1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ófalu Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7695 Ófalu, Kossuth L. u. 3.

2. § (1) A községi jelképek – a címer és a zászló – leírását, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület a községi díszpolgári cím alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendeletet alkot.

3. § A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. Az önkormányzat testvértelepülései:

4. § (1) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(2) Az önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

5. § A képviselő-testület átruházott hatásköreit a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatokat, melynek részletes szabályait, ha törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon kívül más szerv feladatkörébe nem tartozó egyéb közfeladatot is elláthat az önkormányzat, erről éves költségvetési rendeletében kell rendelkezni, illetve a feladatellátáshoz szükséges forrást biztosítani. Ezen feladatok ellátása csak az (1) bekezdésben meghatározott feladatok kockáztatása nélkül történhet.

7. § A megválasztott települési képviselők száma 5 fő.

8. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Részt vehet a képviselő-testületi döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselők névjegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A települési képviselők a képviselő-testületben végzett munkájukért tiszteletdíjra jogosultak, melynek mértékét a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

9. § (1) A települési képviselők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát a Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság végzi.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét és a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és őrzésének rendjét az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli testületi ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület az éves munkaterv szerint tartja üléseit. A munkatervtől eltérő ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját. A munkatervtől eltérő ülésre vonatkozó előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket – kivéve, ha sürgős pályázat vagy községi érdek szóbeli előterjesztést indokol – a képviselő-testületi tagok és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők részére elektronikus úton kell megküldeni.

(5) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.

(6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(7) A képviselő-testület rendes üléseinek időpontjáról a lakosságot a meghívónak a közös önkormányzati hivatal kirendeltségének hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell értesíteni.

(8) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente 6 ülést tart.

11. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit, az előterjesztések elkészítésének határidejét, az ülésre meghívandók körét.

(3) A képviselő-testület a következő évi munkatervét az év utolsó rendes ülésén fogadja el.

12. § (1) A képviselő-testületi ülések fő napirendi pontjai tárgyalásának alapját írásos előterjesztések képezik. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozattervezet.

(2) Az előterjesztések tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylő vagy tájékoztató jellegűek. Formai szempontból írásbeliek vagy szóbeliek.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

(4) A tájékoztató jellegű előterjesztések nem tartalmaznak határozati javaslatot.

13. § (1) Valamely ügy sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány) kezdeményezheti a képviselő-testület tagja és a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tárgyának rövid indoklásával – legkésőbb az ülés napját megelőző munkanap 12.00 óráig, írásban kell benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. Elfogadásához minősített többség szükséges.

(4) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy első napirendként tárgyalja.

14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, arról hang és képanyagot bárki készíthet. A képviselő-testület üléseinek közvetítéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv-ben meghatározott esetekben.

15. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján illetve a bejelentés nélkül távollevő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 15 napon belül ismételten össze kell hívni.

(3) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. E kérdésekről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, vezeti a vitát, melynek során:

(5) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A határozathozatal előtt a polgármester lezárja és összefoglalja a vitát.

16. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás, valamint választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, bármely képviselő javaslatára. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely települési képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4) Titkos szavazás a szavazócédula urnába való bedobásával történik, melynek technikai előkészítése és lebonyolítása a jegyző feladata.

(5) Név szerinti szavazást az Mötv-ben meghatározott esetekben kötelező elrendelni. Név szerinti szavazás a törvényben meghatározottakon túl bármely napirend tárgyalásakor – képviselői indítványra – elrendelhető, amelyről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(6) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom” szóval szavaznak.

(7) A név szerinti szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) A képviselő a döntéshozatalból történő – érintettség miatti – kizárásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(9) A képviselő a napirendek tárgyalásakor ügyrendi kérdésben bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

17. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített határozati javaslatról születik döntés.

(2) A határozathozatal során az a javaslat kerül elfogadásra, amely megkapja a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazatát.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, és ismerteti a döntést.

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet, az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti. Amennyiben a szóbeli felszólításnak az érintett nem tesz eleget, a polgármester a rendőrség közreműködését kérheti a rend helyreállítása érdekében.

19. § A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.

20. § (1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(2) Az interpellációt a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző hét utolsó munkanapján, 12.00 óráig. Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. A választ az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban kell megadni.

(3) Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület egyszerű többséggel határoz az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a bizottságra bízza.

21. § (1) Az önkormányzati határozatoknak három fajtája van:

(2) A normatív határozatokat az önkormányzati rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell közzétenni.

(3) Az önkormányzati hatósági határozat tartalmi és formai követelményeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület határozatait év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, a határozat elfogadásának évét, hónapját és napját.

(5) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti és határidős nyilvántartást vezet.

22. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendeletek alkotását, módosítását:

(3) Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell készíteni. A hatásvizsgálat elkészítése a rendelet előkészítőjének a feladata, és annak eredményéről - az előterjesztés részeként - tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

(4) A rendelettervezet megszövegezése a jegyző feladata.

23. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet kihirdetésének módja: önkormányzati hivatal ófalui kirendeltségén elhelyezett hirdetőtábláján.

