1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Siklós város közigazgatási területén távhőszolgáltatási engedéllyel rendelkező távhőszolgáltatóra, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

(2) A Siklós város közigazgatási területén érvényesülő díjalkalmazási feltételeket és a távhőszolgáltatás csatlakozási díját külön önkormányzati rendelet (továbbiakban: díjrendelet) állapítja meg.

2. § (1) Lakossági célú (háztartási) távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrészekre.

(2) A lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló épületrészek, különösen: a lépcsőház, a folyosó, a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a gépkocsi tároló, a központi berendezések helyiségei, a közös pince- és padlástér.

3. § A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a felhasználói, továbbá az energia-takarékossághoz fűződő érdekeknek és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

4. § E rendelet tekintetében a Tszt. 3. §-ában, valamint a Vhr. 3. mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített a távhőszolgáltató Üzletszabályzata (továbbiakban: Üzletszabályzat) 2. bekezdésében meghatározott fogalmak alkalmazandók.

5. § (1) Távhőt vételezni kívánó új vagy többletteljesítményt igénylő meglévő felhasználási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles a bejelentéstől számított 30 napon belül az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről előzetes tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

(2) Az előzetes tájékoztatást kérő tulajdonos kérelmének tartalmaznia kell a tervezett vagy meglévő felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló távhőszolgáltatói vagyon létesítéséhez, bővítéséhez a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.

(4) A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek között köteles meghatározni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegét, amely a felhasználót a (2) bekezdésben foglalt igénybejelentésben foglaltak szerint terheli.

(5) A bejelentett új vagy növekvő távhőigény kielégítésére és a csatlakozási díj összegére, valamint fizetésének módjára a feleknek külön szerződést kell kötniük, amelyben meg kell jelölni a távhőszolgáltatói rendszer létesítésének, (bővítésének, átalakításának), valamint a díjfizetésnek a határidejét.

(6) Az előzetes tájékoztatás és igénybejelentés körében felmerülő egyéb kérdések tekintetében az Üzletszabályzat 6. bekezdésének a-c) pontjában foglaltak az irányadóak.

6. § (1) A szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony a közüzemi szerződés megkötésével, vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre.

(2) Amennyiben a felek közüzemi szerződést nem kötöttek, azonban a felhasználó a szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi, a szolgáltató jelen rendeletben foglaltaknak és az Üzletszabályzatnak megfelelően köteles szolgáltatni, a felhasználó pedig díjat fizetni.

(3) A szolgáltató köteles a csatlakozási ponton távhővel a felhasználó rendelkezésére állni. A szolgáltató (4)-(5) bekezdésben meghatározott szolgáltatásra akkor kötelezett, ha azt a felhasználói vezetékhálózat minősége, megfelelő állapota, illetőleg az épület adottságai lehetővé teszik.

(4) Távhőellátás keretében a fűtési szolgáltatást tárgyév szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időben kell teljesíteni.

(5) Fűtési időszakon kívül a fűtésszolgáltatásra - a műszaki feltételek megléte esetén - csak a szolgáltató és a felhasználó külön, előzetesen megkötött írásos megállapodása alapján kerülhet sor.

(6) A szolgáltató és a felhasználó külön megállapodással a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

(7) Ha a szolgáltató kötelezettségének tervezett módon 48 órát meghaladóan nem tud eleget tenni, erről a felhasználót előzetesen értesíteni köteles.

7. § (1) Hőközponti mérés esetén, ha az épületnek több tulajdonosa van, a szolgáltató a távhőszolgáltatás díját, – az általános közüzemi szerződés rendelkezéseinek megfelelően – a felhasználó, vagy a díjfizető részére számlázza. Amennyiben a felek között közüzemi szerződés nem jött létre, a szolgáltatás igénybe vevőjének a felhasználót kell tekinteni.

(2) Hőközponti mérés esetén, ha az épületnek egy tulajdonosa van, illetőleg épületrészenkénti mérés esetén a távhőszolgáltatás díját a felhasználó fizeti.

(3) A felhasználó, illetőleg a díjfizető köteles a távhőszolgáltatás díját határidőben megfizetni.

(4) A felhasználó, illetőleg a díjfizető köteles a szolgáltató részére lehetővé tenni, hogy a távhő vételezését, valamint a felhasználói berendezések állapotát a helyszínen ellenőrizhesse.

