1./ A Közgyűlés áprilisi ülésén tárgyalta az önkormányzat 2023. évi költségvetése végrehajtásáról szóló beszámolót és megalkotta a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata 2023. évi költségvetése végrehajtásáról szóló 3/2024. (IV.29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: zárszámadási rendelet).

A zárszámadási rendelet 10. melléklete szerint az önkormányzat jóváhagyott maradványának összege 532.498 eFt. Ebből az összegből a 2024. évi költségvetésben 840.439 eFt előirányzat szerepel, így szükséges a 307.941 eFt előirányzat különbözet rendezése. Az előirányzatosításra kerülő összegből 293.911 eFt kötelezettséggel terhelt maradvány.

A maradványt terhelő kötelezettségek a zárszámadási rendelet tárgyalásakor részletesen bemutatásra kerültek. Eszerint a 293.911 eFt összegű kötelezettségből 12.280 eFt a 2023. év végén megelőlegezett 2024. évi állami támogatás, melyet év elején vissza kellett fizetni a Magyar Államkincstárnak, valamint 602 eFt működéssel kapcsolatos áthúzódó kötelezettség és 2.136 eFt önkormányzati célfeladatokon keletkezett kötelezettség, mely a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft. felé a 2023. évi tagdíj fizetési kötelezettségünk 2024. évre áthúzódó része. Továbbá jogszabály szerint Hivatal esetében a folyamatban lévő pályázatokra nem képezhető céltartalék, ezért ezen pályázatok további években megvalósítandó tevékenységeire felhasználható összeg, az Önkormányzat 2024. évi költésgvetésében került megképzésre, ezért szükséges a céltartalék csökkentése 308.929 eFt összegben.

A -14.030 eFt összegű szabad maradvány rendezéséhez a 2024. évi költségvetésben tervezett 139.387 eFt általános tartalék csökkentése szükséges, így a 2024. évi általános tartalék összege 125.357 eFt-ra változik.

Fentieknek megfelelően az önkormányzat költségvetése bevételi oldalán 307.941 eFt-tal csökken az előző évi maradvány igénybevétele rovat előirányzata, míg kiadási oldalon 602 eFt-tal nő a dologi kiadások, 12.280 eFt-tal az államháztartáson belüli megelőlegezés visszafizetése rovat előirányzata.

Emellett a célfeladatok között 2.136 eFt-tal emelkedik a nemzetközi szervezet tagdíjainak kiadásai előirányzata.

Továbbá 308.929 eFt-tal csökken a céltartalék és 14.030 eFt-tal az általános tartalék előirányzata.

2./ 1994. szeptember 16-án Hargita megye és Bács-Kiskun megye partneri, baráti és kölcsönösségen alapuló együttműködésre kötelezte el magát. Az együttműködési megállapodást Csíkszeredában Sántha Pál Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Kőtörő Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke írta alá.

A két fél megállapodott abban, hogy a legváltozatosabb módon ösztönzi és támogatja az ipar, mezőgazdaság, gazdasági tevékenység, kereskedelem, tudomány, technológia, művelődés, nevelés, sport, egészségügy és turizmus képviselőit és vállalkozóit.

A 30 éves együttműködés megünneplése alkalmából 2024. szeptember 13-17. között Hargita megyébe látogat a Közgyűlés küldöttsége, valamint ezt követően az Önkormányzat is vendégül látja a Hargita megyei Közgyűlés küldöttségét. A 30 éves jubileum költségeire az önkormányzati célfeladatok külkapcsolatok kiadásait 2.000 eFt-tal szükséges megemelni az általános tartalék terhére.

Ennek megfelelően az önkormányzat költségvetése kiadási oldalán az önkormányzati célfeladatok külkapcsolatok kiadásai 2.000 eFt-tal nő, az általános tartalékok előirányzata pedig ugyanezen összeggel csökken.

3./ A 2024. évi költségvetésben a BorBagoly Pince szigetelésére 2.000 eFt lett tervezve. Az árajánlatok beérkezését követően a szigetelés 850 eFt-tal meghaladja a tervezett összeget, ezért szükséges az előirányzat megemelése az általános tartalékból.

Ennek megfelelően az önkormányzat költségvetése kiadási oldalán a BorBagoly Pince szigetelése beruházási kiadások előirányzata 850 eFt-tal emelkedik, az általános tartalékok előirányzata pedig ugyanezen összeggel csökken.

4./ Az Önkormányzat TOP-5.3.2-17-BK1-2021-00004 Petőfi200, valamint a TOP-5.3.2-17-BK1-2020-00003 kódszámú Megyei identitás erősítése 3 „Itthon maradunk” projektjeinek 2023. évben benyújtott időközi elszámolásai elfogadását követően 2024. évben 128.730 eFt államháztartáson belülről származó egyéb működési célú támogatás bevétele keletkezett. A bevételhez tartozó kiadások már 2022-2023. években teljesültek, ezáltal a bevétel az önkormányzat általános tartalékát növeli.

Fentiek miatt az önkormányzat költségvetése bevételi oldalán az államháztartáson belülről származó egyéb működési célú támogatások előirányzata 128.730 eFt-tal nő, ezzel együtt az általános tartalék előirányzata szintén 128.730 eFt-tal nő.

5./ Közeledik a 2019-2024 ciklus zárása. Az öt év alatt a munkatársak a hivatali feladatokon túl számos projekt kivitelezésében, végrehajtásában vettek részt, amelyekben vármegyénk országos összehasonlításban az élen járt.

Ezért javaslom az önkormányzat fenti pontban keletkezett tartaléka terhére az önkormányzati és hivatali munkatársak egy részének béremelését, illetve jutalmazását.

