Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 2/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete
Bács-Kiskun Vármegye Területrendezési Tervéről
Hatályos: 2024. 02. 27Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 2/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete
Bács-Kiskun Vármegye Területrendezési Tervéről
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (5) bekezdésében, valamint a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Energiaügyi Minisztérium, Építési és Közlekedési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; országos tisztifőorvos; Országos Környezetvédelmi Tanács; Magyar Tudományos Akadémia; Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, Magyar Faluszövetség, Magyar Önkormányzatok Szövetsége, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; Magyar Mérnöki Kamara és Magyar Építész Kamara; Duna-Tisza-közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács; állami főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, erdészeti hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, örökségvédelmi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, közlekedési hatósági hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, egészségügyi államigazgatási hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, területi hulladékgazdálkodási hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság; Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság; Baranya Vármegyei Önkormányzat, Csongrád-Csanád Vármegye Önkormányzata, Fejér Vármegyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat, Pest Vármegye Önkormányzata, Tolna Vármegye Önkormányzata; Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata, Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata; Ágasegyháza Község Önkormányzata, Akasztó Község Önkormányzata, Apostag Község Önkormányzata, Bácsalmás Város Önkormányzata, Bácsbokod Nagyközség Önkormányzata, Bácsborsód Község Önkormányzata, Bácsszentgyörgy Község Önkormányzata, Bácsszőlős Község Önkormányzata, Ballószög Község Önkormányzata, Balotaszállás Község Önkormányzata, Bátmonostor Község Önkormányzata, Bátya Község Önkormányzata, Bócsa Község Ön-kormányzata, Borota Község Önkormányzata, Bugac Nagyközség Önkormányzata, Bugacpusztaháza Község Önkormányzata, Császártöltés Község Önkormányzata, Csátalja Község Önkormányzata, Csávoly Község Önkormányzata, Csengőd Község Önkormányzata, Csikéria Község Önkormányzata, Csólyospálos Község Önkormányzata, Dávod Község Önkormányzata, Drágszél Község Önkormányzata, Dunaegyháza Község Önkormányzata, Dunafalva Község Önkormányzata, Dunapataj Nagyközség Önkormányzata, Dunaszentbenedek Község Önkormányzata, Dunatetétlen Község Önkormányzata, Dunavecse Város Önkormányzata, Dusnok Község Önkormányzata, Érsekcsanád Község Önkormányzata, Érsekhalma Község Önkormányzata, Fajsz Község Önkormányzata, Felsőlajos Község Önkormányzata, Felsőszentiván Község Ön-kormányzata, Foktő Község Önkormányzata, Fülöpháza Község Önkormányzata, Fülöpjakab Község Önkormányzata, Fülöpszállás Község Önkormányzata, Gara Község Önkormányzata, Gátér Község Önkormányzata, Géderlak Község Önkormányzata, Hajós Város Önkormányzata, Harkakötöny Község Önkormányzata, Harta Nagyközség Önkormányzata, Helvécia Nagyközség Önkormányzata, Hercegszántó Község Önkormányzata, Homokmégy Község Önkormányzata, Imrehegy Község Önkormányzata, Izsák Város Önkormányzata, Jakabszállás Község Önkormányzata, Jánoshalma Város Önkormányzata, Jászszentlászló Község Önkormányzata, Kalocsa Város Önkormányzata, Kaskantyú Község Önkormányzata, Katymár Község Önkormányzata, Kecel Város Önkormányzata, Kelebia Község Önkormányzata, Kéleshalom Község Önkormányzata, Kerekegyháza Város Önkormányzata, Kiskőrös Város Önkormányzata, Kiskunfél-egyháza Város Önkormányzata, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunmajsa Város Ön-kormányzata, Kisszállás Község Önkormányzata, Kömpöc Község Önkormányzata, Kunadacs Község Önkormányzata, Kunbaja Község Önkormányzata, Kunbaracs Község Önkormányzata, Kunfehértó Község