Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (VI.17.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2014. 06. 18- 2016. 03. 07
Kővágószőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (VI.17.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2014.06.18.
Kővágószőlős község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 9. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:
l. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet hatálya Kővágószőlős község közigazgatási területére (a továbbiakban: a település területe) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(2) Utcai és udvari épület:
a)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
b)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet előírásai és a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:
a)irányadó telekhatár
b)megszüntető jel
(3) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
a)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.
b)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető.
c)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
d)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó épületmagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti épületmagassággal történhet.
(4) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
4. Közterület alakítására és a közterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások
4. § (1) Közterület alakítása
a)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
b)Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
(2) Közterületen elhelyezhető építmények
a)Árusítópavilon legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a faluképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.
b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település belterületén, illetve külterületén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
5. A kulturális örökség védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a)A település területén található országos műemléki védelem alatt álló építmények, és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását az
5. melléklet tartalmazza.
b)A melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a SZT tünteti fel.
c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A település területén található, különböző fokú régészeti védelemmel érintett ingatlanok felsorolását a
6. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.
b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a)A külön önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építészeti értékek listáját e rendelet 1. függeléke tartalmazza. Az 1. függelék része a védetté nyilvánított értékek helyét feltüntető térkép.
b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a)Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.
b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település
országos ökológiai hálózathoz tartozó területeit, valamint egyedi tájértékeit a
7. melléklet sorolja fel és a SZT ábrázolja. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen a külön jogszabályokban előírtak szerint kell eljárni.
(3) Tájképvédelmi területen a kialakult tájhasználat, a hagyományos telekfelhasználás és beépítési módok megőrzendők. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozott figyelmet kell fordítani.
(4) Fa és cserje a település területén a 3. függelékben rögzített előírások betartásával telepíthető.
(5) Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás módját a 3. függelék figyelembevételével kell meghatározni.
7. Környezetvédelmi előírások
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. függelék tartalmazza)
7. § (1) Általános követelmények
a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére. Meglévő övezetek területein – a külön jogszabályban rögzítettekhez igazodva - a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével és 500 m3/év mennyiséget meghaladó háztartási szennyvíz esetén vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
b)A betartandó sugárvédelmi határértékeket a 4. függelék tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
8. Tűzvédelmi rendelkezések
8. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
9. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
9. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
10. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások
10. § (1) E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
Településrendezési kötelezések
Beültetési kötelezettség
A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésben a közérdekű környezetalakítás céljából a 2. függelékben felsorolt ingatlanok területére az építési övezeti és övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a 2. függelékben rögzített határidőre elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.
(2) A
8. mellékletben felsorolt területekre
építési tilalom vonatkozik.
11. Építési engedélyezés általános szabályai
11. § (1) Tájképvédelmi területen az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a tájképet jelentősen megváltoztató ( 250 m2 beépített alapterületet, vagy 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
12. Építés általános szabályai
12. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.
(2) A terepszint alatti építmények
a)Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:
aa)műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok esetén
ab)más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése esetén
ac)kisvárosias lakóterületen
b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
d)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak túl az építési helyen.
e)Lakó- és vegyes területen utcáról nyíló támfalgarázs nem építhető.
(3) Állattartásra szolgáló építmények elhelyezése
a)Az építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon, és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.
b)Állattartásra szolgáló építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló homlokzatán nyílás nem létesíthető.
c)A trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.
d)Állattartásra szolgáló építmények legkisebb távolságát a telken belüli fő funkciójú épületektől a
10. melléklet tartalmazza.
(4) Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások
a)Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények
aa)Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
ab)Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
ac)Országos védettségű építmény és annak műemléki környezetében lévő építmény falán, valamint utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.
ad)2m2-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény elhelyezése a település belterületén, valamint tájképvédelmi területen tilos.
b)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
c)Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.
d)Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.
e)Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
f)Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások:
fa)Beépítésre szánt területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, vagy meglévő épületre, építményre elhelyezni tilos.
fb)Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó műtárgy a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével helyezhető el.
