Szászvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 01. 29

Szászvár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.01.29.

Szászvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Az önkormányzatra vonatkozó általános ismeretek

Az önkormányzat megnevezése, jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szászvár Nagyközség Önkormányzata

a) Az önkormányzat székhelye: 7349 Szászvár, Május 1. tér 1. (továbbiakban önkormányzat)

b) Az önkormányzat szervei: polgármester, a Képviselő-testület Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottsága, a Képviselő-testület Hivatala, és a jegyző.

(2) A Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

a) megnevezése: Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal

b) székhelye: 7349 Szászvár, Május 1. tér 1.

(3) A Hivatal további elérhetőségei:

a) Telefon: 72/589-000,

b) E-mail: szaszph@bonet.hu; jegyzo.szaszph@gmail.com,

c) KRID: 502138745

d) Web: www.szaszvar.hu

(4) A Hivatal Vékény község, továbbáa helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában is ellátja az önkormányzatok működésével, a döntések végrehajtásával és hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatokat.

Az önkormányzat címere, zászlaja, Képviselő-testület

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.

(2) Címere: pajzs alakú. Leírása: a képmezőben domboruló földön csoroszlya és ekevas áll. Köztük a földből szabályosan, koronaszerű ívben hét gabonaszál hajlik ki. A gabonák középütt kévébe vannak kötve.

(3) Zászlaja: téglalap alakú, barna-sárga színű, hosszában felezett színnel, amelynek közepén a (2) bekezdésben leirt címer található.

(4) A címer és a zászló használatának rendjéről az önkormányzat külön rendeletet alkot.

(5) A képviselőtestület, a Hivatal, a polgármester és a jegyző hivatalos pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere található, körben a felirata:

a) Szászvár Nagyközség Önkormányzata

b) Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal

c) Szászvár Nagyközség Polgármestere

d) Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szászvár

(6) A település nemzetközi kapcsolatot tart fenn az ausztriai St. Radegund településsel, és a romániai /erdélyi/ Fenyéd községgel, továbbá a szlovákiai /felvidéki/ Nemeskajal községgel.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

3. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátása során:

a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;

b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;

c) egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.

(2) Azönkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.

(3) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(4) Az önkormányzat önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság és a Bíróságkizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

(5) A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását

(6) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi lakosságot, a település egészét, vagy egy részét érintő ügyekben, ezek főként:

a) településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel

b) lakossági közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben

c) munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos ügyekben.

(7) A (6) bekezdésben foglalt véleménynyilvánítás és a kezdeményezés eredményét a lakossággal, a helyi társadalmi szervezetekkel ismertetni kell, a helyben szokásos módon.

(8) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenységet csak a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével, külön önkormányzati rendeletben szabályozott esetekben és módon folytathat.

(9) Az önkormányzat feladatai ellátásában együttműködik:

a) a megyei önkormányzattal és - főként a mikro-térségben működő – helyiönkormányzatokkal,

b) a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásával, illetve a kistérségiegyüttműködés keretében létrehozott különféle egyéb társulásokkal,

c) a helyben és más településeken működő egyesületekkel, szervezetekkel.

d) a Szászvár Nagyközségben működő német és romanemzetiségiönkormányzatokkal.

Feladatok és hatáskörök

4. § (1) Az önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

(2) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatásköreit külön jogszabályok tartalmazzák.

(3) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen

a) a gazdasági teljesítőképességet;

b) a lakosságszámot;

c) a közigazgatási terület nagyságát.

(4) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(5) Az előzőekben felsorolt, törvényben rögzített önkormányzati feladatok közül a települési önkormányzat–figyelemmel a településen élő lakosság igényeire,szükségleteire, de az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében - maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben lát el.

(6) Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körét e rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete taxatíve tartalmazza.

(7) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(8) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) a vállalkozások segítése, vállalkozásbarát adópolitika kialakítása, munkahelyteremtés elősegítése,

b) az idegenforgalom fejlesztése érdekében beruházási és felújítási tevékenység végzése

c) helytörténeti értékek védelme

d) a település népességmegtartó erejének fokozása

e) sporttevékenység támogatása

f) nemzetiségiek integrációjának segítése.

g) helyi általános- és középiskolás korú gyermekek egyszeri tanévkezdési támogatása

(9) A Képviselő-testület anyagi lehetőségei és észszerűen várható bevételeire figyelemmel dönt arról, hogy mely feladatokat kívánja önként vállalt feladatként ellátni.

