Szajk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990 évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település közigazgatási területének felhasználásával, az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Szajk teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozás elemei

2.§

(1) Fogalom meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) Épületszélesség:

aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

ba) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

bb) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

bc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

bd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

c) Kialakult állapot az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályozásoknak, építési a hagyományoknak megfelelően kialakult beépítés

d) Meglévő épület jogerős építési engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett épület

e) Szolgálati lakás gazdasági területen a tulajdonos, használó és a személyzet számára épített lakás, amelyhez nem tartozik önálló telek.

(2) Értelmező rendelkezések

a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba) irányadó telekhatár

bb) helyi művi értékek

bc) megszüntető jel

c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon.

e) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet. A szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz.

(3)

(4)

c)

(5)

(6)

I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

(1)

(2)

(3) A település területén távközlési, illetve hírközlési magas-építmény (adótorony) helyének kijelölése csak a külterületen, természeti értéket (gyepek, rétek, legelők) nem képviselő földrészleten, a magasabb szintű jogszabályok előírásainak betartásával történhet.

(4)

4.§

(1) Geotechnikai követelmények

a) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső)  10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

b) A rendelet hatálya alá tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású területek, a Szajki-vízfolyás medertengelyétől számított 20-20 m-es területsáv, valamint az Lf-SZ-2 jelű építési övezet területe jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.

(2) Tűz elleni védelem

a) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

b) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

c)

d)

(3) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

(3a) Gazdasági területen és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

5.§

(1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a község igazgatási területét beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel:

a) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe

b) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

c) az építési övezeteket és az övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a) lakóterület

aa) falusias lakóterület (Lf),

b) vegyes terület

ba) településközpont vegyes terület (Vt),

c) gazdasági terület

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gk),

cb) ipari terület (Gi),

d) különleges terület

da) pincefalu (PI),

db) sportolási célra (SP).

(3) Szajk Község igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési és közműterület   (K)

b) zöldterület                               (Z)

c) erdőterület                               (E)

d) mezőgazdasági terület             (M)

e) vízgazdálkodási terület           (VT)

(4) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsaikat a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

6.§

(1) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c) szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.

(2) Terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a telken belül bárhol építhető, ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket, illetve ahol az esetlegesen fellépő építéshidrológiai, mérnökgeológiai problémák műszaki megoldásokkal kiküszöbölhetők

b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(3)

a)

b)

(4)

Környezetvédelmi előírások

7.§

(1) Általános követelmények

a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

g) Zajvédelmi szempontból

ga) Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.

gb) A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és magvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

gc) Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

 (2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

(4)

(5)

(6)

Lakóterületek, falusias lakóterület

8.§

(1)

(2) A területen az OTÉK 14.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3) A település lakóterületeire vonatkozó általános előírások:

a)

b)

c) az utcafronti, főhelyiségeket magába foglaló épületek csak magastetősek lehetnek,

d) tetőhéjazatként elsősorban égetett agyagcserép, vagy felületében és színárnyalatban ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag alkalmazható.

(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

b) Szabadonálló beépítésnél a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

c) Zártsorú beépítésnél a környező épületekkel azonos oldalon megépített keresztszárnyként, vagy különálló épületként is megépíthető.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi védettségű épületek összes homlokzatán tilos.

(6) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Az  „Lf-O-1” jelű építési övezet

aa) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

ab) legkisebb telekterület a 194 hrsz.-ú építési telek kivételével 840 m2. A 194 hrsz-ú építési telek a tényleges használat szerint a déli (12. sz.) lakóépület északi határoló falával egy vonalban megosztható, de az így kialakítható legkisebb telek is legalább 170 m2 területű legyen.

ac) legkisebb utcai telekszélesség 14 m

ad) beépítési mód oldalhatáron álló

ae) legnagyobb beépítettség 30%

af) legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon

ag) legkisebb zöldfelület 40%

ah) legkisebb előkert a kialakult állapothoz igazodjon

ai) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

aj) legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 60 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen  

ak) a tetőidom és a tető hajlásszöge a kialakult utcaképhez illeszkedjen, a tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ehhez hasonló tetőfedő anyag legyen

al) A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas tömör téglakerítés, vagy legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő.

b) Az  „Lf-O-2” jelű építési övezet

ba) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

bb) legkisebb telekterület 800 m2

bc) legkisebb utcai telekszélesség 18 m

bd) beépítési mód oldalhatáron álló

be) legnagyobb beépítettség 30%

bf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon

bg) legkisebb zöldfelület 40%

bh) legkisebb előkert 3 m

bi) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

bj) legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 50 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen  

bk) az utcával párhuzamos tetőgerincű, 40-45 fok tetőhajlásszögű nyeregtető építendő

bl) A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő.

