Harkány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 26/2016.(XII.27) számú rendeletével alkotta meg az önkormányzat hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ), melynek hozzáigazítása a jelenlegi önkormányzati ciklus követelményeihez az alakuló ülést követően megkezdődött.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott, a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos 2025. évi ellenőrzési munkatervére is figyelemmel a Baranya Vármegyei Kormányhivatal megvizsgálta Harkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 26/2016. (XII.27.) rendeletét, mellyel kapcsolatban az alábbi álláspontot alakította ki:

Az önkormányzati jogok közé tartozik az önkormányzatok szervezetalakítási szabadsága. Az Alaptörvény biztosítja az önkormányzatok számára, hogy a képviselő-testület működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatáról alkotott rendeletben határozza meg. Az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága azonban e tárgyban nem korlátlan, a szabályokat törvény keretei között hozhatja meg. A szabályozás során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Mötv.) a működésre vonatkozó kötelező elemeitől csak abban az esetben térhet el, ha arra a törvény felhatalmazást ad, ugyanakkor az Mötv.-ben és más jogszabályokban előírt kötelező tartalmi elemekről való rendelkezés elmulasztása jogsértő.

1.) Az Mötv. 53. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről.

Az SZMSZ a tanácskozás rendjének fenntartása keretében tartalmaz bizonyos szabályozást a képviselők kötelezettségeiről, illetve egyes esetekben a kötelezettségét megszegő képviselőkkel szemben alkalmazandó intézkedésekről. Célszerű lenne ugyanakkor a szabályozás felülvizsgálata és kiegészítése a képviselőkre vonatkozó részletesebb magatartási szabályok meghatározásával.

2.) Az Mötv. 53. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. Az SZMSZ 6. § (2) bekezdésében csak utal rá, de nem határozza meg konkrétan a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségeket.

A rendelet-módosítás tervezete az alábbi önszerveződő közösségeket tartalmazza konkrétan megjelölve:

a) Harkányi Kulturális és Művészeti Egyesület;

b) Harkányfürdő Sportegyesület;

c) KPÁIAMI Szülői Szervezetének Egyesület;

d) Szebb Jövő Alapítvány.

3.) Az SZMSZ 25. § (3) bekezdése értelmében a polgármester tisztségének megszűnése esetén, a megszűnést követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan adja át munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testületi tag alpolgármesternek.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/I. § (1) bekezdése szerint a polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. Az SZMSZ idézett rendelkezése hiányos, nem tartalmaz rendelkezést a polgármesteri munkakör átvételére – az alpolgármester akadályoztatása esetén – jogosult személy kijelöléséről. Tekintettel arra, hogy a munkakör átadás teljesüléséhez fontos érdek fűződik (a végkielégítés kifizetésének feltétele), szükséges rendelkezni arra az esetre is, amennyiben a polgármester valamely oknál fogva (akadályoztatás, betöltetlenség) nem tudja az alpolgármesternek átadni a munkakörét.

1.) Az SZMSZ 18. § (5) bekezdése értelmében a képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, vita és alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt: a rendelet 9. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben; ügyrendi kérdésekben, azaz a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatok tárgyában; a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

E rendelkezés nincs összhangban az Mötv. 48. § (1) bekezdésével, mely szerint a képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. E szerint tehát, amennyiben valamely tárgyban a képviselő-testület döntése szükséges, azt kizárólag határozati vagy rendeleti formában teheti meg (Köf.5055/2012/8. határozata). Ez a tárgykör kiemelt vizsgálati tárgya volt a Minisztériumnak a munkatervi feladat során.

1.) Az SZMSZ 9. § (3) bekezdése értelmében a polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Városfejlesztési, Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. E rendelkezés megfelel az Mötv. 45. §-ában foglaltaknak, mely szerint a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.

Az Önkormányzati Hírlevél 2024. évi 12. különszámában (Önkormányzati Tudástár) foglaltak alapján az ülés összehívására és vezetésére jogosult személy megjelölése esetén ugyanakkor mindenképpen azt kell szem előtt tartani, hogy a képviselő-testület folyamatos működése biztosítva legyen, ezért ajánlott megoldás lehet a bizottsági elnök helyett a korelnök végső összehívóként való megjelölése, ugyanis adódhatnak olyan esetek, amikor a bizottság elnöke is akadályoztatva van (pl.: még betöltetlen a bizottsági elnöki tisztség, mert nem sikerült megválasztani).

A fentieknek megfelelően elkészítettük a rendelet módosítás tervezetét. A tervezet tartalmazza azt az igényt, miszerint a Jogi és Szociális Bizottság hatáskörei pontosításra kerüljenek a Harkány Kártya vonatkozásában.