Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (III. 19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek használatáról
Hatályos: 2026. 03. 20- 2026. 12. 31Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2026. (III. 19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek használatáról
[1] Mágocs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 10. § (12) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében 33. § (3) bekezdésében, 34. §, a 35. § (2) bekezdésében, 36. §, 42. §, 54. § (1) – (2) bekezdésében, 58. § -ban kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről.
[2] Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Mágocs Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú bérlakásokra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére.
2. § A rendelet hatálybalépése előtt létrejött bérleti szerződések esetén a bérbeadó által a szerződés keretében a bérlőnek nyújtott szolgáltatásokra – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéséket kell alkalmazni.
2. A lakások bérbeadásának jogcímei és általános feltételei
3. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat az alábbi jogcímek szerint hasznosíthatja:
a) szociális helyzet alapján szociális lakásként,
b) költségelven szolgálati lakásként
ba) önkormányzati tulajdonú lakásokat,
bb) bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt szolgálati (rendőr-) lakások esetén,
c) piaci alapon történő, általános bérlakás jogcímen
d) bérleti jogviszony folytatása jogcímen.
(2) A Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal az Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokról nyilvántartást vezet. A bérbeadható lakások felsorolását – jogcím szerint bérleti díjjal – a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
(4) Nem lehet a bérleti szerződést kötni, ha a bérlőnek:a) adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van,b) az Önkormányzattal, költségvetési szervével szemben tartozása áll fenn,c) korábbi önkormányzati lakásbérleti jogviszonya a bérbeadó rendkívüli felmondása következtében szűnt meg.
3. Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján
4. § (1) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, az Önkormányzat a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel.
(2) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik.
(3) Az önkormányzati lakás bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jog fennállása alatti üresen állása idején felmerülő bérleti, közüzemi és külön szolgáltatás díjak a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultját terhelik.
4. Bérbeadói jogok gyakorlása
5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos bérbeadói jogosítványok Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a közszolgáltatókkal (víz, gáz, áram, hulladék, távhő, kábeltévé, telekommunikáció) kapcsolatos ügyintézés során jognyilatkozatot tegyen.
6. § (1) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, az Önkormányzat a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel.
(2) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik.
(3) Az önkormányzati lakás bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jog fennállása alatti üresen állása idején felmerülő bérleti, közüzemi és külön szolgáltatás díjak a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultját terhelik.
5. A felek jogai és kötelezettségei
7. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg és a bérleti szerződés tartalmazza.
(2) Ha a lakásban, illetve az épületben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása, vagy mulasztása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.
(3) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – köteles ellenőrizni.
(4) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nem teljesítése esetén a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja arra való hivatkozással, hogy a bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti.
(5) A piaci alapú és a költségelven bérbeadott lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek viselésére a bérlő, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó köteles.
(6) A szociális alapon bérbeadott lakások esetén az (5) bekezdésben meghatározott munkák elvégzése a bérlőt terheli az Ltv. 13. § (2) bekezdésben foglaltak szerint eljárva.
(7) A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadó részére lakáshasználati díjat fizetni és amennyiben a lakásban vagy annak berendezési tárgyaiban kár keletkezik, azt kijavítani vagy a kárt megtéríteni az Önkormányzat részére. A lakáshasználati díj mértéke az első két hónapban a bérleti díjjal megegyező összegű, a harmadiktól a hatodik hónapig terjedő időszakban a bérleti díj kétszeresének, a hetedik hónaptól a bérleti díj háromszorosának megfelelő összegű díj.
(8) A jogcím nélküli lakáshasználó az Önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt.
8. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. Amennyiben bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztás lényeges kötelezettségszegésnek minősül.
(2) A két hónapot meghaladó, indokolt távollét esetei: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása és egyéb méltányolható indokolt családi ok. A bérlő által bejelentett indokolt távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a bérleti szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.
(3) Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrész bérbeadására a bérbeadó nem biztosít lehetőséget. Az Önkormányzat a rendelet hatálybalépésekor nem rendelkezik társbérleti lakrésszel érintett lakással.
9. § (1) A bérlő a bérlakásba kizárólag a házastársát, a gyermekét, a befogadott gyermekének a gyermekét, valamint a szülőjét fogadhatja be. Ezen személyek befogadására a bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat hozzájárulása nélkül jogosult.
