Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80. § - ára, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja az önkormányzati tulajdon és vagyoni értékű jogok feletti nyilvántartás, rendelkezés és hasznosítás főbb szabályainak, eljárásának meghatározása, valamint az önkormányzat közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Szigetvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzatra, annak szerveire (a továbbiakban: intézmények);

b)az önkormányzat tulajdonában lévő illetve tulajdonába kerülő ingó és ingatlan dolgokra, vagyoni jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban, továbbá alapítványokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbeadására, más módon történő hasznosítására ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását vagy a vagyontárgyak megszerzését is.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére;

b) a közterület használatra.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és a vagyon nyilvántartása

Az önkormányzat vagyona

3. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) A vagyontárgyak forgalomképességének megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonának felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

4. §

(1)Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat, - és hatáskör ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja.

(2)A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomléptelen vagy korlátozottan forgalomképes.

5. §

(1) A forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem köthető le, nem terhelhető meg, nem lehet tartozás fedezete, követelés biztosítéka és végrehajtás alá sem vonható.

(2) Forgalomképtelen törzsvagyon:

a)a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdésében meghatározott – helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó – vagyon:

aa) a helyi közutak és műtárgyaik,

ab) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

ac) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint

ad) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

b)levéltári anyagok.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyon továbbá az, amit törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(4) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemeket e rendelet 1/a. melléklete tartalmazza.

6. §

(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

a) az Nvtv. 5. § (5) bekezdése alapján

aa) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,

ab) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,

ac) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá

ad) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés;

b) műemlék épületek;

c) védett természeti területek;

d) víziközművek;

e) muzeális emlékek és kulturális javak;

(2) Korlátozottan forgalomképesek továbbá azok az ingó és ingatlan dolgok, amelyeket a képviselő-testület rendeleti úton korlátozottan forgalomképesnek nyilvánít.

(3) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

7. §

(1) Az önkormányzat vagyonát a Szigetvári Polgármesteri Hivatal tartja nyilván a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és egyéb jogszabályok előírásai alapján.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyonról a 147/1992. (XI.6.) Kormányrendelet szerinti ingatlanvagyon-katasztert kell folyamatosan vezetni.

(3) Az ingatlanvagyon-kataszter az önkormányzati vagyonhoz fűződő jogok és törvényes érdekek védelmében a tényleges állapotnak megfelelően tartalmazza a vagyonkezelők és a vagyonkörbe tartozó összes vagyonelem főbb azonosító adatait, a kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket, valamint a számviteli adatokat. A vagyonkataszterben nyilvántartott vagyonelemek teljeskörű részletes adatait a vagyonkezelők főkönyvi könyvelése és analitikus nyilvántartása tartalmazza.

8. §

(1) Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva e rendelet szerint forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítéséről.

(2) A besorolás megváltoztatása a képviselő-testület hatásköre.

A vagyonkimutatás

9. §

Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról külön jogszabályban meghatározott felépítésű és tartalmú vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás elkészítése a Szigetvári Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Műszaki Osztályának, valamint a Költségvetési és Pénzügyi Osztályának a feladata.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

10. §

Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan vagyon esetében hat hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértő vagy értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján;

b) értékpapír esetén,- amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az egyes értékpapírtípusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján;

c) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

d) egyéb esetben névértéken vagy könyv szerinti értéken kell meghatározni;

e) örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell figyelembe venni, amennyiben az adó,- és értékbizonyítvány hat hónapnál nem régebbi;

f) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos vagy tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára alapján kell megállapítani.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

Tulajdonosi jogok gyakorlása

11.§

(1) Az önkormányzatot – a törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, valamint átruházott hatáskörben a bizottságok és a polgármester gyakorolja.

(3) E rendeletben meghatározottak szerint tulajdonosi részjogosítványokat gyakorolnak az e rendelet 12. § -ában felsorolt önkormányzati vagyont használók (a továbbiakban: vagyonhasználók)

(4) A vagyonkezelési szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorolnak az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint a vagyonkezelők.

(5) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban, közhasznú társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott személy látja el.

