1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Magyaregregy község közigazgatási területére (a továbbiakban: település) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi építési szabályzat és a rajzi tervmellékletei rendelkezései szerint szabad.

(3) A rendelet szabályozási tervi mellékletei a következők:

(4) A rendelet előírásainál a jogszabályokban meghatározott fogalmakon kívül a 4. Mellékletben meghatározott fogalmak alkalmazandók.

2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(2) A szabályozási terven alkalmazott irányadó szabályozási elemek: a javasolt vagy tervezett belterületi határ, a javasolt megszüntető jel. Az irányadó elemek változtathatók a szabályozási terv módosítása nélkül.

3. § (1) A település közterületein felszín felett elsődlegesen elhelyezhető:

(2) A felszín feletti berendezések, utcabútorok csak a terület tulajdonosa és kezelője hozzájárulásával helyezhetők el, amennyiben a gyalogos és gépjármű forgalom biztonsága sértetlen marad, biztosított az akadálymentes útmenti 0,5 m széles biztonsági sáv, akadálymentes legalább 1,5 m széles járdaszakasz vagy gyalogos sáv.

(3) A település közterületein felszín alatt elsődlegesen nyomvonalas közművezetékek helyezhetők el.

(4) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok és a közlekedés forgalomtechnikai igénye nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani a következők szerint:

(5) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló magán- és közutak telkén belül útfásításra csak a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok használhatók.

(6) Vegyes használatú utca meglévő közterületi szélessége nem csökkenthető. A közterületen belül felületet kell biztosítani a vegyes közlekedés számára csapadékvíz elvezető szereppel, a felszín feletti tűzcsapok létesítésére és a biztonsági sáv zöldfelületi kialakítása számára.

(7) A belterületen a kapubehajtókat egységes műszaki paraméterekkel, az útburkolathoz és a járdához illeszkedő anyaghasználattal, a felszíni vízelvezetés rendszeréhez igazodóan kell kialakítani, az út hálózati szerepkörétől függetlenül. A közterületi kapubehajtó csak tulajdonosi és útkezelői hozzájárulással valósítható meg.

4. § (1) A lakó és vegyes építési övezetekben az utcára oromfalas megjelenésű épületrészek homlokzati szélessége maximálisan 8,0 m lehet, ennél szélesebb közterület felőli homlokzati hossz tetőformálása sátortetővel, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.

(2) A lakó és vegyes építési övezetekben a saroktelken, oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie, közterület felé tűzfalas nem lehet.

(3) A lakó és vegyes építési övezetekben tetőtér beépítés esetén csak egyszintes tetőtér alakítható ki, ezáltal csak egysoros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. Közterület felőli homlokzaton tetőtérben új erkély, új zárterkély nem létesíthető.

(4) A lakó és vegyes építési övezetekben a főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek tetőfedési anyagaként cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag, felületkezelt fémlemezfedés, nemes anyagú fémlemezfedés (pl. cink, sárgaréz, vörösréz), természetes és eternit palafedés alkalmazandó. A település főútjai mentén műanyag hullámlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés és fekete, piros, kék, sárga bitumenes zsindely nem alkalmazható.

(5) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.

5. § (1) A település főútjai mentén kialakult településrészen az utcaképet formáló épületek lezárására az utca felől látható homlokzati irányoknál magastető alkalmazandó.

(2) A központi belterületen az illeszkedés szabályai szerint az új épület a meglévő beépítéséhez igazodóan, a kialakult építési vonalra helyezendő. Az utcai homlokvonalhoz, vagy az előkerthez kapcsolódóan csak a fő rendeltetés épülete építhető. Szomszédos összevont telek esetén sem létesíthető a fő rendeltetésű épület helyén melléképület, pajta, gépszín, istálló, takarmánytároló a telek homlokvonalától számított 20 m-en belül.

(3) Az építési övezetekben a közterületi telekhatáron álló intézményi épületeken csak fényszennyezést nem okozó díszkivilágítás létesíthető. Az épületvilágítás nem valamint a közterületek rendeltetésszerű használatát.