(2) Házastársak részére írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbe adni.
(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki a bérlő gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője, és a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.
(4) A Képviselő-testület hozzájárulásával a bérlő a lakásba élettársát, testvérét, gyermeke és unokája házastársát befogadhatja. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.
(5) A bérlő a lakást, vagy annak egy részét, sem lakás, sem egyéb célra vagy bármely más jogcímen harmadik személynek albérletbe nem adhatja.
(6) A lakásbérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.
(7) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az Ltv. 26. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségen kívül az Önkormányzatot elhelyezési kötelezettség nem terheli, térítési díjat nem köteles fizetni.
6. A bérleti díj mértéke és megfizetésének módja
10. § (1) A bérleti díj mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg, amelyet e rendelet 1. melléklete tartalmaz.
(2) A bérleti díjak mértékét minden évben egy alkalommal felül kell vizsgálni. A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérleti díjának mértéke az Ltv. 34. § (1) bekezdése alapján
a) szociális helyzet alapján vagy
b) költségelven vagy
c) piaci alaponkerül meghatározásra.
11. § (1) A bérlő a bérleti díjat havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó számlájára, a kiállított számla alapján.
(2) A közüzemi szolgáltatások – víz és csatorna, gáz, villany, távfűtés, hulladékszállítás – igénybevételére a bérleti szerződésben meghatározottak szerint
a) a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal vagy
b) az Önkormányzat köt szerződést a szolgáltatóval és a bérlő eltérő számlafizetőként kerül beállításra vagy
c) az Önkormányzat köt szerződést a szolgáltatóval és a bérlő részére a díjak tovább számlázásra kerülnek.
(3) Ha a lakás bérlőjének két hónapot meghaladó bérleti díj vagy közüzemi díj hátraléka van, és a bérbeadó írásos felszólítására 8 napon belül a hátralékot nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérleti szerződést felmondani.
(4) A bérleti díj késedelmes teljesítése esetén a bérlő, a hátralék után a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetésére köteles.
(5) A lakás- és helyiségbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot Mágocs Város Önkormányzata részére teljesít. Az óvadék (kaució) a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a lakás vagy helyiség karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos vagy a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el, továbbá, ha a bérleti díjat nem a szerződés szerint fizeti meg. Amennyiben a bérleti szerződés megszűnik és a bérlő minden szerződés szerinti kötelezettségét teljesítette, az óvadékot (kauciót) teljes összegben vissza kell fizetni.
(6) A helyiségbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlő a 6. melléklet szerinti felhatalmazó levélben felhatalmazza az Önkormányzatot arra, hogy nemfizetés vagy 3 hónapot meghaladó késedelmes fizetés esetén a pénzintézettől követelhesse a hátralék kifizetését.
12. § (1) Bérbeadó kérésére bérlő köteles írásban igazolni, hogy közüzemi díj hátraléka nincs.
(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerződés megszűnésekor a lakás visszaadásakor kötelezően elvégzendő munkákat a bérlő végzi el saját költségén, vagy a bérlő költségtérítése ellenében bérbeadó végzi el. A lakás visszaadásakor kötelezően elvégzendő munkák:a) az átvételi állapotnak megfelelő festés, tapétázás,b) a lakásberendezési tárgyak használatra alkalmassá tétele.
7. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei
13. § (1) E rendelet 1. mellékletében felsorolt, és szociális alapú bérlakás kategóriába sorolt lakásokat szociális alapon, pályázat útján kell bérbe adni, legfeljebb 3 évre szóló határozott időtartamra.
(2) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lehet jogosult az a nagykorú személy, aki együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
a) A családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át. Egyedül élő, továbbá egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve, ha a családban tartósan beteg személy él, a szociális vetítési alap összegének 350 %-át. Kivételes méltánylást érdemlő helyzet esetén vagy városi érdekből jövedelmi és vagyoni helyzetet nem kell vizsgálni.
b) A saját, illetve a vele együtt költöző családtagjának tulajdonában, haszonélvezetében lakhatásra alkalmas ingatlan, üdülő nincs, kivéve olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, melynél fogva az igénylő saját ingatlana felett – önhibáján kívül – rendelkezni nem képes.
c) Saját és a vele költöző családtagja tulajdonában nincs a szociális vetítési alap ötvenszeresét meghaladó vagyontárgy, ide nem értve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet.
