Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 11. 28Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Bükkösd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának, illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg.
[2] Bükkösd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bükkösd Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 7682 Bükkösd, Kossuth L. utca 48.
(3) Működési területe: Bükkösd község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 66.
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(6) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Bükkösd Községi Önkormányzata és Baranya Vármegye” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
(7) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.
2. § (1) Az Önkormányzat jelképe: a címer
(2) Az Önkormányzat címere: Álló csücskös talpú pajzs arany mezejében vörös karmos fekete sas lábak keresztezik egymást. A szárnyak között egyenlő szárú gombvégződésű vörös kereszt található, felette pedig páncélozott kék kar, kezében kék pallost tart. A pajzson rubinokkal és zafírral díszített arany abroncskorona helyezkedik el. Belőle kétlábú vörös téglás ívelt híd növekszik, melynek középső íve fölött Nepomuki Szent János figurája látszik ezüstben. Baljában fekete könyvet, jobbjában fekete keresztet tart. Fekete papsapkája fölött arany glória ragyog. A foszlányok jobbról is, balról is kék illetve arany. Szorosan a címerhez nem tartozóan a pajzs alatt kétszer ívelt, hasított végű arany szalag látszik vörös béléssel, fekete BÜKKÖSD felirattal.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a Képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali bélyegzőknél az önkormányzat címerét.
(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket és a hagyományos községi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. Ezen ünnepek a következők:
a) március 15. 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója;
b) május 1. munka ünnepe;
c) augusztus 20. Szent István ünnepe;
d) október 23. 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója,
e) november 1. Mindenszentek napja.
3. § (1) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a) Bükkösd Község Polgármestere Baranya Vármegye
b) Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltsége Baranya Vármegye
(2) A Kirendeltség székhelye: 7682 Bükkösd, Kossuth u. 48.
(3) Az önkormányzat hivatalos lapja: Bükkösdi Hírlap
(4) Az (3) bekezdés szerinti helyi lap célja, hogy
a) a települést érintő fontosabb kérdésekben hiteles, pontos tájékoztatást adjon a lakosság számára
b) segítse elő a helyi társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését.
(5) Az alapítói és kiadói jogokat a képviselő-testület gyakorolja, felelős kiadó és szerkesztő a polgármester.
(6) Az önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tenni:
a) az Önkormányzat rendeleteit, nagy terjedelem esetén kivonatolva és biztosítva a Hivatalban a hozzáférését,
b) a Képviselő-testület azon érdemi határozatait, melyek közzétételét a jogszabály lehetővé teszi,
c) a Képviselő-testület hivatalos közleményeit.
(7) Az Önkormányzat hivatalos lapjában közzétehető minden helyi közérdeklődésre számítható hírértékű közlemény, tájékoztatás, így különösen:
a) az önkormányzatot és/vagy intézményeit érintő fontosabb események, jelenségek,
b) egészségügyi és más közszolgáltatási ellátásra vonatkozó adatok,
c) anyakönyvi hírek,
d) helyi sportélet hírei,
e) községi rendezvények meghívói, beszámolói, kulturális híradás,
f) talált tárgyak.
(8) Az Önkormányzat lapja megjelenik minden hónapban, melyből egy példányt minden bükkösdi háztartás térítésmentesen megkap.
(9) A képviselő-testület gondoskodik a lap működésének személyi és tárgyi feltételeiről és az erre vonatkozó jogszabályok szerint vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért.
(10) Az önkormányzat hivatalos lapjában megjelenő cikkekhez a polgármester véleményezése szükséges.
A helyi önkormányzás általános szabályai
4. § (1) A helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint az önkormányzat és a lakosság közötti együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódik.
(2) Az önkormányzat által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal,
d) jegyző,
e) társulások.
(4) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
(5) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.
(6) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel-és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatás után kezdeményez vagy nyilvánít véleményt
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
5. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv-ben meghatározott kötelező és önként vállalt feladat-és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat – a képviselő-testület vagy népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását
a) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,
b) mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes,
c) amely nem veszélyezteti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére történhet.
(3) A feladatok önkéntes vállalás előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatvállalás előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat.
6. § (1) A képviselő-testület – az Mötv. 42-§-ban meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Hatáskörének gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(2) A képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42-§-ban meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Hatáskörének gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület összehívása
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testület alakuló, rendes, ünnepélyes és rendkívüli ülést tart.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.
(5) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, illetve tiszteletdíjáról, a bizottságról, a bizottsági tagokról.
