1. § Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata (a továbbiakban: vármegyei önkormányzat) jelképei Bács-Kiskun vármegye címere (a továbbiakban: címer), Bács-Kiskun vármegye zászlója (a továbbiakban: zászló) valamint Bács-Kiskun Vármegye pecsétje (a továbbiakban pecsét).

2. § (1) Álló, hasított tárcsapajzs jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg. Bal oldali ezüstmezejében aranyöves, kék mundért viselő, vörös csizmás és kacagányos vitéz lebeg, vörös kesztyűs jobbjában ezüstszablyát tart, balját a csípején nyugtatja; vörös süvegén ezüst a forgó. A pajzstalpban ezüsttel és kékkel eltolt habos pólya található. A pajzs ívelt felső élén hárombástyás, ostrompárkányzatú, zárt kapujú, arany falkorona van. A címer alatt díszesen redőzött arany szalagon az igazgatásiterület-név szerepeltethető.

(2) A címer képét az 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

3. § (1) A vármegyei címert külön engedély nélkül nyilvánosan

(2) A címer használatára és kihelyezésére - külön engedély nélkül - Bács-Kiskun vármegye közigazgatási területén működő települési, és területi nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak.

(3) A címert alkalmazni kell a

(4) A címer használata díjmentes.

(5) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetben a vármegye címerének a 1. melléklet 2. pontja szerinti egyszerűsített, stilizált változatát is lehet használni.

4. § (1) A címert kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, méretarányának, színeinek megtartása mellett szabad előállítani.

(2) A címer kivételesen előállítható valamely tárgy anyagának – például fém, fa, bőr – természetes színében is.

(3) Nyomdai úton a címer fekete-fehér színben is előállítható.

(4) A címer kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(5) A címer elkészíthető jelvény, vagy díszplakett formájában is.

(6) A címer szerepelhet tűzzománc vagy kerámia formában előállított, a 2. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti arculati elemen.

5. § (1) A pecséten Bács-Kiskun vármegye címere körül körfelirat van. A körfelirat szövege: „Bács-Kiskun vármegye”.

(2) A pecsétet a közgyűlés elnöke használhatja protokolláris célból, nemzetközi szerződések aláírásakor, meghívók, vagy a közgyűlés által adományozott kitüntetések, díszoklevelek lepecsételése során.

6. § (1) A vármegyei zászló két színű: kék és fehér, benne Bács-Kiskun vármegye címere a heraldika szabályai szerint elhelyezve.

(2) A zászló képét a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A zászlót külön engedély nélkül nyilvánosan

(2) A zászlót a közgyűlés ülésein, az ülés színhelyén ki kell állítani, két ülés között a közgyűlés elnökének hivatali helyiségében kell látható módon elhelyezni.

8. § (1) Bács-Kiskun vármegye címerét, valamint zászlaját gazdálkodó szervezet és természetes személy tevékenysége során vagy működésével összefüggésben – a 3. és 7. §-ban írt kivétellel - kizárólag engedéllyel használhatják.

(2) Az engedélyezés iránti kérelemre induló eljárás tárgyi költségmentes. A kérelemben meg kell jelölni a használat célját, időpontját, avagy időtartamát, a tervezett megjelenítési módot, továbbá kereskedelmi célú használat esetén a várható bevétel nagyságát.

(3) A jelkép használata, előállítása, forgalomba hozatala nem engedélyezhető, ha a használat, a forgalomba hozatal módja vagy körülményei jogszabályba ütköznek, a vármegyei önkormányzat avagy szerve érdekeit, a vármegye lakossága identitását, lokálpatriotizmusát, vagy a közízlést sérti.

(4) A jelképek használatáról szóló engedély csak határozott időre adható. Az engedélynek tartalmaznia kell

(5) A címerhasználati engedélyhez mellékelni kell a hiteles címerdokumentációt.

(6) A jelkép használatára irányuló kérelem elbírálásakor vizsgálni kell, hogy a használat célja, a címerrel díszítendő termék, az előállítandó zászló minősége, jellege, megjelenési formája indokolja a jelkép használatának engedélyezését.

(7) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyezés feltételei nem állnak már fenn.

(8) A jelképek használatának engedélyezéséről, az engedélyek visszavonásáról, továbbá a használatért fizetendő díj összegéről a megyei közgyűlés elnöke dönt.

(9) A kiadott engedélyekről a vármegyei önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

9. § (1) Az engedélyhez kötött jelkép használatáért fizetendő díj összege

(2) A használati díj összegét az (1) bekezdésben írt összeghatárokon belül az összes körülmény – így különösen a konkrét felhasználási cél, előállítandó mennyiség, megjelenési forma – figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A megyei közgyűlés elnöke díjmentességet állapíthat meg az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben.

10. § (1) A „Bács-Kiskun vármegye” név engedély nélkül használható

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a „Bács-Kiskun vármegye” nevet, valamint azt ragozott, toldalékos formában vagy szóösszetételben szerepelve gazdálkodó szervezetek és természetes személyek tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben – így különösen elnevezésükben, termék megjelölése, kiadvány kiadása, rendezvény tartása során - kizárólag engedéllyel használhatják.

11. § (1) A 10. §-ban írtakon kívül a névhasználat kérelemre engedélyezhető, amennyiben a használat célja a közfigyelem felkeltésére és a vármegye iránti megbecsülés fokozására alkalmas, nem sérti az önkormányzat és a vármegye lakosságának érdekét, jó hírét, a közízlést, figyelemmel arra is, hogy a kérelmező tevékenysége, működése miként kötődik Bács-Kiskun vármegyéhez.

(2) A névhasználat engedélyezése iránti kérelemre induló eljárás tárgyi költségmentes.

(3) A vármegyei név használati engedély legfeljebb 5 éves határozott vagy, amennyiben a névhasználata gazdálkodó szervezet nevében, létesítmény elnevezésében szerepel, határozatlan időre adható.

(4) Az engedélynek tartalmaznia kell:

(5) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek már nem felel meg.

(6) A névhasználat engedélyezéséről, valamint visszavonásáról, és a fizetendő díjról a vármegyei közgyűlés elnöke dönt.

(7) A nem kereskedelmi célú névhasználat díjmentes, a kereskedelmi célú használat esetén díjfizetéshez köthető, mely díj az összes körülmény figyelembevételével 100.000 Ft-ig terjedhet.

(8) A kiadott engedélyekről a vármegyei önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

12. § (1) Aki Bács-Kiskun vármegye nevét, jelképét engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, a címert, zászlót engedély nélkül előállítja, forgalomba hozza, (a továbbiakban együtt: sértő cselekmény) közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartást követ el.

(2) A sértő cselekmény miatti eljárás megindítására irányuló bejelentést bárki tehet. Az eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a magatartást természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes sértő cselekménnyel összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a vármegyei jegyző jogosult.

(4) A kiszabható közigazgatási bírság felső határa természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint.

(5) A kiszabott közigazgatási bírságot az elsőfokú határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül készpénzátutalási megbízáson vagy banki utalással Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata részére kell megfizetni.

13. § (1) Ez a rendelet 2023. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

14. § Hatályát veszti