(6) Az önkormányzati intézmények helyiségeinek, sportpályáinak illetve ingó vagyontárgyainak bérbeadása körében a tulajdonosi jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az ezekre vonatkozó bérleti díjakat a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

Az önkormányzati vagyonhasználók jogai és kötelességei

12. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot vagy önálló költségvetési szervként működő intézményt alapíthat.

(2) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei:

a)az önkormányzat költségvetési szervei;

b)az önkormányzat vagyongazdálkodása szempontjából irányítást gyakorló, vezető költségvetési szerv a Szigetvári Polgármesteri Hivatal, melynek vezetője a vagyongazdálkodás szempontjából a polgármester;

c)a Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás;

d)az önkormányzat gazdasági illetve közhasznú társaságai.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonhasználói tevékenységért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(4) Az önkormányzat vagyonhasználó szerveit megilleti – a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra vonatkozóan – az ingyenes használat joga.

(5) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni, hasznosítani és gyarapítani.

(6) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei jogosultak illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:

a)birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre;

b)bérbeadásra és egyéb hasznosításra,

c)harmadik személy részére történő további használat engedélyezésére;

d)ingó vagyontárgyak szerzésére, elidegenítésére;

e)közterhek viselésére.

(7) Az önkormányzat vagyonhasználó szervei, - mint önálló jogi személyek – saját nevükben és jogi személyiségük alapján tulajdont szerezhetnek. Az intézményvezető köteles – ingatlan vagyon esetén – az önkormányzat tulajdonjogának ingatlan nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről gondoskodni. Az intézmény vagyonhasználói joga nem terjed ki az általa használt ingatlan vagyon bármilyen módon történő tulajdon-változására és jogokkal való terhelésére.

(8) Az önkormányzat tulajdonában lévő, de a Baranya Megyei Önkormányzat vagy állami szerv használatában álló ingatlan vagy ingatlanrész, továbbá ingóságok tekintetében a vagyonhasználó nem jogosult az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan vagyontárgyak elidegenítésére.

(9) A vagyonhasználó szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(10) A vagyonhasználó beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretekben végezhet.

(11) Vagyonhasználók továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői, használói.

Vagyonkezelői jog

13. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva a helyi önkormányzati vagyon elemeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint az Nvtv. szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet. Vagyonkezelési szerződés kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthető (a továbbiakban: vagyonkezelő).

(2) A vagyonkezelőt megilletik, illetőleg terhelik az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(3) A vagyonkezelői jogot a Képviselő-testület vagyonkezelési szerződéssel határozott vagy határozatlan időre, ingyenesen vagy ellenérték fejében ruházhatja át.

(4) Vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.

(6) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani.

(7) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon

a) biztosítására;

b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére;

c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására;

d) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódását követő pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására;

e) visszaadására a szerződés megszűnésekor.

(8) A vagyonkezelői jog (1) bekezdés szerinti átadásáról vagyonkezelői szerződést kell kötni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult személy nevét és beosztását;

b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait;

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét, értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelöléssel;

d) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint;

e) a vagyonkezelő által feladatai ellátásához alvállalkozók illetőleg közreműködők igénybevételére és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;

f) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket és a vagyonnal való gazdálkodás feltételeit;

g) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét;

h) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről;

i) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;

j) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;

k) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket;

l) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat;

m) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat;

n) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;

o) a közfeladat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát;

p) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát;

q) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit, továbbá

r) mindazokat a rendelkezéseket, amit az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a szerződés kötelező tartalmi elemeként előír.

(9) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a képviselő-testület jogosult. A képviselő-testület ezt a jogát határozattal a bizottságára átruházhatja.

(10) A tulajdonosi ellenőrzés során évente a vagyonhasznosításról készített beszámolóban ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesítésére.

(11) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részéről.

Vagyonkezelői jog nyilvános pályáztatásának szabályai

14. §

15. §

16. §

17. §

18. §

19. §

20. §

21. §

A felajánlott vagyon elfogadása

22. §

(1) Bármely vagyontárgy - ideértve a készpénzt is - tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek terhei elérik, vagy meghaladják az ajándék értékét.