c) Az  „Lf-O-3” jelű építési övezet

ca) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

cb) legkisebb telekterület 1200 m2

cc) legkisebb utcai telekszélesség 20 m

cd) beépítési mód oldalhatáron álló

ce) legnagyobb beépítettség 30%

cf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m

cg) legkisebb zöldfelület 40%

ch) legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m-re lehet. Szomszédos telkek esetében az előkert nagysága 5 m-nél nagyobb mértékben nem különbözhet.

ci) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

cj) legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 50 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen  

ck) szabadonálló épületre utcával párhuzamos gerincű, vagy az utca felé kontyolt, 40-45 fok hajlásszögű magastető, oldalhatáron álló épületre az utcára merőleges, vagy az utca felé kontyolt, 40-45 fok hajlásszögű magastető építendő

cl) A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,50 m magasságú élősövény telepítendő.

d) Az  „Lf-O-4” jelű építési övezet

da) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

db) legkisebb telekterület 720 m2

dc) legkisebb utcai telekszélesség 16 m

dd) beépítési mód oldalhatáron álló

de) legnagyobb beépítettség 30%

df) legnagyobb építménymagasság 4,50 m

dg) legkisebb zöldfelület 40%

dh) legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m-re lehet. Szomszédos telkek esetében az előkert nagysága 5 m-nél nagyobb mértékben nem különbözhet.

di) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

dj) legkisebb hátsókert: az utcafronttól számított 40 m-es teleksáv építhető be, de a hátsókert legalább 6 m legyen  

dk) szabadonálló épületre utcával párhuzamos gerincű, vagy az utca felé kontyolt, az Ady utcában 30-45 fok, a többi utcában 40-45 fok hajlásszögű magastető, oldalhatáron álló épületre az utcára merőleges, vagy az utca felé kontyolt, az Ady utcában 30-45 fok, a többi utcában 40-45 fok hajlásszögű magastető építendő

dl) A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,50 m magasságú élősövény telepítendő.

e) Az  „Lf-O-5” jelű építési övezet

ea) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

eb) legkisebb telekterület 720 m2

ec) legkisebb utcai telekszélesség 20 m

ed) beépítési mód oldalhatáron álló

ee) legnagyobb beépítettség 30%

ef) legnagyobb építménymagasság azon 25 m telekszélességet elérő építési telkek esetében, amelyekre szabadon álló épület kerül,  5,50 m, a többi építési telek esetében 4,50 m

eg) legkisebb zöldfelület 40%

eh) legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m-re lehet. Szomszédos telkek esetében az előkert nagysága 5 m-nél nagyobb mértékben nem különbözhet.

ei) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ej) legkisebb hátsókert: a szabályozási terven jelölt esetekben az ott megadott szélességű teleksáv építhető be, a szabályozási terven nem jelölt esetekben 6 m. 

ek) A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,50 m magasságú élősövény telepítendő.

f) Az  „Lf-SZ-1” jelű építési övezet

fa) építési telkenként legfeljebb 8 lakás építhető

fb) legkisebb telekterület 2800 m2

fc) legkisebb utcai telekszélesség 40 m

fd) beépítési mód szabadon álló

fe) legnagyobb beépítettség 30%

ff) legnagyobb építménymagasság 7,0 m, a csoportházak családi házak felőli homlokzatmagassága igazodjon a szomszédos építési övezet előírásaihoz

fg) legkisebb zöldfelület 40%

fh) legkisebb előkert 5 m, de az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m-re lehet.

fi) legkisebb oldalkert 4 m

fj) legkisebb hátsókert 7 m  

fk) A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,50 m magasságú élősövény telepítendő.

g) Az  „Lf-SZ-2” jelű építési övezet

ga) legkisebb telekterület 2000 m2

gb) legkisebb utcai telekszélesség 25 m

gc) beépítési mód szabadon álló

gd) legnagyobb beépítettség 15%

ge) legnagyobb építménymagasság 4,50 m

gf) legkisebb zöldfelület 50%, a 114 és a 116/1 hrsz-ú ingatlanokkal határos telekhatárok mentén legalább 1 sor, őshonos, vagy honos fajokból álló fasor telepítendő

gg) legkisebb előkert a Petőfi Sándor u. felől 3 m, a 177 hrsz.-ú út felől 5 m

gh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

gi) legkisebb hátsókert 6 m

gj) az épületek magastetősek legyenek 30-42 fok hajlásszöggel, a tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ehhez hasonló tetőfedő anyag legyen

gk) A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,80 m magasságú élősövény telepítendő.

