(1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

(1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.

(1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I., II., vagy III. rendűek lehetnek.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek kell tekinteni azokat a közlekedési elemeket, területfelhasználási módokat és területfelhasználási egység határokat, amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.

(3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a területfelhasználási egység határa egyteleksáv mértékéig.

(4) A II. rendű szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. II. rendűnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés tételesen nem sorol fel.

(5) A III. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a rendezési tervi célok megvalósítása érdekében.

(5a) ) Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek, telekalakítási terv alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet- építési övezet- és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a területfelhasználási egységen belüli területeket kiszolgáló út.

(5b) Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban, a sajátos jogintézmények közül az elővásárlási jog, a helyi közút céljára történő lejegyzés, az útépítési és közművesítési hozzájárulás és a településrendezési kötelezések.

(1) Az elvi, építési, építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az önkormányzati-- annak hiányában a területi főépítész szakvéleményét a helyi értékvédelem alatt lévő épületet érintő engedélyezési tervhez. (1a)

(2) Az építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes első fokú

a) természetvédelmi hatóságot:

- a szabályozási terven jelölt országos jelentőségű természetvédelmi területeken belüli építkezés esetén,

- védett természeti területen, illetve ökológiai hálózat, természeti Natura 2000 területeken területhasználat megváltoztatásához, közmű és közút építéséhez.

b) örökségvédelmi hatóságot:

- a jelen szabályzat mellékletében felsorolt nyilvántartott régészeti lelőhelyen belüli,

- és a kijelölt műemléki környezeten belüli építkezés esetén.

(3) Kétlépcsős építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni jelen bekezdés a)-c) pontjaiban leírt esetekben a d)-g) pontokban leírt feltételekkel.

(1a) A szabályozási tervben telekalakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt (TAKT) területegységben az engedélyezés első lépcsőjét a területegység egészére vonatkozó elvi- építési és telekalakítási engedély jelenti.

(1b) A szabályozási tervben nem szereplő köz-bahy magánutat létesítő telekalakítás esetén az engedélyezés első lépcsőjét a telekalakítással, illetve az új úttal érintett telkekre vonatkozó telekalakítési és elvi építési engedély jelenti.

(1c) A mezőgazdasági területen létesülő birtokközponton az engedélyezés első lépcsőjét az egész birtotest működtetéséhez szükséges teljes épületállományt és infrastruktúrát bemutató a beépítési követelményeket tisztázó elvi engedély jelenti.

(1d) Az a), b) és c) esetekben az elvi engedélyezési tervnek az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet 4.§(1) bekezdéséében megfogalmazottakon túl tartalamznia kell a közelekeédsi és közmű területen elhelyezendő közműveket, burkolatokat és növényzetet, valamint a teljes érintett terület felszíni vízelvezetéséhez szükséges durva tereprendezést.

(1e) A kétlépcsős engedélyezésre kötelezett területen építési engedély csak érvényes elvi engedély birtokában adható ki.

(1f) A kétlépcsős engedélyezési eljárásban meghatározott telekalakítési tervet, valamint az a), b) és c) esetekben szükséges elvi engedélyezési tervet TT-1, vagy TT-2 jogosultsággal rendelkező tervező készíthet.

g) A kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében kiadott telekalakítási és elvi építési engedély csak köz., vagy magánutak által határolt telekcsoportra kiterjedően módosítható.

(1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

(1) A helyi érdekvédelmi terület kivételével a területfelhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.

(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funciót nem zavaró közmű létesítmények -trafó, gáznyomás-szabályozó - számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek beépíthetőségét.

(3) A meglévő telek akkor építhető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek beépíthetőségét.

(4) Lakó területen Az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(5) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani.

(6) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – a részleges közművesítettség kiépítése szükséges.

(7) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

(1) A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Az Lf-1 jelű falusias lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó és termelési épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.

(3) Az Lf-2 építési övezetben a hátsókert mérete nulla méter. Az épület hátsókerti részét a telekhatárokon tűzfalként kell kialakítani.

(4) Lakóterületeken egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(5) A területen árutermelő állattartásra szolgáló épület nem létesíthető.

(6) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

(1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funciójú épületek helyezhetők el, de nem létesíthető, nem korszerűsíthető, nem bővíthető raktározási, nagykereskedelmi és termelési célú épület, valamint üzemanyagtöltő állomás és gépjárműtároló- a személygépjármű tároló kivételével.

(2) A Vt. jelű településközponti vegyes területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza:

(1) A terület építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

(1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

- országos mellékutak övezete KÖu-1

- országos utak övezete KÖu-2

- belterületi lakóutak KÖu-3

- önálló gyalogutak övezete KÖu-gy

- kerékpárút övezete KÖu-k

(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

10. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

(1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.

(1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők lehetnek

(2) Véderdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.

(3) Az Ev jelű véderdő övezetére beültetési kötelezettség vonatkozik.