A Képviselő-testület

5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje a Képviselő-testületet.

(2) A képviselő-testület egyes feladat- és hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőrea helyi nemzetiségi önkormányzat testületére ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.Az átruházott hatásköröket e rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete tartalmazza.

(3) Önkormányzati hatósági hatáskör esetén a hatáskör árruházás szabályait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának az Mötv. 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;

17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(5) A képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából intézményt, szervezetet hozhat létre, kinevezi vezetőiket.

(6) Az önkormányzat intézményei vezetőinek kinevezéséhez, intézményei átnevezéséhez, megszüntetéséhez kikéri az érintett közösségek véleményét, gondoskodik arról, hogy a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési jogukat gyakorolhassák.

(7) Társulási megállapodással működtetett intézmények esetében a vezetők kinevezésénél a társult önkormányzatok egyetértése után, a megállapodásokban rögzítettek figyelembevételével kell eljárni.

III. Fejezet

Az önkormányzat működése, szervei

6. § (1) A képviselők létszáma 6 fő. A polgármester megválasztásával a testület tagjává válik, így a Képviselőtestület tagjainak létszáma 7 fő.A megválasztott képviselők névsorát e rendelet záró rendelkezésében megjelölt mellékletetartalmazza.

(2) A képviselőtestület alakuló ülését a választás napjától számított 15 napon belül össze kell hívni.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság jelentést tesz a választás lefolytatásáról, kiveszi az esküt a polgármesterből és a képviselőkből, és átadja részükre a megbízóleveleket.

(4) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

A Képviselő-testület üléseinek rendje

7. § (1) A képviselő-testület ülése lehet:

a) alakuló

b) rendes

c) rendkívüli

d) zárt

e) közös testületi ülés.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal tart ülést, amelynek helye jellemzően a Hivatal díszterme, a Szent István Közösségi Ház, vagy a Faluház.A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében, akadályoztatása esetén az alpolgármester - együttes akadályoztatásuk esetén az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke - hívja össze.

(3) Össze kell hívni a képviselőtestület ülését:

a) a képviselők 1/4-ének /minimum 2 fő/ javaslata, kezdeményezése esetén

b) a testület bizottságának indítványára,

c) a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezése esetén

d) jogszabály előírása alapján.

(4) A képviselőtestület összehívását a helyi nemzetiségetérintő ügyekben az adott közösséget képviselő nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti.

(5) Rendkívüli ülést tart a testület akkor, ha előre nem tervezett témában, illetvehalasztást nem tűrő ügyben - vagy olyan ügyben, amelyben a szabályszerű előterjesztésből adódó időveszteség sértené az önkormányzat érdekeit- válik szükségessé a rendkívüli döntéshozatal.

(6) Közös testületi ülés megtartására a jogszabály, illetve önkormányzati megállapodás alapján, a több település önkormányzatával közösen ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyekben /pl. költségvetés elfogadása stb./ kerül sor.

(7) A képviselőtestület ülése nyilvános. A képviselő-testület tagjai a képviselők a polgármester, vagy a levezető által feltett kérdésre kézfelemeléssel adják le szavazatukat, ellenszavazatukat, vagy jelzik tartózkodásukat.

(8) A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(9) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A rendes- és lehetőség szerint a rendkívüli testületi ülésről – valamennyi zárt ülés kivételével és amennyiben annak technikai akadálya nincs - a helyi televízió felvételt készít, amelyet a helyi műsor keretében, változatlan formában vetít le, illetve oszt meg valamely internetes video-megosztó portálon a lakosság részére.

Meghívó és előterjesztés

8. § (1) A testületi ülés meghívóját és az írásos előterjesztést úgy kell elkészíteni és kézbesíteni, hogy azok minimum 15 nappal az ülés időpontja előtt a képviselők rendelkezésére álljanak.

(2) A meghívót és az írásos anyagot a képviselők és a meghívottak részére elektronikus formátumban kell eljuttatni, biztosítani. Írásos dokumentumként, papír alapon csak a részletes, számadatokat tartalmazó előterjesztések /pl. költségvetés, zárszámadás, stb./ kerülnek kiadásra a képviselők részére.

