1. § E rendelet célja, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mötv.) összhangban megállapítsa Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének (a továbbiakban: közgyűlés) és a közgyűlés szerveinek szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) A közgyűlés hivatalos megnevezése az Mötv. 21. § (4) bekezdése értelmében: Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése.

(3) Az önkormányzat székhelye: 6500 Baja, Szentháromság tér 1.

(4) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja a bajaionkormanyzat.hu (https://bajaionkormanyzat.hu) honlap.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei az önkormányzat címere és zászlaja (lobogója).

(2) Az önkormányzat címere felül koronával díszített, barokkrámás tárcsapajzson, búzavirágkék mezőben, zöld talajon álló barna törzsű, zöld levelű, arany gyümölcsű fa, amelynek törzsén körülcsavarodó zöld kígyó kúszik felfelé. A fa alatt a pajzs jobb oldalán meztelen, természetes színű férfialak – a bibliai Ádám –, a pajzs bal felében a férfialak felé forduló, meztelen, természetes színű nőalak – a bibliai Éva – áll, gyümölcsöt nyújtva Ádámnak.

(3) Az önkormányzat zászlaja hosszában kékkel és arannyal vágott, közepében az önkormányzat ábrázolt címerét és a „Baja” feliratot tartalmazza.

(4) Az önkormányzat címerének és zászlajának megjelenési képét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat jelképei használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § (1) Arról, hogy I. Lipót császár 1696. december 24. napján nyilvánította Baját várossá – kamarai mezővárossá –, a közgyűlés minden év decemberében, ünnepi ülésén is megemlékezik.

(2) A közgyűlés a város hagyományai iránti tisztelete kifejezéseként az önkormányzat ünnepének tekinti a Bajai Halfőző Fesztivált, amely minden év július második szombatján kerül megtartásra.

(3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy a város polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket, emléknapokat méltó módon megünnepelhessék, azokról méltó módon emlékezhessenek meg.

5. § E rendelet alkalmazása során

6. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak (a továbbiakban e §-ban a kihirdetés, a közzététel vagy a nyilvánosságra hozatal együttesen: közzététel) az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít.

(2) A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel

(3) A (2) bekezdés 1. pontjában foglalt esetben a közzététel irányadó időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontja, továbbá ha a hirdetőtáblán kifüggesztett és az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett dokumentum szövege eltér, a hirdetőtáblán kifüggesztett dokumentum szövege az irányadó.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túl a közgyűlés döntésének egyéb úton való közzétételét is elrendelheti, az azonban a helyben szokásos módon történő közzétételnek nem tekinthető.

7. § A közgyűlés létszáma – a polgármestert is beleértve – tizenöt fő.

8. § (1) A közgyűlés alakuló ülését, rendes és rendkívüli ülését, a közmeghallgatást az önkormányzat székhelyén, az ülésteremben tartja. Ettől az ülés, a közmeghallgatás összehívója kizárólag rendkívüli és a meghívóban megindokolt esetben térhet el.

(2) Az egyes önkormányzati képviselők, a tisztségviselők és a közgyűlés által meghatározott más személyek az ülésteremben a közgyűlés által meghatározott helyen ülnek.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható ismételten, de az e rendeletben előírtakat alkalmazni kell.

9. § A jogszabályban előírtakon felül a közgyűlés alakuló ülésének kötelező napirendi pontja a Bajai Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának, valamint a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről, továbbá a polgármester programjának ismertetése.

10. § (1) A közgyűlés szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább hat rendes ülést tart.

(2) A közgyűlés rendes ülését lehetőség szerint csütörtöki napra, délelőtt 9:00 órára kell összehívni. Az ülésnap legfeljebb 18:00 óráig tart és az ezen időpontig megkezdett napirendi pont tárgyalásával zárul. Amennyiben az ülésnapon a napirendi pontok tárgyalása nem fejeződik be, az ülés ülésszakká alakul, amelynek második napja az első ülésnapot követő hét naptári napon belüli – az első nap ülésének lezárásaként a közgyűlés által egyszerű többséggel meghatározott – bármely munkanap.

