Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2025. 01. 02Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi adókról
Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi közhatalom-gyakorlás törvényes keretei között és a közteherviselés törvényi kötelezettségére figyelemmel, Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata törvényben nevesített önálló gazdálkodásának és a helyi közszolgáltatások megszervezésének biztosítása céljából, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontjában, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 6. § a) és c)-d) pontjában, 39/C. § (1)-(3) bekezdésében, az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (3) bekezdés a), c), d) és f) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a kötelező közfeladatok és a jogszabály keretei között önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Vármegyei Igazgatósága és Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelet 2. melléklet 4. pont 4.2. alpont 4.2.1. alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Ügyrendi és Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén
a) építményadót,
b) telekadót,
c) magánszemély kommunális adóját,
d) idegenforgalmi adót,
e) helyi iparűzési adót
vezet be, és e rendelet szerint azok alapját, mértékét, továbbá az adózás részletes szabályait meghatározza, valamint a törvényi mentességeken és kedvezményeken túl a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 6. § d) pontja értelmében további mentességeket és kedvezményeket állapít meg.
2. § E rendelet alkalmazása során
a) a beépítés időtartama: a végleges építési engedély kiadását, vagy az építésügyi vagy örökségvédelmi hatóságnál tett egyszerű bejelentést követő év első napjától kezdődően a használatba vételi engedély, vagy más, az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet, továbbá a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet szerinti, építésügyi vagy örökségvédelmi hatóság által kiadott használatbavételi engedéllyel egyenértékű engedélye vagy más döntése, különösen a használatbavétel tudomásul vételére vonatkozó, vagy építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építmény felépítésének, meglétének igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány megszerzése évének utolsó napjáig terjedő időtartam,
b) hasznos alapterület: a Htv. 52. § 9. pontjában meghatározott terület,
c) komfort nélküli lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 91/A. § 5. pontjában meghatározott lakás,
d) lakás: a Htv. 52. § 8. pontjában meghatározott ingatlan,
e) lakótelek: olyan építési telek, amely jogszabály alapján lakással beépíthető,
f) szükséglakás: az Ltv. 91/A. § 6. pontjában meghatározott lakás,
g) tulajdonos: a Htv. 12. §-ában, 18. §-ában és 52. § 7. pontjában meghatározott személy vagy szervezet,
h) üdülő: a Htv. 52. § 20. pontjában meghatározott ingatlan,
i) üzleti célt szolgál az olyan épület vagy épületrész, telek vagy telekrész, amit az adóalany bevétel-, nyereség- vagy jövedelemszerzés céljából hasznosít, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el, továbbá ha kiadott hatósági döntés tartalmából ez megállapítható.
2. Az építményadó
3. § Az építményadó alapja az adóköteles építmény hasznos alapterülete.
4. § (1) Az építményadó éves mértéke a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével 650,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként hatszázötven forint.
(2) Bolti kiskereskedelmi vállalkozási tevékenység céljára szolgáló épület vagy épületrész után, amennyiben annak hasznos alapterülete az 1000 m2-t, azaz ezer négyzetmétert meghaladja, az építményadó éves mértéke 1500,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként ezerötszáz forint.
5. § Mentes az építményadó alól
a) a külterületen és zártkertben, a mezőgazdasági jellegű hobbitelken épült hétvégi ház pihenést szolgáló helyiségei alapterületéből összesen legfeljebb 30 m2, azaz legfeljebb harminc négyzetméter,
b) a gépjármű tárolására szolgáló helyiség,
c) a lakás céljára szolgáló helyiség
amennyiben magánszemély tulajdonában áll és üzleti célt nem szolgál.
3. A telekadó
6. § A telekadó alapja a telek vagy telekrész négyzetméterben számított területe.
7. § (1) A telekadó éves mértéke a telek vagy telekrész négyzetméterben számított területe után
a) a belvárosban, épülettel nem rendelkező telek esetén 350,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként háromszázötven forint,
b) a belvárosban épülethez tartozó telekrész esetén 300,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként háromszáz forint,
c) a belvároson kívüli egyéb területen, épülettel nem rendelkező telek esetén 150,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként százötven forint,
d) a belvároson kívüli egyéb területen épülethez tartozó telekrész esetén 75,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként hetvenöt forint,
e) a peremterület övezetben fekvő telek és telekrész esetén 25,- Ft/m2, azaz négyzetméterenként huszonöt forint.
(2) E § értelmében és alkalmazása során belváros az 1. mellékletben szereplő térképen fekete vonallal (sávval) körbevett terület azzal, hogy a belvároshoz tartozik a vonallal megjelölt, e bekezdésben megjelölt közterület és minden ingatlan, amely a vonalon belül található. A belvárost
a) északról a Szegedi út Czirfusz Ferenc utca és Jelky András tér közötti szakasza, a Jelky András tér, a Munkácsy Mihály utca, a Kölcsey Ferenc utca és a Malomrév utca,
b) keletről a Czirfusz Ferenc utca és a Rókus utca,
c) délről a Damjanich János utca, a Szeremlei utca Szarka utcáig tartó szakasza és a Szarka utca,d) nyugatról a kikötő délkeleti határvonala, a Kamarás-Duna és Ferenc-csatorna által övezett terület, valamint a Petőfi-sziget
határolja.
