Tormásliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VII. 17) önkormányzati rendelete

TORMÁSLIGET KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Hatályos: 2013. 08. 31

Tormásliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (VII. 17) önkormányzati rendelete

TORMÁSLIGET KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

2013.08.31.

Tormásliget Község Önkormányzatának képviselő – testülete, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 62. § (6) bekezdés 6) pontjában biztosított felhatalmazás, alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. 1 §

Telekalakítás és az építés általános szabályai

2. 2 §

Kerítés létesítésének szabályai

3. § (1) A község igazgatási területén ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, ott a közterület felőli kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni

(2) A kerítés kialakítására vonatkozó előírások beépítésre szánt területen:

A telek közterületi vonalán 1,2 – 1,8m magassággal hagyományos tömör, vagy áttört kerítés létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

Területfelhasználás

4. § (1) A szabályozási tervlap az alábbi terület-felhasználási egységeket különbözteti meg:

a) A beépítésre szánt területen az építési használat általános jellege szerint:

- lakó-,
- vegyes
- gazdasági és
- különleges területet.
b) A beépítésre nem szánt területen:
- közlekedési és közmű-,
- zöld-,
- erdő-,
- mezőgazdasági,
- vízgazdálkodási és
- különleges beépítésre nem szánt területet.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek általános előírásai

5. § (1)3

(2) A lakóterületen csak az alábbi funkciójú építmények építhetők

a) lakóépület

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

c) szálláshely szolgáltató épület,

d) kézműipari építmény,

e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény és

g) üzemanyagtöltő.

h) Mező- és erdőgazdasági építmény a lakóépület egyidejű elhelyezésével, az egyes építési övezetek külön előírásainak figyelembevételével építhető.

(3) A szabályozási terven külön jellel fedett telekrészt zöldterületként kell fenntartani.4

(4) A lakóterületet részleges közművel kell ellátni azzal a megkötéssel, hogy a vezetékes szennyvízhálózatra való rákötést is biztosítani kell. Átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló létesíthető, de a csatornahálózat és a szennyvíztisztító elkészülte után a hálózatra rá kell kötni. A közműpótló műtárgy helyét úgy kell megválasztani, hogy a későbbiekben ne akadályozza a csatornára való rákötést.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteinek zajövezeti besorolása1: 2

(6) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

(7) Tormásliget község lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusiasak.

A falusias lakóterület építési övezetei

6. § (1) Az LF 1 jelű falusias karakterű építési övezet oldalhatáron álló építési hellyel rendelkezik.

a) Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be:

- a beépíthető telek legkisebb területe: 1000 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
- a beépíthető telek legkisebb szélessége (közbenső/sarok): 13,0/15,0 m
mélysége: 60,0 m
- a zöldfelület aránya legalább: 40 %
- az oldalkert mérete legalább: 6,0 m
- az utca felöli telekhatártól legfeljebb 50,0 m mélységig lehet építeni
c) Az épületeket magastetővel kell lefedni. A tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.
d) Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető.
(2) Az LF 2 jelű terület a volt cselédházak területe (128 és 129 hrsz), valamint a 122 hrsz-on a kastély és a cselédházak közé ékelődött családiház területére terjed ki:
a) Az övezet területén telekmegosztás nem engedélyezhető.
b) A jelenlegi beépítettséget növelni nem lehet.
c) A cselédházakra (128 és 129 hrsz) vonatkozó előírások:
- A lakásszám nem növelhető. Egymás melletti lakások viszont (akár több is) összevonhatók, egy lakássá alakíthatók.
- A magastető megtartandó, azonban a tetőtér nem építhető be.
d) A 128 hrsz külön előírásai:
- A pincelejárót és fedést eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani.
e) A 129 hrsz-ú telken ideiglenes melléképítményként lakásonként 1 db, legfeljebb 15 m2-es, fa szerkezetű, nyeregtetős fedésű tároló építhető, amelynek rövidebbik oldala a hátsó telekhatárra illeszkedik.
f) A 122 hrsz-ú telken lévő lakóépület tetőtere legfeljebb 50 cm magas térdfal alkalmazásával beépíthető.
(3) Az LF 3 jelű kialakult építési övezet a vasútállomással szomszédos telkekre terjed ki.
a) Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be:
- a beépítési mód szabadonálló
- az előkert mérete kialakult
- az oldalkert mérete legalább 3,00m
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %
- a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
- Az utca felőli telekhatártól legfeljebb 50.0m mélységig lehet építeni
- a zöldfelület aránya legalább: 40 %
(4) Az LF 4 jelű falusias karakterű építési övezet oldalhatáron álló építési hellyel rendelkezik.
a) Az övezeten belül az egyes telkek az alábbi feltételek teljesülése esetén építhetők be:
- a beépíthető telek legkisebb területe: 500m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság 6m
- a beépíthető telek legkisebb szélessége: 15,0m
mélysége: 35,0m
- a zöldfelület aránya legalább: 40%
- az előkert mérete: 5,0m
- az oldalkert mérete legalább: 6,0m
b) Az övezetben minden melléképítmény elhelyezhető.5

