Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016(VII.1.) önkormányzati rendelete
Sellye Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2017. 12. 05- 2018. 11. 30Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016(VII.1.) önkormányzati rendelete
Sellye Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdés b-c) pontjában, (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 9. §, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, (12) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. § 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében megállapított feladatkörében a következőt rendeli el:
I. ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1)1 A rendelet hatálya kiterjed Sellye Város Önkormányzat(továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b) tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfólió vagyon),
c) a nemzetiségi önkormányzatok részére adott vagyonjuttatásra.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) az Önkormányzat költségvetési szerveinek - beleértve a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt is (továbbiakban KÖH) –működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre,
b) nemzetiségi önkormányzatok részére elkülönített költségvetésre.
(3)2 Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Beruházás A mérlegben a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. (6) A mérlegben a felújítások között kell kimutatni a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét.
2. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.
3. Erdő: a nyilvántartott művelési ágtól függetlenül, az a legalább 1500 m2alapterületű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, függetlenül attól, hogy a fásítás ténylegesen kialakításra került-e.
4. Értékpapír: egyéb részesedés, saját részvények-üzletrészek, kötvény és ami a számviteli törvény és az önkormányzat számviteli politikája alapján értékpapírnak számít,
5. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;
6. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek között kell kimutatni
a) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet szolgáló – így különösen egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai – eszközöket,
b) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, és
c) az a) és b) pont szerinti eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat
7. Helyi közforgalmú vasút: a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút, valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút.
8. Helyi közút: Sellye Város Önkormányzata tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
9. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna, vagy más vízelvezető létesítmény.
10. Ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.
II. MÁSODIK RÉSZ
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON
3. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.
(2) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait – általános jellegük szerint - a rendelet 1-3. sz. melléklete tartalmazza forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyak szerinti felosztásban.
(3) Az önkormányzat ingatlan vagyonát az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza, melyet a KÖH vezet a az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.06.) Korm. rendelet előírásai szerint.
(4) Az önkormányzat intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
(5) A vagyonleltár és a vagyonkimutatás tartalmi adatait, részletes szabályait a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
4. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
(2) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
5. § (1) Ingó és ingatlan dolgokra tulajdonjogot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott jogcímen és egyéb jogszabály alapján az önkormányzat, valamint az önkormányzat vagyonkezelő szervei szerezhetnek.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon egyes vagyontárgyainak használatát az költségvetési szerveinek, mint használóknak, illetve önkormányzati vagyonkezelő szerveknek engedi át.
(4) Vagyonkezelői jog a helyi önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesíthető.
(5) A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó vagyonkezelői szerződést írásba kell foglalni, megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati vagyon használatának átengedéséről a képviselő-testület dönt, azt az intézmény alapító okirata, vagy a társulási megállapodás tartalmazza.
(6) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. A vagyonkezelési szerződés alapján az adott jog jogosultja az ingatlan tekintetében köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.
5. § (1) 3Az önkormányzat vagyonának használói:
a) Baksa Térségi Családsegítő Szolgálat
b) Baranya Megyei Kormányhivatal
c) Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
d) Sellye Család-és Gyermekjóléti Központ
e) Sellyei Kistérségi Ivóvízminőség-Javító Önkormányzati Társulás
f) Sellye Kommunális Beruházó És Szolgáltató Kft.
g) Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal
h) Sellye Térségi Intézményi Társulás
i) Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás
j) Sellye Város Művelődési Ház, Könyvtár és Muzeális Intézmény
k) Sellye Városi Tűzoltó és Polgárőr Egyesület
l) SZOCEG Nonprofit Kft.
6. § . (1) A vagyonkezelő /használó szervek a tulajdonos nevében – eseti vagy általános meghatalmazás alapján – gyakorolják a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesítik a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.
(2) A vagyon használója (kezelője) jogosult - az alaptevékenység sérelme nélkül –a rendeletben foglalt korlátozásokkal:
a) a használatában (kezelésében) lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre;
b) a használatukban lévő 100.000,- forint egyedi bruttó nyilvántartási értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak értékesítésére – a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó hatáskörük szerint – a gazdálkodásra vonatkozó szabályok alapján.
(3) A vagyonkezelő szervek az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételüket – kivéve az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokat – működési célú kiadásokra nem használhatják fel, az ilyen bevételek csak fejlesztési céljaikat szolgálhatják.