ll. FEJEZET
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
13. A beépítésre szánt területek
13. § (1) A település beépítésre szánt területei a következők:
a)lakóterület
aa)kisvárosias lakóterület - Lk
ab)falusias lakóterület - Lf
b)vegyes terület
ba)településközpont terület - Vt
bb)intézményi terület - Vi
c)gazdasági terület
ca)kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz
cb)ipari terület - Gip
d)különleges beépítésre szánt terület
da)temető területe – K-T
db)hulladékkezelő, -lerakó területe – K-Hull
dc)egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek
dca)idegenforgalmi célú terület – K-Id
dcb)római villa romja – K-Rv
dcc)volt vizimalom környezete – K-M
(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
14. Kisvárosias lakóterület - Lk
14. § (1) Kisvárosias lakóterületen az OTÉK szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az OTÉK 1. melléklet 86. a )-e) és j) pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lk” jelű építési övezetben
a)Az épületek közötti utak és zöldfelületek közhasználatúak.
b)Új lakóépület az építési övezetben nem építhető.
c)A kialakult lakásszám a meglévő magastetős épületek tetőterének kialakult tetőkontúron belül beépítésével növelhető.
d)A kialakult épületmagasság nem növelhető.
e)Az építési övezetben új épület a SZT-n jelölt építési helyen belül, az ott jelölt rendeltetéssel építhető.
f)Sorgarázs építésének feltételei:
fa)Sorgarázson belüli garázsszám legalább 5 db
fb)Legkisebb telekterület 50m2
fc)Legnagyobb beépítettség 60%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület
fd)Legnagyobb épületmagasság 3,5 m
fe)Az épületek közötti legkisebb távolság 7 m
ff)Tömegükben egységes megjelenés
fg)Épületenként egységes színezés
fh)32-42 fok hajlásszögű magastető hagyományos anyagú és színezésű fedéssel
g)Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetésű épület építésének feltételei
ga)Legkisebb telekterület 250 m2
gb)Legnagyobb beépítettség 60%, de legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
gc)Legnagyobb épületmagasság 4,5 m
gd)32-42 fok hajlásszögű magastető hagyományos anyagú és színezésű fedéssel
15. Falusias lakóterület - Lf
15. § (1) Falusias lakóterületen az OTÉK szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az OTÉK 1. melléklet 86. szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
a)Tetőidom és hajlásszög
aa)Lf-K és Lf-K-B jelű építési övezetben tájképvédelmi területen utcai épület esetében 35-45 fok hajlásszögű magastető, tájképvédelmi területen kívüli területen utcai épület esetében az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, udvari épület esetében nincs megkötve
ab)Lf-1 és Lf-1-B jelű építési övezetben utcai épület esetében magastető 32-42 fok közötti hajlásszöggel, udvari épület esetében nincs megkötve
ac)Lf-2 és Lf-2-B jelű építési övezetben tájképvédelmi területen minden épület esetében magastető 30-40 fok közötti hajlásszöggel, tájképvédelmi területen kívüli területen utcai épület esetében magastető 30-40 fok közötti hajlásszöggel, udvari épület esetében nincs megkötve
b)Tetőhéjalás
ba)Lf-K és Lf-K-B jelű építési övezetben tájképvédelmi területen utcai épület esetén hagyományos színezésű cserépfedés, udvari épület esetén az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, tájképvédelmi területen kívüli területen utcai épület esetén az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, udvari épület esetén nincs megkötve
bb)Lf-1, Lf-1-B, Lf-2 és Lf-2-B jelű építési övezetben tájképvédelmi területen utcai épület esetén hagyományos színezésű cserépfedés, udvari épület esetén nincs megkötve, tájképvédelmi területen kívüli területen utcai épület esetén elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag, udvari épület esetében nincs megkötve
c)Közterület felőli kerítés
ca)Lf-K, Lf-K-B, Lf-1 és Lf-1-B jelű építési övezetben épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
cb)Lf-2 és Lf-2-B jelű építési övezetben épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő
d)Homlokzatszínezés
da)tájképvédelmi területen a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni (elsősorban fehér festés-meszelés, egyéb színekből a meleg színek világos árnyalatai pl.: homoksárga, okkersárga, drapp, világosbarna. A hideg és erős színek használatát kerülni kell, mint pl. kék, lila, citromsárga.).