Önkormányzata, Kunpeszér Község Önkormányzata, Kunszállás Község Önkormányzata, Kunszentmiklós Város Önkormányzata, Ladánybene Község Önkormányzata, Lajosmizse Város Önkormányzata, Lakitelek Nagyközség Önkormányzata, Madaras Község Önkormányzata, Mátételke Község Önkormányzata, Mélykút Város Önkormányzata, Miske Község Önkormányzata, Móricgát Község Önkormányzata, Nagybaracska Község Önkormányzata, Nemesnádudvar Község Önkormányzata, Nyárlőrinc Község Önkormányzata, Ordas Község Önkormányzata, Öregcsertő Község Önkormányzata, Orgovány Község Önkormányzata, Páhi Község Önkormányzata, Pálmonostora Község Önkormányzata, Petőfiszállás Község Önkormányzata, Pirtó Község Önkormányzata, Rém Község Önkormányzata, Solt Város Önkormányzata, Soltszentimre Község Önkormányzata, Soltvadkert Város Önkormányzata, Sükösd Nagyközség Önkormányzata, Szabadszállás Város Önkormányzata, Szakmár Község Önkormányzata, Szalkszentmárton Község Önkormányzata, Szank Község Önkormányzata, Szentkirály Község Önkormányzata, Szeremle Község Önkormányzata, Tabdi Község Önkormányzata, Tass Község Önkormányzata, Tataháza Község Önkormányzata, Tázlár Község Önkormányzata, Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzata, Tiszakécske Város Önkormányzata, Tiszaug Község Önkormányzata, Tompa Város Önkormányzata, Újsolt Község Önkormányzata, Újtelek Község Önkormányzata, Uszód Község Önkormányzata, Városföld Község Önkormányzata, Vaskút Nagyközség Önkormányzata, Zsana Község Önkormányzata; a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 20 § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány (Vojvodina) Önkormányzata és Horvát Köztársaság Eszék-Baranya megye (Osječko-baranjska županija) Önkormányzata; a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2022. (XI. 29.) önkormányzati rendelete 35. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság valamint Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza a vármegye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére.
(2) A rendelet hatálya Bács-Kiskun vármegye területére terjed ki. A vármegye területéhez tartozó települések felsorolását a 2. melléklet 1. pontja, térszervező szerepét a 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. általános turisztikai fejlesztési terület: azok a városokon belüli, központi belterületi fekvésű, beépítésre szánt területek, ahol a szállás- és vendéglátóipari kínálat, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások bővítése lehetőséget teremt a vármegyében töltött vendégéjszakák növekedésére;
2. Duna menti térség: a vármegye olyan településeinek összessége, amelyek Duna-parttal rendelkeznek, ezért kiemelten alkalmasak lehetnek a sport- és természetközeli turizmus fejlesztésére;
3. együtt élő négy város térsége: Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas és Soltvadkert városok és azok szomszédos települései,
4. geotermikus energia hasznosítását szolgáló övezet: a vármegye településeinek azok a területei, ahol olyan kihasználatlan melegvízkutak találhatók, amelyek gazdasági, rekreációs, vagy kommunális infrastrukturális hasznosítása csökkentheti a vármegye és a település fosszilis energiafelhasználását, illetve üvegházhatású gázkibocsátását, egyúttal lehetőség szerint növelve azok gazdasági teljesítőképességét is;
5. gépjárműgyártási beszállítói terület: a vármegye ipari húzóágazatát jelentő gépjárműgyártás további beszállítói számára kedvező közlekedési és földrajzi adottságokat biztosító települések területe;
6. gyógyhely és gyógyfürdő település: a vármegyének az olyan települése, amelyet, vagy amelynek egy részét a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet) 2. § (1) bekezdésének megfelelően az illetékes népegészségügyi hatóság gyógyhellyé nyilvánított, illetve amelyen belül a 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti gyógyfürdő működik, vagy amely gyógyvízzé nyilvánított vízmű kúttal rendelkezik;
7. híd gazdaságfejlesztési körzet: a Kalocsa térségében épülő Duna-híd beruházás- és gazdaságfejlesztő hatásai által közvetlenül érintett térség;
