Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének

7/2020. (VII.8.) önkormányzati rendelete

Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervéről

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun megyei érintett települési önkormányzatai,

az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. melléklet II. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter, kulturális örökség védelméért felelős miniszter, területrendezésért felelős miniszter, határrendészetért felelős miniszter, helyi önkormányzatokért felelős miniszter, katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, vízgazdálkodásért felelős miniszter, vízvédelemért felelős miniszter, területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, erdőgazdálkodásért, felelős miniszter földügyért felelős miniszter, környezetvédelemért felelős miniszter, természetvédelemért felelős miniszter, térképészetért felelős miniszter, kultúráért felelős miniszter, honvédelemért felelős miniszter, bányászati ügyekért felelős miniszter, elektronikus hírközlésért felelős miniszter, energiapolitikáért felelős miniszter, hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, közlekedésért felelős miniszter, területfejlesztésért felelős miniszter és állami infrastruktúra-beruházásokért felelős miniszter,

Országos Atomenergia Hivatal, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal, Országos Környezetvédelmi Tanács, Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Megyei Jogú Városok Szövetsége, Kisvárosok Szövetsége, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége, Jegyzők Országos Szövetsége, Magyar Faluszövetség, Duna–Tisza–közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács, Baranya Megyei Önkormányzat, Csongrád Megyei Önkormányzat, Fejér Megyei Önkormányzat, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat, Pest Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat, Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,

a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 20. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Tartományi Kormány Elnök, és Horvátország Eszék Baranya Megyei Önkormányzat Župan,

a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 34. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság, és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 34. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Fejlesztésekért, Turizmusért és Klímaügyekért Felelős Bizottság

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1)   A rendelet célja az, hogy a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény második részében foglalt Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT), a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet), és más hatályos jogszabályok alapján meghatározza Bács-Kiskun megye (a továbbiakban: megye) egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére.

(2)   A rendelet hatálya a megye területére terjed ki. A megye területéhez tartozó települések jegyzékét azok térszerkezeti szerepének megjelölésével az 1/1. melléklet tartalmazza.

(3)   A megyei területrendezési terv a megye térségi szerkezeti tervét, a megye térségi övezeteit és az ezekre vonatkozó szabályokat tartalmazó területrendezési szabályzatot foglalja magában.