h) Az  „Lf-P” jelű építési övezet

ha) építési telkenként legfeljebb 1 lakás építhető

hb) legkisebb telekterület kialakult, új telek csak telekegyesítéssel alakítható ki

hd) beépítési mód oldalhatáron álló

he) legnagyobb beépítettség 50%

hf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon.

hg) legkisebb zöldfelület 30%

hh) legkisebb előkert 0 m, ez egyben az utcai építési vonal helye is

hi) legkisebb oldalkert 4,5 m

hj) legkisebb hátsókert 0 m  

hk) az utcára merőleges tetőgerincű, 40-45 fok tetőhajlásszögű nyeregtető építendő

hl) A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm-es tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,50 m magas áttört kerítés építendő.

Településközponti vegyes terület

9.§

(1)

(2) A területen az OTÉK 16.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(3)

(4) Intézmény elhelyezés céljára történő telekalakítás során az új építési telkek méretét úgy kell megállapítani, hogy az országos érvényű szabályokba foglalt, az oldal- és hátsókertre, az épületek közötti távolságra, a benapozásra, továbbá a gépjármű várakozóhely szükségletre és a férőhelyenként előírt kertméretekre vonatkozó előírásai teljesüljenek.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi védettségű épületek védett homlokzatain tilos.

(6) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) A  „Vt-1” jelű építési övezet

aa) legkisebb telekterület 900 m2

ab) legkisebb utcai telekszélesség 20 m

ac) beépítési mód oldalhatáron álló

ad) legnagyobb beépítettség 60%

ae) legnagyobb építménymagasság 7,50 m, ezt az értéket az utcai homlokzat magassága külön számítva sem haladhatja meg

af) legkisebb zöldfelület 20%

ag) legkisebb előkert 0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is

ah) legkisebb oldalkert 6 m

ai) legkisebb hátsókert 8 m  

aj) utcával párhuzamos nyeregtető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel

ak) a tetőhéjazat elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

Gazdasági területek

Kereskedelmi, szolgáltató terület

10.§

(1)

(2) A területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,

b) irodaépület,

c) üzemanyagtöltő,

d) sportépítmény,

e) az OTÉK 1. melléklet 86. a)-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.

(3)

(4) A terület a V-2 tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekre vonatkozó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Gk-1 jelű építési övezet - a település tervezett és meglévő szolgáltató iparterülete.

aa) legkisebb telekterület 300 m2

ab) legkisebb utcai telekszélesség 20 m

ac) beépítési mód szabadonálló

ad) legnagyobb beépítettség 30%

ae) legnagyobb építménymagasság 6,00 m

af) legkisebb előkert 5 m

ag) legkisebb oldalkert 5 m

ah) legkisebb hátsókert 6 m

ai) zöldfelületi mutató min. 20%

aj) az építési övezet telkein a telekhatár mellett 3 m-es zöldsáv kialakítása szükséges

ak) a főút melletti gazdasági területek hátsó (lakóterület felé eső) telekhatáránál legalább 12 m széles védőfásítás telepítendő

b) Gksz-2 jelű építési övezet – lovarda és kiszolgáló épületei (sportépítmény) elhelyezésére. Az építési övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 19.§ (2) bekezdés szerinti építmények, valamint az OTÉK 1. melléklet 67. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

ba) legkisebb telekterület 1500 m2

bb) legkisebb utcai telekszélesség 30 m

bc) beépítési mód szabadonálló

bd) legnagyobb beépítettség 40%

be) legnagyobb építménymagasság 6,00 m

bf) legkisebb előkert 5 m

bg) legkisebb oldalkert 8 m

bh) legkisebb hátsókert 8 m

bi)zöldfelületi mutató min. 20%, az oldalsó és a hátsó telekhatárok mellett legalább 8 m széles, őshonos, vagy honos fajokból álló háromszintes növényállomány, az előkertben szintén őshonos, vagy honos, nagy lombkoronájú fajokból álló fasor telepítendő és tartandó fenn.

bj)Az építési övezetben magastetős épületek építendők, a tetőhéjalás hagyományos vörösbarna színezésű legyen.

bk)A közterületi telekhatárra legfeljebb 50 cm magas tömör lábazaton álló, a lábazattal együtt legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendő, vagy legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő.