(3) A kinyomtatott meghívó és írásos testületi anyag a Hivatalban a testületi ülés előtti 5. naptól kezdődően, ügyfélfogadási időben megtekinthető.

(4) A meghívót és az elkészült anyagot – emailben vagy papír-alapon - meg kell küldeni e rendelet záró rendelkezésében megjelölt mellékletében szereplő helyi társadalmi szervezetek vezetőinek is. (12. melléklet)

(5) A nyilvános képviselőtestületi ülésre minden esetben meg kell hívni tanácskozási joggal az önkormányzati intézmények vezetőit, a Német és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, az országgyűlési képviselőt, és a Hivatal azon dolgozóit is, akiknek részvétele a napirend tárgyalása szempontjából szükséges.

(6) A Képviselő-testület ülésének összehívásáról – kivéve, ha a rendkívüliség jellege miatt ez észszerűen nem lehetséges – a www.szaszvar.hu honlapon történő közzététel útján, valamint a hirdetőtáblákra kitett hirdetményeken is tájékoztatást kell adni.

Előterjesztés

9. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztés szóban vagy írásban készülhet, történhet. A határozati javaslatot minden esetben írásban kell előterjeszteni, indokolt esetben ez történhet a javaslat helyszínen történő kiosztásával, felolvasásával is.

(2) Minden esetben írásos előterjesztést kell készíteniát nem ruházható hatáskörökben keletkező ügyekben

(3) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben független szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a határozati javaslat összeállítására.

(4) Előterjesztést nyújthat be a polgármester, bármely képviselő, a bizottság, és az önkormányzati tanácsnok is.

(5) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie az adott téma, tárgy valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a célszerű döntések meghozatalára, tömör és világos megfogalmazásúnak kell lennie.

A testületi ülés

10. § (1) A Képviselőtestület ülése akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet az ülés során folyamatosan vizsgálni kell. Határozatképtelenség esetén az ülés nem tartható meg,nem folytatható, illetve döntés nem hozható.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselőtestületi ülést, változatlan napirenddel, 8 napon belülújra össze kell hívni.

(3) A nyilvános testületi ülésen jelenlévő állampolgárok csak a polgármester külön engedélyével kaphatnak szót, a napirendek tárgyalásánál és azt követően is.

(4) A képviselőtestület ülésén a polgármester felelős a rend fenntartásáért. Azokat az állampolgárokat, akik a testület munkáját zavarják, rendre utasíthatja. Súlyosabb rendzavarás esetén a teremből az állampolgárt kivezettetheti, és amennyiben ezenintézkedés sem vezet eredményre, úgy az ülés felfüggesztésére tehet javaslatot a testületnek a rendzavarás befejezéséig.

(5) Az ülésen meghívóval részt vevők – képviselők és tanácskozási joggal rendelkező személyek – a tanácskozáshoz nem illő magatartása esetén a polgármester figyelmezteti, rendre utasíthatja az érintetteket.

Beszámolók, kérdések

11. § (1) A képviselőtestület ülésén a polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön nyit vitát. Ennek első lépéseként a napirend előadója szóbeli kiegészítést tehet.

(2) A képviselő-testület ülésén a polgármester beszámol a két testületi ülés között lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(3) A testület ülésén a polgármester tájékoztatja a képviselőket és a jelenlévőket a két testületi ülés közötti eseményekről, valamint mindazon, a település mindennapi tevékenységeivel kapcsolatos információkról, amelyek a képviselői munka ellátásához szükségesek.

(4) A polgármesteri tájékoztató részét képezik azok a döntésre előkészített témák is, amelyek nem igényelnek önálló napirendi formát, viszont az adott témában a testület döntése,határozathozatala szükséges.

(5) A polgármesteri beszámoló illetve tájékoztató történhet szóban vagy írásban.

(6) Az ülés során a napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívott résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az köteles válaszolni. A kérdéseket és a válaszadást követően, a döntéshozatal előtt a polgármester összefoglalja az elhangzottakat.

(7) Az előterjesztett és a vitában elhangzott határozati javaslatokat a polgármester külön-külön bocsátja szavazásra.

(8) A napirendek lezárása után a képviselők önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhetnek, kérdést tehetnek fel:

a) a polgármesternek,

b) a bizottságok elnökeinek,

c) a jegyzőnek.