(6) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, üléseit a tanácskozó teremben tartja.
(7) A polgármester halaszthatatlan, rendkívüli ügyben testületi ülést hívhat össze, az írásbeli indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra. Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell. A rendkívüli üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend előtti felszólalás nem intézhető.
(8) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a testületi ülés indokának, időpontjának helyszínének és napirendjének meghatározásával:
a) a képviselők legalább 1/4-ének,
b) a képviselő-testület bizottságának,
c) a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének napirendet is tartalmazó indítványára .
(9) A Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos ügyekben a hivatalt fenntartó bármely önkormányzat polgármestere indítványozhatja együttes képviselő-testületi ülés összehívását. Az indítványnak a napirendet is tartalmaznia kell. Az összehívásról 10 napon belül a székhely önkormányzat polgármestere gondoskodik. A székhely önkormányzat polgármesterének akadályoztatása esetén az ülést a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltség önkormányzatának polgármestere hívja össze.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirendi pontok előterjesztőit,
b) azt a személyt, akit a polgármester, a képviselő vagy az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasol,
c) a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselőjét, a szervezet tevékenységével szorosan összefüggő, a szervezetet érintő napirendek tárgyalásakor.
(2) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a meghívónak a község hirdetőtábláin történő kifüggesztésével, és az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével tájékoztatja a lakosságot
(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(4) A meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős, döntést igénylő esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.
9. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül rendkívüli ülést is tarthat.
(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit.
(4) A képviselő-testület a munkatervet legkésőbb a tárgyév februári ülésén fogadja el.
2. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) Személyi kérdésben az érintett távollétében kizárólag zárt ülés tartható.
(5) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését – amennyiben jogszabályban védett érdekeket nem sért – az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
(6) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(7) A média képviselői részére elkülönített helyet szükséges biztosítani.
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(3) Az ülés megnyitását követően az ülésvezető:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt;
b) megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van;
c) előterjeszti az ülés napirendjét;
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról;
e) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és intézkedésekről valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(4) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(5) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképtelen marad az ülésvezető az ülést berekeszti. Az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására a következő ülésen kerül sor.
(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(7) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
3. Az előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet vagy határozattervezet,
b) beszámoló vagy tájékoztató,
c) egyéb döntést igénylő javaslat.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(3) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása;
b) az előkészítésben résztvevők megnevezése;
c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása;
d) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai;
e) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése; melyek indokolják a meghozandó döntést.
(4) A határozati javaslat formai és tartalmai követelményei:
a) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslatnak szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz;
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában);
d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst. Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt;
e) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.
f) amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos, vagy azonnal tevékenységet igényel, a végrehajtás határideje a folyamatos, illetve azonnal megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett.
4. Sürgősségi indítvány
13. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnöke, vagy a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügy tárgyalását.
(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell a polgármesternek benyújtani.
b) meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Amennyiben a képviselő-testület az indítványt elfogadja, a napirend utolsó napirendjeként tárgyalja meg. Abban az esetben, amikor a képviselő-testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.
5. A tanácskozás rendje, a szavazás
14. § (1) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.
(3) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
15. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igén szavazata szükséges (egyszerű többség).
(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §, 55. §. 68. §, 85. § (1) bekezdés, 88-89. § 103. §-ában valamint e rendelet 12. § (6) és (9) bekezdésében rögzített ügyekben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges
(4) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni „igen”-nel, „nem”-el vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kinyilvánításával lehet.
(5) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben. A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(6) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők a szavazáskor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak két egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással minősített többséggel választja meg, saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(7) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a:
a) szavazás helyét és idejét;
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(8) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, ellene szavazók és tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
(9) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.
(10) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelen lévő képviselők névsorát, akik igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.
(11) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(12) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri a polgármester a szavazást köteles megismételni.
(13) A szavazás eredménytelensége esetén a szavazás megismétlése két alkalommal történhet. Amennyiben a két alkalommal megismételt szavazás nem vezet eredményre a képviselő-testület a szavazással érintett napirendi pontot a soron következő testületi ülésre elnapolja.
6. Interpelláció, kérdés
16. § (1) A képviselő a testületi ülésen interpellációt terjeszthet elő valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán – a napirendek előtt – a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.
(2) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
(3) Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben meghatározott határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell válaszolnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
(4) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, bizottság elnökét.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy az érintett bizottságra bízza.
(6) Amennyiben a testületi ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációja nem terjeszthető elő.