db)tájképvédelmi területen kívüli területen nincs megkötve
e)Épületszélesség legfeljebb 9,0 m
(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf-K” és az „Lf-K-B” jelű építési övezetben
a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)nyeles telek nem alakítható ki
c)legkisebb telekterület 800 m2
d)legkisebb utcai telekszélesség 16 m
e)beépítési mód az utcasoron kialakult beépítési módhoz illeszkedjen
f)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2
g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
h)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez illeszkedjen
i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
j)legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz illeszkedjen
k)legkisebb zöldfelület OTÉK szerint
(5) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf- 1” és az „Lf-1-B” jelű építési övezetben
a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)nyeles telek nem alakítható ki
c)legkisebb telekterület 900 m2
d)legkisebb utcai telekszélesség 18 m
e)beépítési mód oldalhatáron álló
f)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2
g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m
h)legkisebb előkert 5 m , de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 8 m-re lehet
i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
j)az utcai telekhatártól számított 60 m-es területsáv építhető be, de a legkisebb hátsókert legalább 6 m legyen
k)legkisebb zöldfelület OTÉK szerint
(6) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az „Lf- 2” és az „Lf-2-B” jelű építési övezetben
a)építési telkenként legfeljebb 2 épület építhető
b)nyeles telek nem alakítható ki
c)legkisebb telekterület 1200 m2
d)legkisebb utcai telekszélesség 20 m
e)beépítési mód szabadonálló
f)legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 300 m2
g)legnagyobb épületmagasság 4,50 m
h)legkisebb előkert 5 m
i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
j)az utcai telekhatártól számított 40 m-es területsáv építhető be, de a legkisebb hátsókert legalább 6 m legyen
k)legkisebb zöldfelület 50%
16. Településközpont terület - Vt
16. § (1) Településközpont területen az OTÉK szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az OTÉK 1. melléklet 86. szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2) A településközpont terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
a)Tetőidom és hajlásszög
Magastető építendő 35-42 fok hajlásszöggel, a fő tetőgerinc az utcával párhuzamos legyen.
b)Tetőhéjalás hagyományos színezésű cserép
c)Közterület felőli kerítés
Épített jellegű, tömör, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
d)Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai). A hideg és erős színek használatát kerülni kell.
(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások
a)nyeles telek nem alakítható ki
b)legkisebb telekterület 500 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 12 m
d)beépítési mód zártsorú
e)legnagyobb beépítettség 80%
f)legnagyobb épületmagasság 5,50 m
g)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez illeszkedjen
h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
i)legkisebb hátsókert 0 m
j)legkisebb zöldfelület OTÉK szerint
17. Intézményi terület - Vi
17. § (1) Intézményi területen az OTÉK szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az OTÉK 1. melléklet 86. a )-e) és j) pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(2) A intézményi terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
a)Tetőidom és hajlásszög nincs megkötve
b)Tetőhéjalás tájképvédelmi területen magastető esetén hagyományos színezésű cserép
c)Közterület felőli kerítés
Épített jellegű, kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
d)Homlokzatszínezés
A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai). A hideg és erős színek használatát kerülni kell.
(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Vi” és a „Vi-B” jelű építési övezetben
a)nyeles telek nem alakítható ki
b)legkisebb telekterület 2000 m2
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 40%
e)legnagyobb épületmagasság 5,50 m
f)legkisebb előkert 5,50 m
g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
h)legkisebb hátsókert 6 m
i)legkisebb zöldfelület 40%
18. Kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz
18. § (1) A kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:
a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
b)irodaépület,
c)üzemanyagtöltő,
d)sportépítmény,
e)az OTÉK
1. melléklet 86. a )-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
(3) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gksz- 1” és a „Gksz-1-B” jelű építési övezetben
a)legkisebb telekterület 2000 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 30 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 60%
e)legnagyobb épületmagasság 6,00 m
f)legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők
g)legkisebb oldalkert 8 m
h)legkisebb hátsókert 10 m
i)legkisebb zöldfelület 20%
j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gksz-2-B” jelű építési övezetben
a)legkisebb telekterület 2500 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 40 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 60%
e)legnagyobb épületmagasság 7,50 m
f)legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők
g)legkisebb oldalkert 6 m
h)legkisebb hátsókert 10 m
i)legkisebb zöldfelület 20%
j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
k)az építési telkek beépítésekor a területet keresztező MOL termékvezeték biztonsági övezetét figyelembe kell venni.