(9) A feltett kérdésre adott választ elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Ha a választ nem fogadja el a testület, akkor a már meglévő, vagy erre a célra létrehozott bizottságának kivizsgálásra kiadja. A vizsgálat eredményét a következő testületi ülésen a polgármester terjeszti elő, ennek elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(10) Amennyiben a (8) bekezdés szerinti ügykör összetettsége, bonyolultsága, adattartalmának nagysága alapján az azonnali válaszadás nem lehetséges, a megkérdezettnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy válaszát írásban megadja.

A Képviselő-testület döntései és a szavazás rendje

12. § (1) A képviselőtestület döntése rendelet vagy határozat lehet.

(2) Az önkormányzati határozatok formái:

a) normatív határozat: a jogalkotásról szóló törvény rendelkezése értelmében a közjogi szervezet ezen döntéssel szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét

b) önkormányzati hatósági határozat: ezen ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény rendelkezései vonatkoznak

c) egyéb határozat

(3) A normatív határozatokat a jelen rendeletben foglalt, az önkormányzati rendeletnél megfogalmazott módon ki kell hirdetni.

(4) A (2) bekezdésben megjelölteken túl a testület sorszám nélküli határozattal dönt a napirend elfogadásáról, a kérdésekre adott válaszok elfogadásáról, és minden egyéb olyan témában, amely nem igényel külön megszövegezett határozati formát.

(5) A testületi döntések közül a határozatokról jegyzőkönyvi, illetve döntési kivonatot kell készíteni, és azt az érdekelteknek 15 napon belül el kell juttatni.

(6) A Képviselőtestület a döntéseit – általános szabályként - nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(7) Bármely fajta szavazásnál szavazategyenlőség esetén döntés nem születik. A határozati javaslatot ismételten meg kell tárgyalni, a felmerülő esetleges új körülmények miatt újabb szavazást kell elrendelni. Amennyiben ekkor is szavazategyenlőség áll fenn, a döntést a következő testületi ülésig el kell napolni, a szavazást akkor kell megismételni.

A titkos és név szerinti szavazás szabályai

13. § (1) Zárt ülésen, a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára titkos szavazás, név szerinti szavazás is elrendelhető.

(2) A Képviselőtestület a képviselők ¼-ed-ének /2 fő/ javaslatára titkos szavazást tarthat az Mötv. értelmében zárt ülésre tartozó ügyek esetében.

(3) Titkos szavazás esetén az elkészített szavazólap átadását követően, külön helyiségben történhet meg a szavazás, a lebonyolításában a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság működik közre.

(4) A titkos szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester ismerteti a képviselőtestülettel.

(5) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(6) A név szerinti szavazás elrendeléséről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester, vagy a levezető a képviselőket egyenként megkérdezi az adott kérdéssel kapcsolatban – a képviselők neve a jelenléti íven feltüntetett sorrendben hangzik el – amely kérdésre a választ „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezésekkel adja meg. A név szerinti szavazás eredményét külön íven kell feltüntetni, és azt a jegyzőkönyvhöz csatolni.

(8) A polgármester név szerinti szavazást rendel el,

a) ha a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtt ki kívánja mondani feloszlatását

b) ha a képviselők minimum 2/3-a, azaz 5 fő ezt kéri

c) az önkormányzat tulajdonának megterhelésénél, vállalkozásba vitelénél.

Minősített többségű döntéshozatal

14. § Minősített többség - azaz a megválasztott képviselők több mint felének, tehát legalább 4 képviselőnek az igen szavazata –szükséges az alábbi esetekben:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

f) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

g) A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről szóló határozat meghozatalához minősített többség szükséges

h) Az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint

a jogszabály által előirt egyéb esetekben.

Összeférhetetlenség szabályai

15. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

Önkormányzati rendelet

16. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) törvény

b) bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, a bizottság

c) helyi társadalmi szervezetek

d) nemzetiségi önkormányzatok.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A lakosság széles rétegeit érintő rendelet-tervezeteket a polgármester közmeghallgatásra is bocsáthatja, falugyűlés elé is terjesztheti.

(4) A rendelet szakmai előkészítése, szakmai tartalmának kialakítása a jegyző feladata.