8. klímaváltozással fokozottan érintett térség: a vármegyének azok a települései – nagyrészt a Homokhátság területén –, ahol sajátos talajszerkezetük és klímaviszonyaik miatt az aszályosság jelensége a Pálfai-féle aszályossági indexszel kimutathatóan a sokéves országos átlagnál lényegesen nagyobb mértékben jelentkezik, ezért a klímavédelem érdekében a vízvisszatartás, a takarékos vízhasználat kiemelt jelentőséggel bír;
9. kötöttpályás gazdasági terület: olyan, a vasútállomások területéhez közvetlenül csatlakozó, vagy attól a legrövidebb gyalogos megközelítési úton mérve legfeljebb 500 m-es távolságon belül fekvő területek, amelyek fejlesztése során a vasút használata mind a teherszállításban, mind pedig a napi munkahelyi ingázásban csökkentheti a gépkocsiforgalmat, így megvalósításuk környezeti szempontból indokolt;
10. különleges eszközökkel fejlesztendő terület: a vármegye olyan több településből álló térsége, amelynek társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének javítása sajátos, különleges gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési eszközök fokozott alkalmazását igényli, ideértve az ilyen területek szervező központjaként szolgáló városokat is, ha azok szolgáltatásokat, vagy munkahelyeket biztosítanak a környező települések számára;
11. napelempark elhelyezésére vizsgálat alá vonható települések övezete: a vármegye települései, melyek közigazgatási területén olyan beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt területek találhatók, amelyeken egybefüggő módon 0,5-50,0 MW közötti beépített teljesítményű napelempark létesítésére a településrendezési eszközökben, településtervben építési övezet, övezet jelölhető ki;
12. natúrpark terület övezete: a vármegye olyan településrészei, amelyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló natúrparki együttműködéshez csatlakoztak;
13. pincefalvak övezete: a vármegye olyan településrészei, ahol legalább száz présház és pince található, és a pincék több sorban, egymáshoz közel, jól körülhatárolható területeken állnak, ahol rendezett a térszerkezet, egyediek az építészeti stílusjegyeik és ezért látványukban, hangulatukban is legalább térségi, vagy országos turisztikai vonzerővel rendelkeznek, és a települések életének ma is szerves része a szőlő-, és borkultúra;
14. pusztai turizmusfejlesztés övezete: a vármegye olyan településrészei, amelyek megőrizték a hagyományos mezőgazdasági alapú pusztai életmódot, kultúrát, szokásokat, és azokat turisztikai vonzerőként mutatják be, azokból turisztikai terméket hoznak létre;
15. városkörnyéki településegyüttesek: a vármegye városainak és a város térségéhez tartozó olyan településeknek az együttese, amely központi városának, esetenként a településegyüttes más településeinek intézményeit, közlekedési és közműhálózatait, valamint kereskedelmi és szolgáltató létesítményeit, munkahelyeit más, a településegyütteshez tartozó település lakossága is használja.
Bács-Kiskun Vármegye Térségi Szerkezeti Terve
3. § (1) Bács-Kiskun Vármegye Térségi Szerkezeti Tervét (a továbbiakban: Térségi Szerkezeti Terv) az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Bács-Kiskun Vármegye Területrendezési Tervében alkalmazott vármegyei terület-felhasználási kategóriák:
a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vízgazdálkodási térség,
ad) települési térség és
b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség.
(3) Az egyes települések területének (1) bekezdésben felsorolt vármegyei területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlását a 2. melléklet 3. pont táblázata tartalmazza.
(4) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését az 1. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. melléklet 4-9. pontja tartalmazzák.
(5) A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 7. melléklet, II. Javaslattevő fázis, A) Elfogadásra kerülő munkarészek, 1. Térségi szerkezeti terv, 1.2. Műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje, 1.2.2. alpontja szerinti kiserőművek elhelyezkedését az 1. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. melléklet 11. pontja tartalmazza.