(7) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.
7. A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;
b) eredménytelen ismételt figyelmeztetés esetén, megvonja a szót a hozzászólótól;
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki az ülésteremben az érdemi munkát zavarja;
d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakítja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének magzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője elrendeli az ülés folytatását.
(4) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
8. A jegyzőkönyv
18. § (1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülésvezető intézkedéseit,
b) képviselő-testületi ülésén történt fontosabb eseményeket,
c) az ülés bezárásának idejét,
d) a zárt ülés elrendelésének indokait.
(2) A jegyzőkönyvet
a) az ülést követő 15 napon belül külön jogszabályban meghatározott rend szerint meg kell küldeni a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak, valamint
b) papír alapon egy eredeti példányban a jegyző kezeli, és évente bekötteti.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(4) A választópolgárok - zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői irodájában betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe.
(5) A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) A testületi ülésről a polgármester vagy a képviselők legalább ¼-ének indítványára diktafon útján hangfelvételt kell készíteni. Az ülés jegyzőkönyvét a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét rögzítő tartalommal kell elkészíteni. A hangfelvételt tíz évig meg kell őrizni.
(7) A testületi ülésről a polgármester vagy a képviselők legalább felének indítványára szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
A képviselő-testület döntései
9. Az önkormányzati határozat és rendelet jelölése
19. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(3) Az önkormányzati rendeletekről és a normatív határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervnek.
10. Az önkormányzati rendeletalkotás
20. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) képviselő;
b) polgármester;
c) alpolgármester;
d) jegyző;
e) az önkormányzati bizottság elnöke;
f) a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője.
(2) A rendelet-tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselője készíti elő. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
a) előzetes hatásvizsgálat;
b) szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye.
(5) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, melynek hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
21. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal Bükkösdi Kirendeltségének a hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a hirdetőtáblán való kifüggesztés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.
(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
(4) Az önkormányzati rendeletek egy példányát jogszabályban meghatározott rend szerint a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak kell megküldeni, valamint legkésőbb a hatálybalépés napján az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
Az önkormányzati képviselő
22. § (1) A képviselőt külön törvényben rögzített jogok illetik meg.
(2) A képviselő kötelezettségei:
a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) felkérés alapján köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban;
d) kapcsolattartás választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő közösségekkel;
e) a képviselő, a polgármester felé írásban, vagy szóban előzetes bejelentéssel él, amennyiben a képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
f) személyes érintettség bejelentése;
g) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele.
(3) Amennyiben a képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén, a képviselő-testület soron következő ülésen dönt a képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri csökkentésének mértékéről.
(4) Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját egy havi időtartamra, 25 %-kal csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
A képviselő-testület bizottságai
23. § (1) A képviselő-testület Pénzügyi és Ellenőrzési (a továbbiakban: Bizottság) - állandó bizottságot - hoz létre, melynek létszáma 3 fő önkormányzati képviselő.
(2) A Bizottság tagjainak névsorát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A Bizottság feladatkörét a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A Bizottság előterjesztést nyújthat be:
a) tárgykörét érintő rendelet alkotás kezdeményezésére, rendeletmódosításra;
b) tárgykörét érintő határozat hozatalára vonatkozóan;
c) a képviselő vagyonnyilatkozat tételének elmulasztásáról;
d) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről;
e) összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezésről;
f) az Mötv. 38. § (1) bekezdés bármelyik pontjában meghatározott méltatlansági eset fennállásáról;
g) Bükkösd Község nemzeti vagyonáról szóló 6/2012. (V.3.) önkormányzati rendeletének hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslat előzetes véleményezése
h) éves munkájáról.
(5) A Bizottságnak az összeférhetetlenség bejelentését, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel hiányának megállapítását követően haladéktalanul vizsgálnia kell az összeférhetetlenséget kiváltó okot, az érintett képviselő igazolását, annak szabályszerűségét, valós tartalmát, amely kapcsán az elnök rendkívüli bizottsági ülést hív össze. A Bizottság az ülésen az érintett képviselőt meghallgatja és nyilatkoztatja a mulasztás körülményeire vonatkozóan.
(6) Amennyiben a Bizottság a vizsgálat során megállapítja, hogy a kötelezett nem kezdeményezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az igazolás beszerzését, és/vagy emiatt, vagy esetleg más okból határidőre nem nyújtotta be a szükséges igazolást, illetve annak benyújtása a későbbiekben esetlegesen elháruló okok (pl.: késedelmes adóhatósági eljárás befejeződése) után sem várható, úgy ennek tényét megállapítja, és haladéktalanul javaslatot tesz a képviselő-testületnek a méltatlansággal kapcsolatos határozat meghozatalára.