2. §

A rendelet alkalmazásában

1. az együtt élő négy város térsége: Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas és Soltvadkert városok és azok szomszédos települései,
2. általános turisztikai fejlesztési terület: azok a városokon belüli, központi belterületi fekvésű, beépítésre szánt területek, ahol a szállás- és vendéglátóipari kínálat, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások bővítése lehetőséget teremt a megyében töltött vendégéjszakák növekedésére;
3. Duna menti térség: a megye olyan településeinek összessége, amelyek Duna-parttal rendelkeznek, ezért kiemelten alkalmasak lehetnek a sport- és természetközeli turizmus fejlesztésére;
4. geotermikus energia hasznosítását szolgáló övezet: a megye településeinek azok a területei, ahol olyan kihasználatlan melegvízkutak találhatók, amelyek gazdasági, rekreációs, vagy kommunális infrastrukturális hasznosítása csökkentheti a megye és a település fosszilis energiafelhasználását, illetve üvegházhatású gázkibocsátását, egyúttal lehetőség szerint növelve azok gazdasági teljesítőképességét is;
5. gépjárműgyártási beszállítói terület: a megye ipari húzóágazatát jelentő gépjárműgyártás további beszállítói számára kedvező közlekedési és földrajzi adottságokat biztosító települések területe;
6. gyógyhely és gyógyfürdő település: a megyének az olyan települése, amelyet, vagy amelynek egy részét a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet) 2. § (1) bekezdésének megfelelően az illetékes népegészségügyi hatóság gyógyhellyé nyilvánított, illetve amelyen belül a 74/1999. (XII.25.) EüM  rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti gyógyfürdő működik, vagy amely gyógyvízzé nyilvánított vizű kúttal rendelkezik;
7. híd gazdaságfejlesztési körzet: a Kalocsa térségében épülő Duna-híd beruházás- és gazdaságfejlesztő hatásai által közvetlenül érintett térség;
8. klímaváltozással fokozottan érintett térség: a megyének azok a települései – nagyrészt a Homokhátság területén –, ahol sajátos talajszerkezetük és klímaviszonyaik miatt az aszályosság jelensége a Pálfai-féle aszályossági indexszel kimutathatóan a sokéves országos átlagnál lényegesen nagyobb mértékben jelentkezik, ezért a klímavédelem érdekében a vízvisszatartás, a takarékos vízhasználat kiemelt jelentőséggel bír;
9. kötött pályás gazdasági terület: olyan, a vasútállomások területéhez közvetlenül csatlakozó, vagy attól a legrövidebb gyalogos megközelítési úton mérve legfeljebb 500 m-es távolságon belül fekvő területek, amelyek fejlesztése során a vasút használata mind a teherszállításban, mind pedig a napi munkahelyi ingázásban csökkentheti a gépkocsiforgalmat, így megvalósításuk környezeti szempontból indokolt;
10. különleges eszközökkel fejlesztendő terület: a megye olyan több településből álló térsége, amelynek társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének javítása sajátos, különleges gazdaságfejlesztési és befektetésösztönzési eszközök fokozott alkalmazását igényli, ide értve az ilyen területek szervező központjaként szolgáló városokat is, ha azok szolgáltatásokat, vagy munkahelyeket biztosítanak a környező települések számára;
11. napelempark elhelyezésére szolgáló különleges övezet: a megye településeinek az olyan beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt területei, amelyeken egybefüggő módon 0,5-50,0 MW közötti beépített teljesítményű napelempark létesítésére a településrendezési tervekben övezet jelölhető ki;
12. natúrpark terület övezete: a megye olyan településrészei, amelyek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló natúrparki együttműködéshez csatlakoztak;
13. pincefalvak övezete: a megye olyan településrészei, ahol legalább száz présház és pince található, és a pincék több sorban, egymáshoz közel, jól körülhatárolható területeken állnak, ahol rendezett a térszerkezet, egyediek az építészeti stílusjegyeik és ezért látványukban, hangulatukban is legalább térségi, vagy országos turisztikai vonzerővel rendelkeznek, és a települések életének ma is szerves része a szőlő-, és borkultúra;
14. pusztai turizmusfejlesztés övezete: a megye olyan településrészei, amelyek megőrizték a hagyományos mezőgazdasági alapú pusztai életmódot, kultúrát, szokásokat, és azokat turisztikai vonzerőként mutatják be, azokból turisztikai terméket hoznak létre;
15. városkörnyéki településegyüttesek: a megye városainak és a város térségéhez tartozó olyan településeknek az együttese, amely központi városának, esetenként a településegyüttes más településeinek intézményeit, közlekedési és közműhálózatait, valamint kereskedelmi és szolgáltató létesítményeit, munkahelyeit más, a településegyütteshez tartozó település lakossága is használja.

2. A megye térségi szerkezeti terve

3. §

(1)   A megye térségi szerkezeti tervét a rendelet 1/1 – 1/17. szöveges és táblázatos, továbbá 2. rajzi melléklete tartalmazza.

(2)   A térségi szerkezeti terven ábrázolt megyei területfelhasználási kategóriák

a)    erdőgazdálkodási térség,

b)    mezőgazdasági térség,

c)    vízgazdálkodási térség,

d)    települési térség, és

e)    sajátos területfelhasználású térség - napelempark.

(3)   A megyéhez tartozó településeket és azok térszerkezeti szerepét az 1/1.  és a 2. melléklet, az egyes települések területének a (2) bekezdésben felsorolt megyei területfelhasználási kategóriák szerinti megoszlását az 1/2. melléklet tartalmazza.

(5)   Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, azok térbeli rendjét a meghatározó települések felsorolásával pedig az 1/3-10. melléklet tartalmazza.

(6)   Az 5-50 MW közötti névleges teljesítőképességű erőművek elhelyezkedését a 2. melléklet, az ezek térbeli rendje szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/11. melléklet tartalmazza.

(7)   A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatot, továbbá a nemzetközi és hazai, valamint a térségi szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/12-13. melléklet tartalmazza.

(8)   A vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét a 2. melléklet, az 1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb tározási lehetőségek felsorolását az 1/14. melléklet tartalmazza.

(9)   A meglévő kiemelt jelentőségű vízi építmények térbeli rendjét a 2. melléklet, felsorolását pedig az 1/15. melléklet, a meglévő oszágos és térségi jelentőségű csatornák térbeli rendjét a 2. melléklet, felsorolását az 1/16. melléklet tartalmazza.

(10) A térségi hulladéklerakó helyek térbeli rendjét a 2. melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/17. melléklet tartalmazza.

3. A megye térségi övezetei

4. §

(1)   Az 5. § (1) bekezdésében felsorolt és a 3/1-3/8. mellékleten feltüntetett országos övezetek lehatárolását és az azokra vonatkozó szabályokat a terv az OTrT-ben meghatározott módon, az illetékes államigazgatási szervektől kapott adatszolgáltatás alapján tartalmazza.