8. § (1) Ha a távhőszolgáltatási díjat a felhasználók fizetik, díjfizetési kötelezettségük pedig mindaddig fennáll, amíg a felhasználó személyében bekövetkezett változást írásban be nem jelentik, amely egyben a közüzemi szerződés megszűnését is jelenti. A bejelentést – a változást megalapozó szerződés bemutatásával – a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, írásban kell megtenni. A bejelentést a régi és az új felhasználó is megteheti, annak tartalmaznia kell a változás időpontját is.

(2) A szolgáltató az új felhasználóval közüzemi szerződést köt, amelyben a szolgáltatás kezdő időpontja a változás-bejelentésben megadott időpont, bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a változás bejelentésének a napját követő hónap első napja.

(3) Ha a távhőszolgáltatási díjat a díjfizetők fizetik, a személyükben bekövetkező változást az esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteniük. A változás a közüzemi szerződés érvényességét nem érinti. A bejelentést – a változást megalapozó szerződés bemutatásával – a régi és az új díjfizető is megteheti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a változás időpontját is.

(4) A távhőszolgáltatási díjat a változás hónapjának a végéig a régi díjfizető, a következő hónap 1. napjától az új díjfizető fizeti. A bejelentési határidő elmulasztása esetén az új díjfizető a díjat a régi díjfizető nevére kiállított számla alapján köteles megfizetni, a késedelmes fizetéshez kapcsolódó kamattal együtt. A számlázás módosítására csak a bejelentést követő hónap első napjától kerül sor. A bejelentés alapján a távhőszolgáltató a korábbi felhasználó részére elszámoló számlát készít.

(5) Az elszámolásnál jelentkező különbözetet a szolgáltató az elszámolás időpontjában hozzá bejelentett felhasználóval, díjfizetővel számolja el, annak megfizetése őt terheli, illetőleg a díjvisszatérítésére ő jogosult. A felhasználók, díjfizetők – közös kérelmükben – a különbözetnek a régi díjfizető részére való számlázását vagy visszatérítését, illetőleg annak az általuk meghatározott arányok szerinti megosztását is kérhetik.

(6) A felhasználónak, díjfizetőnek az alapdíjat egész évre vonatkozóan kell megfizetni

(7) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésnek az Üzletszabályzat 9. pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület belső átlaghőmérsékletének biztosításával összefüggésben a kapcsolatot tarthatja.

(8) A szolgáltatás igénybevételével létrejött közüzemi szerződésre e rendelet, továbbá az Üzletszabályzat rendelkezései irányadók.

9. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni. A távhőszolgáltató a távhő vételezést a felhasználó a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzésére jogosult szüneteltetni.

(2) A terv szerinti fenntartási munkákat a tárgyév május 16. napja és szeptember 14. napja közötti időszakban, eltérő megállapodás hiányában 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni.

(3) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást 8 órán belül kötelesek tájékoztatni és a hibát a műszakilag lehetséges legrövidebb időn belül megszüntetni.

10. § (1) A távhőszolgáltató jogosult

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles. A távhőszolgáltató a képviselő-testület döntése alapján a távhőszolgáltatást korlátozza, ha az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések ellenére a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható. A döntésről, illetve a korlátozás bevezetéséről a fogyasztókat a távhőszolgáltató értesíti.

(3) Lakossági fogyasztó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb fogyasztó korlátozása után az még szükséges.

(4) A korlátozásra okot adó körülmény megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

11. § (1) A szüneteltetés és a korlátozás részletes feltételeit, a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a korlátozási sorrend elkészítésének szabályait, valamint a korlátozási sorrendet a Kormány rendelete alapján az önkormányzat képviselő-testülete határozza meg és jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat - ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen - a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 9. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 10. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

12. § (1) A távhőszolgáltatónak a Tszt. 54. § (4)-(5) bekezdése szerinti üzembehelyezési és bekapcsolási eljárásban való közreműködéséért díj nem számítható fel.

(2) A mérőeszközök beszerelésének, hitelesítésének és felszerelésének költsége hőközponti mérés esetén a távhőszolgáltatót, épületrészenkénti mérés esetén a felhasználót terheli.

(3) A Tszt. 54. § (5) bekezdése szerinti bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőközponti mérőeszközök esetében a hőmennyiségmérő-kör elemeit a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel köteles ellátni.

(4) A mérőeszközök szükséges adatainak és a zárjegyek számainak feltüntetésével a távhőszolgáltató jegyzőkönyvet köteles felvenni.

(5) A (3) – (4) bekezdés épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire is vonatkozik.