(7) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(8) A Bizottság ülését a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a korelnök – hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a Bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára, valamint rendkívüli esetben 15 napon belül a Bizottság két képviselőjének a Bizottság elnökéhez címzett írásbeli indítványára.
(9) Az ülés időpontjáról és napirendjéről szóló meghívót a Bizottság tagjai, valamint a meghívottak részére rendes ülés esetén öt nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legalább két nappal az ülést megelőzően meg kell küldeni.
(10) A Bizottság ülése határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(11) A Bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során – minden esetben – határozatban dönt, feladatkörében eljárva állásfoglalást alakít ki.
(12) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Hivatalban megtekinthetik. A Bizottság ügyviteli teendőit a Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
11. A polgármester
24. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A polgármester feladata a Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túl:
a) a települési képviselők munkájának segítése;
b) az önkormányzat képviselete;
c) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése;
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása;
e) a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatáskörök ellátása;
f) a Mötv. 68. § (1) bekezdésében biztosított jogkörének, hatáskörének szükség szerinti gyakorolása.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a következő – két ülés közötti időszakban felmerülő – halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati önerőt nem igénylő pályázat benyújtása;
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele;
c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére;
d) hatósági és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.
(5) A polgármester tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, az alpolgármester hiányában vagy akadályoztatása esetén a korelnöknek ad át. A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.
(6) A polgármester pecsétje: „Bükkösd község Polgármestere Baranya Vármegye” feliratú körbélyegző Magyarország címerével.
12. Alpolgármester
25. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
13. A jegyző
26. § (1) A polgármester a polgármesterek lakosságszám arányos döntésének megfelelően - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.
(2) A polgármester a jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a Közös Önkormányzati Hivatal képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
(3) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket
b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat
c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein
d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában
e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről
(4) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,
d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati ügykezelők és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében.
f) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
g) a képviselő-testület által jóváhagyott teljesítmény-követelményi célok alapján a hivatal köztisztviselői tekintetében évente meghatározza a teljesítmény-követelményeket, értékeli egyéni munkateljesítményüket .
A képviselő-testület hivatala
27. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező önálló költségvetési szerv.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratát a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket, rendelkezési jogosultságokat az önkormányzat éves költségvetési rendelete szabályozza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal feladatának, belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének szabályait – jogszabályi keretek között – a képviselő-testület jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.
A társulások
28. § (1) A képviselő-testületet egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre.
(2) Társulás létrehozása során a Mötv. 88-95. §-aiban foglaltak az irányadók.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A helyi önszerveződő közösségekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése.
(5) Az Önkormányzat tagja a Szentlőrinc Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulásnak, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak, a Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulásnak.
(6) A társulások feladat- és hatásköre a társulási megállapodásban került meghatározásra.
Az önkormányzat és a lakosság kapcsolata
14. Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok száma
29. § (1) Helyi népszavazást a település 10 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet. A választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtásának napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.
(2) A helyi népszavazás:
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(3) A képviselőtestület helyi népszavazást rendelhet el:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben;
b) önkormányzati rendelet megerősítésére.
(4) Nem rendelhető el helyi népszavazás:
a) a költségvetésről való döntésre;
b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában;
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, müködési, személyi kérdésekben;
d) képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
(5) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) legalább két települési képviselő;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) helyi önszerveződő közösség vezető testülete;
(6) A képviselő-testület a helyi népszavazás elrendelésével egyidejűleg a népszavazás időpontját is köteles kitűzni.
(7) A népszavazás eredménye a képviselő-testületre nézve kötelező.
(8) A népi kezdeményezés útján a minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy indítványozza valamely - képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy - testületi ülésen történő megtárgyalását.
(9) Több - tartalmában megegyező - beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.
(10) Népi kezdeményezés, tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a képviselő-testületnek nincs hatásköre, illetékessége, vagy a megtárgyalás olvashatatlanság, név, adat-azonosíthatatlanság, vagy ellentmondás miatt nem lehetséges.
(11) A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
(12) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10%-a kezdeményezett.
(13) A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.
15. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
30. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik és erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 15 nappal korábban az önkormámyzat hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján, valamint az önkormányzat honlapján.