6. § (1) Az utcafronti kerítés legalább 60%-ban áttört legyen, legfeljebb 2,0 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással, vagy lábazat nélkül készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,8 m lehet. Anyaghasználatában és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.

(2) 12 m-nél keskenyebb közterületek saroktelkein az útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül – a belátási háromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket 80%-ban, 0,6 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani, a csomópont beláthatósága az átláthatóságot akadályozó növényzet ültetésével nem korlátozható sem telken belül, sem közterületen.

(3) A szabályozási terv az országos művi értékvédelemmel érintett ingatlanokat feltünteti, melyre a magasabb szintű jogszabályi előírások érvényesítendők.

7. § (1) Természeti értékkel rendelkező területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a tervezés során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. Védett természeti területen a területhasználat és az építés a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok (országos hatáskörű jogszabályok, helyi természetvédelmi értékvédelmi rendelet), kezelési tervek előírásainak betartásával, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(2) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kapcsolatát az ökológiai folyosókhoz, az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A természetközeli állapotú mederszakasszal rendelkező felszíni vízfolyás rendezése csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

(4)² Épületek, építmények építészeti kialakítása során a településképi rendeletben rögzített tájba illesztési szempontoknak is érvényesülnie kell.

8. § (1) A közigazgatási területen levegő-, víz- és talajszennyező, jelentős környezetterheléssel járó tevékenység nem folytatható.

(2) A területhasználat és az építés során a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban és jelen rendeletben előírtakat kell figyelembe venni.

(3) A vonatkozó környezetvédelmi jogszabály alapján környezetvédelmi engedély, illetve egységes környezethasználati engedélyköteles létesítmények építési engedélyezése a környezetvédelmi engedély, illetve egységes környezethasználati engedély előírásainak figyelembe vételével történik.

(4) Új területhasználat és építés esetén a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálata és a vizsgálatok értékelése szükséges a környezetvédelmi megfelelőség igazolására.

9. § (1) Az építési munkák során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításról az építtető köteles gondoskodni.

(2) A földmozgatással járó munkavégzések során:

(3) A humuszvagyon védelmének biztosítása érdekében az építési tevékenységgel nem járó termőföldet érintő tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(4) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(5) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(6) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, az esetleges talajszennyezés kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épületet elhelyezni, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetése után szabad.

10. § (1) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.

(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán, vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(3) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait – a vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. A mederrendezés vízjogi létesítési engedély alapján történhet.

(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés esetén a felszín alatti talajvíz szakszerű elvezetéséről gondoskodni kell.

(5) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak és a vízjogi létesítési engedélyben meghatározottaknak megfelelően kell megvalósítani.

11. § (1) Új légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények csak az erre lehetőséget adó építési övezetben, a védendő területhasználatú területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályok, valamint a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai, a környezetvédelmi engedélyben és jelen rendeletben foglaltak szerint helyezhető el.

(2) A potenciálisan diffúz légszennyezést okozó anyagokat szabadtéren tárolni, illetve szállítani, az épített környezet, a jó környezetminőség védelme érdekében csak a felporzást megakadályozó felülettakarás és egyéb hatékony technológiai megoldás (pl. felületnedvesítés) alkalmazásával lehet.

12. § (1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

13. § (1) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék – a talajvédelmi hatóság engedélyével – az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(2) A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén lakossági hulladékudvar területén történhet. A hulladékudvar csak a védendő területek használatának zavarása nélkül, gazdasági építési övezetben üzemeltethető. A tervezés időszakában a község hulladékudvarral nem rendelkezik.

14. § (1) A belvízzel veszélyeztetett területeken a közterület kialakítása kapcsán a felszíni vízelvezetés rendszerét létre kell hozni.

(2) A belvízzel veszélyeztetett területeken az építészeti terveket (engedélyezési terv, kiviteli terv) a geotechnikai jelentés javaslatai alapján kell készíteni, a földszinti vezérszint magassága az eredet terepszinthez képest legalább 0,6 m magasra kerüljön.