(3) Kivételes méltánylást érdemlő helyzet a kérelmező és a vele együtt költöző személy vagy személyek egészségi állapota, illetve lakhatási körülményeiben, önhibáján kívül bekövetkezett vis maior állapot.
(4) A szociális alapon nyilvántartott bérlakás megüresedését követő legkésőbb 60 napon belül az Önkormányzat pályázatot hirdet a lakás hasznosítására. A pályázatot a képviselő-testület írja ki. A pályázati felhívást az Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő. A pályázati felhívást közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján legalább 15 napon keresztül.
(5) A pályázati kiírás tartalmazza:
a) a lakás címét, komfortfokozatát, alapterületét,
b) a bérleti díj mértékét,
c) a lakás megtekintésének módját,
d) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,
e) a pályázat részeként csatolandó dokumentumokat, illetve szükséges mellékleteket, igazolásokat.
(6) A pályázatokat a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
14. § (1) A szociális bérlakásra pályázók közül a bérlő személyét a Képviselő-testület választja ki különösen a következő szempontok mérlegelésével:
a) a pályázó jelenlegi lakhatási körülményei,
b) a pályázó jövedelmi, vagyoni viszonyai (figyelemmel a fizetési kötelezettségek teljesíthetőségére is),
c) a pályázó és a vele együtt költöző személyek egészségi állapota,
d) a pályázó és a vele együtt költöző személyek száma, a gyermekek száma,
e) a mágocsi lakcím vagy munkahely megléte, létesítésük időpontja.
(2) A képviselő-testület bérlő kiválasztásáról szóló döntését követő 15 munkanapon belül a jegyző felhívja a kiválasztott bérlőt a bérleti szerződés megkötésére.
(3) Ha a képviselő-testületi döntéssel kiválasztott bérlő a jegyzői értesítést követő 15 napon belül neki felróható okból nem köti meg a bérleti szerződést, a képviselő-testület - a már benyújtott pályázatok alapján - a soron következő képviselő-testületi ülésen újabb bérlőt választ ki.
15. § (1) A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnésének napját megelőző hónap legkésőbb 5. napjáig a bérlő a rendelet 3. melléklete szerinti kérelmet nyújthat be az Önkormányzathoz az új bérleti szerződés megkötése érdekében.
(2) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az adott lakás vonatkozásában bérleti díjhátraléka és közüzemi díjtartozása nem áll fenn, továbbá megfelel a 11. § (2) bekezdésben foglalt feltételnek.
(3) Amennyiben a kérelmező a 11. § (2) bekezdésben foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg, a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés nem újítható meg.
(4) A kérelmet a képviselő-testület bírálja el a kérelem benyújtását követő, soron következő ülésén.
(5) A határozott idejű bérleti szerződést annak lejártát követően ugyanazon bérlővel legfeljebb két alkalommal lehet ismételten megkötni.
16. § (1) Amennyiben a kérelmező a 11. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, vagy a szerződése 15. § (5) bekezdése alapján szociális bérlakás szerződésként nem hosszabbítható meg, további legfeljebb egy év időtartamra piaci alapú bérleti díj vállalása mellett a szerződése meghosszabbítható.
(2) A 16. § (1) bekezdés szerinti rendkívüli meghosszabbítás csak abban az esetben alkalmazható, ha sem a kérelmezőnek, sem a vele együtt élő hozzátartozójának
(3) a) adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása nincs,
(4) b) bérleménnyel kapcsolatban közüzemi díjtartozása nem áll fenn,
(5) c) az Önkormányzattal, költségvetési szervével szemben tartozása nem áll fenn.
8. Piaci alapon történő bérbeadás feltételei
17. § (1) E rendelet 1. mellékletében felsorolt, piaci alapon besorolt lakásokat piaci alapon, pályázat útján kell bérbe adni, legfeljebb 3 évre szóló határozott időtartamra.
(2) A pályázatot a képviselő-testület a lakás megüresedését követő 60 napon belül írja ki. A pályázati felhívást a Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő. A pályázati felhívást közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján legalább 15 napon keresztül, továbbá szükség szerint más hirdetési forrásban.