(2) A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
31. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a választópolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) a fórum helyéről, idejéről, az ismertetésre, tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal;
b) a fórumot a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt;
c) a fórumról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat gazdálkodása
16. Az önkormányzatok gazdasági alapjai
32. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
17. Az önkormányzat költségvetése
33. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetének készítésekor elsődlegesen törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, majd ezt követően lehet javaslatot tenni további, vállalható önkormányzati feladatra.
(3) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
18. Az önkormányzat gazdálkodása
34. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan és részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak az adott évi költségvetési rendelet által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.
(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 4. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el.
19. Belső kontrollrendszer
35. § (1) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását
a) az Európai Számvevőszék;
b) az Európai Bizottság illetékes szervezetei;
c) kormányzati ellenőrzési szerv,
d) a fejezetek ellenőrzési szervezetei;
e) a Magyar Államkincstár;
f) az ellenőrzési hatóság;
g) az európai uniós támogatások irányító hatóságai;
h) és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.
(2) Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében a jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni.
Törvényességi felügyelet
36. § Bükkösd Községi Önkormányzat törvényességi felügyeletét a Baranya Vármegyei Kormányhivatal látja el.
37. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 12/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelet.
(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
1. döntés a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról;
2. valamennyi pénzbeli és természetbeni szociális ellátás odaítélése, mely Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörébe tartozna,
3. indokolt esetben, a jogszabályban meghatározott mértéknél magasabb összegű segély folyósításának méltányosságbóli elrendelése;
4. szervezése és irányítása a polgári védelmi feladatok ellátásának
5. döntés a közterület bérbeadásáról, valamint hozzájárulás adása a közterület használatához;
6. döntés az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról;
7. engedélyezése a helyi támogatás miatt létesített jelzálogjog más ingatlanra történő átvitelének, valamint a helyi támogatással épített vagy vásárolt ingatlan további megterhelésének;
8. az önkormányzat által benyújtandó pályázatokhoz szükséges nyilatkozat kiadása, amennyiben a képviselő-testületi döntés meghozatalához szükséges idő az önkormányzatnak hátrányt okoz, a nyilatkozat kiadásáról a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek;
2. melléklet a 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
1. A képviselő-testület tagjainak névsora:
1.1. Armbruszt János polgármester
1.2. Tóth József Tamás alpolgármester
1.3. Dervárné Vajda Gabriella képviselő
1.4. Keszerice Ferenc képviselő
1.5. Homann Ákos képviselő
1.6. Trapp Károly képviselő
1.7. Volcsányi Gábor képviselő
2. Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság tagjainak névsora:
2.1. Homann Ákos elnök
2.2. Dervárné Vajda Gabriella tag
2.3. Keszerice Ferenc tag
3. melléklet a 12/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
1. A bizottság előzetesen állást foglal, véleményez, javasol:
a) éves költségvetéséről, valamint a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetekről,
b) feladatkörét érintő valamennyi rendelet-tervezetről, képviselő-testületi előterjesztésről,
c) a lakosság széles körét érintő előterjesztésekről, amennyiben a feladat- és hatásköréhez az előterjesztés témája szorosan kapcsolódik;
d) a képviselő-testület gazdasági programjáról,
e) a bizottság feladatkörébe tartozó területen a helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre irányuló előterjesztésekről,
f) a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatáról, módosításáról,
g) a bizottság elnöke javaslatára minden olyan ügyben, amelyben szükségesnek mutatkozik a bizottság állásfoglalása.
h) Bükkösd Község nemzeti vagyonáról szóló 6/2012. (V.3.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot.
2. A bizottság ellenőrzi határozatainak és a feladatkörét érintő önkormányzati rendeleteknek és képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását.
3. Kapcsolatot a lakosság önszerveződő közösségeivel.
4. Kezdeményezheti a hatályos rendeletek, határozatok felülvizsgálatát, módosítását.
5. Ellátja a képviselő-testület ülésein a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
6. Közreműködik az SzMSz előkészítésében, vizsgálja a rendelet hatályosulását, javaslatot tesz a módosítására.
7. Előterjeszti a polgármester béremelésére, költségtérítésére, s egyéb jutalmazására vonatkozó javaslatokat.
8. Véleményezi a kitüntetésekre, elismerésekre beérkezett javaslatokat.
9. Eleget tesz a vagyonnyilatkozatokkal és az összeférhetetlenség vizsgálatával kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési kötelezettségnek.
10. Eseti megbízás alapján eljárást folytat egyéb feladat és hatáskörébe tartozó tárgykörben