Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (V.24..) önkormányzati rendelete

A község helyi építési szabályzatának megállapításáról

Hatályos: 2020. 07. 01

Bükkösd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (V.24..) önkormányzati rendelete

A község helyi építési szabályzatának megállapításáról

2020.07.01.

Bükkösd község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya Bükkösd község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen építési szabályzat az alábbi mellékleteivel együtt alkalmazható:

1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat

2. sz. melléklet: Művi értékvédelem , országos védelem

3. sz. melléklet: Művi értékvédelem, helyi védelem

4. sz. melléklet: Régészeti területek

5. sz. melléklet: Külterületi lakóépületek

6. sz. melléklet: Táji és természeti értékek védelme

7. sz. melléklet: A Pécsépterv Stúdió 449-2008 jelzőszámú dokumentációjának 1:1000 léptékű SZ-1, valamint az 1:4000 léptékű SZ-2 jelű szabályozási tervlapok

A szabályozás elemei

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

a) szabályozási vonal;

b) területfelhasználási egység határa;

c) területfelhasználási egység besorolása;

d) belterület határa;

e) építési övezet, övezet határa és paraméterei;

f) telek be nem építhető része;

(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek – informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem országos jelentőségű elemei.

(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

Az építés engedélyezésének sajátos feltételei

3. § (1)1

(2)

(3) A szabályozási terven jelölt felszínmozgás-veszélyes területen az építési engedély iránti kérelemhez geotechnikai szakvéleményt kell csatolni.

A TERÜLETHASZNÁLAT RENDSZERE

4.  § (1) Az 1 § (1) bekezdésben lehatárolt területen az alábbi megnevezésű és jelű területfelhasználási egységek találhatók.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET:

LAKÓTERÜLET

Falusias lakóterület Lf

GAZDASÁGI TERÜLET

Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

Ipari terület Gip

ÜDÜLŐ TERÜLET

Üdülőházas üdülőterület Üü

Hétvégiházas üdülőterület Üh

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

Sportterület Ksp

Lovas turizmus terület Klt

Kastély terület Kk

Oktatási terület Ko

Szennyvíz kezelési terület Ksz

Bányászati terület Kb

Temető terület Kt

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

KÖZLEKEDÉSI TERÜLET:

Közúti közlekedési terület KÖu

Kötöttpályás közlekedési terület KÖk

ZÖLDTERÜLET:

Közpark terület Zkp

Kegyeleti park terület Zkgy

ERDŐTERÜLETEK:

Védelmi erdőterület Ev

Gazdasági erdőterület Eg

Turisztikai erdőterület Ee

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK:

Általános mezőgazdasági terület Má

Kertes mezőgazdasági terület Mke

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET: V

TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET:

Mocsár terület Tm

KÜLÖNLEGES TERÜLET:

Különleges korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület Mko

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET

Általános szabályok

5. § (1) Terepszint alatti létesítmény az építési helyen belül létesíthető, legfeljebb a megengedett beépítettség kétszerese mértékben.

(2) A telken csak az ott elhelyezhető épület funkciójához kapcsolódó melléképítmény helyezhető el.

(3) A közüzemű szennyvízhálózat és közüzemi gázhálózat megépültéig részleges közművesítettség esetén is beépíthetők a telkek.

(4) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó - számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti előírásoktól eltérően is megállapíthatja.

(5) A telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, más övezetbe tartozó része, valamint a telek homlokvonalától 60 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(6) A közterület tervezett szélesítésével érintett telken, amennyiben a tulajdonos kártérítési igény nélkül leadja a tervezett közterületet, a telek tervezett közterületbe eső része beszámítható a telek beépítési %-ának számításánál és telekmegosztásnál.

Falusias lakóterület

6. § (1) A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető más az OTÉK-ban a falusias lakóterületre meghatározott funkciójú épület, is az ott meghatározott feltételekkel.