Vegyes területek általános előírásai

7. § (1) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(3) A településközpont vegyes terület építési övezeteinek zajövezeti besorolása1: 3.
(4) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.
(5) A létesítmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

Településközpont vegyes terület építési övezetei

8. § (1) A Vt 1 jelű építési övezet faluház és kereskedelmi egységek elhelyezésére szolgál.

a) Az építési övezetre vonatkozó előírások:

- a kialakítható telek legkisebb területe: 2200 m2
szélessége: 30,0 m
mélysége: 70,0 m
- a beépítési mód szabadonálló
- a megengedhető legnagyobb beépítettség: 25 %
- a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5/7,5 m
- az előkert legkisebb mérete 15,0 m, amelyen belül a szükséges számú parkolókat el lehet helyezni
- az oldalkert legkisebb mérete: 4,0 m
- a hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m
- a zöldfelület aránya legalább: 35 %
b) Az épület tervezett tömege és az alkalmazott anyagok illeszkedjenek a falusias környezethez és a községközpontot alkotó régi uradalmi épületekhez.
c) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.
2) A Vt 2 jelű építési övezet a Bauer kastély telkére és bővítményére terjed ki.
a) A szabályozási terven jelölt telekalakítást funkcióváltás esetén az épület környezetének rendezése céljából végre kell hajtani. A telek bővítménye zöldterületként tartandó fenn.
b) Az övezetben melléképületek nem építhetők.
c) A legkisebb zöldfelület 30 % lehet.
d) A Bauer kastélyra vonatkozó külön előírások:
- Esetleges új funkciónak megfelelő belső átalakításakor a homlokzatok eredeti nyílászáró ritmusát legalább vakablak alkalmazásával, a díszítést és tagolást vissza kell állítani.
- A tetőtér nem építhető be.
- A megnövelt telken a szükséges számú gépkocsiparkoló kialakítása után fennmaradó felületen kertészeti tervek alapján pihenőparkot kell kialakítani

Gazdasági terület

9. § (1) Tormásliget területén sajátos építési használata szerint a Szabályozási Terv egyéb ipari gazdasági területeket határol körül.

(2) Az egyéb ipari területek általános előírásai

a) Az egyéb ipari területen nem jelentős mértékű zavaró hatású, a szolgáltatóipar, feldolgozóipar és a raktározás tárgykörébe tartozó tevékenységek létesítményei helyezhetők el. A területen lakás nem építhető.

b) Az egyes építési övezetekben meghatározott méretű előkerten belül fásított gépkocsiparkoló elhelyezhető.

c) Az egyéb ipari terület határa mentén a Szabályozási Terven ültetési kötelezettséggel jelölt sávban többszintes növényzet ültetendő. Új létesítmény használatbavételi engedélye csak ennek megléte esetén adható ki.

d) Egy telken belül a létesítendő épület bruttó alapterületének 15%-a, ha a technológia megköveteli az övezetben előírt legnagyobb építménymagasságnál magasabb is lehet, de ez esetben elvi építési engedély benyújtása kötelező.

e) A belterületen lévő, vagy belterülethez csatlakozóan kijelölt egyéb ipari gazdasági területeket részleges közművel kell ellátni.6

3) A gazdasági területek építési övezeteinek zajövezeti besorolása:7
4) A létesítmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót és rakodóhelyeket telken belül kell elhelyezni.