(3) Az ülésszak második napján az ülés kezdési időpontja délelőtt 9:00 óra. A második ülésnap akkor zárul, ha valamennyi napirendi pont megtárgyalásra került.

(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltaktól a közgyűlés minősített többséggel meghozott határozatával eltérhet.

(5) A közgyűlés ülésein ebédszünet tartható, amelyet a polgármester rendelhet el, időtartama legfeljebb kilencven perc.

(6) A közgyűlés ülésein a polgármester szükség szerint legfeljebb tizenöt perces szünetet rendelhet el.

11. § (1) A közgyűlés rendes üléseit adott naptári évre vonatkozó éves munkaterve (a továbbiakban: munkaterv) alapján tartja meg.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze a naptári év utolsó rendes ülésére, a tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a közgyűlés elé. A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér

(3) A munkaterv tartalmazza

(4) Az elfogadott munkatervet a jegyző a 6. § (2) bekezdés 2. pontban foglaltak szerint, a helyben szokásos módon közzéteszi.

12. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a közgyűlést Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Ügyrendi és Jogi Bizottsága (rövid elnevezéssel: Ügyrendi és Jogi Bizottság, a továbbiakban: Ügyrendi és Jogi Bizottság) elnöke hívja össze és vezeti. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöki tisztségének betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén a közgyűlést korelnökként a legidősebb önkormányzati képviselő hívja össze és vezeti.

(2) A közgyűlés rendes ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, legalább nyolc nappal – alakuló ülés esetében legalább három nappal – az ülés napja előtt tájékoztatja.

(3) A közgyűlés ülésére meg kell hívni

(4) A közgyűlés ülésére szóló meghívó tartalmazza

(5) A meghívót a polgármester vagy az ülés (1) bekezdésben meghatározott összehívója írja alá.

(6) A (3) bekezdés 1–3. pontjában megjelölt személyek részére a meghívót és a nyilvános ülés előterjesztéseit Baja Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) által üzemeltetett FTP szerveren való elhelyezéssel kell kézbesíteni. A szerveren való elhelyezéssel egyidejűleg a meghívó és az előterjesztés hozzáférhetővé tételéről a polgármester a polgármesteri hivatal útján a (3) bekezdés 1–3. pontjaiban meghatározott személyek részére az általuk sajátjukként írásban megjelölt elektronikus levélcímre megküldött elektronikus levéllel értesítést küld.

(7) A (3) bekezdés 24. és 28. pontjában megjelölt személyek és szervezetek esetében – amennyiben azt azok kifejezetten kérik – a meghívót és a tevékenységi körüket vagy személyüket érintő előterjesztéseket a polgármester a polgármesteri hivatal útján, elektronikus levél mellékleteként a (6) bekezdésben foglaltak szerinti hozzáférhetővé tétellel egyidejűleg küldi meg. A (3) bekezdés 4–23. és 25–27. pontjaiban megjelölt személyek és szervezetek részére kizárólag a meghívót kell megküldeni elektronikus levél mellékleteként, e személyek részére a meghívóban szereplő közgyűlés ülése nyilvános előterjesztései a (14) bekezdés szerinti internetes oldalról letölthetőek, valamint a polgármesteri hivatal kijelölt helyiségben betekintésre hozzáférhetőek.

(8) Nem küldhető ki azon előterjesztés,

(9) A (8) bekezdés 1. pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény alapján jogosult. A (8) bekezdés 2–3. pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni.

(10)¹ A meghívó és a nyilvános ülés napirendjén szereplő előterjesztések – ide nem értve az e rendelet szerinti sürgősségi indítványt és a (10a) bekezdésben megjelölt előterjesztéseket – hozzáférhetővé tételéről szóló elektronikus levelet, a (3) bekezdés 1–3. pontjában meghatározott személyek részére úgy kell kézbesíteni, hogy az ülés időpontját megelőzőleg legalább nyolc nappal – alakuló ülés esetében az ülés időpontját megelőzőleg legalább három nappal – megkapják.