(2) Üzemanyagtöltő állomás csak a lakóterület szabályozási tervben e célra kijelölt részén építhető.

(3) A területen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(4) Árutermelő állattartás a területen nem folytatható.

(5) A terület építési övezetein kialakítható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Lf-1

O

800

14

30

40

4,5

Lf-2

Z

800

14

40 2

30 3

6,0

(6) 4

Gazdasági terület

7. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül elhelyezhetőkm mezőgazdasági üzemi épületek is.

(2) A Gipz jelű jelentős zavaró hatású ipari terület határán az ipari terület telkén belül 10 m széles többszintes növénysáv telepítése kötelező.

(3) A területek övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Gksz

SZ

1500

20

40

30

7,5

Gip

SZ

5000

40

30

40

7,5

Üdülőházas üdülőterület

8. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül elhelyezhető szálláshely szolgáltató épület, sportlétesítmény, valamint az üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület.

(2) A üdülőházas üdülőterületen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Üü

SZ

3000

30

15

60

7,5

Hétvégiházas üdülőterület

9. § (1) A terület elsősorban hétvégi házak elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető még az üdülőnépesség ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.

(2) A területen egy telken legfeljebb két üdülőegység létesíthető.

(3) A terület építési övezetein kialakítható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Üh

SZ

1000

16

20

60

3,5

(4) 5

Különleges területek

10. § (1) Különleges területek a következők:

sportterület Ksp

lovas turizmus területe Klt

kastély területe Kk

oktatási intézmény területe Ko

szennyvíz kezelés területe Ksz

bányászati terület Kb

temető terület Kt

Sportterület

11. § (1) A terület elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető rajta a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, és szálláshely szolgáltató létesítmény is a beépíthető terület 10-10 %-áig.

(2) A terület építési övezetein kialakítható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Ksp

SZ

10000

50

20

60

7,5

(3) Ha az építkezés sport, vagy parkterületet érint kertészeti tervet kell készíteni.
(4) Sportcsarnok építése esetén a megengedhető legnagyobb építménymagasság az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság +4 m.
(5) A területen lovassport pálya is kialakítható.

Lovassport-terület

12. § (1) A terület elsősorban a lovas turizmus épületeinek és létesítményeinek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető rajta a terület tulajdonosának, üzemeltetőjének, illetve az itt dolgozóknak szánt lakás is a beépíthető terület 20 %-áig.

(2) A terület építési övezetein kialakítható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Klt

SZ

5000

30

20

60

7,5

Kastély terület

13. § (1) Különleges terület kastély terület kizárólag a kastély épület és létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület kastély övezetben elhelyezhető:

a) vendéglátó funkció;

b) lakó funkció;

c) oktatási funkció;

d) szálláshelyszolgáltató funkció;

e) egészségügyi funkció;

f) egyházi, szociális funkció.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Kk

SZ

K

K

10

50

7,5

(4) A parkterületet is érintő építkezés esetén kertészeti tervet kell készíteni.

Oktatási intézmény terület

14. § (1) Különleges terület oktatási intézmény terület kizárólag oktatási létesítménnyel kapcsolatos épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Ko

SZ

K

K

20

40

7,5

Szennyvízkezelés területe

15. § (1) A szennyvízkezelés területen kizárólag a szennyvízkezeléssel és az ott dolgozók ellátásával kapcsolatos épület és létesítmény helyezhető el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Ksz

SZ

1000

20

30

30

6,0

Bányászati terület

16. § (1) A területen a nyersanyag kitermelés és előfeldolgozás, valamint e tevékenységet kiszolgáló gazdasági, igazgatási és szociális épületek és építmények helyezhetők el.

(2) A területen kialakítható legkisebb telekméretet, az előírt beépítési módot, a legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezeti jele

beépítési módja

a kialakítható legkisebb

legnagyobb beépítettség

legkisebb zöldfelületi aránya

legnagyobb
építménymagassága

telekterület

telekszélesség

m2

m

%

%

m

Kb

SZ

5000

30

20

40

20,0

Temetők területe

17. § (1) Épület csak a temetést szolgáló funkcióval, legfeljebb 10 % beépítettséggel létesíthető.