(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás címét, komfortfokozatát, alapterületét,
b) a bérleti díjat;
c) a lakást terhelő, esetlegesen elvégzendő munkákat, ezek várható költségét, az esetleges megtérítés módját;
d) a lakás megtekintésének módját,
e) a pályázat benyújtásának határidejét és a benyújtás módját,
f) a pályázathoz kötelezően csatolandó mellékletek felsorolását.
(4) A pályázatokat a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
18. § (1) A piaci alapon besorolt bérlakásra pályázók közül a bérlő személyét a Képviselő-testület választja ki különösen a következő szempontok mérlegelésével:
a) a pályázó jelenlegi lakhatási körülményei,
b) a pályázó jövedelmi, vagyoni viszonyai (figyelemmel a fizetési kötelezettségek teljesíthetőségére is),
c) a pályázó és a vele együtt költöző személyek száma, a gyermekek száma,
d) a mágocsi lakcím vagy munkahely megléte, létesítésük időpontja.
(2) A Képviselő-testület bérlő kiválasztásáról szóló döntését követő 15 munkanapon belül a jegyző felhívja a kiválasztott bérlőt a bérleti szerződés megkötésére.
(3) Ha a képviselő-testületi döntéssel kiválasztott bérlő a jegyzői értesítést követő 15 napon belül neki felróható okból nem köti meg a bérleti szerződést, a Képviselő-testület - a már benyújtott pályázatok alapján – a soron következő testületi ülésen újabb bérlőt választ ki.
19. § (1) A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnésének napját megelőző hónap legkésőbb 5. napjáig a bérlő a rendelet 3. melléklete szerinti kérelmet nyújthat be az Önkormányzathoz az új bérleti szerződés megkötése érdekében.
(2) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az adott lakás vonatkozásában sem a kérelmezőnek, sem a vele együtt élő hozzátartozójának:
a) adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása nincs,
b) bérleménnyel kapcsolatban közüzemi díjtartozása nem áll fenn,
c) az Önkormányzattal, költségvetési szervével szemben tartozása nem áll fenn.
(3) A kérelmet a Képviselő-testület bírálja el a kérelem benyújtását követő, soron következő képviselő-testületi ülésén.
(4) A határozott idejű bérleti szerződést annak lejártát követően ugyanazon bérlővel legfeljebb két alkalommal lehet ismételten megkötni.
9. Költségelven történő bérbeadására vonatkozó szabályok
20. § (1) E rendelet 1. mellékletében költségelven besorolt lakásokat költségelven, pályázat útján kell bérbe adni. Költségelven besorolt önkormányzati bérlakásra az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, hontalan, a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy pályázhat, aki vagy a vele együtt költöző hozzátartozója:
a) 20.§ (2) bekezdés szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik,
b) nem rendelkezik Mágocson más személy által haszonélvezeti joggal nem terhelt személyi tulajdonú lakás egészének vagy legalább 50 %-ot elérő részének tulajdonjogával,
c) korábban – önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérlőjeként – tartozást nem halmozott fel vagy a tartozást visszafizette és a visszafizetés tényét írásban igazolja.
(2) Költségelven történő bérbeadásra jogosító teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, aki:
a) Mágocs Város Önkormányzatánál, vagy az általa, vagy a Mágocsi Óvodafenntartó Társulás által fenntartott, közfeladatot ellátó költségvetési szervnél áll közszolgálati, közalkalmazotti, egészségügyi jogviszonyban vagy más foglalkoztatási jogviszonyban;
b) mágocsi székhelyű köznevelési intézménnyel áll foglalkoztatási jogviszonyban;
c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban áll és feladatát Mágocs szolgálatteljesítési helyen látja el.
d) nyugdíjba vonulása előtt közvetlenül legalább 10 év, a)–c) pont valamelyike szerinti foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezett.
(3) A pályázati felhívás tartalma alapján a bérleti szerződést a 20.§ (2) bekezdés szerinti foglalkoztatási jogviszony fennállásáig, határozott időre, de legfeljebb 3 évre lehet megkötni. A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.