(4) A vagyonkezelő /használó szerv köteles
a) a rendelkezésére bocsátott pénzeszközzel a vagyontárgyakkal kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési, karbantartási, felújítási feladatokat ellátni;
b) a használatában levő ingatlanokra és a 100.000 forint egyedi bruttó nyilvántartási érték feletti tárgyi eszközök karbantartására egyedi ütemezett karbantartási tervet készíteni, és ennek megfelelően a karbantartást költségvetése terhére elvégeztetni. Amennyiben költségvetése erre nem nyújt elegendő fedezetet, köteles azt haladéktalanul a polgármester felé jelezni;
c) gondoskodni a kezelésében levő önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, állományváltozásainak átvezetéséről, a tulajdonos felé történő elszámolásról.
d) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket,
e) a vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget,
f) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
g) elszámolni a vagyonnal,
h) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,
i) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.
7. § . (1) A vagyonkezelő/használó a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.
(2) A vagyonkezelő/használó az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.
(3) A vagyonkezelő/használó a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, évente a tárgyévet követőév január 31-éig, a szerződésben előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról, illetve vagyonkezelői tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolni.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot, ha
a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul,
b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszűntetésére irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,
c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá vált.
(5) A vagyonkezelő/használó az önkormányzat által elrendelt tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni.
(6) Az ellenőrzést végző személy jogosult:
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, vagy tanúsítványt készíteni,
c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(7) Az ellenőrzést végző személy köteles:
a) a tulajdonos ellenőrzési tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szervezet vezetőjét, az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 munkanappal tájékoztatni,
b) megállapításait tényszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani,
c) amennyiben a tulajdonosi ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzést elrendelőnek,
d) vizsgálati jelentést készíteni, a vizsgálati jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.
(8) Az ellenőrzött vagyonkezelő/használó jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentésre észrevételt tenni.
(9) Az ellenőrzött vagyonkezelő/használó köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban, vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításait, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot tájékoztatni.
8. § (1) A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.
(2) A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.
(3) A rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyoni kör meghatározását, amelyre a Képviselő-testület vagyonkezelői jogot létesít.
9. § (1) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven – túl szolgálja.
(2) A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között a tevékenységet az (5) bekezdés szerinti időtartamon belül szolgáló eszközöket lehet kimutatni.
(3) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, azok besorolását módosítani kell.
(4) ) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni.
(5) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület telek-ingatlan vonatkozásában a besorolás megváltoztatását abban az esetben rendelheti el, amennyiben azt törvény nem zárja ki, valamint a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a rendeltetési mód megváltozása összhangban áll a mindenkor hatályos Rendezési Terv (Szerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) rendelkezéseivel.
(6) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a mindenkor érvényes számviteli előírások, és a Leltározási és leltárkészítési szabályzat előírásai alapján tartja nyilván, Sellye Város Önkormányzata és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal összevont Számviteli Politikájában és az Eszközök és források értékelési szabályzatában meghatározott szabályok szerint.
(7) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, és egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét
a) ingatlan és ingó vagyon esetén hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;
b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazotti kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
bb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján;
c) egyéb társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
(8) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, vagy hasznosításnál - a (3) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes megszerzése
10. § (1) Az önkormányzatot valamint az önkormányzat vagyonkezelő szerveit érintő ajándékozási jogügylet, közcélra történő felajánlás esetén elfogadó nyilatkozat tételére a képviselő-testület jogosult.
(2) Örökség, ajándék elfogadása esetén
a) a hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, vagy a hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni;
b) az ingatlan és ingó vagyon jövőbeni funkcióját már a hagyatéki eljárás alatt meg kell határozni, és az átvételt követően intézkedni kell annak besorolásáról valamint nyilvántartásba vételérő
(3) Örökségként, ajándékként nem fogadható el – az örökhagyó vagy az ajándékozó akaratát megkötéseit figyelembe véve - olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az önkormányzat számára használható vagy hasznosítható rész nincs.
11. § A helyi nemzetiségi önkormányzatok számára használatra biztosított ingyenes helyiséget a rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza.
12. § (1) A helyi önkormányzatot - a törvényben határozott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.
(2) Sellye Város Önkormányzata tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kivéve, ha azok e rendelet szerint a polgármester, valamint a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartoznak.
(3) A tulajdonosi jogot gyakorló az önkormányzati vagyonnal e rendelet, más jogszabályok, valamint az erre vonatkozó szerződések keretei között önállóan gazdálkodik, köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
(4) A polgármester hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított;
b) gazdasági társaságban a képviseletre;
c) önkormányzati bérlakások és szolgálati lakások bérlőkijelölési joga, helyiségbérleti szerződés kötése
j) gyakorolja a beruházásokhoz, fejlesztésekhez az önkormányzati tulajdont érintő tulajdonosi jogosítványokat , amelyeket az építési törvény, a helyiséggazdálkodási törvény , valamint a Ptk határoz meg ( tulajdonosi hozzájárulások )
k) döntés a forgalomképes vagyon körébe tartozó 1 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meg nem haladó ingatlan tulajdonjogának átruházásáról;
13. § (1)4 Értékesítésre vagy más módon történő hasznosításra kijelölt ingatlan - az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnak vagy közhasznú társaságnak történő elidegenítést, valamint a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – 3.000.000,- Ft bruttó nyilvántartási érték felett a nyilvánosság bevonásával - a versenyeztetési eljárás egyes formáinak alkalmazásával - értékesíthető, vagy hasznosítható. Az ilyen módon befolyó bevételek hasznosításáról – kivéve az értékesítéssel és hasznosítással kapcsolatos kiadásokat - a képviselő-testület dönt.