(5) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
a)Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
b)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az öshonos és honos fafajok felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
c)Az építési telkek telekhatárai mellett
ca)lakóterülettel szomszédos telekhatárok esetében legalább 6 m széles, két lombkoronaszintű növényállomány,
cb)lakóterülettel nem szomszédos telekhatárok esetében a meglévő épületállomány figyelembevételével legalább 1 sor védőfásítás
telepítendő és tartandó fenn.
d)A fapótlás szabályait a 3. függelék tartalmazza.
e)A növényesítést a 2. függelék szerinti határidőre kell elvégezni.
(1) A település területén található ipari területek környezetre jelentős hatást gyakorló területek (Gip-Z) és egyéb területek (Gip-E).
(2) Ipari területen lakás nem helyezhető el.
(3) Az ipari területek övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
(4) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-ZK-B” jelű építési övezetben
a)legkisebb telekterület kialakult
b)legkisebb utcai telekszélesség kialakult
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 30%
e)legnagyobb épületmagasság 9 m
f)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
h)legkisebb hátsókert OTÉK szerint
i)legkisebb zöldfelület 40%
j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
(5) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-Z1” és a „Gip-Z1-B” jelű építési övezetben
a)legkisebb telekterület 3500 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 50 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 30%
e)legnagyobb épületmagasság 10,50 m
f)legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével az utcai telekhatároktól legalább 10 m-re építendők
g)legkisebb oldalkert 10 m
h)legkisebb hátsókert az épület hátsókertre néző beépítési magasságának mértéke, de legalább 10 m
i)legkisebb zöldfelület 40%
j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
(6) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-Z2-B” jelű építési övezetben
a)legkisebb telekterület 2500 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 35 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 30%
e)legnagyobb épületmagasság 25 m
f)legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével az utcai telekhatároktól legalább 10 m-re építendők
g)legkisebb oldalkert 6 m
h)legkisebb hátsókert az épület hátsókertre néző beépítési magasságának mértéke, de legalább 10 m
i)legkisebb zöldfelület 40%
j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas legyen
(7) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-EK” és a „Gip-EK-B” jelű építési övezetben
a)legkisebb telekterület Golgota területén 1000 m2 , egyéb területen 2000 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 25 m
c)beépítési mód az utcasoron kialakult állapothoz illeszkedve szabadonálló, oldalhatáron álló vagy zártsorú
d)legnagyobb beépítettség 50%
e)legnagyobb épületmagasság Golgota területén 6 m , egyéb területen szabadonálló beépítés esetén 8,50 m , oldalhatáron álló és zártsorú beépítés esetén 7,50 m
f)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
h)legkisebb hátsókert OTÉK szerint
i)legkisebb zöldfelület 25%
j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
(8) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-E1-B” jelű építési övezetben
a)legkisebb telekterület 2500 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 40 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 60%
e)legnagyobb épületmagasság 8,50 m
f)legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével az utcai telekhatároktól legalább 10 m-re építendők
g)legkisebb oldalkert 10 m
h)legkisebb hátsókert az épület hátsókertre néző beépítési magasságának mértéke, de legalább 10 m
i)legkisebb zöldfelület 25%
j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
(9) Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a „Gip-E2-B” jelű építési övezetben
a)legkisebb telekterület 1500 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 25 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 50%
e)legnagyobb épületmagasság 25 m
f)legkisebb előkert kialakult állapot szerint, ennek hiányában 5 m
g)legkisebb oldalkert 6 m
h)legkisebb hátsókert 10 m
i)legkisebb zöldfelület 25%
j)utcai kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas legyen
(10) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
a)Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
b)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az öshonos és honos fafajok felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
c)Az építési telkek telekhatárai mellett a meglévő épületállomány figyelembevételével legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
d)A fapótlás szabályait a 3. függelék tartalmazza.
e)A növényesítést a 2. függelék szerinti határidőre kell elvégezni.