(10a)² A 20. § (4) bekezdésében, valamint a 22. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott előterjesztéseket a (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell kézbesíteni

(11) Az ülés összehívójának vagy az előterjesztőnek az egyedi döntése alapján a (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott előterjesztés kiküldhető, ez esetben a 17. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(12) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból – különösen: napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztését nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.

(13) Az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett vélemények összesítőjét a képviselők részére az ülés napját megelőző munkanapon kell kézbesíteni.

(14) A jegyző a nyilvános ülés előterjesztéseit a (6)–(7) bekezdés szerinti kézbesítés napján az önkormányzat hivatalos honlapján is közzéteszi.

13. § (1) A közgyűlés ülése rendkívüli esetben, kivételesen, akár rövid úton – különösen telefon, elektronikus levél, útján – is, a napirendi pontok megjelölésével is bármely napra összehívható.

(2) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.

(3) A közgyűlés rendkívüli ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, legkésőbb az ülés napja előtti napon tájékoztatja.

(4) A rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (1), (4)–(9), (11)–(12), és (14) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. A rendkívüli ülésre meg kell hívni a 12. § (3) bekezdés 1–3., 24., 26. és 28. pontban meghatározott személyeket és szervezeteket.

(5) Rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (2) és (10) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót és az ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket azok elkészülte után kell kiküldeni és közzétenni.

(6) Rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (13) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett határozatokat és a módosító indítványokat azok meghozatalát, benyújtását követően, de legkésőbb a rendkívüli ülésen, az érintett napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kell ismertetni vagy átadni.

14. § (1) A közgyűlés évente egyszer, munkatervében meghatározottak szerint, december hónapban, Baja várossá alapításának alkalmából ünnepi ülést tart.

(2) Az ünnepi ülésre a 12. § (3) bekezdésben foglaltakon felül meg kell hívni a város díszpolgárait, valamint az egyházak helyi képviselőit.

15. § (1) Közmeghallgatást kell tartani

(2) A közmeghallgatást lehetőség szerint az ülésteremben kell megtartani.

(3) A közmeghallgatás vezetése a közgyűlés ülésének vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik, arról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a közgyűlés ülésének jegyzőkönyvére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson való hozzászólás szabályaira a 16. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét, továbbá a közmeghallgatást igénylő napirendi pontokat tárgyaló rendes ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon kell közzétenni.

16. § (1) A közgyűlés ülése, a közmeghallgatás nyilvánossága a polgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. Választójoggal nem rendelkező tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek a közgyűlés ülésén csak az ülésvezető egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(2) A nyilvános ülésen az ülés hallgatósága részére kijelölt hely az ülésteremben a padsorok mögötti és melletti székek sora, továbbá azon padsorok, amelyeken képviselő nem foglal helyet. A hallgatóság a részére kijelölt helyeken foglalhat helyet. A hallgatóság az ülés, a közmeghallgatás rendjét nem zavarhatja.

(3) A (2) bekezdésben foglalt ülésrendet nem kell alkalmazni

(4) Az ülésvezető az ülésen, közmeghallgatáson megjelent polgároknak, a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben a polgár írásban, felszólalási jegyen szándékát és annak rövid tartalmát a jegyzőnek a napirendi pont megkezdéséig vagy annak szünetében jelezte. A felszólalás időtartama legfeljebb három perc.

(5) A közgyűlés és a bizottságok ülésén tevékenységi körükben tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségeket a 6. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester minden év második negyedévében várospolitikai fórumot tart, a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntésekbe bevonása céljából. A várospolitikai fórumon részt vesz a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal szervezeti egységének vezetője, az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője, valamint a polgármester által a részvételre felkért személy.