(2) A versenyeztetési eljárás adott esetben megfelelő formájának alkalmazásáról az Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság dönt. A Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság a pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezhet arról, hogy a bíráló bizottságba (továbbiakban bizottság) mely személyeket hívja meg.
14. § (1) A forgalomképtelen vagyonnak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása – amennyiben e rendelet szerint nem a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartozik - továbbá ilyen vagyon megszerzése a képviselő-testület feladatkörébe tartozik.
(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonost megillető jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatra, használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magában.
(3) Sellye Város Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, azok alatt vagy felett, vagy az ingatlanokban közcélú távközlési eszközök (közcélú távközlési szolgáltatás céljára szolgáló távközlő berendezés, vezeték, antenna) létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben az ingatlanok tulajdonjogának korlátozása miatti kártalanítással kapcsolatos, valamint a Ptk. 5:27. §- ban szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a képviselő-testület dönt.
(4) Sellye Város Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, azok alatt vagy felett, vagy az ingatlanokban saját célú, külön célú, vagy zárt célú távközlési eszközök (távközlési szolgáltatás céljára szolgáló távközlő berendezés, vezeték, antenna) és az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben - amennyiben ahhoz elvi építési engedély, vagy építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás, valamint az ellenszolgáltatás kérdésében a képviselő-testület dönt.
(5) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis.
15. § (1) A helyi közművek hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.
(2) Sellye Város Önkormányzata tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes - a rábízott vagyonon felüli - vagyont az önkormányzat gazdasági társasága és intézménye szerződés alapján kezelheti.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon
a) zálogjoggal nem terhelhető, kivéve, ha a pályázati úton történő támogatási pénzeszköz átutalásának feltétele a jelzálogjog bejegyzés, mely a támogatás mértékéig jegyezhető be;
b) vállalkozási célra csak a képviselő-testület eseti döntése alapján használható;
c) ingatlan használatának joga csak a képviselőtestület eseti döntése alapján engedhető át;
d) a használat módjának, a működés jellegének megváltoztatásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
16. § Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló vagyon tekintetében a képviselő- testület dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kizárólag akkor idegeníthetőek el, ha az adott vagyontárgy a funkció ellátásához, intézmény elhelyezéséhez szükségtelenné vált.
17. § Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő
a) ingó, vagyoni értékű jog megszerzéséről és elidegenítéséről 100.000 forint egyedi értékhatárig;
b) ingatlan, ingatlanrész bérbeadásáról.
Önkormányzati gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok
18. § Közszolgáltatási tevékenységet is ellátó gazdasági társaságnál, közhasznú társaságnál a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) alábbi kérdésekben meghozandó társasági döntését megelőzően a képviselő-testület dönt:
a) az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása);
b) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása tárgyában;
c) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulás elhatározása tárgyában;
d) mindazokban a kérdésekben, melyekkel az Önkormányzat illetékes bizottsága, a társaság igazgatósága, felügyelő-bizottsága, könyvvizsgálója képviselő-testülethez fordul;
e) a társaság vezető tisztségviselőjének kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása tárgyában.
19. § (1) Sellye Város Önkormányzata a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából
a) Kft.-ben üzletrészt, Rt.-ben részvényt szerezhet, vagy ilyen gazdasági társaságot alapíthat;
b) közhasznú társaságot alapíthat, vagy ilyenben üzletrészt szerezhet;
c) befektetésként értékpapírt vásárolhat;
(2) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásnak mértékét.
(3) Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.
20. § (1) Valamennyi forgalomképes vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kivéve, ha e rendelet szerint a polgármester vagy a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartoznak.
(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre, az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben, a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése.
III. HARMADIK RÉSZ
KÖVETELÉSEK
21. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről- a képviselő-testület eseti döntését, és jelen részben szabályozott eseteket kivéve - lemondani nem lehet.
(2) Ezen rendelet értelmében az önkormányzat követelés állományába tartozik - különösen- a lakásbérleti díj, helyiségbérleti díj, továbbszámlázásra kerülő díjak, lakás és helyiség használati díj, lakáscélú kamatmentes támogatás, közterület használati díj, Sellye Város Önkormányzatával szemben vállalkozási vagy megbízási szerződés, megállapodás alapján felhalmozott tartozás, melynek jogi érvényesítése érdekében az alábbi intézkedéseket szükséges megtenni.