(2) A zöldfelületi borítottságnak – amibe a sírok területét is be kell számítani – el kell érni a 70 %-ot.

(3) A temetővel kapcsolatos engedélyezési terveknek a kertészeti tervet is tartalmazni kell.

(4) A temető 50 m-es környezetében a nyugalmat zavaró, vagy a kegyeletet sértő tevékenység nem engedélyezhető.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek

18. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

a) I. rendű közlekedési célú közterület (főhálózati utak) övezete

b) II. rendű közlekedési célú közterület (kiszolgáló utak) övezete

c) kötöttpályás közlekedés övezete

(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó építménye a területen elhelyezhető.

(3) A kötöttpályás közlekedési övezet területén telekosztás nem engedélyezhető, és csak a vasúti üzemmel összefüggő épületek helyezhetők el.

(4) A közlekedési területhez tartozik a közforgalom számára megnyitott magánút területe is.

Zöldterület

19. § (1) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel több szintben fedetten kell kialakítani.

(2) Létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv, vagy kertészeti szakvélemény alapján történhet.

(3) A zöldterület fajták közül a településen közpark (Zkp) és kegyeleti park (Zkgy) található.

(4) A Zkp jelű közpark elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló nagyrészt növényzettel fedett közterület, ahol épület szabadon állóan, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, maximum 3,0 m-es építménymagassággal helyezhető el.

(5) A Zkgy jelű kegyeleti park korábban temetőként használt terület, amely ma már nem szolgál temetkezési helyként, de a síremlékek fennmaradnak. A területen új épület nem helyezhető el.

Erdőterület

20. § (1) Az erdőterületek rendeltetésük szerint

a) védelmi Ev

b) gazdasági Eg

c) egészségügyi-szociális, turisztikai Ee erdők lehetnek.

(2)6 Erdőterületen csak az erdők rendeltetésének megfelelő épületek építhetők, legfeljebb 7,5 m építménymagassággal.

Mezőgazdasági terület

21. § (1) Mezőgazdasági területen belül az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint alábbi területfelhasználási egységek találhatók

a) jelű általános mezőgazdasági terület

b) Mke jelű kertes mezőgazdasági terület

(2) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má jelű területen létesíthető.

Má jelű általános mezőgazdasági terület

22. § (1) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozza a környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdek.

(2) A területen lakóépület csak 10 000 m2-nél nagyobb telken, illetve birtokközpont részeként helyezhető el, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

(3) A területen elhelyezhető birtokközpont, amelynek beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 2,0 %-át, illetve az adott telek 30 %-át.

(4) A birtokközpontban létesülő épületek legfeljebb 7,5 m építménymagassággal létesíthetők. Technológiai építményeknél megengedett a 12,0 m építménymagasság.

(5) A területen birtokközpont részeként nagylétszámú állattartó telep belterülethez, védett természeti területhez, illetve országos főúthoz 300 méternél közelebb nem helyezhető el.

(6) Az övezetben 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.

Mke jelű kertes mezőgazdasági terület

23. § (1) A kertes mezőgazdasági területhez jellemzően a kistelkes, kert használatú területrészek tartoznak.

(2) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, valamint a bor- és ökoturizmussal kapcsolatos épületek helyezhetők el.

(3) Épület legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, 10 m elő-, és hátsókert figyelembe vételével helyezhető el.

(4)7

Vízgazdálkodási terület

24. § (1) A vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek területét és partját foglalja magába.

(2) A területen végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmi jogot kell biztosítani.

Kmko jelű különleges terület

25. § (1) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- táj- és természetvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.

(2) Az terület földrészletein az OTÉK-ban a mezőgazdasági területre meghatározott funkciójú létesítményeken kívül a legeltetéses állattartást, valamint a pihenést, testedzést, tájékoztatást, az öko- és lovasturizmust szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.