Ipari gazdasági terület

11.§

(1) A területen az OTÉK 20.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) A „Gi-1” jelű építési övezet

aa) legkisebb telekterület 1000 m2

ab) legkisebb utcai telekszélesség 30 m

ac) beépítési mód szabadon álló

ad) legnagyobb beépítettség 40%

ae) legnagyobb építménymagasság 12,0 m, ezt az értéket az egyes homlokzatok magassága külön számítva sem haladhatja meg

af) legkisebb zöldfelület 25%, az építési telkek telekhatárai mentén 3 m szélességű védőfásítás telepítendő

ag) legkisebb előkert 5 m

ah) legkisebb oldalkert 6 m

ai) legkisebb hátsókert 12 m

b) A „Gi-2” jelű építési övezet

ba) legkisebb telekterület 1000 m2

bb) legkisebb utcai telekszélesség 40 m

bc) beépítési mód szabadon álló

bd) legnagyobb beépítettség 30%

be) legnagyobb építménymagasság 12,0 m, ezt az értéket az egyes homlokzatok magassága külön számítva sem haladhatja meg

bf) legkisebb zöldfelület 25%

bg) legkisebb előkert 5 m

bh) legkisebb oldalkert 6 m

bi) legkisebb hátsókert 6 m

c) A „Gi-3” jelű építési övezet

ca) legkisebb telekterület 1000 m2

cb) legkisebb utcai telekszélesség 30 m

cc) beépítési mód szabadon álló

cd) legnagyobb beépítettség 30%

ce) legnagyobb építménymagasság 12,0 m, ezt az értéket az egyes homlokzatok magassága külön számítva sem haladhatja meg

cf) legkisebb zöldfelület 25%, az építési telkek telekhatárai mentén 3 m szélességű védőfásítás telepítendő

cg) legkisebb előkert 5 m

ch) legkisebb oldalkert 5 m

ci) legkisebb hátsókert 6 m

Különleges területek

12.§

(1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel

(2) Az „SP” jelű különleges terült a település sportolási célú területe, ahol sport- és szabadidős tevékenység céljára szolgáló épületek helyezhetők el. A területre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

a) legkisebb telekterület 2000 m2

b) beépítési mód szabadon álló

c) legnagyobb beépítettség 10%

d) legnagyobb építménymagasság 5,50 m

e) legkisebb zöldfelület 70%

f) legkisebb előkert 5 m

g) legkisebb oldalkert 5 m

h) legkisebb hátsókert 6 m

(3) A „PI” jelű különleges terület a település északi részén található pincefalu területe, ahol a hagyományos szőlőműveléssel és borfeldolgozással kapcsolatos tevékenységek céljára szolgáló építmények helyezhetők el. A területre vonatkozó telekalakítási és beépítési előírások a következők:

a) legkisebb telekterület kialakult, úszótelkes pincék telkesítése esetén beépített területen legalább 100 m2, beépítetlen területen legalább 150 m2

b) beépítési mód zártsorú

c) legnagyobb beépítettség 40%, de legfeljebb 85 m2

d) legnagyobb építménymagasság 4,0 m, ezt az értéket az utcai homlokzat magassága külön számítva sem haladhatja meg

e) legkisebb zöldfelület 70%

f) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

g) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h) legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon

i) meglévő épülettel beépített építési telkek telekegyesítése kivételével az építési telken legfeljebb 1 db épület építhető

j) a területen egyszerű, téglalap alaprajzú, keresztszárny nélküli, legfeljebb 8,5 m épületszélességű épületek építhetők, az utcával párhuzamos gerincű, 35-45 fok hajlásszögű magastetővel

k) a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy hódfarkú betoncserép legyen, vörös-barna színárnyalatban

l) homlokzatképzés meszelt, vagy festett sima vakolat legyen, előtető nem építhető

m) nyílászárók: tömör, mázolt faajtó, felül bevilágító sávval, zsalugáteres ablak, a tetőtér beépítése esetén az utca felé csak tetősík ablak építhető be

n) a területen kerítés nem építhető.

(4) A „TE” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:

a) legkisebb telekterület kialakult

b) beépítési mód szabadon álló

c) legnagyobb beépítettség 10%

d) legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

e) legkisebb előkert 5 m

f) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

g) legkisebb hátsókert 10 m

h) zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

13.§

(1) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(4) Az újonnan kialakítandó utcákat kertész szaktervező bevonásával fásítani kell.

(5) A település területén a járművek elhelyezése az OTÉK 42.§ előírásai szerint történhet.

Zöldterület

14.§

(1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

a) A Z-1 jelű övezet a településen található, illetve tervezett közparkok és játszóterek területe. Az övezetben az OTÉK 27.§ előírásait kell megtartani. Az ebben foglaltakon túlmenően az övezetben a köztárgyak is elhelyezhetők

b) A Z-2 jelű övezetbe a pincefalu összefüggő zöldterületei tartoznak. Az övezetben épület nem, a melléképítmények közül csak kerti építmény, épített tűzrakóhely, kerti szabadlépcső valamint a köztárgyak helyezhetők el.