(3) E § értelmében és alkalmazása során peremterület övezet a tárgyév január 1. napján hatályos helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet szabályozási terv melléklete szerinti külterület.
(4) E § értelmében és alkalmazása során sem a (2) bekezdés alapján a belvároshoz, sem a (3) bekezdés alapján a peremterület övezethez nem tartozó terület belvároson kívüli egyéb területnek számít.
8. § (1) Mentes a telekadó alól
a) a lakáshoz, üdülőhöz tartozó telek,
b) a magánszemély tulajdonos a belterületi lakótelke után, ha azt lakással beépíti vagy az építkezést megkezdi, a beépítés időtartamára, de legfeljebb négy évig,
c) az út, valamint a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben útszabályozásra fenntartott telekrész, illetve a teljes telek, amennyiben az nem építhető be,
d) az a magánszemély, aki igazolja, hogy az adótárgyát képező üres telkén magasfeszültségű elektromos távvezeték tartóoszlopa áll, vagy azt nagynyomású gázszállító vezeték keresztezi és az ingatlan nem építhető be,
e) az ingatlan-nyilvántartás vagy a földhasználati nyilvántartás szerinti zártkert,
amennyiben üzleti célt nem szolgál.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mentesség feltételei teljesítésének elmaradása esetén a telekadót visszamenőlegesen meg kell állapítani és a mentesség időtartamára eső telekadót meg kell fizetni.
9. § (1) A magánszemély tulajdonos lakótelke után 90 %-os, azaz kilencven százalékos telekadó-kedvezményben részesül.
(2) A bajai földikutya-rezervátum természetvédelmi terület létesítéséről szóló 7/2017. (II. 28.) FM rendeletben meghatározott bajai földikutya-rezervátum 100 m-es (száz méteres) körzetében fekvő ingatlan vagy ingatlanrész után 90 %-os, azaz kilencven százalékos telekadó-adókedvezményre jogosult az, aki azon a természetvédelmi célokkal összefüggő, környezetkímélő, a földikutya populációt és élőhelyét nem veszélyeztető tevékenységet, területhasználatot folytat.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek megállapítására kétség merül fel, úgy a jegyző kikéri a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság véleményét.
4. A magánszemély kommunális adója
10. § A magánszemély kommunális adója megfizetésére köteles a lakás tulajdonosa. Az adó mértéke, ha a lakás hasznos alapterülete
a) a 35 m2-t, azaz a harmincöt négyzetmétert nem haladja meg, 7.500,- Ft/év, azaz évente hétezer-ötszáz forint,
b) a 35 m2-t, azaz a harmincöt négyzetmétert meghaladja, de nem több, mint 70 m2, azaz hetven négyzetméter, 12.000,- Ft/év, azaz évente tizenkettőezer forint,
c) a 70 m2-t, azaz a hetven négyzetmétert meghaladja, de nem több, mint 90 m2, azaz kilencven négyzetméter, 15.000,- Ft/év, azaz évente tizenötezer forint,
d) a 90 m2-t, azaz a kilencven négyzetmétert meghaladja, de nem több, mint 120 m2, azaz százhúsz négyzetméter, 20.000,- Ft/év, azaz évente húszezer forint,
e) meghaladja a 120 m2-t, azaz a százhúsz négyzetmétert, 25.000,- Ft/év, azaz évente huszonötezer forint.
11. § Mentes a magánszemély kommunális adója alól a nem lakás céljára szolgáló épület vagy épületrész, továbbá az az épület vagy épületrész, amely után az 2. alcímben foglaltak alapján építményadó-fizetési kötelezettség áll fenn.
12. § (1) A magánszemély kommunális adójának éves összege a 10. § a)–e) pontban meghatározott adómérték fele
a) a külterületi lakás,
b) a komfort nélküli lakás, továbbá a szükséglakás
után.
(2) Külterületi, komfort nélküli vagy szükséglakás esetén az (1) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt kedvezmények együttesen alkalmazandóak.
5. Az idegenforgalmi adó
13. § Az idegenforgalmi adó alapja a Htv. 32. § a) pont 1. alpontja alapján a megkezdett vendégéjszakák száma.
14. § Az idegenforgalmi adó mértéke vendégéjszakánként 400,- Ft/fő, azaz fejenként négyszáz forint.
6. A helyi iparűzési adó
15. § Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a helyi iparűzési adó adóévi mértéke az adóalap 2%-a, azaz kettő százaléka.
16. § (1) Mentesül a helyi iparűzési adó alól a Htv. 39/C. § (2) bekezdése alapján az a vállalkozó, akinek vagy amelynek az adóévi, vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 100.000,- Ft-ot, azaz a százezer forintot.
(2) Mentes a helyi iparűzési adó alól a Htv. 39/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a Htv. 52. § 23. pontja szerinti háziorvos, védőnő vállalkozó.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti mentesség nem teljes adóév esetén időarányosan jár.
7. Záró rendelkezések
17. §1
18. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
19. § A 7. § (1) bekezdés e) pontban és a 7. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat a 2024. január 1. napjával kezdődő adóévben is alkalmazni kell.
A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.