(4) A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnésének napját megelőző hónap legkésőbb 5. napjáig a bérlő a rendelet 3. melléklete szerinti kérelmet nyújthat be az Önkormányzathoz az új bérleti szerződés megkötése érdekében.
(5) A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy:
a) a 20. § (2) bekezdése szerinti jogviszonya fennáll,
b) az adott lakás vonatkozásában sem a kérelmezőnek, sem a vele együtt élő hozzátartozójának közüzemi díjtartozása nem áll fenn,
c) sem a kérelmezőnek, sem a vele együtt élő hozzátartozójának adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása nincs,
d) sem a kérelmezőnek, sem a vele együtt élő hozzátartozójának az Önkormányzattal, költségvetési szervével szemben tartozása nem áll fenn.
(6) A kérelmet a Képviselő-testület bírálja el a kérelem benyújtását követő, soron következő testületi ülésén.
(7) A határozott idejű bérleti szerződést annak lejártát követően ugyanazon bérlővel legfeljebb két alkalommal lehet ismételten megkötni.
10. A pályázati eljárásrendre vonatkozó általános szabályok
21. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:
a) nem érkezett érvényes pályázat,
b) kizárólag érvénytelen pályázat érkezett,
c) a Képviselő-testület a pályázati eljárást a beérkezett pályázatok alapján eredménytelennek nyilvánítja, és új pályázat kiírásáról dönt.
(2) Érvénytelen a pályázat, ha
a) a pályázó a pályázatában megjelölte a jövedelem összegét, a vagyontárgyat, azonban nem csatolt erről szóló igazolást;
b) a pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott határidőn túl nyújtották be.
11. Önkormányzati lakás bérbeadása a bérleti jogviszony folytatása címén
22. § (1) Önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén az a személy, akit az Ltv. 21. § (2) bekezdése alapján a bérlő, a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.
(2) A lakásbérleti jog folytatása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az Önkormányzathoz.
(3) A lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről a Képviselő-testület dönt a kérelem beérkezését követő soron következő testületi ülésén.
12. Pénzbeli térítés a lakásbérlet megszűnésekor
23. § (1) Ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést az Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján írásban rendes felmondással megszünteti, a bérlő cserelakás biztosítására tarthat igényt, kivéve, ha a bérlőnek a város területén megfelelő és beköltözhető lakása van. Amennyiben a bérlő jogosult rá, de a bérbeadó nem tud cserelakást biztosítani, a bérlő pénzbeli térítésre jogosult, ha a bérbeadóval kötendő megállapodásban vállalja, hogy a megállapodásban meghatározott határidő leteltekor a lakást kiüríti és a lakást a vele lakó személyekkel együtt elhagyja.
(2) A pénzbeli térítés mértékét a Képviselő-testület határozattal állapítja meg, annak összege legfeljebb 1.500.000 Ft lehet.
(3) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait és a bérlőt terhelő, általa nem teljesített kötelezettségek pótlásával kapcsolatban felmerült költségeket.
(4) Nem jár pénzbeli térítés, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyta és ezt bérbeadónak írásban nem jelentette be előzetesen vagy a lakást a bérlő a visszatérés szándéka nélkül elhagyta.
(5) A lakásbérleti szerződés jelen szakaszban szabályozott megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.
13. Szociális bérleti díj támogatás
24. §
14. A helyiségbérlet általános szabályai
25. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, bérbeadható helyiségek felsorolását és az elvárt legalacsonyabb bérleti díjat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek pályázati eljárás alapján adhatók bérbe.
(3) Önkormányzati helyiség pályázati felhívásáról, bérbeadásáról és bérlő kiválasztásáról, bérlet időtartamának meghosszabbításáról a Képviselő-testület dönt.
(4) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén a pályázatot az az ajánlattevő nyeri el, aki:
a) a pályázati eljárás során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot,
b) azonos ajánlat esetén előnyt élvez az, aki a helyiséget előzőleg bérelte.
(5) Amennyiben a pályázat nyertese a szerződést nem köti meg, akkor az utána legmagasabb ajánlatot tevő pályázót kell nyertesnek tekinteni.
(6) Eredménytelen a pályázat, ha nincs érvényes ajánlat vagy a pályázaton nyertes személy a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül nem kötötte meg.