(3) alábányászott területek és a volt kőbánya nem építhető be

15. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény (pl. istálló, trágyatároló) nem létesíthető.

(2) Közlekedési létesítmények védőtávolságai:

(3) Családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

(4) Az állattartó telep védőtávolságát, a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével, a telepengedély kiadásakor az ügyben eljáró szakhatóságok véleményével összhangban kell megállapítani. A védőtávolságon belül fertőzésveszélytől védendő tevékenység számára épület nem létesíthető (pl. élelmiszer előállító, gyártó, csomagoló, raktározó épület, gyógyszer előállító, raktározó épület, szálláshely

szolgáltatás, birtokközponthoz kapcsolódó falusi vendéglátás nem hozható létre).

16. § (1) A közműveket közterületen, vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon (ingatlanokon) keresztül lehet vezetni, elhelyezni.

(2) A csapadékvíz elvezetésére a zárt és nyílt csapadékvíz elvezető, szikkasztó hálózatot kell továbbfejleszteni, a vízelvezetési koncepcióban foglaltakat be kell tartani. A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.

(3) 20 gépkocsi befogadásánál több férőhelyes parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal, hordalék- és olajfogó műtárggyal szabad. 20 férőhelynél nagyobb, telken belüli parkoló vízzáró burkolatáról, vagy 200 m²-nél nagyobb vízzáró burkolattal ellátott manipulációs térről összegyűlő csapadékvizek a befogadóba (csapadékcsatorna, közterületi árok vagy élővízfolyás) csak műtárgyon keresztül vezethetők. Az előtisztított csapadékvizek területen, telken tartása, öntözésre történő felhasználása biztosítható, a szomszédos telek használatának veszélyeztetése nélkül.

(4) Önálló, 6,0 m-t meghaladó antennatartó szerkezet nem helyezhető el a falusias lakó építési övezetek és a vegyes építési övezetek területén.

17. § (1) A meglévő belterületen, ott, ahol ez biztosítható, a falusias lakó, a településközponti vegyes, a kereskedelmi szolgáltató gazdasági, és a beépítésre szánt különleges építési övezetek telkein a teljes közműellátás biztosítandó, ahol az energiaellátás, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a közterületi csapadékvíz elvezetés vagy szikkasztás együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik.

(2) Beépítésre nem szánt területen belüli birtokközpont telkén, valamint a mezőgazdasági területek mezőgazdasági üzemeiben hiányos közműellátás biztosítandó. A villamos energia, az ivóvíz ellátás, a csapadékvíz elvezetés, a szennyvíztisztítás és elhelyezés együttesen, a vízügyi hatóság által engedélyezett korszerű szakszerű közműpótló alkalmazásával, talajszennyezés nélkül, környezetkímélő módon valósítandó meg.

18. § (1) A szabályozási terven nem szereplő, de kialakult telekszerkezetet érintő telekosztás akkor valósítható meg, ha az érintett telkek területe és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség, oldal- és hátsókert mérete) a telekosztás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

19. § (1) Új kiszolgáló közutak és közhasználat elől el nem zárt magánutak telekszélessége legalább 12 m. Amennyiben az új kiszolgáló közút, vagy új közhasználat elől el nem zárt magánút csak zsákutcaként alakítható ki, a zsákutca végén tűzoltó gépjármű számára tolatásmentes végforduló létesítésére alkalmas helyet kell biztosítani a telkek újraosztásánál.

(2) Telekhatár rendezés révén kialakuló építési telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb lakótelek esetében 10,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége minimálisan 12,0 m. Gazdasági rendeltetéssel használni kívánt új telkek legkisebb szélessége legalább 30,0 m.

(3) Telekegyesítés esetén a falusias lakó építési övezetekben (Lf) az utcai telekszélesség maximált mértéke az építési hely sávjában 40,0 m lakófunkció esetén. Egészségügyi és szociális funkció esetén az építési helyen mért telekszélesség legfeljebb 100,0 m lehet.