13. § (1) A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő szolgáltatói hőközpont fenntartása és üzemeltetése, egyéb megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának feladata.

(2) A szolgáltatói hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek (összekötő vezetéknek) az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után a távhőszolgáltatót fizetési kötelezettség nem terheli, és a távhőszolgáltató sem számíthat fel az érintett felhasználók részére az ilyen vezetékek fenntartásáért és üzemeltetéséért költséget.

14. § (1) Ha a felhasználó olyan építészeti, vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, illetőleg a hőteljesítmény igényét növeli, azt köteles a távhőszolgáltatónak előzetesen írásban bejelenteni. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

(2) Az átalakításról olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.

(3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közszolgáltatási szerződést a megnövekedett légtérfogatnak, illetve hőteljesítmény igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.

15. § (1) A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés szerint történik.

(2) Kizárólag fűtési célú távhőszolgáltatás esetén hőmennyiség mérhető

(3) Felhasználói hőközponti mérés esetén a hőmennyiségmérés helye a felhasználói hőközpont (az épület hőfogadó állomása), amelybe a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni.

(4) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje.

15/A. §¹ (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet A költséghatékonysági vizsgálat fűtési célú hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének kialakítása vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetére című 8. mellékletének 6. sorában meghatározott Megtakarítási arány (E) a SIKLÓS-HŐ Kft. ellátási területén 0,10.

(2) A beruházás figyelembe vett költségei között minden esetben figyelembe kell venni a fűtés egyedi szabályozhatóvá történő átalakításának költségeit is.

15/B. §² (1) Siklós város közigazgatási területén a távhőszolgáltatással ellátott lakóépületekben és vegyes célra használt épületek épületrészeiben a felhasználó 2027. január 1. napjáig köteles gondoskodni – közös használatú épületrészek kivételével – az elfogyasztott fűtési célú távhő elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő felszereléséről a távhőszolgáltatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.

(2) A felhasználó a fűtési célú távhőfelhasználás épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakításának költséghatékonyságát – a távhőszolgáltatásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint – költséghatékonysági vizsgálat alapján állapítja meg.

(3) A költséghatékonysági vizsgálat feltétele a terv szerinti hőleadók megléte, és azok hőleadásának szabályozhatósága egységesen használható és működő szabályzó szerelvényekkel.

(4) A felhasználói közösségeknek a megvalósíthatóságra és a költséghatékonyságra vonatkozó vizsgálatokat 2026. január 1. napjáig kell elvégezniük. A tulajdonosi közösség képviselője vagy a megbízott a távhőszolgáltató és Siklós város jegyzője felé 2026. január 1. napjáig nyilatkozik a megvalósíthatóságról és a költséghatékonysági vizsgálat eredményéről.

(5) Azon meglévő épület esetén, ahol az elfogyasztott fűtési célú távhő épületrészenkénti hiteles mérésének utólagos kialakítása műszakilag nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, a fűtési költségmegosztók alkalmazásának lehetőségét kell megvizsgálni ugyanazon módon és határidővel.

(6) Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen a hőmennyiségmérők vagy fűtési költségmegosztók felszerelése és alkalmazása műszakilag megvalósítható és költséghatékony, abban az esetben a felhasználó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése után egy éven belül, de legkésőbb 2027. január 1. napjáig köteles gondoskodni a közös használatú épületrészek kivételével a hőmennyiségmérők vagy fűtési költségmegosztók felszereléséről és alkalmazásáról. A költséghatékony beruházásokra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése a jegyző feladata. Siklós város jegyzője 2027. január 1. után a távhő felhasználókat folyamatosan ellenőrzi. A felhasználók képviselőjétől dokumentumok bemutatását kérheti, továbbá helyszíni szemlét tarthat

(7) Amennyiben az adott épületben a hőmennyiségmérők vagy fűtési költségmegosztók felszerelése megtörtént, úgy arról teljesítési igazolást és az a)-b) pontokban megjelölt nyilatkozatokat a felhasználói közösség megküldi a távhőszolgáltató felé a teljesítési igazolás kiállítását követő 8 napon belül.

(8) Abban az esetben és annak ellenére, hogy a fűtési költségmegosztók alkalmazása a vizsgálat eredményeképpen költséghatékony, de azok felszereléséről a megadott határidőn belül a felhasználó nem gondoskodik úgy a 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/E. § (3a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazására kerül sor.(9) Ha a felhasználó nem végzi el a költséghatékonysági vizsgálatot, továbbá, ha a (4) bekezdésben foglaltaknak sem tesz eleget, abban az esetben a 2027. január 1. napjától az (8) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazandó mindaddig, amíg a felhasználó kötelezettségének eleget nem tesz.

