a) Épületszélesség:

b) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték Az építménymagasság megállapítása során:

c) Kialakult állapot az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályozásoknak, építési a hagyományoknak megfelelően kialakult beépítés

d) Meglévő épület jogerős építési engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett épület

e) Szolgálati lakás gazdasági területen a tulajdonos, használó és a személyzet számára épített lakás, amelyhez nem tartozhat önálló telek.

f) Horgászház olyan ideiglenes tartózkodás céljára szolgáló, lábon álló építmény, mely a horgászati tevékenységhez szorosan kapcsolódó, magán jellegű pihenés, szállás és eszköz tárolás funkciót foglalja magába.”

a) sem kezeletlen szennyvizet, sem tisztított szennyvizet talajba szikkasztani nem lehet,

b) a közcsatorna hálózattal nem rendelkező területeken - beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeken egyaránt- szennyvíztároló csak vízzáró kivitelű létesíthető, melynek szakszerű ürítéséről – a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezeléséről szóló helyi rendeletben foglaltak szerint- a tulajdonos köteles gondoskodni.”

a) Az övezetben csak a szabályozási terven építési hellyel megjelölt épületek fennmaradása, használata, felújítása, átalakítása, megerősítése lehetséges az alapterület és a terasz területének növelése nélkül. Az övezetben meglévő épület bővítése, új épület építése nem megengedett. Az övezetben a .felújítás körébe értendő, azon tevékenység, mely a meglévő épület helysége padlószintjének d) pont előírásának való megfelelés érdekében történik az épület tartó oszlopainak megemelése, és a felépítmény újraépítése.

b) A zárt tér területe a terasz rovására nem növelhető

c) Az övezetben az épületek az áramlást nem akadályozó, oszlopokon állóak lehetnek, az épület helységei padlószintjének minimális magassága a mértékadó árvízszint figyelembe vételével: Balti feletti 88,51 m. E szint alatt az épület „földszintjének” a meglévőn túli további beépítése tilos. A lábazat közvetlen körbekerítése a természet- és tájvédelmi érdekek figyelembevételével vagyonvédelmi célból elfogadható.

d) Az övezetben a maximális építménymagasság: 7,0 m.

e) Az épületek megjelenését és az alkalmazott anyagokat a településképi rendelet és a természetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően kell kialakítani.

f) Az övezetben az épületek által elfoglalt helyek és a meglévő 1,5 méternél nem szélesebb járdák es a meglévő burkolt felületek kivételével a felszín burkolása tilos. Ezen túlmenően a természetes terepfelületet, es növényállományt megváltoztatni nem lehet, a terület zöldfelületi fedettséget fenn kell tartani. A területen fás- és lágyszárú növényzet telepítése tilos. Fakivágás gallyazás kizárólag közvetlen vagyon-életvédelmi célból a természetvédelemi kezelővel (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága) felvett jegyzőkönyv alapján végezhető.

g) Az építésügyi és természetvédelmi eljárások során a tájba illesztés megítéléséhez az átalakítás, felújítás megismerésére alkalmas látványtervet kell készíteni. A látványtervben a rálátás és a kilátás szempontjait kell elsősorban vizsgálni a területet feltáró, meghatározó irányokból vagy a természetvédelmi szempontból érzékeny területek, pontok felől a szomszédos épületek és a tájképi háttér bemutatásával színezett makett, fotómontázs, vagy digitális 3D megjelenítéssel. A grafikus megjelenítések esetén a nézőpontot a talajon álló ember szemmagasságában kell felvenni. Tájképvédelmi, tájkarakter-védelmi szempontból a beépítés módja és az egyéb konkrét paraméterek (méret, magasság, szín, anyag) is csak a konkrét hely ismeretében ítélhetők meg. Konkrét hely ismerete nélkül a látványkapcsolatok sem vizsgálhatók érdemben.

h) Az építmény árvíz elleni védelmének biztosításáról egyedi védelem kialakításával az építmény tulajdonosa, vagy építtetője köteles gondoskodni. Az esetleges árvízi elöntéséből származó kötelezettségeket és károkat, valamint azok következményeit a tulajdonos köteles viselni.

i) Az övezet területén a levonuló árhullámok változatos mértékű, időszakos elöntéseket okozhatnak bizonytalan időközönként. A területen elhelyezkedő épületeknek az elöntésekből származó sajátos körülményeknek megfelelő igénybevételekkel szemben megfelelő helyzeti és szerkezeti állékonyságúra kell méretezni.

j) Az övezetben hulladékgyűjtőhely, -kezelőhely, -ártalmatlanító hely nem létesíthető.

k) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében szennyvíztároló csak vízzáró kivitelű létesíthető, melynek szakszerű ürítéséről a várhatóan elöntést okozó árhullám érkezését megelőzően a tulajdonosnak gondoskodnia kell.

l) Tereprendezés, támfal építés, föld alatti tároló/létesítmény építése a zárt szennyvíztároló elhelyezési munkáinak kivételével nem megengedett.

m) Tűzrakók, tárolók, melléképítmények, egyéb építmények (pl. a c) pontban rögzített kerítésen kívüli kerítés, tereplépcső) nem építhetők.

n) Légkábelek, légvezetékek, antennák nem létesíthetők.

o) Az övezetben közművek közül csak a villamos energia hálózat elemei létesíthetők a természetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően, továbbá az egyéb jogszabályoknak megfelelő kút, és zárt szennyvíztároló létesíthető.

p) Hulladék, építési törmelék a területen nem tárolható.

q) Az egyes épületek parkolóigénye a telken kívül, a telekhatártól mért 500 méteren belül más telken is elhelyezhető. Egy építményt csak egy gépjárművel lehet megközelíteni, a további gépjárművekkel a töltéshasználati szabályok betartása mellett a töltésen, vagy azon kívül kell várakozni.

r) Az építmények használata során az általános erdőlátogatási szabályokat be kell