(2)   Az 5. § (2) bekezdésében felsorolt megyei övezetekre vonatkozó szabályokat az MvM rendelet tartalmazza, azok területi lehatárolását az OTrT 19. § (5) bekezdése alapján a 3/9-3/12. melléklet állapítja meg.

(3)   Az OTrT 24.§-a alapján egyedileg meghatározott, az 5. § (3) bekezdésében felsorolt megyei övezetekre vonatkozó szabályokat  a 6. § tartalmazza, azok térbeli viszonyait a 3/13-3/27. melléklet tünteti fel.

5. §

(1)   Az OTrT alapján feltüntetett országos övezetek közül

a)    az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét és az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét a 3/1. melléklet,

b)    a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét és a jó termőhelyi adottságú szántók övezetét a 3/2. melléklet,

c)    az erdők övezetét és az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét a 3/3. melléklet,

d)    a tájképvédelmi terület övezetét a 3/4. melléklet,

e)    a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket a 3/5. melléklet,

f)     a vízminőség-védelmi terület övezetét a 3/6. melléklet,

g)    a nagyvízi meder övezetét más árvízvédelmi létesítményekkel összefüggésben a 3/7. melléklet, és

h)    a honvédelmi és katonai célú terület övezetével érintett települések területét a 3/8. melléklet

tartalmazza.

(2)   Az OTrT-ben és az MvM rendeletben meghatározott megyei övezetek közül

a)    az ásványi nyersanyagvagyon övezetét a 3/9. melléklet,

b)    a rendszeresen belvízjárta terület övezetét a 3/10. melléklet,

c)    a tanyás területek övezetéhez tartozó települések területét a 3/11. melléklet, és

d)    a földtani veszélyforrás terület övezetét a 3/12. melléklet

tartalmazza.

(3)   Az OTrT 24. §-a alapján egyedileg meghatározott megyei övezetek közül

a)    a városkörnyéki településegyüttesek övezetéhez tartozó városkörnyékeket a 3/13. melléklet,

b)    a különleges eszközökkel fejlesztendő területek övezetét a 3/14. melléklet,

c)    a gépjárműgyártási beszállítói terület övezetét a 3/15. melléklet,

d)    a híd gazdaságfejlesztési térség övezetét a 3/16. melléklet,

e)    az együtt élő négy város térségének övezetét a 3/17. melléklet,

f)     a kötött pályás gazdasági terület övezetét a 3/18. melléklet,

g)    az általános turisztikai fejlesztés övezetét a 3/19. melléklet,

h)    a pusztai turizmusfejlesztés övezetét a 3/20. melléklet,

i)     a pincefalvak övezetét a 3/21. melléklet,

j)     a gyógyhelyek és gyógyfürdők övezetét a 3/22. melléklet,

k)    a Duna menti térség övezetét a 3/23. melléklet,

l)     a natúrpark terület övezetét a 3/24. melléklet,

m)   a napelempark elhelyezésére szolgáló különleges övezetet a 3/25. melléklet,

n)    a geotermikus energia hasznosítását szolgáló övezetet a 3/26. melléklet, és

o)    a klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetét a 3/27. melléklet

tartalmazza.

(4)   Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt vízminőség‐védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetésével és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetésével, illetve a szennyvíz övezeten belüli kezelésével kapcsolatosan az MvM rendelet előírásain túl a következő előírásokat kell alkalmazni:

a)    a vízminőség-védelmi terület övezetében a tisztított szennyvizek kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell;

b)    az övezet területére kívülről – regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton történő csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetése tilos;

c)    az övezet által érintett települések településrendezési eszközeiben a felszín alatti vizek, üzemelő és tartalék ivóvízbázisok, gyógyforrások védelme érdekében rendelkezni kell a potenciálisan vízszennyező építmény létesítés korlátozására vonatkozó szabályokról.

4. Az egyedileg meghatározott megyei övezetekre vonatkozó szabályok

6. §

(1)   A 3/13. mellékleten feltüntetett városkörnyéki településegyüttesek övezetéhez tartozó települések településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési stratégiája készítése során – a hatályos jogszabályban előírt fejezeteken túl – olyan fejezetet is készíteni kell, amely a terv típusának megfelelően, az érintett településekkel való egyeztetések alapján azt tartalmazza, hogy a város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések milyen módon tervezik fejleszteni a vonzáskörzet számára nyújtott szolgáltatásokat, legalább a középfokú oktatási és egészségügyi létesítmények, a munkahelyek, és a rekreációs és szabadidőeltöltési lehetőségek, továbbá a várostérség belső közlekedési infrastruktúrája tekintetében.