(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy a választópolgárok az érintett gazdasági és társadalmi szervek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. Ennek módja a község honlapján, való ismertetés, valamint a rendelet egy példányának Községi Könyvtárban történő elhelyezése.

24. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése az alábbi elemeket tartalmazza egymást követően:

25. § Az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálatának lefolytatásáról a jegyző gondoskodik.

26. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bek. a)-n) pontjában foglaltakat.

(2) A Képviselő-testület a testület ülésén, a napirendek elfogadását követően tagjai közül, jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a jelenléti ívet, a meghívót, az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatot, rendelettervezetet, képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját, a jegyző törvényességi észrevételét, titkos szavazással készült jegyzőkönyvet, a névszerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvet és a csatolt dokumentumaikat – a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével – az érdeklődők az önkormányzati hivatalban megtekinthetik, és községi könyvtárban, helyben olvasásra vehetik igénybe.

(6) A zárt ülések jegyzőkönyveit az önkormányzati hivatalban a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni. A zárt ülésen hozott határozatok – amennyiben nem sértenek személyiségi jogokat – nyilvánosak.

27. § (1) A képviselő-testület részben jogszabályi kötelezés miatt, részben saját munkájának segítése és szakmai megalapozása érdekében állandó bizottságot hoz létre. Az állandó bizottság feladatai a döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint egyes átruházott hatáskörben történő döntések meghozatala.

(2) A képviselő-testület az alábbi, három képviselő tagból álló, állandó bizottságot hozza létre: Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság

(3) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. A bizottság tagjainak névjegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása, feladatainak elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(5) A bizottság elnökét és tagjait a képviselők közül kell választja a képviselő-testület.

(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(8) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(9) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(10) A bizottság ülése nyilvános.

(11) A zárt ülésre vonatkozóan az SZMSZ 15. §. (2) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az SZMSZ 27. § (1) bekezdésében felsoroltakat. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy bizottsági tag írja alá.

28. § (1) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

(2) A javaslat elfogadásához minősített többség szükséges.

(3) Bizottsági tag vagy bizottság elnöke lemondását a képviselő-testület tudomásul veszi és helyére a lehető legrövidebb időn belül új bizottsági tagot, vagy bizottsági elnököt, alelnököt választ.

29. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos rendelkezéseket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) határozza meg.

30. § (1) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével a két ülés közötti időszakban felmerül halaszthatatlan bármely ügyben dönthet. Halaszthatatlan ügynek minősül, ha a döntés elmaradása miatt az önkormányzatot gazdasági hátrány érné, vagy az önkormányzat érdekei sérülnének

(2) A munkaterv szerinti rendes testületi üléseken beszámol a két ülés között végzett munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint zárt ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

31. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester önálló hatáskörrel nem rendelkezik, feladatait a polgármester irányításával látja el.

(4) Az alpolgármester javadalmazását a Polgármester javaslata alapján a képviselő-testület határozza meg.

32. § (1) A jegyzői feladatokat a Mecseknádasdi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a kormányhivatal által megbízott helyettesítő jegyző látja el.

(3) A jegyző jogszabálysértő döntések meghozatala előtt, annak tényéről és következményeiről köteles a képviselő-testület, a bizottsági tagok, illetve a polgármester felé jelzéssel élni. A polgármester, illetve a bizottsági elnök a jegyzőnek – az általa észlelt jogszabálysértés esetén - soron kívül köteles szót adni.

33. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal elnevezése: Mecseknádasdi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 7695 Mecseknádasd, Patak u. 2/1., Ófalui Kirendeltsége: 7695 Ófalu, Kossuth L. u. 3.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a jegyző normatív utasításban adja ki

34. § (1) A Mecseknádasdi Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja a Német Önkormányzat Ófalu működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti adminisztrációs feladatok, valamint az általa fenntartott Ófalui Német Nemzetiségi Kétnyelvű Óvoda és Mini Bölcsőde gazdálkodási és személyügyi feladatainak ellátását.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben említett nemzetiségi önkormányzat részére a Közös Önkormányzati Hivatal Ófalui Kirendeltsége épületében iroda használatát, valamint a tárgyaló szükség szerinti használatát térítésmentesen biztosítja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás részletesen tartalmazza. A megállapodást az SZMSZ 5. melléklete tartalmazza.

35. § Ófalu Község Önkormányzata tagként, a következő társulások munkájában vesz részt:

36. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – az éves munkatervben meghatározott időpontban – közmeghallgatást tart, amelyben az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást a Polgármester hívja össze.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell a Közös Önkormányzati Hivatal Ófalui Kirendeltsége hirdetőtábláján, a község honlapján, a közmeghallgatás előtt legalább 7 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyv-vezetésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

38. § Az önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza. E rendelet meghatározza:

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben különösen:

(3) Az önkormányzat alaptevékenységének a kormányzati funkciói szerinti felsorolását az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.

40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a belső ellenőrzés útján látja el. A belső ellenőr tevékenységét közvetlenül a jegyző irányítása alatt végzi.

41. § Hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Ófalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019 (XII.2..) önkormányzati rendelete.

42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.