(6) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatot, továbbá a nemzetközi és hazai, valamint térségi szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét az 1. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. melléklet 12. és 13. pontja tartalmazzák.
(7) A vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét az 1. melléklet, a tározási lehetőségek, a víziinfrastruktúra elemek, valamint az árvízvédelmi fővonalak felsorolását a 2. melléklet 14. és 15. pontja tartalmazza.
(8) A térségi hulladékkezelők térbeli rendjét az 1. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 2. melléklet 16. pontja tartalmazza.
(9) A 2. melléklet 4-7. és 9-16. pontjában szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, a Térségi Szerkezeti Terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.
A vármegye térségi övezetei
4. § (1) Bács-Kiskun Vármegye Területrendezési Tervében alkalmazott országos övezetek:
a) ökológiai hálózat magterületének övezete,
b) ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,
c) ökológiai hálózat pufferterületének övezete,
d) kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,
e) jó termőhelyi adottságú szántók övezete,
f) erdők övezete,
g) erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
h) tájképvédelmi terület övezete,
i) világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,
j) vízminőség-védelmi terület övezete,
k) nagyvízi meder övezete,
l) honvédelmi és katonai célú terület övezete.
(2) Bács-Kiskun Vármegye Területrendezési Tervében alkalmazott – egyedileg meghatározott vármegyei övezeteken kívüli – vármegyei övezetek:
a) ásványi nyersanyagvagyon övezete,
b) rendszeresen belvízjárta terület övezete,
c) tanyás területek övezete,
d) földtani veszélyforrás terület övezete.
(3) Bács-Kiskun Vármegye Területrendezési Tervében alkalmazott egyedileg meghatározott vármegyei övezetek:
1. városkörnyéki településegyüttesek övezete,
2. különleges eszközökkel fejlesztendő területek övezete,
3. gépjárműgyártási beszállítói terület övezete,
4. híd gazdaságfejlesztési körzet övezete,
5. együtt élő négy város térségének övezete,
6. kötöttpályás gazdasági terület övezete,
7. általános turisztikai fejlesztés övezete,
8. pusztai turizmusfejlesztés övezete,
9. pincefalvak övezete,
10. gyógyhelyek és gyógyfürdők övezete,
11. Duna menti térség övezete,
12. natúrpark terület övezete,
13. napelempark elhelyezésére vizsgálat alá vonható települések övezete,
14. geotermikus energia hasznosítását szolgáló övezet,
15. klímaváltozással fokozottan érintett térség övezete.
(4) A térségi övezetek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza a következők szerint:
1. Ökológiai hálózat magterületének, ökológiai folyosójának és pufferterületének övezete,
2. Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántók övezete,
3. Erdők övezete és erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
4. Tájképvédelmi terület övezete,
5. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,
6. Vízminőség-védelmi terület övezete,
7. Nagyvízi meder övezete,
8. Honvédelmi és katonai célú terület övezete,
9. Ásványi nyersanyagvagyon övezete,
10. Rendszeresen belvízjárta terület övezete,
11. Tanyás terület övezete,
12. Földtani veszélyforrás terület övezete,
13. Városkörnyéki településegyüttesek övezete,
14. Különleges eszközökkel fejlesztendő területek övezete,
15. Gépjárműgyártási beszállítói terület övezete,
16. Híd gazdaságfejlesztési körzet övezete,
17. Együtt élő négy város térségének övezete,
18. Kötöttpályás gazdasági terület övezete,
19. Általános turisztikai fejlesztés övezete,
20. Pusztai turizmusfejlesztés övezete,
21. Pincefalvak övezete,
22. Gyógyhelyek és gyógyfürdők övezete,
23. Duna menti térség övezete,
24. Natúrpark terület övezete,
25. Napelempark elhelyezésére vizsgálat alá vonható települések övezete,
26. Geotermikus energia hasznosítását szolgáló övezet,
27. Klímaváltozással fokozottan érintett térség övezete,
(5) Az egyes települések (1)-(3) bekezdésben felsorolt térségi övezetekkel való érintettségét a 2. melléklet 17. pont táblázata tartalmazza.