(2)   A különféle gazdasági, innovációs fejlesztési területeknek a (3) bekezdésben részletezett övezeteihez sorolt települések településrendezési terveiben a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területegységeken a (3) bekezdésben foglalt esetekben olyan építési övezetek alkalmazhatók, amelyekben a környék lakosságának, intézményeinek zavarása nélkül az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. mellékletében meghatározottnál az építési telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 10%-kal nagyobb, az építési telek legkisebb zöldfelülete pedig legfeljebb 5%-kal kisebb lehet. Az ilyen övezetekbe tartozó települések önkormányzatainak a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia készítése és módosítása során kell megjelölniük azokat a helyi sajátosságoknak megfelelő feltételeket és beavatkozásokat, amelyek nyomán biztosítható az így kijelölt területek gazdasági szempontból megfelelő hasznosítása.

(3)   A (2) pontban foglalt gazdasági, innovációs fejlesztési területek közül

a)    a különleges eszközökkel fejlesztendő területek övezete Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bátmonostor, Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Baja, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Csikéria, Dunafalva, Dávod, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hajós, Hercegszántó, Jánoshalma, Katymár, Kelebia, Kéleshalom, Kisszállás, Kunadacs, Kunbaja, Kunbaracs, Kunpeszér, Madaras, Mátételke, Mélykút, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Tataháza, Tompa, és Vaskút település településeknek a 3/14. mellékleten feltüntettett területein belül olyan, a gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló területrészeken alkalmazható, amelyek lehetőleg csatlakoznak a település beépített területéhez, és amelyek a település és a szomszéd települések lakói számára közösségi közlekedési eszközökkel is jól elérhetők,

b)    a gépjárműgyártási beszállítói terület övezete Ágasegyháza, Ballószög, Bugac, Bugacpusztaháza, Felsőlajos, Fülöpháza, Fülöpjakab, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszakécske és Városföld településeknek a 3/15. mellékleten feltüntetett területrészein belül a gépjárműgyártási beszállítást szolgáló létesítmények számára alkalmazható, olyan, lehetőség szerint barnamezős területeken, amelyek nem terhelik a település lakókörnyezetét, és a környék településeiről közösségi közlekedéssel is jól elérhetők,

c)    a híd gazdaságfejlesztési körzet övezete Bátya, Drágszél, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fajsz, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Kalocsa, Miske, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, Uszód településeknek a 3/16. mellékleten feltüntetett területrészein belül a beépített területhez csatlakozóan, vagy barnamezős területen alkalmazható, ha az a paksi híd irányából közösségi, vagy egyéni közlekedési eszközzel a település lakóterületeinek zavarása nélkül megközelíthető,

d)    az együtt élő négy város térségének övezete Akasztó, Balotaszállás, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Harkakötöny, Homokmégy, Imrehegy, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kunfehértó, Öregcsertő, Páhi, Pirtó, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi, Tázlár és Zsana településeknek a 3/17. mellékleten feltüntetett területrészein belül a mezőgazdaságot, illetve a mezőgazdasági termékfeldolgozást, illetve az ahhoz csatlakozó szolgáltatási, raktározási, és kereskedelmi tevékenységet szolgáló létesítmények számára alkalmazható, a beépített területhez csatlakozó, vagy barnamezős területen,

e)    a kötött pályás gazdasági terület övezete Bácsalmás, Bácsbokod, Baja, Balotaszállás, Csengőd, Felsőlajos, Fülöpszállás, Gátér, Harkakötöny, Jánoshalma, Jászszentlászló, Kecskemét, Kelebia, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Kunfehértó, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Lakitelek, Mélykút, Nyárlőrinc, Petőfiszállás, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Szabadszállás, Tiszaalpár, Tiszakécske, Városföld településeknek a 3/18. mellékleten feltüntetett területrészein belül barnamezős, vagy a település beépített területéhez csatlakozó területrészén alkalmazható, a működő vasútállomás felvételi épületének kijáratától a telek bejáratáig a legrövidebb gyalogos megközelítési úton mérve legfeljebb 500 m-es távolságon belül.