20. Különleges beépítésre szánt területek - K
20. § (1) Különleges beépítésre szánt területen az egyes építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A különleges beépítésre szánt területek övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.
(3) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a)A „K-T” jelű építési övezet temetkezési célra, valamint a fő funkcióhoz köthető rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál
aa)legkisebb telekterület 2500 m2
ab)beépítési mód szabadon álló
ac)legnagyobb beépítettség 10%
ad)legnagyobb épületmagasság 4,50 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja
ae)legkisebb előkert 10 m
af)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ag)legkisebb hátsókert 10 m
ah)legkisebb zöldfelület 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
ai)közterület felőli kerítés épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,5 m magas legyen, vagy legfeljebb 2,5 m magas élősövény telepíthető
b)A „K-Id” jelű építési övezet az idegenforgalom növelését célzó rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál
ba)az építési övezetben elhelyezhető a falusi és a borturizmushoz köthető épület, szálláshely szolgáltató épület, valamint az ezt kiszolgáló gazdasági funkciójú épületek, vagy épületrészek, továbbá lakóépület
bb)legkisebb telekterület 2500 m2
bc)beépítési mód szabadon álló
bd)legnagyobb beépítettség 40%, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
be)legnagyobb épületmagasság 5,0 m
bf)legkisebb előkert 5 m
bg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bh)legkisebb hátsókert 6 m
bi)legkisebb zöldfelület 40%.
c)A „K-Id-B” jelű építési övezet az idegenforgalom növelését célzó rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál
ca)az építési övezetben elhelyezhető szálláshely szolgáltató épület, valamint az ezt kiszolgáló funkciójú épületek, vagy épületrészek
cb)legkisebb telekterület 2500 m2
cc)beépítési mód szabadon álló
cd)legnagyobb beépítettség 10%, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
ce)legnagyobb épületmagasság 4,0 m
cf)legkisebb előkert 5 m
cg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ch)legkisebb hátsókert 6 m
ci)legkisebb zöldfelület 70%.
d)A „K-Hull-B” jelű építési övezet hulladékgazdálkodási célra, valamint a fő funkcióhoz köthető rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál
da)legkisebb telekterület 2500 m2
db)beépítési mód szabadon álló
dc)legnagyobb beépítettség 40%
dd)legnagyobb épületmagasság 4,50 m
de)legkisebb előkert 8 m
df)legkisebb oldalkert 8 m
dg)legkisebb hátsókert 8 m
dh)legkisebb zöldfelület 40%
di)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az öshonos és honos fafajok felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.
dj)Az építési telkek telekhatárai mellett a kialakult épületállományhoz igazodva legalább 8 m szélességű, háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
dk)A fapótlás szabályait a 3. számú függelék tartalmazza.
e)A „K-Rv” jelű építési övezetbe a műemlék római villa és környezete tartozik.
Az építési övezetben bárminemű építési munkát végezni a külön jogszabályok figyelembevételével, az illeszkedés szabályai szerint szabad.
f)A „K-M-B” jelű építési övezetbe a volt vizimalom és környezete tartozik.
fa)Az építési övezetben egy, legfeljebb egylakásos lakóépület és gazdasági épületek építhetők.
fb)legkisebb telekterület 1500 m2
fc)beépítési mód oldalhatáron álló
fd)legnagyobb beépítettség 15%
fe)legnagyobb épületmagasság gazdasági épület esetén 6,50 m , lakóépület esetén 4,50 m
ff)legkisebb előkert 5 m
fg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
fh)legkisebb hátsókert 3 m
fi)legkisebb zöldfelület 50%
fj)épületszélesség legfeljebb 9 m
fk)A területet keresztező árkok folyamatos karbantartásáról a mindenkori tulajdonosnak gondoskodni kell.