(5) A jogalkotásról szóló törvény szerinti hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett önkormányzati rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen a helyi társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,esetleges környezeti és egészségi következményeit, az adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint a rendelet megalkotásának szükségességét, a meg nem alkotásának várható következményeit, és az alkalmazásához esetegesen szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

(6) A rendelet-tervezet elkészítésébe szükség szerint más, nem az önkormányzati szervezethez tartozó szakértő véleménye is kikérhető. A rendelettervezetről előzetesen ki lehet kérni a szakértői, szakhatósági szempontból érintettek véleményét is.

(7) Az önkormányzati rendeletet- annak megtárgyalásától és elfogadásától számított 15 napon belül - ki kell hirdetni, hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel. A rendelet legkorábban a hatálybalépést követő tizenötödik napon lehet levenni.

(8) A rendeletet, annak kihirdetését követően a település honlapján is közzé kell tenni, valamint a www.njt.hu nemzeti jogszabálytár felület önkormányzati rendelettárába történő feltöltés útján is nyilvánossá kell tenni.

(9) A rendelet végrehajtásáról a jegyző 2 évenként tájékoztatást ad a képviselőtestületnek.

(10) A kihirdetett önkormányzati rendeleteket írásos formában a Hivatalban, munkaidő alatt bárki megtekintheti, azokról térítés ellenében fénymásolatot kérhet.

(11) Az önkormányzat rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.

Jegyzőkönyv

17. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyv készül,

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket.

A jegyzőkönyv mellékletét képezi a testületi ülésre szóló meghívó és az írásos előterjesztés egy-egy példánya, a jelenléti ív, valamint az elfogadott önkormányzati rendelet egy-egy hiteles példánya is.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles a jogszabályban előírt internetes felületre történő feltöltés útján megküldeni a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(8) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvételt a testületi ülést követően 1 hónapig meg kell őrizni.

Települési képviselő

18. § (1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselőtestület munkájában, tevékenységéért tiszteletdíjban részesülhet, és az ezzel kapcsolatos igazolt költségei megtérítésére jogosult.

(2) A juttatások összegét a képviselőtestület minden évi költségvetése megtárgyalásakor állapítja meg. A képviselői tiszteletdíjakról és költségtérítésről a testület külön rendeletet alkot.

(3) A települési képviselő köteles a választópolgárokkal kapcsolatot tartani, érdekeiket tevékenysége során képviselni, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.

(4) A települési képviselő a tevékenysége közben a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot köteles megőrizni.

(5) A települési képviselő:

a) a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökét önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni

b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti,hogy a képviselőtestület bírálja felül bizottságának a polgármesternek önkormányzati ügybe hozott döntését

d) megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet

e) a képviselőtestület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testülethivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

f) köteles részt venni a képviselőtestület munkájában

g) a települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselőtestület téríti meg, amelynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(6) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a testület munkájában, köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérés esetén köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, köteles írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselőtestület vagy a bizottság ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.

(7) A képviselő az önkormányzati érdekkörben, illetve a polgármester által adott megbízás teljesítése kapcsán indokoltan felmerült és igazolt költségei megtérítésére jogosult.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat szervei

A Képviselő-testület bizottságai

19. § (1) A képviselő-testület 3 bizottsági taggal pénzügyi és ügyrendi bizottságot hoz létre.

(2) Az egyes bizottságoknak tagjai közé a képviselő-testület 2 képviselő tagját, közülük a bizottság elnökét, továbbá egy nem képviselő tagját minősített többséget igénylő döntéssel választja meg a polgármester előterjesztésére.

(3) A Képviselő-testület az egyes önkormányzati feladatellátás szakterületeire vonatkozóan a képviselők közül tanácsnokokat választ.

(4) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(5) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(6) A bizottsági tagok, illetve a tanácsnokok tevékenységi körét az továbbá, a bizottsági tagok és tanácsnokok megnevezését, a záró rendelkezésében megjelölt melléklet tartalmazza.

(7) A bizottság és a tanácsnokok munkájához adminisztratív segítséget a Hivatal munkatársai látják el, a jegyző utasításai alapján. A bizottság, illetve a tanácsnokok írásban, a jegyzőn keresztül adatokat, döntést megalapozó kimutatást kérhetnek a hivatal dolgozóitól tevékenységük, feladataik ellátásához észszerű, legalább 5 munkanapos határidő tűzésével.