(2)

Erdőterület

15.§

(1) A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg” és védelmi - „Ev” jelű  erdők találhatók.

(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca) az épület földszintes legyen

cb) legnagyobb épületmagasság 5,0 m

d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da) legnagyobb épületmagasság 5,0 m

db) épületszélesség legfeljebb 9,0 m

e) Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4) Építési lehetőségek védelmi erdőben

Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.

(5)

Mezőgazdasági terület

16.§

(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében az ide vonatkozó, magasabb szintű, hatályos jogszabályok előírásait kell megtartani.

(3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza

(4) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv ábrázolja.

(5) Az Má-1 jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a) Az övezeten csak a művelési ághoz kötődő funkciójú gazdasági épület helyezhető el, 3000 m²-t meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető telken.

b) Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.

c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

ca) Az épületet szabadonállóan, legalább 15-15 méteres elő-, oldal-, és hátsókert biztosításával kell elhelyezni.

cb) A telek legnagyobb beépítettsége 3%, de a beépített terület 1500 m2-nél nagyobb nem lehet.

cc) Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

cd) Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg, az épületet 35-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni.

ce) A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni, és onnan az arra kijelölt ürítőhelyre szállítani.

(6)

(7) Az Má-3 jelű övezet a mocsár művelési ágú területek övezete

a) az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos. Kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.

b) az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el

(8) Az Mk-SZ jelű övezetbe a szőlő-gyümölcsös művelési ágú területek tartoznak.

a) az övezetben az 1500 m2-t meghaladó területű telken –ha a közútról, vagy magánútról megközelíthető- a telek legfeljebb 3%-os beépítésével egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el.

b) Lakóépület az övezetben nem helyezhető el.

c) Az épületet a területépítési hagyományainak megfelelően kell kialakítani:

ca) Az épületet szabadonállóan, legalább 5 méteres elő-, 3 méteres oldal-, és 6 méteres hátsókert biztosításával kell elhelyezni.

cb) A beépített terület 80 m2-nél nagyobb nem lehet.

cc) Az épület földszintes, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú lehet.

cd) Az épület 35-45 fokos, az úttal párhuzamos szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni.

ce) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, fa, vályog, cserép, nád) kell alkalmazni.

Vízgazdálkodási terület

17.§

(1) A területbe a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek tartoznak.

(2) A terület lehatárolását, övezeti tagozódását a szabályozási terv tartalmazza

(3) A VT-1 jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a magasabb szintű, vonatkozó, hatályos jogszabályok előírásait kell betartani.

Közterületek kialakítása és használata

18.§

Közterületen elhelyezhető építmények

(1) Árusítópavilon legfeljebb 6 m² alapterületű lehet, 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással.

(2) A közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek legfeljebb 15 m² alapterülettel és 3,0 m-es építménymagassággal építhetők.

(3)

(4)

(5)

III. Fejezet

Művi értékvédelem

19.§

(1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékei és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

b) A 4. melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját az 5. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját a 3. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb) H1 kategóriájú épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. H2 kategóriájú épület a védett részérték megtartásával, felújításával bővíthető, vagy alakítható át.

cc) Helyi védettségű épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cd) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

ce) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

cf) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

(4)

(5)

(6)

(7)

20.§

Az élővilág, a táj és a természet védelme

(1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében az ide vonatkozó, magasabb szintű, hatályos jogszabályok előírásait kell megtartani.

(2) A település területén található védett természeti értékeket a V-1 szabályozási terv tünteti fel.

a)  Az ökológiai hálózat határa a terven lehatárolt terület. A terület egyben kilátás és rálátás szempontjából értékes tájképvédelmi terület övezete is.

b)  A természeti területek részét képezik a terven lehatárolt rét, legelő és mocsár területek. A területen az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, előírásait is be kell tartani.

IV. Fejezet

Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

21.§

(1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a) Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 4. sz. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

b) Településrendezési kötelezések

bb) Beültetési kötelezettség

A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a közérdekű környezetalakítás céljából az 1. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

(3)

V. Fejezet

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek a kihirdetés napján lépnek hatályba. Rendelkezéseiket a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A jelen rendelet hatálybalépését követően az ugyanilyen tárgyú 1/2005. /I.20./ sz. rendeletet és a 4/2007./III.14./sz. rendeletet a képviselő-testület hatályon kívüli helyezi.