21. A beépítésre nem szánt területek
21. § A település beépítésre nem szánt területei a következők:
(1) közlekedési és közműterület
a)közúti közlekedési terület - KÖu
b)kötöttpályás közlekedési terület - KÖk
(2) zöldterület
a)közkert - Zkk
(3) erdőterület
a)védelmi erdő - Ev
b)gazdasági erdő - Eg
(4) mezőgazdasági terület
a)kertes mezőgazdasági terület – Mk
b)általános mezőgazdasági terület – Má
(5) vízgazdálkodási terület - V
(6) természetközeli terület - Tk
(7) különleges beépítésre nem szánt területek
a)sportolási célú terület – Kb-Sp
b)egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek
ba)rekreációs célú terület – Kb-Re
bb)római villa körüli védősáv – Kb-Rvz
22. Közlekedési és közműterület - KÖ
22. § (1) A közúti közlekedési területek - KÖu
a)A közúti közlekedési területek felsorolását a
9. melléklet tartalmazza.
b)Közlekedési terület fásítása
ba)A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
bb)Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat (ld. 3. függelék) kell alkalmazni.
bc)Utcai fasor a 3. függelék figyelembevételével telepíthető.
bd)Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolók az OTÉK előírásai szerint fásítandók.
(2) A kötöttpályás közlekedési területek –
Kök - felsorolását a
9. melléklet tartalmazza.
(3) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.
d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.
(4) Közművekre vonatkozó előírások
a)Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
b)A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél és kialakításánál a faluképi megjelenésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
(5) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.
23. § (1) A település zöldterületei közkertek - Zkk.
(2) A közkertek területére vonatkozó általános előírások:
a)Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.
b)Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
c)Az öntözés lehetőségét biztosítani kell.
d)A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.
e)Az övezetben épület nem építhető.
(3) A meglévő közkertek felújítása, valamint a tervezett közkertek kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.
(4) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.
24. § (1) A településen található erdőterületek gazdasági – „Eg”, „Eg-B” és védelmi - „Ev-B” jelű erdők.
(2) Építési lehetőségek gazdasági erdőben
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK
28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca)az épület földszintes legyen
cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m
d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m , a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m
Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(3) Építési lehetőségek védelmi (Ev) erdőben
a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.
25. Kertes mezőgazdasági terület - Mk
25. § Az „Mk” és az „Mk-B” jelű övezetben bármilyen építmény az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
(1) Telekalakítási előírások
Az övezetben kialakítható földrészletek területe legalább 1000 m2 , szélessége legalább 18 m .
(2) Beépítési előírások
a)a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad
b)720- 1500 m2 területű telken csak szőlő, kert és gyümölcsös művelési ág esetén helyezhető el legfeljebb 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),
c)az 1500 m2-nél nagyobb területű telken építmény legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el, ezen belül
ca)gazdasági épület legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel építhető,
cb)megfelelő művelési ág és telekterület esetén az OTÉK
29. § (4) bekezdése szerinti, de legfeljebb 150 m2 beépített alapterületű lakóépület építhető.
d)beépítési mód szabadonálló
e)legnagyobb épületmagasság
ea)gazdasági épület esetén 4,0 m , ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,5 m
eb)lakóépület esetén 4,5 m , ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
f)legkisebb előkert 5 m
g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
h)legkisebb hátsókert OTÉK szerint
i)az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
j)épületszélesség legfeljebb 9 m legyen.
(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.
26. Általános mezőgazdasági terület - Má
26. § Az „Má” és az „Má-B” jelű övezetben bármilyen építmény csak a telek művelési ágához köthető funkcióval, 5000 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el, az OTÉK 33. § figyelembevételével.
(1) Telekalakítási előírások
Az övezetben kialakítható telkek területe legalább 1500 m2 , szélessége legalább 18 m .
(2) Beépítési előírások
a)Megengedett legnagyobb beépítettség
aa)Az övezet országos ökológiai hálózattal vagy Natura 2000 hálózattal érintett területén a vonatkozó külön jogszabályok előírásain túlmenően legelő művelési ágú telek kivételével a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, legelő művelési ágú telek esetén 3%, de legfeljebb 150 m2 beépített alapterület.
aa)Az övezet országos ökológiai hálózattal vagy Natura 2000 hálózattal nem érintett területén a megengedett legnagyobb beépítettség 3%.
b)Az épületeket szabadonállóan, 10 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
c)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
d)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m épületmagasságú lehet
e)Lakóépület az övezet országos ökológiai hálózattal vagy Natura 2000 hálózattal érintett területén nem építhető. Lakóépület legfeljebb 4,5 m épületmagasságú lehet. Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
(3) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK, valamint a
(2) bekezdés előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból (ld. 3. függelék) álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A telkek belső növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
(4) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(5) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
27. Vízgazdálkodási terület - V
27. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, tavak, vízmű területek).