22. § (1) Díjfizetési kötelezettség:
23. § (1) A befizetéseket a következő sorrendben kell jóváírni
a) legrégebben lejárt követelés,
b) azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb,
c) egyenlő mértékben terhes tartozások közül a kevésbé biztosított követelés,
d) tárgyhavi követelés.
(2) Ha a kötelezett a számlatartozásokon kívül költséggel és kamattal is tartozik és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, majd a kamatra, végül pedig a tőke követelésre szükséges lekönyvelni, a Ptk. rendelkezései szerint. A kötelezett fentiektől eltérő rendelkezését figyelmen kívül kell hagyni.
24. § (1) Részletfizetési kedvezmény csak kérelemre adható, annak elbírálására Polgármester jogosult.
(2) A részletfizetési kérelemhez adósnak csatolnia szükséges a vagyoni, jövedelmi viszonyokat igazoló dokumentumokat (jövedelemigazolás, gyógyszerszámlák, kórházi kezelést igazoló dokumentumok, stb).
(3) Amennyiben adós nem indokolja kérelmét, vagy a szükséges dokumentumokat nem csatolja, nem részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban.
25. § (1) A megállapodás megkötésekor az adós vagyoni helyzetére figyelemmel, egyedi módon kerül megállapításra a fizetési feltétel.
(2) Részletfizetési megállapodásban 12 hónapnál hosszabb törlesztési időt csak anyagi-és szociális helyzetre tekintettel lehet engedélyezni, de ez esetben sem lehet a futamidő több 36 hónapnál.
(3) Nem lehet megállapodni 2.000,-Ft/hó összegnél alacsonyabb törlesztő részletben.
(4) Felmondott részletfizetési megállapodás esetén új igény bejelentésekor nem lehet ugyanazon számlák tekintetében új megállapodást kötni.
(5) A részletfizetési megállapodás felmondásának hatályon kívül helyezésére akkor kerülhet sor, ha adós teljesíti az elmaradt részleteket és a tárgyhavi díjakat.
(6) A részletfizetési megállapodás szerinti két havi részlet megfizetésének elmulasztása esetén a teljes tartozás egy összegben válik esedékessé, a behajtásra irányuló jogi eljárás tovább fog folytatódni.
27. § Abban az esetben van lehetőség megállapodás megkötésére, ha adós megfizeti a felmerült költségeket és kamatot. A részletfizetési megállapodás egyéb feltételei megegyeznek a fentiekben leírtakkal.
28. § Abban az esetben van lehetőség megállapodás megkötésére, ha adós megfizeti a teljes költséget, ide értve a végrehajtói jutalékot is. A részletfizetési megállapodás egyéb feltételei megegyeznek a fentiekben leírtakkal.
29. § A behajtási eljárásnak arra kell irányulnia, hogy a követelések a lehető legrövidebb időn belül, pénzbefizetés formájában realizálódjon. Ennek érdekében az alábbi intézkedések megtételére van szükség:
a) havonta esedékes díj esetében egy havi elmaradás, időszakosan után az esedékességi idő lejárta után az adós egyszeri felszólítása a pénztartozás teljesítésére. A felszólító levelet a KÖH Pénzügyi Osztály küldi ki adós részére.
b) nem teljesítés esetén az ügy átadásra kerül a megbízott jogi képviselőrészére, fizetési meghagyás kibocsátása érdekében. Az ügyre vonatkozó dokumentumokat KÖH Pénzügyi Osztálya adja át a megbízott jogi képviselőrészére.
30. § (1) Behajthatatlan követelésnek minősül:
a) az a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtásából származó követelés:
aa) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,
ab) amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
ac) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás alapján nincs fedezet,
ad) melyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
ae) melynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nem állnak arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
af) melynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott lakcímen nem található és felkutatása „igazoltan” nem jár eredménnyel,
ag) melyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
ah) mely a hatályos jogszabályok szerint elévült,
ai) melynek behajtása gazdaságtalan (tőke követelés értéke az 5.000,-Ft-ot nem éri el),
b) kisösszegű követelések.
Záró rendelkezések
31. § (1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napon hatályba.
(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 12/2012. (XI.30.) számú rendelete.
Jogharmonizációs záradék
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017(XII.4.) önkormányzati rendeletének 1.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017(XII.4.) önkormányzati rendeletének 1.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017(XII.4.) önkormányzati rendeletének 2.§.ával megállapított szöveg.
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017(XII.4.) önkormányzati rendeletének 3.§-ával megállapított szöveg.
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017(XII.4.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017(XII.4.) önkormányzati rendelet 4.§ (2) bekezdésével megállapított szöveg.