(3) A polgármester az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt vagyonkezelő szerv részére, a felajánló által meghatározott célra átadja. Az átadás előtt a vagyonkezelő szerv vezetője nyilatkozik, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére. Amennyiben nem, a vagyontárgy a képviselő-testület döntése alapján értékesíthető.

Önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés, követelésről való lemondás

23. §

(1) Az önkormányzati vagyont, vagy követelést érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

a) 1.000.000,- Ft-ig (azaz egymillió forintig) a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság jogosult,

b) 1.000.000,- Ft (azaz egymillió forint) felett a Képviselő-testület jogosult.

(2) A képviselő-testület követeléséről egészben vagy részben csődegyezségi megállapodásban, bírói egyezség keretében, felszámolási eljárás során mondhat le, továbbá, ha a követelés bizonyítottan nagy veszteséggel vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető, vagy a kötelezett nem lelhető fel és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

24. §

(1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, az nem terhelhető meg, vállalkozásba nem vihető, nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete sem.

(2) A képviselő-testület a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését a vagyonkezelőre bízhatja, amelynek a feltételeiről rendelkező megállapodást jóváhagyja.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló bérleti szerződésekről a képviselő-testület dönt.

(4) Önkormányzati tulajdonú közterületeken, azok alatt vagy felett elhelyezkedő közművek, közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik

(5) A forgalomképtelen vagyontárgyakat érintő koncessziós pályázat pályázati feltételeinek meghatározásáról, a pályázat kiírásáról, annak tartalmáról illetve a pályázat elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

25. §

(1)  A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának megszerzéséről, elidegenítéséről, bérbeadásáról, használati jogának átengedéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről – jogszabályban meghatározott esetben az illetékes miniszter hozzájárulása után –, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, a képviselő-testület dönt, azzal hogy az Nvtv.-ben meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(2) Az intézményi használatban lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó 254/1. hrsz.-ú, természetben a Szigetvár, Olay L. utca 6. szám alatti ingatlanban található, vis maior esetére fenntartott lakás bérbeadásáról Szigetvár Város Önkormányzata Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottsága dönt.

A forgalomképes ingatlan és ingó vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

26. §

(1) Az önkormányzat forgalomképes vagyonának elidegenítéséről és hasznosításáról, amennyiben az elidegenítésre szánt vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke, hasznosítás esetén – a (3) bekezdésben meghatározott módon – a pályázati felhívásban vagy a szerződésben foglalt összeg:

a) 1.000.000,- Ft-ot (azaz egymillió forint) nem éri el, a Gazdasági, Pénzügyi Városfejlesztési Bizottság jogosult dönteni;

b) 1.000.000,- Ft (azaz egymillió forint) vagy azt meghaladó mértékű, a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(2)Forgalomképes vagyontárgy társulásba, gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt.

(3) A hasznosítási összeget határozott idejű hasznosítás esetén a hasznosítás időtartamára, határozatlan idejű hasznosítás esetén 1 évre kell egybeszámítani.

(4) A Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről negyedévente tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

27. §

(1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal vállalkozás végezhető.

(2) A helyi önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban nem vehet részt, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét.

(3) Amennyiben törvény másképpen nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Egyes jogügyletek megkötése esetén irányadó szabályok

28. §

(1) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatban:

a) kötvény kibocsátásáról;

b) kezességvállalásról;

c) közalapítvány létrehozásáról;

d) alapítványhoz, társuláshoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról a képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, részvényvagyon hasznosítása esetén – kiírt pályázat alapján – amennyiben a névérték

a) az 1.000.000,- Ft-ot (azaz egymillió forintot) nem éri el, a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság jogosult dönteni;

b) 1.000.000,- Ft (azaz egymillió forint) vagy azt meghaladó névérték esetén a Képviselő-testület jogosult dönteni.

(3)

(4) A selejtezésről, értékvesztésről, terven felüli értékcsökkenésről a képviselő-testület jogosult dönteni, mely feladatok gyakorlati végrehajtása a Szigetvári Polgármesteri Hivatal vagy a vagyonkezelő feladata.