(1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók

(1) A V jelű vízgazdálkodási övezet a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.

(2) A V jelű övezetben végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

(1) A táji és természeti értékek országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2) Az országos jelentőségű természetvédelmi területet érintő engedélyezési eljárási szabályokat a 4.§ tartalmazza.

(1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg: - védetté nyilvánított lelőhely területe - nyilvántartásba vett lelőhely területe - régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.

(2) Az illetékes elsőfokú Örökségvédelmi Hivatal az (1) bekezdésben felsorolt esetek közül az elsőben enedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő. A harmadik esetben - lelet spontán előkerülésekor - bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékes múzeum végzi.

(3) Az (1)n bekezdésben megnevezett területeket a 2. számú mellékelt tartalmazza.

(4) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít.

(5) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2),

(6) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújításkor, vagy átalakításkor végrehajtandó módosítást a 1. számú függelék 2. számú melléklet tartalmazza.

(1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2) Az országos jelentőséggel rendelkezőkkel - a műemlékekkel - kapcsolatos építési ügyekben az Örökségvédelmi Hivatal engedélyezőként, a műemléki környezetben szkhatósági közreműködőként jár el.

(3) A helyi védelem alatt álló épületek és azok telkei, valamint helyi védelmi területekkel kapcsolatos építési ügyekben meg kell kérni az önkormányzati, annak hiányában a megyei főépítész véleményét.

(4) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát atok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 2. számú melléklete, illetve az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprjazi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést - avédelemről szóló határozat meghozataláig.

(5) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére. (H2).

(6) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújításkor, vagy átalakításkor végrehajtandó módosítást a 2. számú mellékelt tartalmazza.

(7) A szabályozásin tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

(8) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(9) Az egyedi védelem alatt álló épület telkén és a helyi védelmi területen építési engedélyhez kötött az előtető, az épülethez rögzített napvédőtető, a 0,5 m2-t meghaladó területű reklám, a TV antenna, parabola antenna és a fényreklám létesítése.

(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek csak a környezuetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, szakhatóságok előírása szerint.

(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különösen a szennyvíz-csatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területen a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betzervezése és kivitelezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen csapadékvizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a "jó mezőgazdasági gyakorlat" szabályait.

(6) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(7) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat.ű

(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.

(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezetei besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(5) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt hatáértékeket.

(1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(2) A "környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek"-re környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) Ófalu a felszín alatti vizek minőségének védelmét szolgáló besorolás szerint "A" fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján- történhet.

(4) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(5) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(6) A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szkhatóságok előírásai szerint.

(7) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskofni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

(1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével kizárólag engedéllyel történhet.

(3) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglévő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.

(4) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egyidőben.

(5) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:

a) sövény, cserje esetén: 1,0 méter

b) fa esetén:

külterületen a fal teljes kifejletkor várható körátmérőjének 2/3 része

belterületen a fa teljes kifejletkor várható körátmérőjének 1/3 része

c) erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 méter

(6) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg 2-szer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.

(7) Fasoroknál a telepítési tőtávolság, és az épületek utcai homlokzatától való telepÍtési távolság a 20 éves korban várható lombkorona-átmérő méretének legalább 2/3-a.

(8) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

(1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégülésüket az építmény telkén kell biztosítani.

(2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivételével . az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos hozzájárulásával.

(1) A beépítésre szánt területen elégséges oltóvizet, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését követően a csatorna-hálózatra történő rákötést kell az építés feltételeként megkövetelni.

(2) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, kertes mezőgazdasági területen, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(3) Légvezeték és oszlopfő nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerúsíthető, múemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.

(4) Nagy- és középfeszülstségű elektromod vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerúsíthető.

(5) Gázvezeték, gázmérő, nyomásszabályozó, fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.

(1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

(1) Az Ma jelű mezőgazdasági területen kialakítható építési anyagerő hely, ha az nem esik védett területbe, és ha annak területe nem haldja meg a 10000 m2-t. Az ily módon kialakított telken csak ideiglenes felvonulási épület helyezhető el, 5%-ot meg nem haladó beépítéssel és 4,5 m.t me g nem haladó építménymagasággal. A létesítményeket a bányászat befejeztével el kell távolítani és a területet tájrendezési terv alapján rehabilitálni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat meghaladó bányászati tevékenységet kizárólag különleges bányászati használatra kijelölt területen lehet engedélyezni a településszerkezeti és szabályozási terv módosításaival.

(3) A bányászati tevékenységet úgy kell folytatni, hogy a bányázattal kapcsolatos közúti forgalom a település belterületén át ne menjen.

(1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.

(3) A településrendezési célok megvalósítása érdekében a következő sajátos jogintézmények rendelhetők el: elővásárlási jog, helyi közút céljára lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési kötelezések.

(1) A rendelet a kihirdetést követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.