(8) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(9) A bizottság ülését az elnök hívja össze, úgy, hogy a meghívó és a rendelkezésre álló írásos anyag legkésőbb az ülést megelőző 15. napig a bizottság tagjai rendelkezésére álljon. A dokumentumokat elektronikus formában kell biztosítani a bizottság tagjai részére.

(10) A bizottság ülése nyilvános. A bizottság elnöke kibővített bizottsági ülést is összehívhat, ebben az esetben valamennyi képviselőt meghívja az ülésre. Ilyen ülés tartandó a költségvetés előkészítéseként.

(11) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülése jegyzőkönyvénél írt módon kell elkészíteni. A bizottsági döntésekről nyilvántartást kell vezetni.

(12a) A bizottság döntésének számozása, jelölése: Szászvár Nagyközség Önkormányzata … Bizottságának szám/év (hónap római számmal. nap.) sz. határozata. A számozás évente 1-es számmal kezdődik és évente újra kezdődik.

(13) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

A Képviselő-testület Pénzügyi- Ügyrendi Bizottsága

19/A. § A Képviselő-testület megbízza a mindazon kötelező feladatok ellátásával, amit jogszabály előír, igy különösen a vagyonnyilatkozatok, a képviselői összeférhetetlenség vizsgálata, kezdeményezések kivizsgálása, pénzügyi tárgyú döntések előkészítésével. (1. melléklet, 10. melléklet)

Polgármester

20. § (1) Szászvár nagyközség polgármestere tevékenységét főállásban látja el.

(2) A polgármester a vonatkozó szabályok alapján költségtérítésben részesül.

(3) A polgármester feladata:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

h) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel

i) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselőtestület megbízza.

(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – az Mötv. 42. §-ban meghatározott, át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(7) A polgármester 500.000,-Ft értékhatárig dönt azon ügyekben forrásfelhasználásról, amelyek a tárgyévi költségvetésben nem tervezettek, ezen döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok azonosak a képviselői összeférhetetlenség szabályaival.

(9) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatáskörét a képviselőtestület hivatalának közreműködésével látja el.

(10) A polgármesternek a tisztségéről való lemondását tartalmazó nyilatkozatát az alpolgármesternek kell átadnia. A tisztsége a nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, azt a testület legközelebbi ülésén ismertetni kell. A tisztség megszűnését követő nyolc napon belül a lemondott polgármester átadja munkakörét az alpolgármesternek, aki ezen feladatot az időközi választáson megválasztott új polgármester munkába állásáig gyakorolja.

(11) A polgármester ügyfélfogadását hétfőnként és szerdánként 9-11 óra között tartja.

Alpolgármester

21. § (1) A képviselőtestület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - alpolgármestert választ. Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el, munkájáért tiszteletdíjban részesül.

(2) Az önkormányzat nevében az alpolgármester csak a polgármester külön megbízása alapján járhat el.

(3) Az alpolgármester a polgármester helyettesítésére vonatkozó feladatokat, annak tartós akadályoztatása távolléte esetén látja csak el.

(4) A polgármesteri, illetve az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükről - a képviselőtestület ülésének összehívása és vezetése tekintetében - a mindenkori korelnök gondoskodik.

Jegyző

22. § (1) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.

(2) A jegyző:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

(3) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról helyettes jegyző megbízásával kell gondoskodni.

(5) A közös önkormányzati hivatal jegyzője Vékény község vonatkozásában is ellátja a jegyzői feladatokat.

(6) Az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti Szászvár nagyközség mindenkori polgármestere gyakorolja.

(7) E rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete tartalmazza azon köztisztviselői munkaköröket, amelyben vagyonnyilatkozat–tételi kötelezettsége áll fenn.

A képviselő-testület hivatala

23. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.

(3) A Hivatal Szászvár mellett Vékény település tekintetében látja el az önkormányzatok működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével, valamint azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(4) A feladatok ellátására Vékény Községgel megállapodás megkötésére került sor, amely megállapodás tartalmazza a társult önkormányzatoknak a feladatellátáshoz való hozzájárulása mértékét, a megfizetés módját is.

(5) A megállapodás e rendelet záró rendelkezésében megjelölt mellékletét képezi. (2. melléklet, 3. melléklet)

(6) A Hivatal munkarendjét, működését, összetételét erre külön kiadott normatív határozat szabályozza, amely e rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete.