20. § (1) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani gazdasági (kereskedelmi szolgáltató) és mezőgazdaági területen lehet, de csak akkor, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között:

21. § (1) Az egyéb jogszabályoknak megfelelően kialakult telkek beépíthetők, kivéve:

(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés, kiszolgáló út hiánya miatt nem biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető – végezhető.

(3) A területen csak az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(4) A központi belterületen haszonállat tartására szolgáló épület, épületrész és trágyatároló a lakóépülettől biztosított legalább 15,0 m-es védősáv (25,0 m mély lakóudvar) megtartásával építhető abban az esetben, ha az nem korlátozza a szomszédos telek lakóépülettel történő beépíthetőségét.

22. § (1) Épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.

(2) Az építési helyen a környezet használatát biztosító rendeltetés valósítható meg, elsősorban a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területen, természetvédelmi, bemutatási, kezelési illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni.

(3) Az építési hely a beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, ill. az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkeznek – a beépítési mód figyelembe vételével a következő:

(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie. Lakóövezetben a melléképület legnagyobb épületmagassága legfeljebb 6,0 m lehet.

(5) A beépítésre nem szánt övezetek telkeinél az építési hely, az előkert, oldalkert, hátsókert fogalmak az OTÉK beépítésre szánt területeire vonatkozó fogalom meghatározásai alapján alkalmazandók. Beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telken épület, a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában legalább 10,0 m-es elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el.

23. § (1) Intézményi vagy közösségi funkció esetén a vegyes építési övezetekben és a különleges építési övezetekben valamint zöldterületi övezetekben új zöldfelület kertépítészeti terv alapján létesítendő.

(2) Az egyes ingatlanokon az építési övezetenként, övezetenként meghatározott zöldfelületeket – a lakóingatlanok kivételével – legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani.

(3) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közmű, valamint zöldterületi övezetekben az új zöldfelületek fás szárú növényállományának legalább 50%-át a tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazásával kell kialakítani.

24. § (1) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a vízzáró burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényekkel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba.

(2) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl. parkolók, járófelületek) felülete nem számítható be a zöldfelületi fedettségbe.

(3) A telek többszintes kialakítású zöldfelületi részének betelepítésénél többszintű növényállományt, 150 m²-ként 1 db közepes növekedésű lombos fa és 150 m²-ként 40 db 1-1,5 m magasra növő cserje ültetésével kell megvalósítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző honos fa- és cserjefajok használhatók.

(4) A telek többszintes kialakítású zöldfelületi részén belül legfeljebb 10%-os területi arányban, legfeljebb 7,0 m szélességgel helyezhető el építmény (pl. közmű alépítmény, közműpótló) és alakítható ki egyéb burkolt felület.

(5)

25. § (1) A település területének beépített, illetve beépítésre szánt területei a következők:

26. § (1) A falusias lakó építési övezeten elhelyezhető:

(2) A falusias lakó építési övezeten nem létesíthető:

(3) A telekbehajtó közterületi műszaki megoldása csak tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulással valósítható meg, és csak olyan lehet, ami nem lehetetleníti el a közterületen kiépített csapadékvíz elvezető rendszert.

(4) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton vagy kerítésen létesíthető, legfeljebb A/1 méretben.

27. § (1) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen belül helyezhetők el.

(2) Az építési övezeti előírásnál magasabb meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az épület magassága nem nőhet, a bővítmény épületmagassága az övezeti előírás szerinti mértéket nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezet beépítési paraméterei (k: kialakult építési vonalhoz való illeszkedés, O: oldalhatáron álló beépítési módú építési hely, SZ: szabadonálló beépítési módú építési hely):

28. § (1) Az építési övezetbe a településközponti intézményi karaktert őrző telkek, valamint a jellemzően szabadon álló beépítési módú és a vegyes funkciójú telkek tartoznak. Az építési övezetben elhelyezhető:

(2) Az építési övezeten üzemi, raktározó jellegű nagy gazdasági forgalmat keletkeztető gazdasági telephely, valamint a vonatkozó jogszabály alapján bejelentés köteles, vagy telepengedély köteles tevékenységet kiszolgáló épület, építmény, üzemanyag töltő állomás nem létesíthető.