Az egyéb ipari terület építési övezetei

10. § (1) A Gip E1 jelű építési övezet a volt tormáspusztai majorsági terület (127 hrsz).

a) Az övezet az alábbi feltételekkel építhető be:

- a beépíthető legkisebb telek területe: 5000 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 20 %
- a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5/7,5 m
- a zöldfelület aránya legalább: 40 %
kell legyen.
b) A területet a 130 hrsz út Liszt Ferenc utcai csomópontján keresztül lehet megközelíteni.
c) A szintterület sűrűség megengedett legnagyobb értéke telkenként 0,5.
(2) A Gip E2 jelű építési övezet előírásai a Daniella major építési telké(ei)re vonatkoznak.
a) Az építés az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezhető:
- a beépíthető legkisebb telek területe: 10 000 m2
szélessége: 80,0 m
mélysége: 130,0 m
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 40 %
- a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5/10,5 m
- a zöldfelület aránya telkenként legalább: 25 %
- kell legyen, amelybe beleszámítható a Daniella major szabályozási terve c. tervlapon ültetési kötelezettség alá eső terület.
- Az építményeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni.
b) A Daniella major beépítésre szánt területe egy csomóponton keresztül csatlakozhat a 8624 j. úthoz. Telekmegosztás esetén a keletkező új telkek megközelítésére önálló helyrajzi számmal rendelkező magánutat kell létesíteni.
c) A szintterület sűrűség megengedett legnagyobb értéke telkenként 1,2.

Különleges terület

11. § (1) A Kmü 1 építési övezet Meggyespuszta területén található.

a) Az építési övezet telkein mezőgazdasági állattartó, tároló, feldolgozó, gépszín és irodaépület helyezhető el.

b) Az egyes telkek az alábbi feltételekkel építhetők be:

- a beépíthető legkisebb telek területe: 20 000 m2
- a megengedett legnagyobb beépítettség: 23 %
- a megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5/10,5 m
- a zöldfelület aránya legalább: 25 %
amelybe beleszámítható a Meggyespuszta szabályozási terve c. tervlapon ültetési kötelezettség jellel körülhatárolt terület.
c) Az ültetési kötelezettség jellel körülhatárolt sávban többszintes védőzöldet kell ültetni.
(2) A Kmü 2 jelű építési övezet Meggyespuszta 055 és 057 hrsz telkekre terjed ki.
a) A volt cselédlakásokban a továbbiakban is csak lakás helyezhető el.
b) Az épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető.
c) A 055 hrsz-on lévő épületet mint építészeti értéket jó állapotban meg kell őrizni. Felújítása során homlokzati felületein hagyományos építőanyagok alkalmazandók, tetőhéjazata égetett cserép színű kiselemekből álló anyag lehet.
d) A telkekkel kapcsolatos telekalakítás nem engedélyezhető, a jelenlegi beépítettségük nem növelhető. Ideiglenes melléképítményként a szabályozási terven jelölt helyen fa szerkezetű, legfeljebb 2,20 m építménymagasságú, nyeregtetős, lakásonként 15, 0 m2-t meg nem haladó alapterületű tárolót lehet építeni.
(3) A KT jelű terület a temető (113 hrsz) területén csak temetkezési célú és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
a) A beépítettség legfeljebb 2% lehet.
b) A temetőt kiszolgáló parkoló a szabályozási terven jelölt helyen, a 115 hrsz-ú út ellentétes oldalán helyezhető el.
(4) A KB jelű építési övezet a Tormásliget I. védnevű homokbánya művelés alatt álló területe, amelyen csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények helyezhetők el. A homok elszállítása lakóutcákon keresztül nem, csak a szabályozási terven kijelölt útvonalon történhet.
a) A terület határa mentén a Szabályozási Terven ültetési kötelezettséggel jelölt sávban többszintes növényzet ültetendő.
(5) A KSZ jelű építési övezet a szennyvíztisztító területére terjed ki. Az övezetben a tisztítási technológiához tartozóberendezések és azok kiszolgáló épületei helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 10% lehet. Az építménymagasság legfeljebb 4,0m.
a) A terület határa mentén a Szabályozási Terven ültetési kötelezettséggel jelölt sávban többszintes növényzet ültetendő.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület

12. § (1)8

(2)9

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(5) Közterületi parkoló a temetőhöz tartozó parkoló a 115 hrsz út mellett.

(6)10

(7)11

(8) A gyalogos közlekedés számára az útkeresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

(9) Vasútvonalra Kök vonatkozó előírások:

a) A Harka -Szombathely vasútvonal építési szélessége a jelenlegi telekhatár, de legalább 20,0 m.

b) Országos közforgalmú vasút mentén a szélső vágánytól számított 50,0 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak az üzemeltető hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

Közműterületek és létesítmények

13. § (1)12

(2) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az egyes területfelhasználási egységeknél előírt közművesítettség rendelkezésre áll.