Az egyedileg meghatározott vármegyei övezeteken kívüli térségi övezetekre vonatkozó szabályok
5. § (1) A 4. § (1) bekezdés a)-d), f), i) és l) pontjában szereplő országos övezetekre a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXXIX. törvény) előírásait, a 4. § (1) bekezdés e), g), h), j) és k) pontjában szereplő országos övezetekre, valamint a 4. § (2) bekezdésében szereplő vármegyei övezetekre pedig a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet (a továbbiakban: 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet) előírásait kell alkalmazni.
(2) A 4. § (1) bekezdés j) pontjában szereplő vízminőség‐védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetésével és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetésével, illetve a szennyvíz övezeten belüli kezelésével kapcsolatosan a 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet előírásain túl a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) a vízminőség-védelmi terület övezetében a tisztított szennyvizek kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell;
b) az övezet területére kívülről – regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton történő csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetése tilos;
c) az övezet által érintett települések településrendezési eszközeiben, településtervében a felszín alatti vizek, üzemelő és tartalék ivóvízbázisok, gyógyforrások védelme érdekében rendelkezni kell a potenciálisan vízszennyező építmény létesítés korlátozására vonatkozó szabályokról.
Az egyedileg meghatározott vármegyei övezetekre vonatkozó szabályok
6. § A településrendezési eszközökben, települési tervben az egyedileg meghatározott vármegyei övezetek területén építési övezetet kijelölni a 2018. évi CXXXIX. törvény 13. § (1)-(2) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, valamint a 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 6. § (1) bekezdésében szereplő előírásokat is figyelembe véve kell.
3. Gazdasági fejlesztési területek egyedileg meghatározott vármegyei övezetei
7. § (1) A különféle gazdasági, innovációs fejlesztési területeknek a (2) bekezdésben szereplő egyedileg meghatározott vármegyei övezeteihez sorolt települések településrendezési eszközeiben, településtervében a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági használatú területen, a (2) bekezdésben foglalt esetekben olyan építési övezetek jelölhetők ki, amelyekben a környék lakosságának, intézményeinek zavarása nélkül az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. mellékletében meghatározottnál az építési telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 10%-kal nagyobb, az építési telek legkisebb zöldfelülete pedig legfeljebb 5%-kal kisebb lehet. Az (2) bekezdésben szereplő térségi övezetekbe tartozó települések önkormányzatainak a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településfejlesztési terv készítése és módosítása során kell megjelölniük azokat a helyi sajátosságoknak megfelelő feltételeket és beavatkozásokat, amelyek nyomán biztosítható az így kijelölt területek gazdasági szempontból megfelelő hasznosítása.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény igénybevételével érintett egyedileg meghatározott vármegyei övezetek és a kedvezmény érvényesíthetőségének területei:
a) A 3. melléklet 14. pontjában feltüntetett Különleges eszközökkel fejlesztendő területek övezetébe tartozó Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bátmonostor, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Baja, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dunafalva, Dávod, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hajós, Hercegszántó, Jánoshalma, Katymár, Kelebia, Kéleshalom, Kisszállás, Kunadacs, Kunbaja, Kunbaracs, Kunpeszér, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Tompa és Vaskút települések közigazgatási területén belül olyan, a gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló területrészeken alkalmazható, amelyek lehetőleg csatlakoznak a település beépített területéhez, és amelyek a település és a szomszéd települések lakói számára közösségi közlekedési eszközökkel is jól elérhetők.
b) A 3. melléklet 15. pontjában feltüntetett Gépjárműgyártási beszállítói terület övezetébe tartozó Ágasegyháza, Ballószög, Bugac, Bugacpusztaháza, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpjakab, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszakécske és Városföld települések közigazgatási területén belül a gépjárműgyártási beszállítást szolgáló létesítmények számára alkalmazható, olyan, lehetőség szerint barnamezős területeken, amelyek nem terhelik a település lakókörnyezetét, és a környék településeiről közösségi közlekedéssel is jól elérhetők.