16. § (1) Az ellátott épületben a hőmennyiségmérő mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.

(2) Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a távhőszolgáltató kötelessége.

(3) A felhasználónál felszerelt hőmennyiségmérők rongálás elleni védelméről és a plombák sértetlenségéről a felhasználó köteles gondoskodni.

17. § (1) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a felhasználó köteles viselni.

(2) A felhasználó és a díjfizető által felszerelt és alkalmazott hőmennyiségmérő felülvizsgálatát a szolgáltató is kérheti. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költségei a felhasználót terhelik, ellenkező esetben a szolgáltatót.

18. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató kezdeményezi a Tszt. 57/A. § alapján.

(2) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, vagy a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni. A nem lakossági célú felhasználót a fizetendő távhőszolgáltatási díjakról a távhőszolgáltató az árváltozást megelőzően legalább 15 nappal írásban értesíti.

(3) Az alapdíj a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevétele lehetőségének biztosításáért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díj. A hődíj a felhasználó által vételezett hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra (gigajoule-ra) megállapított díj.

19. § (1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közüzemi szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közüzemi szerződés módosítására is irányadóak.

(2) A közüzemi szerződés módosítása iránti igényt a tulajdonos és felhasználó közösen írásban jelenti be a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A felhasználó képviselője köteles felelős nyilatkozatot tenni a Tszt. 38. § (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulások meglétéről. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét köteles vizsgálni.

(3) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény, eltérő megállapodás hiányában, az épületrész (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) egészére, a fűtési célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

20. § (1) A távhőszolgáltatásra irányuló közüzemi szerződést a felhasználó a Tszt. 38. § (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott együttes feltételek fennállása esetén 30 napos felmondási idővel mondhatja fel.

(2) A felhasználó a közüzemi szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül írásban köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót tájékoztatni. Felmondás esetén a távhőszolgáltató a törvényben, rendeletben és szerződésben előírt feltételek meglétét köteles vizsgálni.

(3) Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van (társasház, szövetkezeti ingatlan, a Ptk. 5:73. §-a szerinti közös tulajdon) a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.

21. § (1) A szolgáltató, a felhasználó ill. díjfizető szerződésszegésének eseteit és következményeit a Tszt. 49. §; 50. § és 51. § tartalmazza.

(2) A Tszt. 3. § n) pontja alapján szabálytalan vételezésnek minősül a közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhő szerződésszegő módon történő Tszt 49. § (2) bekezdés szerinti vételezése.

(3) Szabálytalan vételezés esetén szolgáltató a Tszt. 50. § és 51. § előírásai szerint köteles eljárni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási-, egészségügyi-, valamint szociális alapszolgáltatást folytató egyéb felhasználóra is vonatkoznak.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató jogosultságát a közszolgáltatási szerződés felmondására a Tszt. 51. § (3) bekezdés b)-c) pontjaiban és a (4) bekezdésben meghatározott esetekben.

(6) A távhőszolgáltató jogosult olyan műszaki megoldásokat alkalmazni, amelyek az épületrészben a csökkentett szolgáltatást lehetővé teszik akkor, ha a szerződésszegést az egyes épületrészek díjfizetői követik el.

(7) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére vagy csökkentésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ennek tűrésére köteles.

22. § (1) Siklós város azon területeit, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő- tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának körzetében (200 m, illetve gazdasági elemzés szerint) az épületek, létesítmények hőellátó-rendszerének megvalósításakor vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét.

(3) A (2) bekezdés szerinti körzetekben új létesítmények kialakításakor vagy meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, megújuló energiát, geotermikus energiát hasznosító berendezéséket) kell alkalmazni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott követelményeket az építésre, fennmaradásra, használati-mód változtatásra, használatbavételi engedélyezésre irányuló építésügyi hatósági eljárás során az engedélyező hatóságoknak, környezetvédelmi hatósági és szakhatósági jogkörében egyaránt érvényesíteniük kell.

23. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

24. § E rendelet 2016. december 5-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépésekor fennálló távhőszolgáltatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.

25. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a távhőszolgáltatásról szóló 26/2000. (XI. 24.) önkormányzati rendelet.