(3) Épület csak a 10000 m2-t meghaladó nagyságú telken, legfeljebb 7,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(4) Az övezeten belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.

ÉRTÉKVÉDELEM

Táj és természetvédelem

26. §8

A régészeti örökség védelme

27. §

Az építészeti örökség védelme

28. §

Reklám, hirdetőtábla

29. §

Közterületek, közterek kialakítása

30. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott magánterületen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

a) a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők

b) a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti

c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza

d) közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza

e) a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti.

KÖRNYEZETVÉDELEM9

31. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;

b) megelőzze a környezetszennyezést;

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető.

(3) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabály(1) szerint előzetes vizsgálat, környezeti hatástanulmány és/vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra köteles, akkor azokat el kell végezni és a jogszabályokban előírt engedélyt (környezetvédelmi, egységes környezethasználati) legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig meg kell szerezni.

(4) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén, új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell.

(5) A 10 férőhelyet elérő parkolót csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni, és a csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogót szükséges beépíteni.

(6) A rombolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően, rekultivációs terv alapján kell helyreállítani és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani. Ha az újrahasznosítás 400 m2-nél nagyobb termőföldet érint, a rekultivációs tervet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló jogszabály(2) alapján kell elkészíteni, és a talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(7) Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(8) A hidrogeológiai belső védőövezet területén:

a) mindennemű ipari és mezőgazdasági tevékenység tilos;

b) a belső védőövezetek folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell;

c) a vízműtelep létesítményeit úgy kell üzemeltetni, hogy azokba vagy azok útján a vízbe, a terepfelszínre és a felszín alá szennyező vagy fertőző anyag ne kerülhessen;

d) kerülni kell a gépkocsival való behajtást és ott-tartózkodást;

e) a területet gyepesíteni és ápolni kell.

(9) A hidrogeológiai külső védőövezet területén:

a) új állattartó építmény nem építhető, a meglévő felújítható, de nem bővíthető,

b) a területen a talaj tápanyag-utánpótlását talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni.

Hígtrágya és trágyalé kijuttatása, valamint a szennyvízöntözés tilos.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

32. § (1) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, oda kizárólag a vonatkozó jogszabálynak(3) megfelelő szennyvizek vezethetők.

(2) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(3) A felszíni és felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű , zárt tárolóedényben lehet elhelyezni.

(4) A település felszín alatti víz állapota szempontjából(4) fokozottan érzékeny és egyben kiemelten érzékeny területen helyezkedik el. A területen a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését, valamint a talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és a tevékenység nem engedélyezhető.

(5) Állattartó épület felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.

(6) Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell. Rendszeres karbantartás elmulasztása esetén az Önkormányzat köteles a tisztítást elvégezni, melynek költsége a terület tulajdonosát terheli.

(7) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében Bükkösd un. „nitrátérzékeny" területein figyelembe kell venni az ide vonatkozó hatályos jogszabályokat(5, 6, 7).

A levegő védelme

33. § (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak.

(2) A területen csak olyan létesítmények, technológia helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(3) Lakóterületen állattartó építmények élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méter védőtávolságon belül nem építhető.

A termőföld védelme

34. § (1) A termőföld védelmének általános szabályairól, előírásairól a termőföl védelméről szóló törvény(8) rendelkezik.

(2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell, melynek ellenőrzése a talajvédelmi hatóság feladata. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá az érintett termőföldek helyreállításával kapcsolatos munkálatokat „A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól" szóló jogszabály(9) szerinti talajvédelmi tervre alapozottan a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmazniuk kell.

(3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(5) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető.

(6) A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni. A kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok, valamint szennyvíziszap komposztok elhelyezését a „Szennyvizek, szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól" szóló rendelet(10) szabályozza.