(7) A (6) bekezdés szerinti várospolitikai fórumra egyebekben a 15. § (2)–(5) bekezdésben foglaltakat kel alkalmazni.

(8) A közgyűlés nyilvános ülésén, a közmeghallgatáson és a várospolitikai fórumon a sajtótermék és a médiatartalom-szolgáltató képviselője e minőségében előzetes regisztrációt követően, a részére a regisztráció során kiadott, névre szóló belépőkártya ülésvezetőnek történő bemutatásával, személyazonosságának egyidejű igazolása mellett vehet részt. A regisztrációt a közgyűlés ülése, a közmeghallgatás vagy a várospolitikai fórum időpontját legalább három munkanappal megelőzően kell kezdeményezni a polgármester által az önkormányzat hivatalos honlapján közzétettek szerint. A kezdeményezés során a regisztrálni kívánó személynek meg kell adnia a nevét, az általa képviselt sajtótermék vagy médiatartalom-szolgáltató megnevezését és a sajtóterméknél vagy médiatartalom-szolgáltatónál betöltött munkakörét.

(9) A (8) bekezdés szerinti előzetes regisztráció során kiadott névre szóló belépőkártya tartalmazza a regisztrált személy nevét, az általa képviselt sajtótermék vagy médiatartalom-szolgáltató megnevezését, a személynek a sajtóterméknél vagy médiatartalom-szolgáltatónál betöltött munkakörét és a belépőkártya kiállításának dátumát. A belépőkártya a kiállítástól számított egy évig érvényes, az egy év elteltével újabb regisztráció szükséges.

(10) A sajtótermék és a médiatartalom-szolgáltató (9) bekezdés szerinti érvényes belépőkártyával rendelkező képviselője e minőségében a közgyűlés nyilvános ülésén, a közmeghallgatáson és a várospolitikai fórumon a sajtó részére kijelölt helyen jogosult és köteles tartózkodni. Érvényes belépőkártya hiányában a sajtótermék és a médiatartalom-szolgáltató képviselője hallgatóságnak minősül, a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodni nem jogosult, és rá a hallgatóságra vonatkozó szabályok irányadók.

17. § (1) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően az ülés vezetője legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(2) A zárt ülés vége előtt az ülés vezetője gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

18. § (1) Előterjesztés a (2) bekezdésében megjelölt személy, szerv vagy szervezet által előzetesen javasolt, indokolt rendelet- vagy határozattervezet, tájékoztató, beszámoló vagy jelentés.

(2) A közgyűlés elé előterjesztési joggal rendelkezik

(3) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre.

(4) A (2) bekezdés 3. pontjában meghatározott előterjesztő az előterjesztést a polgármesternél nyújtja be, aki három munkanapon belül továbbítja azt az előterjesztés tárgya szerint szakértelemmel rendelkező állandó bizottság, továbbá az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökének, valamint a jegyzőnek.

(5) A polgármesteri hivatal az előterjesztés benyújtásától számított tizenöt napon belül lefolytatja a (4) bekezdésben meghatározott előterjesztés szakmai és törvényességi ellenőrzését. Amennyiben a szakmai és törvényességi ellenőrzés lefolytatása tizenöt napon belül nem lehetséges, a jegyző erről, a szakmai és törvényességi ellenőrzés elkészültének várható időpontjának – amely csak különösen indokolt esetben lehet több, mint az előterjesztés időpontjától számított harminc nap – megjelölésével tájékoztatja az előterjesztőt, valamint az előterjesztés tárgya szerint szakértelemmel rendelkező állandó bizottság és az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét.

(6) Az előterjesztés tárgya szerint szakértelemmel rendelkező állandó bizottság a (4) bekezdés szerinti előterjesztést a szakmai és törvényességi ellenőrzést követő soron következő rendes ülésén, de legkésőbb az előterjesztés benyújtásától számított hatvan napon belül megtárgyalja és véleményezi, majd elnöke útján véleményét haladéktalanul eljuttatja az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökének.