29. §

(1) A vagyontárgyak elidegenítésénél és hasznosításánál készpénzen kívüli fizetési eszköz csak a képviselő-testület hozzájárulásával fogadható el.

(2) Részletfizetést vagy fizetési haladékot csak indokolt esetben adhat a képviselő-testület.

Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban

30. §

(1) Gazdasági illetve közhasznú társaság alapítására, megszüntetésére az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül a képviselő-testület jogosult.

(2) A többszemélyes gazdasági társaságban, illetve közhasznú társaságban a Képviselő-testület gyakorolja a társaság legfőbb szervében a tagsági/részvényesi jogokat, illetőleg a Képviselő-testület dönt a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó ügyekben. Ha a társaság legfőbb szerve a Képviselő-testület által előzetesen nem tárgyalt kérdésben kíván dönteni, úgy az önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérnie.

(3)

(4) Az önkormányzat gazdasági társaságokban lévő tulajdonosi érdekeltségeit e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

Tulajdonosi jogok gyakorlása társulásban

31. §

Önkormányzati társulás esetén a társulási szerződés szerint létrehozandó társulási tanácsba illetve ellenőrző szervezetbe az önkormányzatot képviselő személyek megválasztásáról, delegálásáról a képviselő-testület dönt.

Önkormányzat által létrehozott alapítványok

32. §

(1) A  képviselő-testület - a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján (a továbbiakban: Ptk.) – alapító okiratban alapítványt hozhat létre.

(2) Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. A vagyonrendelés mértékéről a képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati alapítású alapítványok felsorolását illetve az ahhoz rendelt vagyon mértékét e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat intézményeinek bevétele

33. §

(1) Az önkormányzat intézményeinek joga és lehetősége a használatban lévő ingatlanok, egyéb eszközök és szellemi kapacitás ésszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása és azzal többletbevétel elérése. Az eredményességért és jogszerűségért az intézmény vezetője felel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységből származó bevétel az intézményt illeti meg.

IV. Fejezet

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

A versenyeztetési eljárás

34. §

(1) Az önkormányzati vagyont

a) elidegeníteni, továbbá

b) hasznosítani, (vagyis a birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedését, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását)

a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, az Nvtv.-ben megfogalmazott feltételek mellett, csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Mellőzhető a versenyeztetés

a) önkormányzati vagyon elidegenítése esetén 1.000.000 Ft értékhatár alatt,

b) önkormányzati vagyon hasznosítása esetén:

ba) az Nvtv. 11. § (17) és (18) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint

bb) 1.000.000 Ft értékhatár alatt.

(3) A versenyeztetés célja az ajánlattevők számára az azonos és egyenlő feltételek, a nyilvánosság és esélyegyenlőség biztosítása.

(4) A vagyontárgy elidegenítését, használatba adását, bérbeadását vagy más módon történő hasznosítását kezdeményezheti:

a) a képviselő;

b) a polgármester;

c) a bizottság;

d) a vagyonkezelő szerv vezetője.

(5) A javaslatnak tartalmaznia kell az értékesítés vagy más módon történő hasznosítás indokát, célszerűségi, gazdaságossági, költségvetési hatását, előnyei és hátrányai bemutatását. Az előterjesztéshez csatolni kell szükség esetén az adott vagyontárgy hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslését, a jogszabály által előírt nyilatkozatokat, ingatlan esetében a három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolatot.

(6) A versenyeztetést pályáztatás útján kell lebonyolítani.

(7) A (3) bekezdés tekintetében elidegenítés esetén a forgalmi értéket, határozott időre szóló hasznosítás esetén a hasznosítás időtartamára, határozatlan időre szóló hasznosítás esetén 1 évre egybeszámított hasznosítási összeget kell alapul venni.

A pályáztatás

35. §

(1)Önkormányzati vagyon értékesítésére vonatkozó pályázatot a képviselő-testület vagy annak bizottsága - a Képviselő- testület Szervezeti és Működési szabályzatában (továbbiakban: Szmsz) meghatározott, átruházott hatásköre szerint- (a továbbiakban kiíró) írja ki.