c) A 3. melléklet 16. pontjában feltüntetett Híd gazdaságfejlesztési körzet övezetébe tartozó Bátya, Drágszél, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fajsz, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Kalocsa, Miske, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek és Uszód települések közigazgatási területén belül a beépített területhez csatlakozóan, vagy barnamezős területen alkalmazható, ha az a Kalocsa-Paks híd irányából közösségi, vagy egyéni közlekedési eszközzel a település lakóterületeinek zavarása nélkül megközelíthető,
d) A 3. melléklet 17. pontjában feltüntetett Együtt élő négy város térségének övezetébe tartozó Akasztó, Balotaszállás, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Harkakötöny, Homokmégy, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kunfehértó, Öregcsertő, Páhi, Pirtó, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi, Tázlár és Zsana települések közigazgatási területén belül a mezőgazdaságot, a mezőgazdasági termékfeldolgozást, valamint az ahhoz csatlakozó szolgáltatási, raktározási, és kereskedelmi tevékenységet szolgáló létesítmények számára alkalmazható, a beépített területhez csatlakozó, vagy barnamezős területen.
e) A 3. melléklet 18. pontjában feltüntetett Kötöttpályás gazdasági terület övezetébe tartozó Bácsalmás, Bácsbokod, Baja, Balotaszállás, Csengőd, Felsőlajos, Fülöpszállás, Gátér, Harkakötöny, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Lakitelek, Mélykút, Nyárlőrinc, Petőfiszállás, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Szabadszállás, Tiszaalpár, Tiszakécske és Városföld közigazgatási területén belül barnamezős, vagy a település beépített területéhez csatlakozó területrészén alkalmazható, a működő vasútállomás felvételi épületének kijáratától a telek bejáratáig a legrövidebb gyalogos megközelítési úton mérve legfeljebb 500 m-es távolságon belül.
4. Turisztikai fejlesztési területek egyedileg meghatározott vármegyei övezetei
8. § (1) A turisztikai fejlesztés céljából kijelölt, a (2) bekezdésben szereplő egyedileg meghatározott vármegyei övezetekhez sorolt települések településrendezési eszközeiben, településtervében a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági használatú területen, a (2) bekezdésben foglalt esetekben olyan építési övezetek jelölhetők ki, amelyekben a környék lakosságainak, intézményeinek zavarása nélkül az OTÉK 2. mellékletében meghatározottnál az építési telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 10%-kal nagyobb, legkisebb zöldfelülete pedig legfeljebb 5%-kal kisebb lehet, ha azokon a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete által létrehozott TEÁOR ’08 rendszerében az „5510 Szállodai szolgáltatás” kategóriájába tartozó tevékenység céljára szolgáló, illetve a vendéglátást és gyógyturizmust, a turisztikai infrastruktúra fejlesztését szolgáló más kereskedelmi, vagy szolgáltató építmény kerül elhelyezésre.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény igénybevételével érintett egyedileg meghatározott vármegyei övezetek, és a kedvezmény érvényesíthetőségének területei:
a) A 3. melléklet 19. pontjában feltüntetett Általános turisztikai fejlesztés övezetébe tartozó, a vármegye városainak közigazgatási területén belül fekvő barnamezős területen alkalmazható.
b) A 3. melléklet 20. pontjában feltüntetett Pusztai turizmusfejlesztés övezetébe tartozó Bugac, Bugacpusztaháza, Felsőlajos, Fülöpjakab, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunszállás, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Móricgát, Solt és Szank települések közigazgatási területén belül alkalmazható.
c) A 3. melléklet 21. pontjában feltüntetett Pincefalvak övezetébe tartozó Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar és Solt települések e rendelet 2. § 13. pontja szerinti területein alkalmazható.