7. §

(1)   A turisztikai fejlesztés céljából a (2) bekezdésben egyedileg meghatározott megyei övezetekhez sorolt települések településrendezési terveiben a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területegységeken olyan építési övezetek jelölhetők ki, amelyekben a környék lakosságainak, intézményeinek zavarása nélkül az OTÉK 2. mellékletében meghatározottnál az építési telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 10%-kal nagyobb, legkisebb zöldfelülete pedig legfeljebb 5%-kal kisebb lehet, ha azokon a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete által létrehozott TEÁOR ’08 rendszerében az „5510 Szállodai szolgáltatás” kategóriájába tartozó tevékenység céljára szolgáló, illetve a vendéglátást és gyógyturizmust, a turisztikai infrastruktúra fejlesztését szolgáló más kereskedelmi, vagy szolgáltató építmény kerül elhelyezésre.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott megyei övezetek közül

a)    az általános turisztikai fejlesztés övezete a megye városainak a 3/19. mellékleten feltüntetett területrészein belül fekvő barnamezős területén alkalmazható,

b)    a pusztai turizmusfejlesztés övezete Bugac, Bugacpusztaháza, Felsőlajos, Fülöpjakab, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunszállás, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Móricgát, Solt és Szank településeknek a 3/20. mellékleten feltüntetett területrészén alkalmazható,

c)    a pincefalvak övezete Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar és Solt települések 3/21. mellékleten feltüntetett területén belül alkalmazható,

d)    a gyógyhelyek és gyógyfürdők övezete Dávod, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lakitelek és Tiszakécske települések 3/22. mellékleten feltüntetett területrészén, továbbá más, a gyógyhely vagy gyógyfürdő minősítést megszerző települések területén alkalmazható, a település barnamezős területén megvalósuló, a gyógyturizmust szolgáló létesítmény számára,

e)    a Duna menti térség övezete Apostag, Baja, Bátya, Dunaegyháza, Dunafalva, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunavecse, Dusnok, Érsekcsanád, Fajsz, Foktő, Géderlak, Harta, Ordas, Hercegszántó Kalocsa, Solt, Sükösd, Szalkszentmárton, Szeremle, Tass, Uszód települések 3/23. mellékleten feltüntetett területrészén alkalmazható, a sport- és természetközeli turizmust szolgáló létesítmények számára,

f)     a natúrpark terület övezete Kelebia, Tompa, Csikéria, Bácsszőlős, Bácsalmás, Tataháza, Bácsalmás, Mátételke, Kunbaja, Madaras, Katymár, továbbá Hajós, Császártöltés, Érsekhalma, Homokmégy és Öregcsertő települések 3/24. mellékleten feltüntetett területrészén alkalmazható, a sport- és természetközeli turizmust szolgáló létesítmények számára.

8. §

(1)   A napelempark elhelyezésére szolgáló különleges övezet a megye településeinek a településrendezési tervében a 3/25. mellékleten kijelölt területrészen belül fekvő területegységeken alkalmazható, beépítésre szánt területen az OTÉK 24. § (2) bekezdés g) pontja szerint, vagy legfeljebb 10 AK értékű mezőgazdasági, vagy felhagyott külterületi korábban beépített területen az OTÉK 30/B. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően. Az 5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű napelempark ezen belül telepítési tanulmányterv alapján alakítható ki.

(2)   A geotermikus energia hasznosítását szolgáló övezet a lezárt termálvízkutakkal rendelkező Akasztó, Balotaszállás, Dávod, Érsekcsanád, Jászszentlászló, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Lakitelek, Mélykút, Szabadszállás, Tiszakécske települések településrendezési tervében a 3/26. mellékleten feltüntetett területen alkalmazható, ahol a településen meglévő, kihasználatlan melegvíz gazdaságos és környezettudatos hasznosítása céljából az OTÉK 24. § (2) bekezdés g) pontja, vagy 30/B. § (2) bekezdés c) pontja szerinti építési övezet, illetve övezet alakítható ki, a település településfejlesztési koncepciójában és integrált településfejlesztési stratégiájában meghatározott célra.

9. §

A klímaváltozással fokozottan érintett térség övezetéhez tartozó, a 3/27. mellékleten feltüntetett településeken a vízmegtartó vízgazdálkodás és a víztakarékos mezőgazdálkodás elterjesztése olyan kimagaslóan fontos cél, amit az érintett települések településfejlesztési koncepciójában és integrált településfejlesztési stratégiájában is szerepeltetni kell.

10. §

A településrendezési terveknek az egyedileg meghatározott megyei övezetek szerinti építési övezeteinek kijelölése az OTrT 13. § (1)-(2) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, valamint az MvM rendelet 6. § (1) bekezdésében szereplő előírásokat figyelembe véve történhet.

5. Záró rendelkezések

11. §

(1)   Ez a rendelet 2020. július 9. napján lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervéről szóló 19/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete.