Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (V. 21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2009. 12. 17- 2010. 08. 11
Károlyháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (V. 21.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2009.12.17.
1. § (1) A rendelet hatálya Károlyháza község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletbe előírtaknak megfelelően szabad.
-az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület) (a továbbiakban: SZ-J1 terv) című, Rp.I.225-2 munkaszámú és
-az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület) (továbbiakban: SZ-J2 terv) című, Rp.I.225-1 munkaszámú tervlapokkal, valamint az 2.sz. függelékben szereplő út mintakeresztszerelvényekkel, mint mellékletekkel együtt kell alkalmazni.”
(1) A község területén a tervezett belterületi határvonalat az
SZ-J1 és
SZ-J2 tervek tartalmazzák.
(2) Ahol az
SZ-J1 és
SZ-J2 terv tervezett belterületi határvonal jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott terület-felhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.
4. § (1) Kötelező szabályozási elem
- a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határvonala
- a belterület határvonala
- a szabályozási vonal
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonala
- az építési övezetek határvonala
- megszüntető jel
(2) A kötelező szabályozási elemek megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti előírásokat.
(3) Irányadó szabályozási elem
- az azonos terület-felhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.
(4) Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.
(5) Ha a megszüntető jel beépült és be nem épült telkek közötti telekhatár megszüntetését jelzi – külön előírás hiányában – az övezetre vonatkozó beépítési szabályok szerint a telekegyesítés végrehajtása előtt is lehet építeni már beépült telken. A beépítetlen telken a telekegyesítés előtt építmény nem építhető.
A telekalakítás általános szabályai
5. § (1) Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások irányának meg kell egyezni az irányadó telekhatár vonal irányával.
(2) A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében
a., Új terület-felhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességek aránya nem lehet több 1,5-nél.
b., A már kialakult telekosztású lakóterületi telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.
c., Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
(3) A külön rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv készítés kötelezettségével érintett területeken, helyeken a telekalakítási tervben az
SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye, a telkek mérete pontosítható.
(4) Az
SZ-J1 terven SZT jellel jelölt telekméret
SZ-J1 terv szerinti telekkialakítást jelent.
A telek beépítésének általános szabályai
6. § (1) A közterület bővítéssel érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait a tervezett közterület határtól kell számítani.
(2) Közterület-bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
7. § (1) Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv, vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.
(2) Az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.
(3) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi telektömbökben az utcai telekhatárhoz közelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25 %-kal térhet el.
(4) Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.
(5) Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /4/ bekezdésbeli épületek közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani – kivéve a védőtávolsággal telepíthető épületeket.
(6) Ahol az SZ-J1 terv tervezett szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés a tervezett szabályozási vonalra, ahol az SZ-J1 terv meglévő, megmaradó szabályozási vonalat jelöl az utcai kerítés erre a vonalra építhető. Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas, legalább 50%-ban áttört lehet.
8. § (1) Vízvédelmi besorolás:
a., felszín alatti vizek: „A” felszíni fokozottan érzékeny terület
b., felszíni vizek: általános védett terület
(2) Levegőtisztaság védelmi kategóriák:
- Fertő-Hanság Nemzeti Park területei ökológiailag sérülékeny területek
(3) Zajvédelmi övezetek a hatályos rendelet szerint:
a.) - 1. övezet:
· Fertő-Hanság Nemzeti Park területei
- 2. övezet
· a tervezett belterület kivéve a gazdasági területeket
(4) A közigazgatási terület felszíne szennyeződésérzékenységi szempontból érzékeny kategóriába esik.
(5) A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.
(6) A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell azt, hogy a közterületek levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit kiváltó növényfajtáktól származó virágpor mennyisége az alábbi értéket ne haladja meg:
- fák, bokrok 100 pollen/m3
- fűfélék 30 pollen/m3
(7) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
(8) A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.
(9) A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.
9. § (1) Országos természetvédelmi oltalom alatt állnak külön jogszabályban meghatározottan a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területek. (1. sz. függelék.)
(2) A védett területeken a Nemzeti Park utasításaiban foglaltakat kell betartani.