(2)A polgármester öt főből álló munkacsoportot hoz létre a kiírt pályázatok értékelése és elbírálásának előkészítése céljából. A munkacsoport tagjai a következő személyek:

a) egy fő alpolgármester;

b) a képviselő-testület kettő fő képviselője,

c) egy-egy fő köztisztviselő a Szigetvári Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint érintett osztályáról.

(3) A munkacsoport elnöke az alpolgármester.

Összeférhetetlenség

36. §

(1) A pályázat értékelésében és elbírálásában nem vehet részt

a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója;

b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, alkalmazottja, vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja;

c) annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja) amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja;

d) az a) - c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. és 2. pont];

e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság).

(2) A pályázat elbírálásában résztvevő személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenség és elfogultság esetén vitás esetben a kiíró testület vagy személy dönt. 

A pályázati felhívás

37. §

(1) A nyilvános pályázati felhívást legalább a Szigetvári Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, honlapján és a helyi médiában közzé kell tenni.

(2) A pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és az értékesítés egyéb körülményeitől függően állapítja meg, de tartalmaznia kell legalább:

a) az értékesítendő vagyontárgy megjelölését, továbbá annak értékét

b) a kiíró megnevezését, székhelyét,

c) a pályázat célját, típusát (nyilvános vagy zártkörű);

d) a fordulók számát;

e) az értékesítésre vonatkozó feltételeket;

f) a fizetés módjára, valamint a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírásokat;

g) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét;

h) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét;

i) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat;

j) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja;

k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattévő visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön;

l) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

m) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén – az ajánlatok bontását követően – az ajánlattevőt hiánypótlásra szólíthatja fel,

n) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén az ajánlatok bontását követően az ajánlattevőtől írásban felvilágosítást kérhet, illetőleg kérdést intézhet, annak rögzítésével, hogy az ajánlattevő írásbeli válasza nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülő tartalmi elemeinek megváltoztatását.

o) az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy az ajánlatok értékelését követően tárgyalást tartson,

p) egyéb a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.

(3) A pályázati felhívás tartalmazza a részletes tájékoztató adatait is.

(4) A részletes tájékoztató a pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül tartalmazza a pályázati kiírást és az eljárás szabályait, így különösen:

a) az értékesítendő vagyonelemmel kapcsolatos lényeges információkat, az ahhoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket;

b) társasági részesedés, értékpapír esetén a névértéket vagy az árfolyamot;

c) szükség esetén a kiíró által elfogadhatónak tartott legalacsonyabb összegű ellenértéket;

d) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, valamint a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség főbb tartalmi kellékeit;

e) szükség esetén a pályázat teljesítése során a személyes közreműködés kötelezettségét;

f) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, amennyiben a pályázatok bontása nyilvánosan történik, az erre való utalást;

g) a pályázatok elbírálására jogosult személy vagy testület megnevezését;

h) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat és a - kiíró döntésétől függő - pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert;

i) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját vagy határidejét;

j) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;

k) az ajánlattevők értesítésének módját és határidejét.

(5) Gazdasági társaság önkormányzati részesedésének értékesítése esetén a részletes kiírás tartalmazza a társaság bemutatását, ezen belül

a) a cégnevet, székhelyet, tevékenységi kört;

b) az alapítás időpontját, a működési időtartamot, az alapítókat megillető esetleges jogokat;

c) a jegyzett, illetve saját tőke összegét;

d) az önkormányzat tulajdoni részesedését a társaságban;

e) átlagos statisztikai létszámot;

f) a vezető tisztségviselők és a magasabb vezető állású dolgozókra vonatkozó adatokat, a személyes adatok kivételével;

g) a cég üzleti tevékenységének az átfogó értékelést lehetővé tevő leírását,

h) a könyvvizsgáló által hitelesített utolsó éves beszámoló szerinti mérleget és eredménykimutatást;

i) a társaságnál működő szakszervezetek ismertetését, tájékoztatást a hatályos kollektív szerződésről;

j) a társaságot érintő kötelező hatósági előírásokat;

k) a kulturális örökségvédelemmel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos információkat.