(7) A polgármesteri hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogosítványokat a jegyző gyakorolja, a jelen rendeletben foglalt polgármesteri egyetértési jog figyelembe vételével.

(8) A jegyző, vagy megbízottja szükség szerinthelyszíni ügyfélfogadást tart Vékény községekben.

(9) A jegyző vagy megbízottja a felsorolt községek képviselő-testületeinek, azok bizottságainak ülésén, falugyűlésen, közmeghallgatáson, valamint egyéb települési rendezvényeken részt vesz.

V. Fejezet

A települési önkormányzat társulásai

24. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) Az érvényes társulási megállapodások felsorolását e rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete tartalmazza, a megállapodások érvényes szövege e rendelet záró rendelkezésében megjelölt mellékletében található.

(3) A társulási megállapodásokban foglaltak teljesüléséről a polgármester a testületet az adott témára vonatkozó testületi előterjesztés keretében, lehetőség szerint két évente tájékoztatja.

(4) Szászvár a mikrotérség központjaként több önkormányzat tulajdonú épülete felhasználásával. a közoktatás, az egészségügyi ellátás és a közös jegyzői feladatok vonatkozásában társul a környező települések önkormányzataival.

(5) Szászvár a Komlói kistérséghez tartozó település, tagja a Komlói Kistérség többcélú Önkormányzati Társulásának .

(6) Szászvár nagyközség intézményei közül a Hársvirág Óvoda közös fenntartású, fenntartója a Szászvári Óvoda Intézményfenntartó Társulás. Az aktuális társulási megállapodás e rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete.

(7) A kistérségi együttműködődés keretében, társulási megállapodás alapján történik a szociális ellátás, ezen belül a házi gondozás és az idősek napközbeni ellátása, a gyermekjóléti és családsegítési tevékenység, belső ellenőrzési, informatikai, tűz- és munkavédelmi feladatok ellátása, szolgáltatása a településen.

(8) A korábbiakban irt társulásokon túl, élve a társulási törvény adta jogával. a testület a mikrotérség településeivel együttműködik rendezvények megtartásában, szakmai tapasztalatcserében, különböző fórumok megszervezésében, idegenforgalmi és egyéb célkitűzések közös megvalósításában is.

VI. Fejezet

Népi kezdeményezés

25. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a testület hatáskörébe tartozik.

(2) A választópolgárok legalább öt százaléka a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselőtestület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a megfelelő számú választópolgár indítványozott.

VII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása, költségvetése

Az önkormányzat vagyona

26. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés részletes szabályairól külön rendeletet alkot.

Az önkormányzat gazdálkodása

27. § (1) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, gazdálkodásának alapja az éves költségvetés. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(2) A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.

(3) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

(4) Az önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.

(5) Az önkormányzat feladatfinanszírozási rendszer keretében részesül feladatai ellátásához állami támogatáshoz. (13. melléklet)

Költségvetés tervezése

28. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését külön rendeletben határozza meg, az államháztartási törvény, az állami költségvetésről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével.

(2) A költségvetési rendelet felfogadása két fordulóban történik:

a) I. forduló: a költségvetési koncepció kidolgozása és elfogadása: irányelvek, igények, és célkitűzések meghatározása(az aktuális jogszabályok szerinti határidőben

b) II. forduló: a költségvetési javaslat bevételi forrásonként, kiadási előirányzatok, működési, felújítási, fejlesztési kiadások, általános és céltartalék meghatározása. /Beterjesztése az aktuális jogszabályok szerinti határidőben történik meg./

(3) Az önkormányzat előző évi pénzügyi tervének, költségvetésének végrehajtásáról önkormányzati rendeletet alkot, a hatályos jogszabályok szerinti határidőben.

(4) Az éves költségvetés végrehajtásáról, a zárszámadásról a képviselőtestület külön önkormányzati rendeletet alkot, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.

(5) Az önkormányzati költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.

(6) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(7) A pénzügyi és ügyrendi bizottság az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatait e rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati gazdálkodás finanszírozása

29. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatai végrehajtásának célszerűbb, költséghatékonyabb megoldása érdekében az önkormányzat 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot hozott létre, Szászvári Településüzemeltetési Nonprofit KFT. névvel.

