Beremend Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a polgárokért érzett szolidaritástól vezettetve, az önhibájukon kívül szociális segítségre szorulók érdekében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (5) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet célja és hatálya

1. §      (1) A rendelet célja, hogy az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, feltételeit, az eljárási szabályokat meghatározza.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló  1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott - az önkormányzat közigazgatási területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező – személyekre.

II. fejezet

Hatásköri és eljárási rendelkezések

2. §      (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára 

a) a települési önkormányzat jegyzője a Szt.-ben meghatározott feltételek szerint

b) a polgármester átruházott hatáskörben

ba) az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,

bb) átmeneti segélyt,

bc) temetési segélyt

állapít meg.

 (2) A polgármester átruházott hatáskörben hozott I. fokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(3) A jegyző I. fokú döntésével szembeni fellebbezés elbírálására – ha felsőbb jogszabály másként nem rendelkezik – a szociális hatóság jogosult.

3. §      (1) Szociális hatósági eljárásban az egyes eljárási cselekményt a Beremend Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal) szociális ügyintézőjénél illetőleg az ellátást biztosító intézmény vezetőjénél gyakorolhatják.

(2) A kérelmet – ha a Szt. törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye van.

4. §      (1) Az egyes ellátások biztosításához, illetve a kérelmek elbírálásához a Szt. 10. §-a, és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.), illetőleg e rendelet által meghatározott tartalmú nyilatkozatokat, igazolásokat, bizonyítékokat kell mellékelni.

(2) A hatáskörrel rendelkező szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei - valamint szükség esetén környezettanulmány - alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről a hivatal - családgondozó útján - gondoskodik.

(3) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmezőnél a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már készült környezettanulmány, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(4) Halaszthatatlan (krízis) helyzetben lévő kérelmező az igazolásokat utólag is benyújthatja.

(5) A pénzbeli ellátások folyósítása és ellenőrzése a Szt. és a R.-ben foglaltak szerint történik.

(6) Az ellátások kifizetése banki átutalással történik. A házipénztárból a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátások

5. §      (1) Az Szt. 17.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

6. §      Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a)   pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;

b)   személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével, továbbá

c)   egyes szakosított ellátási formák biztosításával valósítja meg.

III. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

7. §      (1) Annak a személynek, aki aktív korúak ellátására a Szt. alapján jogosult, foglalkoztatást helyettesítő támogatás e paragrafus (2) bekezdésében előírt feltételek teljesítése esetén állapítható meg.

(2) Aktív korú ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében köteles:

a)   az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, gyom-mentesítésére,

b)   az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megőrzésére,

c)   személyes higiénéjének biztosítására.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában előírtakat az önkormányzat ide vonatkozó helyi rendeleteiben foglalt szabályokat figyelembe véve kell teljesíteni.

(4) A (2) bekezdés meghatározott feltételek teljesítését az eljáró hatóság a családsegítő és mezőőr bevonásával ellenőrzi.

Rendszeres szociális segély

8. §      (1) A Szt. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult és együttműködési kötelezettséget vállaló személy  köteles

a)   a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az Alapszolgáltatási Központ családsegítőjénél (továbbiakban: családsegítő szolgálat) nyilvántartásba vétel céljából jelentkezni,

b)   írásban megállapodni a beilleszkedést segítő programban való részvételről,

c)   teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat.

(2) A beilleszkedést segítő programnak igazodnia kell az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához. Erre tekintettel a beilleszkedést segítő program kiterjedhet:

a)   a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra,

b)   egyéni képességfejlesztő, vagy életmódot formáló, munkavégzésre való felkészülést segítő foglalkozáson, tanácsadáson való részvételre,

c)   iskolai végzettségének megfelelő oktatáson, képzésen való részvételre.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei

9. §      (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy: 

a)   a megállapodásban vállalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget,

b)   önhibáján kívüli mulasztását a családsegítő szolgálat felé nem, vagy nem hitelt érdemlően igazolja, egészségügyi ok esetén háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást nem nyújtja be.

(2) Az együttműködés megszegéséről a családsegítő szolgálat a mulasztást követő 5 napon belül írásban tájékoztatja az ellátást megállapító hatóságot.

A lakásfenntartási támogatás

10. §

Ápolási díj

11. §    (1) A polgármester ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében annak 150%-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ápolási díj megállapítása és folyósítása során az Szt. 41-44. §-aiban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A ápolási díj havi összege az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3) Az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy, ápolási kötelezettségét egy hónapig nem teljesíti.

(4) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(5) A házi segítségnyújtást végző intézmény az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Az ellenőrzés eredményéről 5 napon belül értesíti a jegyzőt.

Az átmeneti segély

12. §    (1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére, - akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni - átmeneti segélyt nyújthat. Átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.

(2) E rendelet alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető helyzetek:

a)   krónikus, hosszantartó betegségből eredő, vagy egyéb önhibáján kívül bekövetkező, legalább 50 %-os jövedelem-kiesés,

b)   nagyobb összegű váratlan, vagy tervezhető önhibán kívüli kiadások (tüzelő vásárlás, beiskolázás, gyógyszerköltség stb.),

c)   elemi károsultság.

(3) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személyt  akkor részesítheti átmeneti segélyben, ha kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetében annak 150%-át nem haladja meg.

(4) Azok a személyek illetve családok, akik részére az önkormányzat havi rendszeres pénzbeni ellátást nyújt, átmeneti segélyben nem részesíthetők.

Ettől a szabálytól el lehet tekintetni, ha az átmeneti segély hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) Az átmeneti segély alkalmankénti, illetve a havi rendszerességgel juttatott összegét a rászorultságtól függően 5.000-15.000,- Ft közötti összegben kell megállapítani.

13. §    (1) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb négy alkalommal részesíthető alkalmanként segélyben. A segélyezés gyakoriságánál a család részére biztosított egyéb önkormányzati támogatás eseteit is figyelembe kell venni.

Ettől a szabálytól abban az esetben lehet eltérni, ha a kérelmező a család anyagi helyzetének javítása érdekében – bizonyítottan alkalmi munkával, vagy munkahely keresésével -  egészségi állapotától függően a tőle elvárható módon mindent elkövet.

(2) Átmeneti segély havi rendszerességgel állapítható meg azon rászorultak részére, akik jövedelemmel nem rendelkeznek, és létfenntartási gondjuk egyszeri átmeneti segély megállapításával nem oldható meg. A segély legfeljebb egy évi időtartamra állapítható meg, évi összege nem haladhatja meg a 60.000,- Ft-ot.

A temetési segély

14. §     (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a személynek, aki meghalt hozzátartozója vagy más személy eltemettetéséről gondoskodott és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

A temetési segély megállapításának feltétele, hogy az elhunyt után bármely szervtől nem jár annyi temetési segély, életbiztosítási követelés stb., amelyből a temetés költsége fedezhető lenne.

(2) A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeit tartalmazó eredeti számlákat - melyen a kérelmező, mint eltemettető szerepel - az elhunyt személy eredeti halotti anyakönyvi kivonatát,j a kérelmező és vele közös háztartásban élők kérelem benyújtását megelőző havi jövedelméről szóló igazolást, és nyilatkozatot arról, hogy az igénylő és az elhunyt között nem volt tartási, öröklési szerződés.

(3) Temetési segély iránti kérelem a haláleset időpontját követő 15 napon belül nyújtható be.

(4) Az a személy, aki temetési segélyre jogosult, a haláleset miatt külön átmeneti segélyben nem részesíthető.

(5) A temetési segély összege a településen szokásos legolcsóbb temetés költsége, a támogatás azonban nem lehet alacsonyabb e költség 10 %-ánál.

(6) Rendkívüli esetben - utólagos elszámolásra kötelezés mellett - a polgármester engedélye alapján a Polgármesteri Hivatal házi pénztárából kifizethető a temetési segély, de ebben az esetben a kifizetés tényét rá kell vezetni a halotti anyakönyvi kivonatra.

(7) Fenti szabályoktól függetlenül  Beremend Nagyközség Önkormányzata 10.000,- Ft temetési hozzájárulást nyújt minden beremendi lakóhellyel rendelkező személynek, aki beremendi lakóhelyű személy eltemettetéséről gondoskodott.

IV. fejezet

Egyes természetben szociális ellátások

15. §     A rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

16. §     (1) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult családjában a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él, és a gyermek napközbeni ellátásban részesül, a rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének 20 %-át, összesen legfeljebb 60 %-át természetben nyújtott ellátásként kell megállapítani.

(2) A rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetben nyújtott részének havi összege a védelembe vett gyermek napközbeni ellátásának havi térítési díj összegével azonos, melyet havonta utólag, a napközbeni ellátást biztosító intézmény számlája alapján, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja az intézmény részére utal át.

Köztemetés

17. §    Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha a családban az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át; egyedülálló esetén a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, - vagyonnal nem rendelkezik és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

Közgyógyellátás

18. §    A Szt. 50. § (3) bekezdés szerinti, méltányossági közgyógyellátásra jogosult

a)   akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg, továbbá

b)   a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

V. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Szociálpolitikai Kerekasztal

19. §    (1) Képviselő-testület szociálpolitikai kerekasztalt működtet mely szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a településen szociális intézményeket működtető fenntartók képviselőin kívül a helyi szervezetek képviselői, így különösen:

- Idősek Klubja elnöke

- Együtt Beremendért Alapítvány elnöke

- háziorovosok

- Kerekasztal vezetője: Beremend polgármestere

(2) Kerekasztal feladata: a szolgáltatástervezési koncepcióban foglaltak teljesülésének  figyelemmel kisérése.

A személyes gondoskodások köre, az ellátások igénybevétele

20. §    (1) Beremend Nagyközség Képviselőtestülete személyes gondoskodás körében a következő ellátásokat biztosítja:

a)   étkeztetés

b)   házi segítségnyújtás

c)   családsegítés

d)   nappali ellátás

e)   időskorúak ápolása, gondozása.

(2) E rendeletben szabályozott alapellátások biztosítására a képviselőtestület Alapszolgáltatási Központot, szakellátás biztosítására Idősek Szociális Otthonát működtet.

(3) A szolgáltatások iránti kérelmet az Intézmények vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet. 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon. A szolgáltatások biztosításáról alapellátások vonatkozásában az intézményvezető dönt, döntéséről írásban értesíti a kérelmezőt. Idősek Szociális Otthonába történő felvételről a képviselő-testület határozattal dönt. A határozattal értesíti az ellátást igénylőt és az intézmény vezetőjét.

(4) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(5) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(6) Az intézményvezető az - (1) bekezdés c) pont kivételével – az ellátást igénybevevővel, illetőleg törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a)   étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b)   házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c)   a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d)   az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e)   az ellátás megkezdésének időpontjára

f)    az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g)   a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Alapszolgáltatások

21. §    Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonunkban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukban vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Étkeztetés

22. §    (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Szociálisan rászorult:

a)   kora miatt, aki 70. életévét betöltötte, vagy

b)   házi orvos igazolása szerint az aki: egészségi állapota, pszichiátriai, szenvedélybetegsége miatt önmaga vagy eltartottjai részére nem képes a napi egyszeri meleg étkezést más módon biztosítani, vagy

c)   fogyatékossága miatt önmaga vagy eltartottjai részére nem képes a napi egyszeri meleg étkezést más módon biztosítani, vagy

d)   hajléktalan

és jövedelme nem haladja meg a havi 80.000 Ft-ot.

(3) A képviselőtestület az étkeztetést az általa fenntartott intézmény útján biztosítja: az ételt a jogosult az Idősek Klubjában elfogyaszthatja, vagy éthordóval elviheti, vagy a házi gondozók a jogosult lakására viszik.

(4)  Meg kell szüntetni az étkeztetést, ha

a)   az étkeztetést szükségessé tevő okok megszűnnek,

b) a térítési díj fizetésére kötelezett két hónapot meghaladóan nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének,

c)   az ellátott - bejelentés nélkül - ismételten nem veszi igénybe az étkezési lehetőséget és a bejelentés elmulasztása az ellátottnak felróható okból következett be,

d)   az ellátott az étkeztetést már nem kívánja igénybe venni.

Az ellátást, az ellátás megszüntetését okozó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszűntetni.

(5) Amennyiben az étkeztetést a (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással igénylik, a kérelem mellé csatolni kell a házi orvos igazolását. A házi orvos a kérelmező szociális rászorultságáról a rendelet 1. sz. melléklete szerinti igazolást állítja ki. Fogyatékosságot, az ellátást megállapító jogerős határozat, vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolatával kell igazolni.

Házi segítségnyújtás

23. §    (1) Gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról a Szt. 63. §-ban foglaltak szerint kell gondoskodni.

(2) Az ellátást meg kell szüntetni, ha

• - a segítségnyújtást kiváltó okok megszűntek,
  
• - a térítési díj fizetésére kötelezett két hónapot meghaladóan nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének,
  
• - az ellátott figyelmeztetés ellenére akadályozza a házi gondozót feladatai ellátásában,
  
• - az ellátott a segítségnyújtást már nem kívánja igénybe venni.
  

A szolgáltatást az ellátás megszüntetését okozó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszűntetni.

Családsegítés

24. §    (1) Családsegítés szabályait az Szt. 64. §-a írja elő.

(2) Meg kell szüntetni a családsegítést, ha

• - az ellátás eredményeként az igénylő gondjai megoldódtak,
  

• - az igénylő az ellátást már nem igényli.
  

A szolgáltatást az ellátás megszüntetését okozó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszűntetni.

Nappali ellátás - Idősek klubja

25. §    (1) Az Idősek Klubja elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra és az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére a Szt. 65/F §-ában foglaltak szerint.

(2) Az ellátást meg kell szüntetni, ha

• - az ellátásra okot adó körülmények megszűntek,
  
• - a térítési díj fizetésére kötelezett két hónapot meghaladóan nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének,
  
• - az ellátott figyelmeztetés ellenére ismételten és súlyosan megsérti a házirendet,
  
• - az ellátott - bejelentés nélkül - ismételten nem veszi igénybe a nappali ellátás szolgáltatásait és a bejelentés elmulasztása az ellátottnak felróható okból következett be,
  
• - az ellátott a segítségnyújtást már nem kívánja igénybe venni.
  

(3) Az ellátást az ellátás megszüntetését okozó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszűntetni.

Idősek Szociális Otthona

26. §    (1) A Szt. 68-68/A §-ban feltételeknek megfelelő, önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról a képviselőtestület Idősek Szociális Otthona útján gondoskodik.

            (2) Az (1) bekezdés alapján az intézményben elsősorban a beremendi lakóhellyel rendelkező nyugdíjkorhatárt betöltő személyeknek a gondozását, ápolását kell megoldani.

(3) Pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségben szenvedők az Idősek Szociális Otthonába nem vehetők fel.

(4) Ha az idősek otthona ellátását igénybe vevő személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával különállóan kell gondoskodni.

(5) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel a rendelet 2. sz. melléklete szerinti tartalmú megállapodást köt.

Érdekképviseleti fórum

27. §    (1) Az idősek otthonával jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelmére érdekképviseleti fórumot kell működtetni.

(2) Az érdekképviseleti fórum választott tagjai

a)   az intézményben ellátásban részesítettek közül 2 fő,

b)   az intézményben ellátásban részesítettek hozzátartozóinak képviseletében 1 fő,

c)   az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő,

d)   kijelölés alapján az önkormányzat képviseletében 1 fő.

(3) Az érdekképviseleti fórum

a)   előzetesen véleményezi az intézmény vezetője által készített, az ellátottakkal, valamint az intézmény belső életében kapcsolatos dokumentumok közül a szakmai programot, az éves munkatervet, a házirendet, az ellátottak részére készült tájékoztatókat,

b)   megtárgyalja az intézményben élők panaszait - ide nem értve a jogviszony keletkezésével, megszüntetésével és az áthelyezéssel kapcsolatos panaszokat -, és intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,

c)   tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben, az ellátás szervezésével kapcsolatos feladatokban,

d)   intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok, szervek felé, amennyiben az intézmény működésével kapcsolatos jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

(4) Az érdekképviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

28. §    (1) A jogosult és hozzátartozója a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál

a)   személyiségi jogainak, kapcsolattartásának sérelme,

b)   az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében,

c)   az intézmény dolgozóinak szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségei megszegése esetén.

(2) Az intézményvezető az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben csak az érdekképviseleti fórum előzetes véleményének kikérésével dönthet.

(3) A panasz kivizsgálására jogosult köteles 15 napon belül írásban értesíteni a panasztevőt az elé terjesztett panasz kivizsgálásának eredményéről.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek a képviselőtestülethez fordulhatnak, ha a panasz kivizsgálására jogosult

a)   határidőben nem intézkedik,

b)   intézkedésével nem értenek egyet.

(5) Az intézmény Házi Rendjét Beremend Nagyközség Képviselőtestülete fogadja el.

29. §    (1) Az intézményi jogviszony megszűnik

• - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
  
• - a jogosult halálával,
  
• - a jogosult kezdeményezése alapján.
  

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult:

• - a házirendet súlyosan megsérti,
  
• - másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,
  
• - térítési díj fizetési kötelezettségének 2 hónapot meghaladóan nem tesz eleget,
  
• - intézményi elhelyezése nem indokolt.
  

VI. fejezet

Térítési díj

30. §    (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat a Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személy(ek) köteles megfizetni.

(2) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat aki

a)   alapellátás esetén jövedelemmel nem rendelkezik,

b)   tartós bentlakásos ellátás esetében jövedelemmel, jelentős pénzvagyonnal, illetőleg jelentős ingatlan vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A személyi térítési díjat havonta utólag a tárgyhót követő hó 10. napjáig kell megfizetni.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, aki továbbítja azt a képviselőtestület felé.

(6) A képviselőtestület a személyi térítési díj 30 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha az ellátott

a)   elemi kárt szenvedett,

b)   bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

c)   lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

d)   egészségében állapotrosszabbodás következett be,

e)   családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a  térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

f)    havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 25 %-át.

(7) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3. hónap időtartamra adható.

(8) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:         

a)   alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

VII. fejezet

Záró rendelkezések

31. §    (1) Ez a rendelet – 10. §-t kivéve - 2011. április 1-jén lép hatályba. A rendelet 10. §-a 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2008. (II. 13.) számú önkormányzati rendelet 1-9/C. §-a, és 13-33 §-a. A 4/2008. (II. 13.) számú önkormányzati rendelet 10-12. §-ai 2011. szeptember 1. napján veszti hatályukat.

(2) A rendelet kihirdetéséről az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény valamint a törvény végrehajtására kiadott rendeletek szabályai az irányadók.

                  Orsokics István                                                                 Schönberger Zoltánné

                    polgármester                                                                               jegyző