vonatkozó előírások is alkalmazandók.
(7) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az az övezetben megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.
(8) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont az OTÉK-ban foglalt feltételekkel kialakítható.
(9) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében szállás jellegű épület és vendéglátó épület csak birtokközpont telkén helyezhető el.
Vízgazdálkodási terület övezete
40. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetébe a folyóvizek és a közcélú nyílt csatornák tartoznak, ahol építményt elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.
(2) A V jelű vízgazdálkodási terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg. A 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények az érintett ökológiai hálózat térségi övezeteire vonatkozó előírásokkal összhangban létesíthetőek.
Különleges beépítésre nem szánt sportterület övezete
41. § (1) A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportterület övezetébe a nem motoros sport célú tevékenységeket szolgáló területek tartoznak.
(2) A Kb-Sp jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.
Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezete
42. § (1) A Kb-Tur1 jelű különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezete a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, a motoros sportok kivételével a sport és szabadidős tevékenységek, továbbá a turizmus céljára szolgál.
(2) A Kb-Tur2 jelű különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület övezete elsősorban szállás jellegű, kereskedelmi, szolgáltató, sport és szabadidős tevékenységek céljára, valamint a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A Kb-Tur1 és Kb-Tur2 jelű övezetekben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg.
(4) A Kb-Tur1 jelű övezetekben a 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények kizárólag az (1) bekezdésben foglalt tevékenységekhez kapcsolódóan létesíthetőek.
Különleges beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület övezete
43. § (1) A Kb-Hon jelű különleges beépítésre nem szánt övezet elsősorban a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-Hon jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg. A 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan helyezhetőek el.
Különleges beépítésre nem szánt erdészeti terület övezete
44. § (1) A Kb-Erd jelű különleges erdészeti terület övezete elsősorban az erdőgazdálkodáshoz és erdészeti igazgatáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-Erd jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg. A 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan helyezhetőek el.
Különleges beépítésre nem szánt nyersanyag-kitermelés (bánya) és nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület övezete
45. § (1) A Kb-B jelű különleges beépítésre nem szánt terület övezete a nyersanyag-kitermeléshez (bánya) és nyersanyag-feldolgozáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kb-B jelű övezetben az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 4. melléklet határozza meg. A 4. melléklet szerint feltétellel elhelyezhető építmények kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan helyezhetőek el.
(3) A Kb-B jelű övezetben csarnok épület csak az ökológiai hálózat pufferterület övezetén kívül helyezhető el.
(4) A Kb-B jelű övezetben a bányászati technológiai igények miatt szükséges mértékig a megengedett legnagyobb épületmagasságtól el lehet térni. A műtárgyak magassága nem korlátozott.
(5) Az 1. melléklet tartalmazza a szabályozási tervlapokat.
(6) A 2. melléklet tartalmazza az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait.
(7) A 3. melléklet tartalmazza a beépítésre szánt területen elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket.
(8) A 4. melléklet tartalmazza a beépítésre nem szánt területen elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket.
(9) Az 5. melléklet tartalmazza az állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésének szabályait.
(10) A 6. melléklet tartalmazza az útkategóriák meghatározását.
(11) A 7. melléklet tartalmazza a biológiai aktivításérték fenntartásához igénybe vett területeket.
Záró rendelkezések
46. § (1) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti Uzsa község képviselő testületének 2/2007(II.14.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról
(3) Ez a rendelet 2024. augusztus 16-án lép hatályba.