(2) A Kft. az önkormányzati feladatok közül különösen az alábbiakat látja el: Közétkeztetési, szálláshely-szolgáltatási, idegenforgalmi feladatok.

(3) A fentiekben megjelölteken túl az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok fenntartási, működtetési feladatait is a KFT. látja el.

(4) Az elvégzett szolgáltatásokért az önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott szolgáltatási díjat biztosít a KFT. részére.

Gazdasági program

30. § (1) A Képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.

(2) A képviselőtestület megalakulását követően, hat hónapon belül, az Mötv. rendelkezéseinek figyelembevételével, a gazdálkodásra, a településfejlesztésre, a helyi közszolgáltatások fejlesztési céljainak meghatározására, működésének időtartamára vonatkozóan - gazdasági programot készít.

(3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.

(4) A gazdasági program, fejlesztési terv – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

(5) A gazdasági program kialakításához, elkészítéséhez a helyben működő gazdasági , társadalmi és civil szervezetek véleményét, javaslatait is kikérheti a képviselőtestület.

(6) A gazdasági program teljesítését évente, a zárszámadással egyidőben áttekinti a testület.

(7) A ciklus ideje alatt a gazdasági program szabadon módosítható, figyelembe véve a testület éves költségvetési lehetőségeit.

A gazdálkodás ellenőrzése

31. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait – az önkormányzat és intézményei gazdálkodása - vonatkozásában is, a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás keretein belül látja el.

(3) Az önkormányzat Pénzügyi- és ügyrendi bizottsága e rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete szerinti meghatározott ellenőrzési feladatokat láthat el. (8. melléklet)

VIII. Fejezet

Lakossági fórumok

32. § (1) A Képviselő-testület legalább évi egy alkalommal falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást (a továbbiakban: közmeghallgatás) tart, azzal, hogy legalább egy közmeghallgatás időpontját az utolsó negyedévre ütemezi.

(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a helyben szokásos módon a lakosságot értesíteni kell, minimum öt nappal az időpont előtt.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, amelyet l5 napon belül a Baranya megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni.

(4) A falugyűlésen a polgármester beszámol az előző év eredményeiről, a település fejlődéséről, valamint az elkövetkező időszak legfontosabb feladatairól.

(5) A közmeghallgatást és falugyűlést eltérő időpontban is meg lehet tartani.

IX. Fejezet

Nemzetiségi önkormányzatok

33. § (1) Szászvár nagyközségben közvetlenül megválasztott német és roma nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges feladatokat hivatala útján látja el.

(3) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket – helyiség- és eszközhasználat – térítésmentesenbiztosítja a Zárda, illetve a Hivatal épületében.

(4) Szászvár nagyközség önkormányzata a gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására a Német és a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás hiteles szövege e rendelet záró rendelkezésében megjelölt melléklete. (9. melléklet)

X. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) Jelen rendelet 2024. január 29. napján lép hatályba, egyben a Szászvár Nagyközség Önkormányzatának 10/2013. (XII. 31.), 1/2015. (II. 16.)., 17/2019. XII. 04.) számú, többször módosított, a Szervezeti és működési Szabályzat megállapításáról szóló rendeletek hatályát veszítik.

(2) E rendelet az alábbi számozott mellékleteket tartalmazza oly módon, hogy e rendelet mellékletben feltüntetett szabályzatok, megállapodások mindenkor hatályos egységes szerkezetű állapotát tartalmazzák.

a) Mellékletek

b) Bizottságok, tanácsnokok feladatai

c) Képviselő-testület- és bizottságainak összetétele, tanácsnokok

d) Társulási megállapodások (6. melléklet, 7. melléklet)

e) Feladat-ellátási szerződések (4. melléklet, 5. melléklet)

f) Megállapodások helyi nemzetiségi önkormányzatokkal (9. melléklet)

g) Megállapodás közös önkormányzati hivatal fenntartásáról

h) Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal SzMSz (3. melléklet)

i) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök (8. melléklet)

j) Képviselő-testületi ülésre meghívandók listája

k) Szászvár település általános bemutatása (11. melléklet)

l) Önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerint

(3) Ezzel a rendelettel egyidőben hatályát veszti a 10/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról.

35. § Ez a rendelet 2024. január 29-én lép hatályba.