Fentiek miatt az önkormányzat költségvetése kiadási oldalán az önkormányzat munkavállalói tekintetében a személyi juttatások előirányzata 14.457 eFt-tal, a munkáltatót terhelő járulékok előirányzata 1.879 eFt-tal, a hivatal munkavállalói tekintetében pedig a hivatal részére nyújtott irányítószervi támogatás előirányzata 8.500 eFt-tal emelkedik, az általános tartalék előirányzata pedig 24.836 eFt-tal csökken.

6./ Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alaphoz a 2024. évi Testvértelepülési programok és együttműködések támogatása pályázati kiírásra, melyre 2.000 eFt támogatást nyertünk el.

Emiatt az önkormányzat költségvetése bevételi oldalán 2.000 eFt-tal nő az államháztartáson belülről származó működési célú támogatások előirányzata, míg kiadási oldalon 394 eFt-tal nő a személyi juttatások, 200 eFt-tal nő a munkáltatói járulékok és 1.406 eFt-tal emelkedik a dologi kiadások előirányzata.

1./ A zárszámadási rendeletben az önkormányzat költségvetési maradványával egyidejűleg a Közgyűlés jóváhagyta a hivatal 2023. évi maradványát is, melynek összege 534.860 eFt, mellyel szemben a költségvetésben tervezett maradvány 225.132 eFt. A fennmaradó 309.728 eFt előirányzat rendezése szükséges. A maradvány felhasználásának jóváhagyásáról a zárszámadási rendelet döntött. A kötelezettséggel terhelt maradvány összege a teljes összeg 309.728 eFt.

Az Önkormányzat maradványánál leírtak alapján a Hivatal folyamatban lévő pályázataira az Önkormányzatnál képzett pályázati céltartalék rendezése szükséges a Hivatal költségvetésében is.

Fentiek szerint a Hivatal költségvetése bevételi oldalán 309.728 eFt-tal nő a maradvány előirányzata, a kiadási oldalán pedig a TOP-Plusz-3.1.1-21-BK1-2022-00001 Paktum Plusz projekt előirányzata 259.699 eFt-tal emelkedik, kiemelt előirányzatok szerint a személyi juttatások előirányzata 99.836 eFt-tal, a munkáltatót terhelő járulék előirányzata 12.952 eFt-tal, a dologi kiadások előirányzata pedig 146.911 eFt-tal. A térségi jelentőségű kerékpárutak tervezése projekt előirányzata 49.230 eFt-tal emelkedik, kiemelt előirányzatok szerint a személyi juttatások előirányzata 150 eFt-tal, a dologi kiadások előirányzata pedig 49.080 eFt-tal.

Továbbá a zárszámadási rendelet alapján a lakásalap számla egyenlegét 799 eFt-tal szükséges megemelni ezáltal a lakástámogatás kiadási rovat előirányzata 799 eFt-tal nő.

A hivatalnál nem keletkezett szabad maradvány.

2./ 2024. június 9-én került sor az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban lebonyolított általános választására. A hivatal, mint Területi Választási Iroda vett részt a választás lebonyolításában és előkészítésében, valamint a vármegyében működő helyi választási irodák felkészítésében, továbbá az elszámolások ellenőrzésében. A feladatok pénzügyi fedezetét a Nemzeti Választási Iroda biztosította, összesen 27.748 eFt összegben.

Ennek megfelelően a hivatal költségvetése bevételi oldalán 27.748 eFt-tal nő az államháztartáson belülről származó működési célú támogatások előirányzata, míg kiadási oldalon 23.574 eFt-tal nő a személyi juttatások, 3.438 eFt-tal a munkáltatót terhelő járulék és 736 eFt-tal a dologi kiadások előirányzata.

3./ A fentebb már említettek szerint a hivatal munkavállalói részére is javasolt jutalom és béremelés tekintetében a hivatal költségvetésében is előirányzat rendezés szükséges.

Fentiek miatt a hivatal költségvetése bevételi oldalán 8.500 eFt-tal nő az irányító szervtől kapott támogatás előirányzata, míg a kiadási oldalán a személyi juttatások előirányzata 7.522 eFt-tal, a munkáltatót terhelő járulék előirányzata 978 eFt-tal emelkedik.

Előzőekben bemutatott előirányzatmódosítások eredményeként az önkormányzat költségvetésének főösszege 177.211 eFt-tal csökken, a hivatal költségvetésének főösszege pedig 345.976 eFt-tal emelkedik, az összevont költségvetési főösszeg a hivatalnak nyújtott irányítószervi támogatás halmozódás kiszűrését követően 160.265 eFt-tal nő.

Az előterjesztéshez csatolt 1. sz. táblázat jogcímenként részletezve összefoglalóan mutatja be az önkormányzat bevételi előirányzatainak módosításait.

Az előterjesztéshez csatolt 2. sz. táblázat jogcímenként részletezve összefoglalóan mutatja be az önkormányzat kiadási előirányzatainak módosításait.

Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fentiekben ismertetett szakmai tartalom alapul vételével a testület a költségvetési rendelet módosítását az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében alkotja meg, figyelemmel az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában rögzített feladatköri rendelkezésben foglaltakra.

A rendelet-tervezet 1. §-a tartalmazza az önkormányzat és a hivatal költségvetése együttes bevételi és kiadási főösszegeit működési és felhalmozási bontásban, a költségvetési hiány összegét működési és felhalmozási hiány szerinti bontásban, a hiány belső finanszírozására szolgáló műveletek meghatározását és a hiány finanszírozásának módját működési és felhalmozási cél szerinti bontásban.

Emellett meghatározásra kerül az összevont költségvetés főösszege.

A költségvetési rendelet 1-10. mellékleteinek módosítását tartalmazza.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.