Beremend Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Duna-Dráva  Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetések szabályairól szóló 9/2017. (VII.27.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §      E rendelet célja Beremend Nagyközség településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Értelmező rendelkezések

2. §      E rendelet alkalmazásában:

1.    Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.

2.    Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.

3.    Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.

4.    Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.

5.    Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.

6.    Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.

7.    Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.

8.    Természetes színek: zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai.

9.    Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja

3. §      (1) A helyi építészeti értékvédelmi területek (HT) a településtörténet, a településkép helyi jelentőségű építészeti együttesei. Együttes hatásuk megőrzése a védelem célja.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területek felsorolását és lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az egyedi épületek és épületegyüttesek (jele H) helyi településtörténeti, településképi, építészeti és néprajzi értékeket hordoznak. Értékes elemeiknek a megőrzése, értékeiknek korszerűsítésük közben történő megmentése a védelem célja.

(4) A helyi egyedi védelem alá tartozó értékek jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

4. §      (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)    a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,

b)    a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,

c)    a kezdeményezés rövid indokolását,

d)    a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,

e)    a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.

  (4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)    a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,

b)    a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c)    a védett érték felmérési és fotódokumentációját,

d)    a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

             (5) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a)    az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,

b)    műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c)    az illetékes építésügyi hatóságot,

d)    a kezdeményezőket.

(6) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

5. §      (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Beremend Nagyközség Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

6. §      (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23/D. §-ában foglaltakon túl:

a)    az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,

b)    a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint

c)    minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. §      (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi

önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

8. §      (1) A védett értékek állagvédelmét, felújítását, helyreállítását illetve a rontott homlokzat eredeti formában történő visszaállítását az önkormányzat saját, erre a célra biztosított költségvetési keretéből támogathatja, illetve az országos támogatási pályázaton való induláshoz támogatást nyújthat.

(2) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

8. Beremend Nagyközség településképi szempontból meghatározó területei

9. §      (1) Az önkormányzat településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:

a)    Történeti településrész,

b)    Városias településrészek,

c)    Gazdasági területek,

d)    Kertes terület,

e)    Külterület.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

a)    Táj- és természetvédelmi területek: ex lege védett láp és barlang, országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete;

b) Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.

(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolása és lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

10. §    A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.

11. §    A 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen új lakóépületek telepítésénél az utcaszakaszra jellemző beépítési módhoz és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

12. §    A 9. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott területeken épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

13. §    Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

14. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen a tető formája a szomszédos épületek tetőformáinak figyelembevételével, az utcaképi érdekeknek megfelelően határozható meg.

(2) Új lakóház 35-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető.

(3) A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A rikító színű, településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(4) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(5) Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.

(6) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.

(7) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

(8) Az utcafronti kerítés kialakításában és anyaghasználatában a főépülethez illeszkedjen.

15. § (1) A 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen a tető formája a szomszédos épületek tetőformáinak figyelembevételével, az utcaképi érdekeknek megfelelően határozható meg.

(2) A meglévő tömegforma és karakteres téglabetétes architektúra az épületek felújításakor, bővítésekor megtartandók.

(3) A városias lakókörnyezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel.

(4) A lakóépületek tetőhéjazata hullámpala, fém hullám-, illetve trapézlemez, műanyag hullámlemez nem lehet.

(5) Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakíthatók ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(6) Homlokzat színezésénél a rikító színek használata kerülendő.

(7) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.

(8) Az utcafronti kerítés anyag- és színhasználata harmonizáljon a főépülettel.

16. §    (1) A 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen az épületek, építmények az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.

(2) Tetőfedés színeként természetes színek alkalmazhatók.

(3) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.

(4) A tájba illesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.

17. §    (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen az épületek formálása során a helyi, hagyományos présházak tömeg- és homlokzatképzéseihez kell illeszkedni.

(2) A területen nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület építhető, tetőhajlásszöge 30°‐45° között lehet.

(3) Az épületek homlokzatán világos, pasztellszínezés alkalmazható.

(4) A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.

(5) A bányászat során megcsonkított beremendi szőlőhegy maradványa a helyi évszázados borkultúrát őrzi. Ezért a terület a hagyományos szőlő-és gyümölcstermesztést megőrző terület, az ettől eltérő növénytelepítés és termesztés nem megengedett.

18. §    (1) A 9. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.

(2) A tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.

(3) Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely.

(4) Mezőgazdasági területeken kerítés a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

11. Településképi szempontból meghatározó területeken

a közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. §    (1) A település zöldfelületi rendszerének fontos elemeiként törekedni kell a zöldterületi egységeket összekapcsoló, a közlekedési területeken utcafásítások telepítésére.

(2) A nyitott parkoló területeken minden negyedik parkolóálláshoz egy koros fát kell ültetni.

(3) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(4) A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.

(5) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

12. Településképi szempontból meghatározó területeken

a zöldfelület kialakításának követelményei

20. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

              (2) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem  

             alkalmazhatók.

(3) A telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok listáját a 4. melléklet tartalmazza.

13. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények

21. §    (1) A helyi védelem alatt álló területeken és épületeken, építményeken az építésügyi eljárások során törekedni kell

a)    a jellemző építészeti kialakítás beépítési módok,

b)    a tömegforma, nagyságrend,

c)    a homlokzatképzés, tetőzet, eresz és oromzatképzés,

d)    a hagyományos anyaghasználat, szerkezeti megoldások,

e)    a színezés, a homlokzati architektonikus díszítés,

f)     az értékes kerítés, kapu megőrzésére, megújítására,

g)    az azokhoz illeszkedő, a mai arculatot szolgáló kiegészítések, bővítések

             létrehozására.

(2) A bántóan rontott állapotokat eredményező átépítéseket, toldásokat az adatlapok ajánlásait figyelembe véve el kell bontani az eredeti állapothoz közelítő helyzet visszaállítása érdekében.

(3) A helyi építészeti értékvédelmi területeken a műszaki avultság miatt bontásra került épületek, épületrészek, kerítések pótlása során törekedni kell az eredetei állapot visszaállítására, illetve az illeszkedést biztosító, igényes és korszerű építészeti megoldások alkalmazására.

14. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre

vonatkozó építészeti követelmények

22. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

(2) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti állapotukban megőrzendők.

(4) A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

(5) Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

(6) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(7) Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.

15. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett

sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó

anyaghasználati követelmények

23. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint mesterséges szellőzés kültéri egysége nem helyezhető el.

(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(3) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.

16. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési

sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok

24. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a 9. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott területek.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

25. § (1) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek,  új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.

26. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

a)    kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;

b)    a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;

c)    az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;

d)    a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

17. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

27. §    (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

18. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

28. §    (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.

19. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

29. §    (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartó-berendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

30. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban reklámhordozó, reklám, molinó a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

31. §(1) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(5) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

32. §    (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

a)    a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

b)    nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

c)    a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

20. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó

településképi követelmények

33. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a)    az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b)    a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c)    a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d)    idegenforgalmi és közlekedési információk;

e)    a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f)     gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

21. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

34. §    (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

a)    Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b)    Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)    az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

b)    a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c)    az építési tevékenység rövid leírását,

d)    az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

22. A településképi véleményezési eljárás

35. §    Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a)    új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,

b)    meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

36. §    (1) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 35. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

37. §    (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

a)    engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy

b)    engedélyezésre nem javasolja, ha

ba)    a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

23. A településképi bejelentési eljárás

38. §    (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

a)    Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

b) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben közterületről látható.

                 (2) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a)    meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,

b)    az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest

ba)    jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

bb)    többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

bc)    amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,

bd)    érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

be)    érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;

c)    védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;

d)    védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése tekintetében;

e)    reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.

39. §    (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

a)    megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,

b)    kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,

c)    a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b)    a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak

c)    összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d)    megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

40. §    (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Beremend Nagyközség Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 38. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 6. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi, megtiltja, vagy megszünteti.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Beremend Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

24. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

41. §    (1) A polgármester hivatalból, vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytat le

a)    az e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása,

b)    a 40. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,

c)    a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

esetén.

(2) A polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a)    a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)    a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)    a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)    a jogsértő állapot időtartamát,

e)    a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)     a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g)    a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(5) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

25. Hatályba léptető rendelkezések

42. §    (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba,

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

26. Hatályon kívül helyező rendelkezések

43. §    (1) Hatályát veszti Beremend Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének a helyi építési szabályzatról szóló 5/2008. (III. 12.) önkormányzati rendeletének alábbi rendelkezései: 5. § (8) bekezdése; 8. § (2)/b bekezdés b/2. pontja; 12. § (1)/d bekezdése; 13. § (4) bekezdése; 15. § (1) bekezdés b)-c) pontja; 19. §-a; 1. melléklete.

(2) Hatályát veszti Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének a települési környezet, a helyi építészeti értékek és a településkép védelméről szóló 8/2013. (VII. 24.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestületének reklámokról és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 14/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.

                      Theisz Ferenc                                                               Dr. Kerekes Ferenc

                       polgármester                                                                          jegyző

Kihirdetve: 2019. május 2-án

                                                                                                           Dr. Kerekes Ferenc

                                                                                                                      jegyző