(3) A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg.
2a. Károlyháza közigazgatási területén a helyi védelemről szóló külön rendelet megállapításáig átmeneti védettség alatt áll:
1. I. világháborús sírhely (Demko-major)
2.az intézői kúria épülete
3.
b) A külön jogszabályban meghatározottakon túl építési engedély köteles a helyi védett épületek külső megjelenését megváltoztató mindennemű építési, felújítási munka.
c. Helyi védett épületre bontási engedély csak indokolt esetben (életveszély elhárítása) a helyi védelem feloldása után adható ki.
(2) Régészeti értékek védelme:
a., Károlyháza közigazgatási területén az alábbi régészeti lelőhelyek találhatók
- Földláb-dűlő /0145/2 hrsz/
- Rábl-majortól É-ra eső terület /0203 hrsz/
b., Károlyháza közigazgatási területén régészeti érdekű területek találhatók
- Táborhely-rét /0207/60 hrsz/
- tehenészeti teleptől délnyugatra eső terület /0151 hrsz/
c., A régészeti lelőhelyeken földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt megelőző régészeti feltárás elvégzése szükséges.
d., A régészeti érdekű területek földmunkával járó tevékenységnél a terepfelszínt 30 cm-nél mélyebben megmozgató földmunka végzés esetén régészeti megfigyelést kell biztosítani.
11. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.
A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
Védőtávolságok, védőterületek
12. § (1) A település meglévő és tervezett lakóterületei, településközponti területei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a szélerőműveket) körüli
- 500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.
- 250 m-es területsávon belül szélerőmű nem építhető.
(2) Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten
- 20 kV-os vezeték: 5,0 - 5,0 m
- 120 kV-os vezeték: 13,0 - 13,0 m
- 220 kV-os vezeték 18,0 - 18,0 m
- 400 kV-os vezeték 28,0 - 28,0 m .
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(3) Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:
- nagynyomású gázvezeték: 46,0 - 46,0 m
- középnyomású gázvezeték: 5,0 - 5,0 m
A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák
(4) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.
(5) A vízfolyások, csatornák parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 3,0- 3,0 m széles területsáv.
A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(6) Az egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.
(7) Vasúti zajjal határértéken felül terhelt a vasútvonal tengelyétől számított 114,0 m széles területsáv.
E területsávra vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint
13. § (1) A település igazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:
„a) Beépített és beépítésre szánt terület
Lakóterület
kereskedelmi, szolgáltató Gksz
b., Beépítésre nem szánt terület
Közlekedési és közműterület
· vasút terület KÖk
· közút terület KÖu
· közműterület Köm
Zöldterület Z
Erdőterület E
Mezőgazdasági terület M
Vízgazdálkodási terület V
Az övezeti jel értelmezése
|
|
|
|
|
beépítési mód
(oldalhatáron álló,
|
megengedett legnagyobb |
legkisebb kötelező
zöldfelület
( %) |
területfelhasználási |
|
szabadonálló) |
beépítettség (%) |
elem |
|
|
kialakítható |
kialakítható |
kialakítható |
|
|
megengedett legnagyobb építménymagasság (m) |
legkisebb
építési
telekszélesség
(m) |
legkisebb
építési
telekmélység (m) |
legkisebb
építési
telekterület
(m2) |
15. § (1) A lakóterület besorolása sajátos használat szerint:
- falusias lakóterület Lf
(2) Telekméretek
- A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(3) Beépítés
a., Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.
b., Az építési hely előkerti határvonala egyben építési vonal is.
c., Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-nyugati oldalhatáron, ÉNy-DK-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. A már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző beépítési oldalon áll.
(4) Az építési hely határai.
|
kialakult telekosztású, nagyrészt
beépített tömbben |
beépítetlen, új telekosztású tömbben |
|
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
szabadonálló |
oldalhatáron álló |
előkert |
kialakult |
5,0 m |
oldalkert |
3,0 m |
6,0 |
3,0 m |
6,0 m |
hátsókert |
6,0 m ( 4,0 m *) |
6,0 m ( 4,0 m *) |
*amennyiben a telekmélység 20,0 m-nél kisebb
(5) Saroktelken az épületeket egy épülettömbben, közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva kell megépíteni.