(6) A kiíró a pályázati kiírásban előírhatja, hogy az ajánlattevő szerződéstervezetet is csatoljon vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon.

(7) A kiíró a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani.

(8) Kiíró nyilvános pályázat esetén az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidőt) a pályázati felhívás közzétételétől számított tizenöt napnál rövidebb időtartamban nem határozhatja meg.

(9) Kiíró jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de erről - a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő lejárta előtt - hirdetményt kell megjelentetni. A felhívás visszavonása esetén - amennyiben a részletes dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg - a kiíró köteles a részletes dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében a dokumentáció ellenértékét visszafizetni.

(10) Ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát

(11) A pályázati felhívásban foglalt feltételek csak kivételesen, indokolt esetben módosíthatók, legkésőbb a pályázat beadási határidejét megelőző tizedik napig.

Az ajánlati biztosíték

38. §

(1) Az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

(2) A kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve az ajánlatok elbírálását követően, a nem nyertes ajánlattevők részére köteles nyolc napon belül visszafizetni. A visszafizetési határidőt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve az eredmény vagy eredménytelenség kihirdetésének napjától kell számítani.

(3) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a kiíró által megjelölt letéti számlára, a pályázati tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell átutalni, illetve a kiírási feltételek szerinti más módon a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(4) Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázó ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból, - vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

(5) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül. Az elvesztett biztosíték a kiírót illeti meg.

A pályázati ajánlatok felbontása és értékelése

39. §

(1) A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra s egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál a kiírón kívül jelen lehetnek az ajánlattevők, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az általuk felkínált vételárat, megfizetésének időpontját és módját.

(3) Kiíró a pályázati ajánlatok felbontásakor megállapítja az érvénytelen ajánlatokat.

(4) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

a) azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,

b) az olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki az önkormányzattal szembeni korábbi fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

c) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,

d) az nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek;

e) e rendelet 42. § (3) bekezdése alapján a licittárgyaláson nem vesz részt.

(5) Az érvénytelen ajánlatot tevő az eljárás további szakaszában nem vehet részt.

(6) A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. 

A pályázati ajánlatok elbírálása

40. §

(1) A pályázati ajánlatok értékelését a munkacsoport javaslata alapján a munkacsoport elnöke terjeszti a képviselő-testület illetve - az Szmsz-ben meghatározott esetekben - annak bizottsága elé döntéshozatal céljából.

(2) A pályázati ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő nyolc napon belül el kell bírálni.

(3) Kiíró jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, s ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(4) A kiíró a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette.

(5) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett pályázati ajánlat,

b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,

c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot,

d) a kiíró az eljárás érvénytelenítéséről döntött.

(6) Az eredménytelen nyilvános pályáztatást követően a kiíró dönt a további versenyeztetési eljárást illetően.

(7) Érvénytelen a pályázati eljárás, ha

a) a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették,

b) ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.

(8) A pályázatok értékeléséről a munkacsoportnak jegyzőkönyvet kell készítenie, amely tartalmazza:

a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát;

b) a beérkezett ajánlatok rövid ismertetését;

c) a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait;

d) a pályázat rangsorolására vonatkozó javaslatot;

e) egyéb, a munkacsoport által fontosnak tartott körülményeket.

(9) Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívás, a részletes dokumentáció, a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a benyújtott ajánlatok egy-egy eredeti példányát.

Az ajánlattevők értesítésére és a szerződés megkötésére vonatkozó szabályok

41. §

(1) Kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről írásban, a pályázati ajánlatok bontásától számított tizenöt napon belül tájékoztatja ajánlattevőket és közzéteszi a pályázati felhívással azonos módon a pályázatok eredményét.

(2) Kiírónak az önkormányzati vagyon értékesítésére vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie a döntés meghozataláról szóló értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül. A nyertes visszalépése esetén, ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel, a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelelő a kiíró számára.