d) A 3. melléklet 22. pontjában feltüntetett Gyógyhelyek és gyógyfürdők övezetébe tartozó Dávod, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lakitelek és Tiszakécske települések, továbbá más, a gyógyhely, vagy gyógyfürdő minősítést megszerző települések e rendelet 2. § 6. pontja szerinti területein alkalmazható, a település barnamezős területén megvalósuló, a gyógyturizmust szolgáló létesítmény számára,
e) A 3. melléklet 23. pontjában feltüntetett Duna menti térség övezetébe tartozó Apostag, Baja, Bátya, Dunaegyháza, Dunafalva, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunavecse, Dusnok, Érsekcsanád, Fajsz, Foktő, Géderlak, Harta, Hercegszántó, Kalocsa, Ordas, Solt, Sükösd, Szalkszentmárton, Szeremle, Tass, Uszód települések közigazgatási határán belül alkalmazható, a sport- és természetközeli turizmust szolgáló létesítmények számára.
f) A 3. melléklet 24. pontjában feltüntetett Natúrpark terület övezetébe tartozó Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kelebia, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Tataháza, Tompa, továbbá Császártöltés, Érsekhalma, Hajós, Homokmégy és Öregcsertő települések közigazgatási határán belül alkalmazható, a sport- és természetközeli turizmust szolgáló létesítmények számára.
5. További területek egyedileg meghatározott vármegyei övezetei
9. § (1) A 3. melléklet 13. pontjában feltüntetett Városkörnyéki településegyüttesek övezetéhez tartozó települések településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája, településfejlesztési terv készítése során – a hatályos jogszabályban előírt fejezeteken túl – olyan fejezetet is készíteni kell, amely a terv típusának megfelelően, az érintett településekkel való egyeztetések alapján azt tartalmazza, hogy a város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések milyen módon tervezik fejleszteni a vonzáskörzet számára nyújtott szolgáltatásokat, legalább a középfokú oktatási és egészségügyi létesítmények, a munkahelyek, és a rekreációs és szabadidőeltöltési lehetőségek, továbbá a várostérség belső közlekedési infrastruktúrája tekintetében.
(2) A 3. melléklet 25. pontjában feltüntetett Napelempark elhelyezésére vizsgálat alá vonható települések övezetéhez tartozó települések településrendezési eszközeiben, településtervében akkor jelölhető ki napenergia hasznosítása érdekében különleges beépítésre szánt, vagy különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:
a) a kijelölés legfeljebb 10 AK/ha értékű mezőgazdasági, ide nem értve a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (2) bekezdésében szereplő esetet, vagy felhagyott külterületi korábban beépített területen történik,
b) védett természeti területet, valamint Natura 2000 területet nem érint,
c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja és
d) a térségi tervekkel való összhang fennáll.
(3) A 3. melléklet 26. pontjában feltüntetett Geotermikus energia hasznosítását szolgáló övezet a lezárt termálvízkutakkal rendelkező Akasztó, Balotaszállás, Dávod, Érsekcsanád, Jászszentlászló, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Lakitelek, Mélykút, Szabadszállás, Tiszakécske települések közigazgatási területén belül ott alkalmazható, ahol a településrendezési eszközökben, településtervben a településen meglévő, kihasználatlan melegvíz gazdaságos és környezettudatos hasznosítása céljából az OTÉK 24. § (2) bekezdés g) pontja, vagy 30/B. § (2) bekezdés c) pontja szerinti építési övezet, illetve övezet jelölhető ki, a település településfejlesztési koncepciójában, integrált településfejlesztési stratégiájában, településfejlesztési tervében meghatározott célra.
(4) A 3. melléklet 27. pontjában feltüntetett Klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetébe tartozó településeken – e rendelet 2. § 8. pontja szerinti indokok alapján – a vízmegtartó vízgazdálkodás és a víztakarékos mezőgazdálkodás elterjesztése olyan kimagaslóan fontos cél, amit az érintett települések településfejlesztési koncepciójában, integrált településfejlesztési stratégiájában, településfejlesztési tervében is szerepeltetni kell.
10. § (1) Ez a rendelet 2024. február 27-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervéről szóló 7/2020. (VII. 8.) önkormányzati rendelete.