(7) Ha a pályázat eredménytelen, akkor a pályázati kiírást követő 1 éven belül a helyiséget pályázati eljárás nélkül lehet bérbe adni.
(8) Az eredménytelen pályázati eljárást követően a helyiség annak adható bérbe, aki a legmagasabb összegű bérbevételi ajánlatot tette, és vállalja a pályázati kiírásban szereplő kötelezettségek teljesítését.
(9) A pályázat kiírója fenntartja magának azt a jogot, hogy a kiírt pályázatot visszavonhatja vagy a pályázati eljárást érvénytelennek minősítheti.
(10) A helyiségbérleti szerződés azzal a pályázóval köthető, akinek:
a) adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása nincs,
b) közüzemi díjtartozása nem áll fenn,
c) az Önkormányzattal, költségvetési szervével szemben tartozása nem áll fenn.
26. § (1) Helyiség határozatlan vagy határozott időtartamra adható bérbe.
(2) A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt legkésőbb 30 nappal a helyiség bérlője a bérleti jogviszony folytatását kérheti az Önkormányzattól. Az Önkormányzat a bérleti szerződés időtartamának meghosszabbításáról - egy alkalommal az eredeti időtartamnak megfelelő időtartamra, de semmiképpen sem több mint maximum 10 évre – dönt, amennyiben a bérlővel a szemben e § (6) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn. Az Önkormányzat a kérelem alapján dönthet annak elutasításáról, részleges vagy teljes elfogadásáról.
(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - eltérő megállapodás hiányában - az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.
(4) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:
a) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
b) életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.
(5) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak pótlásáról vagy cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő- (elő)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,
c) a helyiségben folytatott tevékenységi körében felmerülően használt berendezés, felszerelés pótlásáról, illetve cseréjéről,
d) az épület olyan berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ vagy tart üzemben, továbbá
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, a háztartási és nem háztartási hulladék elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
(6) Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a természetes, vagy jogi személynek, akinek:
a) adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van,
b) az Önkormányzattal, költségvetési szervével szemben tartozása áll fenn,
c) helyiség bérleti jogviszonya – az ajánlat vagy pályázat benyújtását megelőző 5 évben - a bérbeadó rendkívüli felmondása következtében szűnt meg.
27. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja.
(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy a bérleti szerződésben megjelölt célra kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a Képviselő-testület adja meg. A Képviselő-testület a hozzájárulás megadását megtagadhatja.
(3) A bérlő a helyiségben átalakítási, vagy korszerűsítési munkákat csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével végezhet.
(4) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését legalább évente egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi.
(5) A bérlő – a bérleti jogviszony bármely okból történő megszüntetése esetén – csereingatlanra, vagy egyéb kártalanításra nem jogosult.
(6) A helyiség bérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.
15. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítésének szabályai
28. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület az értékesítésre történő kijelölésről a bérlő kérelmére vagy az Önkormányzat, mint bérbeadó kezdeményezésére dönt. Önkormányzati bérlakás harmadik személy részére csak pályázat útján értékesíthető. A pályázati eljárás során a lakás tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a mindenkori forgalmi érték 100%-át elérő, vagy azt meghaladó legmagasabb összegű vételár megfizetésére tesz ajánlatot.
(3) Önkormányzati bérlakás megvásárlására az önkormányzati bérlakásban élő személy elővásárlási joggal rendelkezik.
29. § (1) A lakások az elővásárlási joggal rendelkezők részére a vételárnak egyösszegben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el. Részletfizetés esetén vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 50 %-át köteles egyösszegben megfizetni.
(2) Az elővásárlási joggal rendelkező személy – kérelmére – a lakás vételárát a szerződés megkötésétől számított legfeljebb 1 éves időtartam alatt fizetheti meg az Önkormányzatnak.
(3) Az értékesíteni kívánt bérlakás bérlője részére az elidegenítésről ajánlatot kell küldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás vételárát. A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván. Amennyiben elővásárlási jogával nem kíván élni, úgy a bérlakás az Ltv. 50. §-ában foglalt megkötésekkel – harmadik személy részére is – értékesíthető.