(3) Az építési övezet beépítési paraméterei (k: kialakult építési vonalhoz való illeszkedés, O: oldalhatáron álló beépítési módú építési hely, SZ: szabadonálló beépítési módú építési hely, V: vegyes vagy közösségi rendeltetésű épület esetén, L: kizárólag lakó rendeltetés esetén)

29. § (1) Az építési övezeten a 2-nél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el.

(2) Az építési övezethez tartozó telkek parkolója a telek homlokvonalához kapcsolódóan közterületen is megvalósítható.

(3) Az építési övezeten állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – nem helyezhető el.

(4) Az üdülőházas építési övezet beépítési paraméterei (SZ: szabadonálló beépítési módú építési hely):

30. § (1) A kereskedelmi szolgáltató építési övezeten elsősorban elhelyezhető:

(2) Az építési övezet beépítési paraméterei (SZ: szabadonálló beépítési módú építési hely):

31. § (1) Az építési övezeten a nagy zöldfelületet igénylő sportterületek építményei helyezhetők el:

(2) Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak (SZ: szabadonálló beépítési módú építési hely)

32. § (1) Az építési övezeten a strandolás, fürdőzés és az azt kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak (k: az ingatlanok övezetei paraméterei kialakultak, SZ: szabadonálló beépítési módú építési hely):

33. §³ (1) Az építési övezetbe a természet védelméhez, a kutatáshoz és oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el.

(2) A K-ok jelű, különleges oktatás, kutatás terület építési övezetére vonatkozó előírások:

(3) Különleges oktatás, kutatás terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető, kivéve a 0207 hrsz-ú ingatlan, ahol a kialakult beépítés tovább nem fejleszthető.

(4) Különleges oktatás, kutatás terület építési övezeteinek építési telkein a parkolási kötelezettség szerinti férőhelyek 100%-a, az építési telek homlokvonalához csatlakozó közterületen is teljesíthető.

34. § (1) Az építési övezetbe a 819/2 helyrajzi számú ingatlan a) részletén elhelyezkedő présházak tartoznak, a beépítés tovább nem fejleszthető.

(2) Az építési övezet részletes előírásai az alábbiak (k: az ingatlanok övezetei paraméterei kialakultak, SZ: szabadonálló beépítési módú építési hely)

35. § (1) Az építési övezetbe tartozik a 0196 helyrajzi számú ingatlan. A jelenleg kialakult állapot nem változtatható.

36. § (1) A település területének beépítésre nem szánt övezetei a következők:

37. § (1) A közutak telekjogilag meglévő közterületi szélességén, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezendők el, utcafásítás telepítendő. A területen egyéb célú épület nem létesíthető.

(2) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:

(3) Az utak az övezeti besorolás által meghatározott igényszint szerint (forgalmi sávok száma, szélessége, szétválasztott használat, csapadékvíz elvezetés megoldása, közművesítés, közterület fásítása) építendők ki, újítandók fel.

(4) A kialakult, földhivatali nyilvántartásban szereplő szabályozási szélességek megtartandók A beépítésre nem szánt területeken az utak védőterületén belül létesítményt elhelyezni csak a közútkezelő hozzájárulásával és az útügyi hatóság engedélyével szabad.

38. § (1) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál – megfelelő szabályozási szélesség esetén – biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.

(2) Az ingatlanok normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Ettől eltérni a kialakult településközponti vegyes és a különleges építési övezetekben lehet, amennyiben a telekszerkezet, telekterület és a beépítés nem teszi lehetővé a telken belüli parkoló létesítését, viszont a közterületi szélesség alkalmas a parkoló befogadására.