(3) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(4) A telken belül tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előterében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)13

(11) A Szabályozási terv az alábbi önálló közműterületeket jelöli:

a) A Köz 1 jelű terület a vízmű területe,amelyen belül az ivóvíz nyeréséhez és kezeléséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.

b) A Köz 2 jelű terület a gázfogadó állomás területe, amelyen csak a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

c) A Köz 3 jelű területek tervezett szennyvízátemelők területei, kitűzésük az engedélyezett tervek alapján lehetséges. Területén csak a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.

Zöldterületek

14. § (1) A zöldfelületi előírások a közparkokra, közlekedési területen lévő zöldfelületen lévő zöldfelületre, fasorokra, telken belüli zöldterületekre vonatkoznak.

(2) A ZKp jelű övezetben (114 hrsz, 116 hrsz) a meglévő épületeken kívül csak a testedzést és pihenést elősegítő építmények helyezhetők el:

- sétaút
- pihenőhely
- tornapálya
- gyermekjátszótér
- a terület fenntartásához szükséges épület
- A helyi védelem alatt álló Angol-kert kertészeti tervek alapján történő felújításra és intenzív fenntartásra szorul. A szintén helyi védelem alatt álló fasorok fennmaradása és ápolása biztosítandó.
(3) Új közkert létesítendő a buszforduló mellett. A helyét a Szabályozási Terv tartalmazza.
(4)

Erdőterület

15. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi vagy gazdasági erdők.

(2) Védelmi rendeltetésű Ev erdő övezetben erdőgazdálkodás nem folytatható,épületek nem építhetők, az OTÉK 32. §.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják:

(3) A gazdasági erdő Eg övezetben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása. Csak a fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

a) a beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000m2)

b) a beépítési mód: szabadonálló

c) beépítettség legnagyobb mértéke 0,5%

d) a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5m lehet.

Mezőgazdasági terület általános előírásai

16. § (1)

(2)14

(3) A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl, az árkok, csatornák, a köz- és dűlőutak, a birtokhatárok mentén új, az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kell telepíteni

(4) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a következő övezetekbe tartozik:

a) Az általános mezőgazdasági övezetbe az árutermelő, zömében szántó földrészletek,

b) A korlátozottan használható övezetbe a természetvédelmi szempontok szerint meghatározott művelésű és korlátozottan beépíthető területek tartoznak.

A mezőgazdasági terület övezetei

17. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a) A 20 000 m2-t meghaladó területű telkeken

- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos gazdasági épületek (termékfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító, állattartó, stb.),
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos irodaépület,
- lakó- és szállásépület,
- pince, komposztáló telep építményei
helyezhetők el a szabadonálló beépítési módon.
b) A felsorolt épületek és építmények az alábbi feltételek teljesülése esetén létesíthetők:
- a telek minimális szélessége: 50,0 m
- az előkert legkisebb mérete: 14,0 m
- az oldalkert legkisebb mérete: 10,0 m
- beépítettség legfeljebb: 3 % lehet
- a telkek hiányos közművel láthatók el és legalább 9,0 m széles úttal megközelíthetők kell legyenek.
(2) Az Mk jelű mezőgazdasági övezet a mezőgazdasági területnek vízvédelmi és tájképvédelmi szempontok miatt elkülönítve kezelendő része. Az övezetben épület és építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási területek

18. § (1) Vízgazdálkodással összefüggő területek övezete a folyóvizek, árkok medre és parti sávja.

(2) A V jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) A patakok és árkok medrében és parti sávjában a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység a meder kezelője és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

b) Az övezetben levő vízgazdálkodási területeken a természetes és természetközeli vízmedrekre vonatkozó kezelési-fenntartási irányelveknek megfelelően kell biztosítani a vízi és vízközeli élőhelyek védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén kerülendők.

c) A természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelése nem engedhető meg.

Különleges beépítésre nem szánt területek

19. § (1) A KkB jelű terület a Tormásliget I. védnevű homokbánya művelés alatt nem álló területe, amelyen építmények nem helyezhetők el.

IV.EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem

20. § (1) Levegőtisztaság védelem

Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, rekreációs célú területet (sportterület, zöldterület) vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.
(2)
(3) 15
(4) Földvédelem
a) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb.) záró aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
b) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, ősszegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
c) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
d) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
e) A mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelem érdekében a Szabályozási terven ábrázolt meglévő véderdő sávok megmaradásáról gondoskodni telepíteni kell
(5) Vízvédelem
a) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
- Állattartás a vízfolyások legalább 200m-es körzetén belül nem folytatható,
- Növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 20-500m-en belül nem folytatható.
b) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
c) Tormásliget igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos.
d) Nem burkolt felületen hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

Táj- és természetvédelem

21. § (1) A 2/1995.III.2 határozattal helyi védelem alatt álló belterületen fekvő 3,5 ha-os angolpark és a három külterületi fasor (Csepreg-Újkér közötti közlekedési út mentén a településtől nyugatra lévő útszakaszt kísérő hársfasor; a keletre lévő útszakaszt kísérő vadgesztenyefasor és a Tormás-patakkal egy darabon párhuzamosan futó földút mentén elhelyezkedő magyarkőris fasor további fennmaradását, megfelelő ápolását biztosítani kell.

(2) Fokozott figyelmet kell fordítani a meglévő vizes élőhelyek, vízfolyások megőrzésére. Mivel ezek az élőhelyek kisszámban és kis kiterjedésben fordulnak elő fennmaradásukat biztosítani kell.

Régészet

22. § (1) Ismert régészeti lelőhelyek:

1. lelőhely. Tormáspuszta

Helyrajzi számok: 0280/5.
2. lelőhely. Pós-patak keleti oldala.
Helyrajzi számok: 049; 050.
3. lelőhely. Tormás-patak nyugati oldala.
Helyrajzi számok: 0216.
4. lelőhely. Tormás-patak – vasút között.
Helyrajzi számok: 0297; 0298; 0299; 0284/3.
5. lelőhely. Homokbánya.
Helyrajzi számok: 05; 021/2.
(3) Régészeti érdekű területek:
- a már ismert lelőhelyek közvetlen környéke
- a Tormás és a Pós-patak medrét kísérő területek
- a község határának déli részénA Pós-patak által két oldalról körülvett markáns kiemelkedés, az ún. Nagy-domb-dűlő területe
(4)
(5)
(6) 16

Művi értékvédelem

23. § (1) Műemlékek

Tormásliget területén országos védelem alatt álló épület, objektum nincs.

(2) Épített örökség helyi védelme:

a) Egyedi védelem alatt álló épületek:
1. Tormáspuszta Bauer kastély (121 hrsz.)
2. Tormáspuszta, az Angol parkban álló Szűz Mária templom
3. Meggyespuszta harangláb (056/2 hrsz)

Védőterületek, védősávok

24. §17

Záró rendelkezések

25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba és a 736-TRF/2012 törzsszámú dokumentáció Szabályozási Terv 4.2 és 4.3 számú lapjaival együtt érvényes. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tormásliget község képviselő testületének 6/2002. (VI.17.) önkormányzati rendelete Tormásliget község Helyi Építési Szabályzatáról hatályát veszti.

1. melléklet a 7/2013. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez

4.2. lap Beépítésre szánt terület szabályozási terve

2. melléklet a 7/2013. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez

4.3. lap Igazgatási terület szabályozási terve

3. melléklet a 7/2013. (VII. 17.) önkormányzati rendelethez

Tormásliget közigazgatási területén haladó utak
1

Hatályon kívül helyezte: a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

2

Hatályon kívül helyezte: a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

3

Hatályon kívül helyezte: a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

4

Megállapította: 7/2017. (VII.20.) számú rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

5

Megállapította: 7/2017. (VII.20.) számú rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

6

Megállapította: 7/2017. (VII.20.) számú rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

7

A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KöM – EüM együttes rendelet,valamint a környezeti zaj és és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.)Korm. rendelet.

8

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

9

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

10

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

11

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

12

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24

13

Hatályon kívül helyezte az (5) - (10) bekezdést: a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet 2017.07.24.

14

Hatályon kívül helyezte az (1) - (2) bekezdést: a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet 2017.07.24.

15

Hatályon kívül helyezte az (2) - (3) bekezdést: a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet 2017.07.24.

16

Hatályon kívül helyezte a (4) - (6) bekezdést: a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24.

17

Hatályon kívül helyezte: a 7/2017. (VII.20.) sz. rendelet. Hatályba lépés: 2017.07.24