(4) A bérlő az általa lakott lakást csak akkor vásárolhatja meg (elővásárlási jogával csak akkor élhet), ha a szerződéskötés időpontjában a bérbeadó felé bérleti-, szolgáltatási-, tovább számlázott közüzemi díj tartozása nincs, a korábbi, esetleges tartozása folytán felmerült végrehajtási költségeket és kamatokat is megfizette.
30. § (1) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, Mágocs Város Önkormányzata az ingatlant tulajdonjog fenntartásával értékesíti. Az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni a tulajdonjog fenntartásának tényét.
(2) Az Önkormányzat, az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni, és ezen bevételt az Ltv. 62. §-ban meghatározott célokra használhatja fel.
16. Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek értékesítésének szabályai
31. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítéséről a bérlő kérelmére vagy az Önkormányzat, mint bérbeadó kezdeményezésére a Képviselő-testület dönt.
(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázat útján értékesíthető. A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati ajánlatában a mindenkori forgalmi érték 100%-át elérő, vagy azt meghaladó, legmagasabb összeg megfizetésére tesz ajánlatot.
(3) (3) A (2) bekezdéstől eltérően amennyiben az Önkormányzat a pályázati felhívásban a jelenlegi bérlőnek elővásárlási jogot biztosított, úgy a (2) bekezdés szerinti legjobb ajánlat alapján 30 napos határidővel van lehetősége ezen jogával élni.
32. § (1) Elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje, az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételtől számított 60 nap.
(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait,
b) a helyiség műszaki állapotára vonatkozó adatokat, tájékoztatást,
c) a vételár összegét, ésd) megfizetésének feltételeit.
(3) Önkormányzati tulajdonú helyiség vételárát egy összegben kell megfizetni.
17. Átmeneti rendelkezések
33. § (1) A rendelet hatályba lépését követően keletkezett bérleti jogviszonyokban a bérleti díjat a rendelet 1. melléklete szerint kell megállapítani.
(2) A rendelet hatályba lépésekor fennálló valamennyi bérleti jogviszonyt a rendelet hatályba lépésétől számított 3 hónapon belül felül kell vizsgálni és az e rendelet 3.§ (1) bekezdés szerinti kategóriába kell sorolni.
(3) A 33.§ (2) bekezdés szerinti felülvizsgálata alapján kötendő új, költségelvű és piaci alapú bérleti szerződéseket 2026. július 1. napján történő hatályba lépéssel kell megkötni azzal, hogy a korábbi szerződés szerinti határozatlan időtartam nem változtatható meg. A rendelet hatályba lépésével megállapított új bérleti díjakat a 33.§ (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján 2026. július 1. napjától kell alkalmazni.
(4) Az új, 33.§ (1)–(2) bekezdés szerinti szerződések megkötésekor a korábban kötött, határozott idejű szerződések időtartamát az e rendelet szerinti maximális időtartamok meghatározásának szempontjából össze kell számítani.
34. § (1) A TOP-4.3.1-15-BA1-2016-0003 kódszámú projekt keretében létesült szociális bérlakások (Mágocs, Damjanich utca 17, Dózsa utca 23. és Dózsa utca 287. hrsz.) esetében a TOP-4.3.1-15-BA1-2016-0003 kódszámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig) bérleti jogviszony kizárólag a költözés időpontja előtt legalább 1 évvel életvitelszerűen a mágocsi szegregátumban vagy a szegregációval veszélyeztetett területen élőkkel létesíthető.
(2) TOP-4.3.1-5-BA1-2016-00003 kódszámú projekt keretében létesült szociális bérlakások bérleti díja a TOP-4.3.1-5-BA1-2016-00003 kódszámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig) havi 10 000 Ft.
(3) TOP-4.3.1-5-BA1-2016-00003 kódszámú projekt keretében létesült, a TOP-4.3.1-5-BA1-2016-00003 kódszámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig), határozott időre létesített szociális jellegű bérleti jogviszonyokat 2026. december 31. napjáig felül kell vizsgálni azzal, hogy a határozott idejű szerződések időtartamát az e rendelet szerinti maximális időtartamok meghatározásának szempontjából össze kell számítani. A pályázat fenntartási időszakát követően ugyanazon bérlővel szociális jogcímen még legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 év határozott időre lehet szerződést kötni a 15.§ alapján.
35. § Ez a rendelet 2026. március 20-án lép hatályba.