(6) A lakóterület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezetékkel.
(7) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke:
nappal 50 dB/A
éjjel 40 dB/A
b., kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
A falusias lakóterület építési előírásai
16. § (1) A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhetők:
- fő funkciót hordozó épületként
a) egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület,
b) önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézműipari létesítmény,
c) a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a település lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény.
- a fő funkciót kiegészítő épületként
d) gépjármű és egyéb tároló,
e) állattartó épület,
f) kisipari műhely
(2) A telkeken a d), e), és f) pontokban felsorolt épületek csak az a), b), c) pontban felsorolt épületek egyidejű építése esetén építhetők.
(3) Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a), b), c) pontban felsorolt épületek építhetők.
Egyéb épület, építmény – kivéve a gépkocsi tárolót és a közművek műtárgyait – az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonaltól mérten 13,0 m-en túlépíthető, az OTÉK 31. § (4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
(4) Övezeti előírások
|
|
Lf |
Lf O 30/40
4,5 18/-/900 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
oldalhatáron álló |
oldalhatáron álló |
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/ |
30%
40%
|
30%
40%
|
|
legkisebb zöldfelület /%/ |
Épület |
legnagyobb építménymagasság /m/ |
4,5 m |
4,5 m |
|
szélesség /m/ |
az illeszkedés szabályai szerint
500 m2 |
18,0 m-
-
900 m2 |
Telekalakítás |
mélység /m/ |
|
telekméret /m2/ |
Egyéb |
|
Az illeszkedési szabályok alkalmazásánál az
5. §
(2) b. pontját és a 7. §(3) bekezdés előírásait figyelembe kell venni. Az illeszkedés szabályait ki kell terjeszteni az épületek tömegformálására és agyaghasználatára is. |
|
17. § (1) A vegyes terület besorolása sajátos használat szerint:
- településközpont vegyes terület Vt
(2) A településközpont vegyes területén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények építhetők.
(3) Övezeti előírások
|
|
Vt SZ 50/30 kereskedelem
4,5 -/-/600 szolgáltatás
vendéglátás |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként
előkert
oldalkert
hátsókert |
szabadonálló
8,0 m
4,0 m
4,0 m |
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb zöldfelület /%/ |
50% |
30% |
Épület |
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
4,5 m
|
|
szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
-
-
600 m2 |
Telekalakítás |
|
Kizárólagos használat |
|
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények |
(4) A terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közműves villamos energia vezetékkel,
- közműves ivóvíz vezetékkel,
- közüzemi szennyvízvezeték.
(5) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
a., zajvédelem: üzemi zaj megengedett értéke:
nappal 55 dB/A
éjjel 45 dB/A
b., kötelező szennyvízcsatorna rákötés.
18. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
- kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz
- ipari terület Gip
- zavaró hatású ipari terület Gipz
(2) A gazdasági terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- közüzemi ivóvízvezetékkel,
- közműves szennyvízvezetékkel,
A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.
(3) A gazdasági területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
- kötelező hulladékszállítás.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
19. § (1) A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális, oktatási épület építhető.
|
|
Gksz SZ /40/55
K/SZT
|
Gksz SZ/50/25
6,0/ 30/60/1800 |
Az építési hely |
elhelyezkedése tömbönként |
szabadonálló |
szabadonálló |
Beépíthetőség |
legnagyobb beépítettség /%/
legkisebb zöldfelület /%/ |
40% |
50% |
50% |
25% |
Épület |
legnagyobb építmény-magasság /m/ |
kialakult |
6,0 m |
Telekalakítás |
szélesség /m/ |
SZ-J terv szerint új épület építésének feltétele az övezetbe tartozó telkek egy telekké történő összevonása |
30,0 m |
mélység /m/ |
60,0 m |
telekméret /m2/ |
1800 m2 |
Építési hely határai: |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/ |
8,0 m
8,0 m
8,0 m |
10,0 m
10,0 m
10,0 m |
Egyéb |
|
AZ övezetre vonatkozó értékvédelmi követelményeket a külön rendelet szerinti elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. Az értékvédelmi szempontok között a területen található fák felméréséről, értékük megőrzésének módjáról különösen gondoskodni kell. |
|
20. § (1) A területen (jele: Gip ) kis és közepes méretű vállalkozások számára alakíthatók telkek, építhetők épületek.
(2) Az ipari területen raktározási, termelési építmények építhetők. Lakás nem építhető.
|
|
Gip SZ/ 50/30
9,0/ 50/100/5000 |
Gip SZ /50/30
6,0 / -/-/2500 |
Az építési hely |
beépítési mód |
szabadonálló |
szabadonálló |
Beépíthetőség |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
50% |
50% |
kialakítandó legkisebb zöldfelület |
30% |
30% |
Épület |
megengedett legnagyobb építménymagasság |
9,0 m |
6,0 m |
Telekalakítás |
kialakítható legkisebb
telekterület: szélesség /m/
mélység /m/
telekméret /m2/ |
50,0 m
100,0 m
5000 m2
|
-
-
2500 m2
|
Építési hely határai |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/
|
10,0 m
10,0 m
10,0 m
|
10,0 m
10,0 m
10,0 m
|
(4) Az ipari terület Ny-i oldalhatárán legalább 10,0 m szélességű takaró-védőfásítást kell létrehozni. A védőfásítás háromszintű növényzetből álljon – alacsony cserje, magas cserje, lombos fa és fenyő vegyesen – tömör zárású legyen. A fásítás 40%-át őshonos fa és cserje fajok alkossák.
Az iparterület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.
Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
21. § (1) A területbe (jele: Gipz) az állattartó telephely tartozik.
(2) A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.
(3) A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, takaró-védőfásítást kell létrehozni.
|
|
Gipz SZ / 25/50
6,0 /100/100/10000 |
Az építési hely |
beépítési mód |
szabadonálló |
Beépíthetőség |
megengedett legnagyobb beépítettség: |
20% |
|
kialakítandó legkisebb zöldfelület: |
50% |
Épület |
megengedett legnagyobb építménymagasság: |
6,0 m |
Telekalakítás |
kialakítható legkisebb telekterület:
szélesség /m/
mélység/m/
telekméret/m2/
|
100,0 m
100,0 m
10000 m2
|
Építési hely határa |
előkert /m/
oldalkert /m/
hátsókert /m/
|
20,0 m
20,0 m
20,0 m
|
0Egyéb |
|
igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 5,0 m elhagyásával építhető |
(5) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:
- közüzemi villamos energia vezetékkel,
- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel,
- legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,
- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.
(6) A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:
- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület,
- kötelező hulladékszállítás,
- elhullott állatok kötelező elszállítása.
22. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint
temető Kt
sportterület Ksp
hulladékudvar Kh
szélerőmű Ksze
(2) A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Építési hely határai: minden telekhatártól 30,0 m .
(3) A sportterületen a községi sportpálya és a sporttal kapcsolatos kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
Kialakítandó zöldfelület minimuma: 80%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Alakítható telek: szabályozási terv szerint
Építési hely határai: a telekhatároktól 5,0 m
A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.
(4) A Kh jellel ellátott területen hulladékudvar alakítható ki.
A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők.
Beépítési mód: szabadonálló
Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
Kialakítandó legkisebb zöldfelület: 40%
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
Építési hely határai: a telekhatártól mért 10,0 m
A telek határai mentén 5,0 m széles takaró-védő fásítást kell az épületek használatba vételének időpontjáig kialakítani.
(5) A Ksze jellel jelölt területen, amennyiben egyéb jogszabályoknak megfelelnek, széltornyok állíthatók fel.
Alakítható legnagyobb telekterület: 2500 m 2
Megengedett legnagyobb építménymagasság: 130 m
(6) A különleges terület telkeit a Ksze jelű szélerőmű, a Kh jelű hulladékudvar területet kivéve el kell látni
- közműves villamosenergia vezetékkel,
- közműves ivóvízvezetékkel,
- közműves szennyvízvezetékkel,
- a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
Közlekedési és közműterület
23. § (1) Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint
(2) A közúti területek szabályozási szélességeit az
SZ-J1 és
SZ-J2 tervek tartalmazzák.
- a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli
- a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”
(3) A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:
a) Országos közúthálózatba tartozó utak
- gyorsforgalmi út KÖu Ap
- országos mellékút KÖu M
b) Helyi utak
- települési mellékút (településközi út) KÖu TE
- kerékpárút Köu Kp
- mezőgazdasági út KÖu MG
- gyűjtőút KÖu GY
- kiszolgálóút KÖu
- gyalogút KÖu GYA
- gyalogos és kerékpáros út KÖu KP+GYA
- autóbusz forduló KÖu AB
(4) A közutak területén a 2. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(5) Károlyháza közigazgatási területén a nem az országos közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.
a., Külterületi utak
- Károlyháza - Lébény települési mellékút: K.VIII.A.60
- Károlyháza – Mosonmagyaróvár települési mellékút: K.VIII.A.60
b., Belterületi utak
ba., Gyűjtőutak
- B. V. C. A. 50
bb., Kiszolgáló utak, tervezett kiszolgáló utak
- B. VI. d. A. 40
bc., Gyalogutak
- B. X.
(6) A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők.
Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m .
A Kök RAKODÓ megjelölésű övezet raktározási és rakodási célokra használható fel.
(7) Közműterületek a Köm jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az
SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.
24. § (1) A zöldterületek besorolása sajátos használat szerint
a., közpark Zkp
(2) A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért a zöldterületeket funkciójuknak megfelelően magas díszértékű növényzettel kell beültetni.
(3) A zöldterületek telkén épület nem építhető, azon kerti melléképítmények, szobrok, köztéri tárgyak helyezhetők el.
25. § (1) Az erdőterület besorolása sajátos használat szerint
a., Védelmi erdő Ev
b., Gazdasági erdő Eg
(2) Erdőterület a földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terveken akként jelölt terület.
(3) Védelmi erdő Ev
A védelmi erdőben épület nem építhető.
(4) Gazdasági erdő Eg
Az erdőműveléshez szükséges építmények 0,5%-os beépítettséggel, 4,5 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal építhetők.
26. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven V jellel jelölt terület.
(2) A V1 övezetben kerti melléképítmények, esőbeálló, tűzrakóhely építhetők.
27. § (1) A mezőgazdasági terület övezetei
- általános mezőgazdasági övezet M Á
- korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet M KF
(2) Általános mezőgazdasági övezet M Á
Az övezet elsősorban növénytermesztésre szolgál. Az övezetben a 15 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú, legalább 200 m oldalhosszúságú földrészleten, annak max. 1,0%-os beépítésével a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek – géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület – max. 6,0 m-es homlokzatmagassággal építhetők.
(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet M KF
Az övezetben állattartó karám, szénatároló építmény építhető.
(4) A mezőgazdasági területen lakóház nem építhető.
28. § (1) A közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:
föld alatt: ivóvíz vezeték,
szennyvíz vezeték,
gázvezeték,
távbeszélő földkábel.
föld felett: villamos energia vezeték,
telefon vezeték,
kábel TV vezeték,
nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok.
(2) A., A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a
35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46. §-49. § szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.
b., A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
Általános szabályozási előírások
29. § (1) A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv jóváhagyásáig az SZ-J1 terven Á jellel jelölt területen
- telket alakítani – kivéve a közterületet is érintő telekhatárrendezést nem lehet.
- építési tevékenységet a külön jogszabály előírásai szerint lehet végezni.
Hatályba léptető és záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A még el nem bírált ügyek tekintetében ezen rendeletet kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Károlyháza, 2004. május 20.
A Fertő-Hanság NP Károlyháza területét érintő ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai:
Fokozottan védett területek 0101/4; 0103/4; 0103/6; 0104/4; 0105-1017