(2) A „V- 1” és a „V-1-B” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(3) A „V- 2” és a „V-2-B” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)szabadonálló álló beépítési mód
b)OTÉK szerinti beépítettség
c)legfeljebb 4,0 m épületmagasság
d)tájbaillő tömegformálás és színezés
e)legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert
(4) A „V- 3” jelű övezet a horgásztavak területe. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)szabadonálló beépítési mód
b)3%, de legfeljebb 300 m2 beépítettség
c)épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
d)legfeljebb 4,5 m épületmagasság
e)az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
f)legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és hátsókert
g)a medervonaltól számított 10 m széles parti sávban csak vízkárelhárítási, vagy a tó kialakításához és működtetéséhez szükséges technológiai jellegű építmény helyezhető el.
28. Természetközeli terület - Tk
28. § (1) Az OTÉK szerinti természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.
(2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.
29. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kb
29. § (1) A „Kb-Sp” jelű terület sportolási célra szolgál, ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)beépítési mód szabadonálló
b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti
c)legnagyobb épületmagasság 5,50 m
d)legkisebb előkert 10 m
e)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
f)legkisebb hátsókert 10 m
(2) A „Kb-Re” és a „Kb-Re-B” jelű terület rekreációs célra szolgál, ahol a természeti adottságokat kihasználva vízfelület, továbbá a szabadidő hasznos eltöltését célzó funkciók építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)beépítési mód szabadonálló
b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti
c)legnagyobb épületmagasság 4,50 m
d)legkisebb előkert 10 m
e)legkisebb oldalkert 10 m
f)legkisebb hátsókert 10 m
g)az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
h)a medervonaltól számított 10 m széles parti sávban csak vízkárelhárítási, vagy a tó kialakításához és működtetéséhez szükséges technológiai jellegű építmény helyezhető el.
(3) A „Kb-Rvz” és a „Kb-Rvz-B” jelű terület a római villát övező védősáv.
a)Az övezetben építmény nem helyezhető el.
b)A területet zöldfelületként kell kezelni. A telepíthető növényzet elsődlegesen gyep, vagy a régészeti lelőhelyet nem bolygató, alacsony gyökérzetű növényállomány.
(4) A „Kb-B” jelű terület a megszüntetett uránbányászat utómunkálataihoz köthető funkciójú épületek és műtárgyak elhelyezésére szolgál.
a)beépítési mód szabadonálló
b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti
c)legnagyobb épületmagasság 5,50 m
d)legkisebb előkert 5 m
e)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
f)legkisebb hátsókert 6 m
lII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Ez a rendelet 2014. június 18.-án lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 13/2000. (Xll.15.) és 8/2004. (V.15.) Ök. rendeletek hatályukat vesztik.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Ügyfél kérelmére e rendelet előírásai folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
1. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
SZ-1 SZABÁLYOZÁSI TERV
2. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
SZ-2 SZABÁLYOZÁSI TERV
3. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
SZ-3 SZABÁLYOZÁSI TERV
4. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
SZ-4 SZABÁLYOZÁSI TERV
5. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
6. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
RÉGÉSZETI VÉDELEM
7. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK
8. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
9. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ÉS KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ELEMEI
10. melléklet a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE SORÁN BETARTANDÓ TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁGOK
1. függelék a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK
1. Rákóczi u. 14. hrsz.: 130 lakó- és gazdasági épületek, utcai kerítés
2. Rákóczi u. 16. hrsz.: 131 utcai kerítés
3. Rákóczi u. 22. hrsz.: 135 utcai kerítés
4. Rákóczi u. 26. hrsz.: 139/1, 139/2 lakóépület
5. Rákóczi u. 28. hrsz.: 140/1 utcai kerítés
6. Rákóczi u. 33. hrsz.: 65 lakóépület
7. Rákóczi u. 37. hrsz.: 57 lakóépület, utcai kerítés
8. Rákóczi u. 47. hrsz.: 50 lakó- és gazdasági épület
9. Rákóczi u. 52. hrsz.: 358/1 utcai kerítés kapu
10. Rákóczi u. 54. hrsz.: 347 uránbányász helytörténeti kiállítás, volt
iskolaépület, bányász emlékmű
11. Rákóczi u. 56. hrsz.: 345 gazdasági épület, utcai kerítés
12. Rákóczi u. 59. hrsz.: 37 lakóépület, utcai kerítés
13. Rákóczi u. 60. hrsz.: 342/1 lakóépület
14. Rákóczi u. 61. hrsz.: 36/1 utcai kerítés
15. Rákóczi u. 66. hrsz.: 337 lakóépület
16. Rákóczi u. 67. hrsz.: 28 gazdasági épület, utcai kerítés
17. Rákóczi u. 70. hrsz.: 335 lakóépület
18. Rákóczi u. 71. hrsz.: 10/1 utcai kerítés
19. Rákóczi u. hrsz.: 10/2 gazdasági épület, utcai kerítés
20. Rákóczi u. 36. hrsz.: 243 Helytörténeti Kiállítás épülete
21. Rákóczi u. hrsz.: 97/8 feszület, kereszt, szobor
22. Rákóczi u. 16. hrsz.: 97/3 feszület
23. Rákóczi u. hrsz.: 5/1 temető utcai kerítés
24. Rákóczi u. hrsz.: 97/1 híd (Póka-híd)
25. Hősök tere 1. hrsz.: 170 utcai kerítés
26. Hősök tere 4. hrsz.: 156/1 lakóépület (vendégház)
27. Hősök tere 8. hrsz.: 237 utcai kerítés
28. Hősök tere 10. hrsz.: 239 utcai kerítés
29. Hősök tere 11. hrsz.: 241 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
30. Hősök tere 12. hrsz.: 242 községháza, utcai kerítés
31. Hősök tere hrsz.: 174 millenniumi emlékmű, II. világháborús emlékmű,
32. Orgona u. 1. hrsz.: 175 lakóépület
33. Orgona u. 3. hrsz.: 176 lakóépület, utcai kerítés
34. Dózsa Gy. u. 5. hrsz.: 231 gazdasági épület, utcai kerítés
35. Dózsa Gy. u. 11. hrsz.: 226/1 lakóépület
36. Dózsa Gy. u. 16. hrsz.: 187 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
37. Dózsa Gy. u. 22. hrsz.: 200/1 utcai kerítés
38. Dózsa Gy. u. 24. hrsz.: 201/2 utcai kerítés kapu
39. Kossuth L. u. 3. hrsz.: 339 utcai kerítés
40. Kossuth L. u. 4. hrsz.: 350 utcai kerítés kapu
41. Kossuth L. u. 14. hrsz.: 287 utcai kerítés kapu
42. Hunyadi u. 3. hrsz.: 246 lakóépület, utcai kerítés
43. Ady E. u. 14. hrsz.: 220/1 gazdasági épület, utcai kerítés
44. Arany J. u. 4. hrsz.: 8 gazdasági épület, utcai kerítés kapu
45. Széchenyi u. 2. hrsz.: 334 lakóépület (vendégház), utcai kerítés
46. Sajgói út hrsz.: 318/2 présház, utcai kerítés
47. zártkert hrsz.: 1498 présház
48. Sajgói utca hrsz.: 651 feszület
49. Babás-szerkövek hrsz.: 072 Jubileumi kereszt
50. Jakab-hegy földsánc nyugati része István-kilátó
1. Petőfi S. u. 8a. hrsz.: 43/2 utcai kerítés részlet
2. Rákóczi u. 48. hrsz.: 360 kapu
3. Széchenyi u. 5. hrsz.: 327/2 pince ajtó kőkeret
2. függelék a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSSEL ÉRINTETT INGATLANOK
3. függelék a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
ÜLTETÉSI ÉS FAPÓTLÁSI SZABÁLYOK, ŐSHONOS ÉS HONOS FAFAJOK
4. függelék a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
5. függelék a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez a 4/2014. (VI. 17.) önkormányzati rendelethez
TERVEZETT JELLEMZŐ KERESZTSZELVÉNYEK