(7) Minden területen az erózióveszély mértékének megfelelő tevékenység végezhető, törekedve arra, hogy a tevékenység hatására az a lehető legkisebb mértékre csökkenjen.

(8) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

(9) Az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban az illetékes Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(10) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.

(11) A település a nitrátérzékeny területek közé tartozik. A nitrátszennyezés megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait(7).

(12) A mezőgazdasági területeken történő művelési ágakon belüli változtatást be kell jelenteni a földhivatalnak.

Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés

35. § (1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) A hulladék gyűjtése, tárolása, csak a környezet veszélyeztetését kizáró módon, zárt térben vagy zárt gyűjtőedényben történhet.

(3) A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a hatóságok engedélyével történhet.

(4) A település területén új hulladéklerakó, vagy hulladékártalmatlanító nem létesíthető.

(5) Szilárd vagy folyékony hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be, tárolás illetve ártalmatlanítás céljából, kivéve újrahasznosítás esetén.

(6) A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a hatóságok engedélyével történhet.

(7) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(8) A veszélyes hulladék átmeneti tárolása, a vonatkozó jogszabályok szerint, a talaj, a talajvíz, illetve a levegő szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

(9) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(10) A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.

(11) Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyen. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(12) Állati tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

(13) A település közigazgatási területén dögkút, dögtemető nem létesíthető. Dögkonténer a belterület határától legalább 500 m-es védőtávolság biztosításával létesíthető.

(14) A csatornahálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(15) A szennyvízcsatorna kiépülését követően kötelezni kell az ingatlantulajdonosokat a rákötésre. A meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakoztatása után fel kell számolni.

A zaj elleni védelem

36. § (1) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a lakóterületre jogszabályban(11) meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

(2) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (Zajvédelmi szempontból – a közlekedésből származó – megengedett Ahangnyomásszint a települési utak mentén nappal 55dB, éjjel 45 dB, egyéb lakóterületeken 50/40 dB.)

(3) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(4) A zaj- és rezgésvédelmi övezeti előírások betartását az építési engedély kérelmében a kérelmezőnek számításokkal alátámasztva igazolni kell.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

37. § (1) Az ásványi nyersanyag kiemelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, vízrendezés, egyes építési tevékenységek) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez az illetékes Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

(2) A bányatelek határán belüli telekalakítási és építés engedélyezési eljárásban az illetékes bányászati hatóság érdekelt szakhatóságnak, a bányatelek jogosítottja pedig ügyfélnek tekintendő.

Közművesítés hírközlés

38. §10

Belterület lehatárolása

39. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

(2) A belterület határát a szabályozási terv tartalmazza.

Sajátos jogintézmények

40. § (1)11

(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.

(3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a mezőgazdasági véderdősávokra és az üzemi területek véderdő sávjaira, valamint a szabályozási tervben jelölt területekre.

(4) Elővételi jog érinti a szabályozási tervben jelölt területet.

Vegyes és záró rendelkezés

41. § (1) A rendelet kihirdetését követő 15-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 12/2006 (XI. 16.) számú Önkormányzati rendelet.

2. melléklet12

3. melléklet13

4. melléklet14

6. melléklet15

1

A 3. § (1)-(2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

2

Eltérési hozzájárulás szükséges

3

Eltérési hozzájárulás szükséges

4

A 6. § (6) bekezdését hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

5

A 9. § (4) bekezdését hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

6

A "tájba illeszkedő" szövegrészt hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

7

A 23. § (4) bekezdését hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

8

A 26-29. § -okat hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

9

A jóváhagyáskor érvényes jogszabályokat lásd a 2. számú függelékben

10

A 38. § -t hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

11

A 40. § (1) bekezdését hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

12

A 2. mellékletet hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

13

A 3. mellékletet hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

14

A 4. mellékletet hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

15

A 6. mellékletet hatályon kívül helyezte a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelet 44. §-a, hatálytalan 2019. március 15-től.

16

A 7. mellékletet módosította a 8/2020. (VI.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2020. július 1. napjától.