A licittárgyalás

42. §

(1) Ha a pályázati felhívásra több ajánlattevő nyújtotta be pályázatát és a pályázatok elbírálása során a munkacsoport megállapítja, hogy több kedvező ajánlat is érkezett, licittárgyalás lefolytatására kerül sor.

(2) A licittárgyalást a munkacsoport folytatja le a pályázatok értékelésétől számított nyolc napon belül. A licittárgyalást a munkacsoport elnöke vezeti.

(3) Ha a licittárgyaláson valamely ajánlattevő nem jelenik meg pályázata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt.

(4) Licittárgyaláson részt venni és ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba - ingatlan adás-vételére vonatkozó meghatalmazást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba - kell foglalni.

(5) A licittárgyaláson az vehet részt, aki személyazonosságát, jogi személy esetén nyilvántartásba vételét hitelt érdemlően igazolta, gazdasági társaság esetén harminc napnál nem régebbi cégkivonatát bemutatta.

(6) A munkacsoport elnöke a licittárgyalás megnyitását követően ellenőrzi, hogy e § (4) – (5) bekezdésében foglalt feltételek megvalósultak –e és szükség esetén kizárja az eljárásból a feltételeket nem teljesítő személyt, majd ezután ismerteti az eljárás szabályait. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül.

(7) Ha a pályázat tárgyát képező vagyontárgy értéke:

a) egymillió forint vagy annál kevesebb, a licit összege tízezer forinttal;

b) egymillió forintnál több de ötmillió forintnál kevesebb, ötvenezer forinttal;

c) ötmillió forint vagy annál magasabb, százezer forinttal növekszik.

(8) A licittárgyaláson résztvevők egyenként tesznek ajánlatot az ellenérték összegére  - a (7) bekezdésben meghatározottak szerint - a többi résztvevő jelenlétében. Az ajánlattevők egymás után akár több ajánlatot is tehetnek. A licittárgyaláson résztvevők újabb ajánlatot csak akkor tehetnek, ha az magasabb összegű az előző ajánlatnál. A magasabb összegű ajánlat megtételével a korábbi ajánlatból eredő ajánlati kötöttség azonnal megszűnik.

(9) A licittárgyalás akkor ér véget, ha már egyetlen résztvevő sem ajánl az utolsóként elhangzott ajánlatnál magasabb összeget tartalmazó ajánlatot. A licittárgyalás végén, ha az elnök felhívása ellenére magasabb ellenértéket tartalmazó ajánlatot nem tesznek, az elnök az addigi legmagasabb ellenértéket tartalmazó ajánlót nyilvánítja a licittárgyalás nyertesének, ezzel együtt pedig a legjobb ajánlatot tevőnek.

(10) A további eljárásrendre nézve e rendelet pályázati eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Adatkezelés, iratmegőrzés

43. §

(1) Kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad. Kiíró az ajánlatokat kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni a felhasználásról.

(2) A kiíró a pályázati eljárás során készült jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles öt évig megőrizni.

A szerződések nyilvántartása és közzététele

44. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a polgármester a Szigetvári Polgármesteri Hivatal közreműködésével nyilvántartást vezet.

(2) A szerződésekről készült nyilvántartás nyilvános, a szerződések tartalmáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint szolgáltatható ki adat.

(3) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó öt millió forintot elérő, vagy azt meghaladó értékű árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon, illetve vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését, típusát, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, a határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik a helyben szokásos módon.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

45. §

(1) A rendelet 2011. március 25. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben, eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2005. (IV.27.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 8/2008. (III. 1.) önkormányzati rendelet, a 20/2008. (VI. 13.) önkormányzati rendelet, a 26/2008. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet, a 30/2008. (X. 31.) önkormányzati rendelet, a 14/2009. (III. 6.) önkormányzati rendelet illetve a 15/2010. (IV. 27.) önkormányzati rendelet.

(3) 

(4) 

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Szigetvár, 2011. március 24.

Kolovics János                                                                      Horváth Krisztián

  polgármester                                                                               jegyző

A 11./2011. (III.25.) sz. önkormányzati rendeletet

                                                                2011. március 25. napján kihirdetem.

 Horváth Krisztián

jegyző