39. § (1) Az övezetben a telekigényes közüzemi közműellátás létesítményei helyezhetők el (gázfogadó, közüzemi víztározó, szennyvízátemelő, házas trafó, elektronikus hírközlést átjátszó adótorony)

(2) Az övezetben elhelyezendő épületekre vonatkozó beépítési paraméterek (SZ: szabadonálló beépítési módú építési helyű, né: nem értelmezhető)

40. § (1) A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően kialakított, növényzettel fedett közkerti része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér

(2) Az övezeten megengedett legnagyobb beépítettség 3%, amennyiben a közkert telke eléri és meghaladja a 7.500 m²-t, a legnagyobb épületmagasság 3,5 m.

(3) Az övezeten:

(4) az övezet telkeit legalább 70%-os növényzeti fedettséggel kell megtartani.

(5) Az övezetben – különösen a gyermekjátszóterek esetén – csak a használók testi épségét nem veszélyeztető, a vonatkozó előírásoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú kerti építmények helyezhetők el,

41. § (1) Az erdő elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervben állapítja meg. Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka (erdei épület, olyan kilátó, aminek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja a 6,0 m-t meghaladja), területhasználat módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok előírásai alapján történhet.

(2) Az erdőterületek övezetei az Eg jelű gazdasági rendeltetésű, és az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezetek.

(3) Az Ev jelű erdők övezetének telkei nem építhetők be, kivéve a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken, természetvédelmi, bemutatási, oktatási, kezelési illetve erdészeti célból. Az Ev jelű övezetben elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

(4) Az Eg jelű övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetők el, 10 ha-t meghaladó földrészleten legfeljebb 0,3%-os beépítettséggel, legfeljebb 7,5 m-es épületmagassággal. Az övezetben lakóépület nem építhető, más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

(5) A véderdők kivételével kerítést létesíteni, csak természetvédelmi, vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási célból szabad.

(6) Az erdőtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről – az erdőgazdálkodó elképzeléseinek figyelembe vételével – az érvényes erdőterv rendelkezik.

42. § (1) Az övezeten a termőföld igénybe vételével történő tevékenység esetén a területen található humuszvagyon védelméről, letermeléséről, átmeneti deponálásáról és az újbóli felhasználásáról a terület tulajdonosának, vagy az építtetőnek gondoskodni kell.

(2) Az övezeten elhelyezhető épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.

(3) A mezőgazdasági terület az alábbi általános mezőgazdasági övezetekre tagolódik:

(4) A mezőgazdasági övezeten a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos saját termékfeldolgozás és –tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(5) Kertes mezőgazdasági rendeltetésű övezet Mk. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető.

(5a) Az övezetre vonatkozó előírások:

(6) A beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek övezeteinek építési paraméterei:

43. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos övezetek az alábbiak:

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását szolgáló, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmény helyezhető el.

(3) Az övezeten építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni,, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. a vízi létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg, de a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet épület építése esetén.

(4) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(5) Az övezeten jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

44. § (1) Az övezetbe a humán temetkezés céljait szolgáló és az azt kiegészítő funkciójú épületek, valamint a kiszolgáláshoz szükséges parkoló felületek létesíthetők.

(2) A temető telekhatárai mentén védőfásítás létesítendő.

(3) A temető övezetének beépítési paraméterei (k: az ingatlan övezetei paraméterei kialakultak)

45. § (1) Műemléki védettségű ingatlan területén (lásd: 1. sz. függelék) minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(2) Műemléki környezet területén (lásd: 1. sz. függelék) minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető. A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületek és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

46. § (1) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 1. sz. függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a HÉSZ szabályozza.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani

(5) Védett részérték az új épületbe vissza építendő, védett kerítés megtartandó.

(6) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

47. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: mindennemű területhasználatot, területhasználat változást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének(összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

(2) A védett természeti területeket a 2. sz. függelék tartalmazza.

48. § (1) Ez a rendelet 2016. június 01. napján lép hatályba. E rendelet előírásait a hatálybalépést kövezően indult ügyekben kell alkalmazni.

49. § (1) Hatályát veszti a 6/2001(XI.05.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és mellékleteit képező szabályozási tervek.