(7) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a (6) bekezdés szerinti vélemény megérkezését követő rendes ülésén az előterjesztést megtárgyalja. A (4) bekezdésben megjelölt előterjesztés kizárólag akkor vehető fel a közgyűlés soron következő vagy – amennyiben az Ügyrendi és Jogi Bizottság ülésére a 12. § (10) bekezdésben megjelölt határnapot követően került sor – az azt követő rendes ülés napirendjére, amennyiben az Ügyrendi és Jogi Bizottság ezt támogatja. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság döntéséről az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke a polgármestert haladéktalanul értesíti.

(8) A (2) bekezdés 2. és 4–10. pontjában megjelölt előterjesztő az előterjesztést a polgármesternél nyújtja be a ülést legalább tizenöt nappal megelőzően.

19. § (1) Az előterjesztés írásban nyújtandó be. Az előterjesztésben követelmény

(2) A határozati javaslat

20. § (1) A beszámoló

(2) A tájékoztató olyan információknak a közgyűlés elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, továbbá amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv vagy szervezet tevékenységének megismerését segítik elő. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen – ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá – a jogszabályok ismertetését, a közgyűlés és szervei működésére jellemző adatokat, a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

(3) A beszámoló elfogadásáról a közgyűlés határozattal dönt. A tájékoztatóról a közgyűlés döntést nem hoz.

(4) A polgármester a közgyűlés rendes ülésére

21. § (1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az nem a 12. § (10) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a közgyűlés vita nélkül, a napirend elfogadásával határoz.

(2) A sürgősségi indítvány – ide nem értve a polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványt – akkor vehető napirendre, ha az – a sürgősség tényének rövid indokolásával – írásban, legkésőbb hetvenkettő órával az ülés kezdetét megelőzően a polgármesternél benyújtásra került.

(3) Sürgősségi indítványt a 18. § (2) bekezdés 1–2. és 4-11. pontban megjelölt személy, szerv vagy szervezet nyújthat be.

(4) Amennyiben a közgyűlés a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve, ha a napirend elfogadásakor másként határoz.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre vételéhez szükséges a 18. § (4) bekezdésben meghatározott szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása, valamint az indítvány tárgya szerint véleményezési jogkörrel rendelkező állandó bizottság véleményének megléte.

(6) Haladéktalan döntést igénylő ügy esetén a (2) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő, valamint az (5) bekezdésben meghatározott bizottsági véleményezés nem kötelező. A haladéktalan döntés szükségességét az előterjesztésben indokolni kell.

22. § (1) Az ülésvezető a közgyűlés ülése megnyitása előtt

(2) Az ülésvezető az (1) bekezdésben foglaltakat követően előterjeszti a napirendi javaslatot – ennek keretében, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását, a sürgősségi indítványt – amelyről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. A meghívóban szereplő, de a polgármester által napirendre venni nem javasolt előterjesztések napirendre vételéről a közgyűlés a napirendről szóló döntésében határoz.

(3) A napirend elfogadásakor – vagy azt követően, amennyiben a zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat később merül fel – a közgyűlés az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt ügyben külön határozatot hoz.

(4) A polgármester és az alpolgármesterek tájékoztatót terjesztenek elő a közgyűlés rendes ülésére az előző közgyűlés ülése óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről. A polgármester ezen előterjesztés keretében tájékoztatja a közgyűlést a jóváhagyott ütemezés szerinti szabadsága kivételéről is.

(5) Az átruházott hatáskörök további gyakorlóinak – bizottságok esetében a bizottságok elnökeinek – előterjesztése alapján dönt a közgyűlés az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolók elfogadásáról.

23. § A jegyző jelzi a közgyűlésnek, a közgyűlés szervének, ha a döntése, működése jogszabálysértő, különösen, ha az előterjesztés nem az e rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre vagy előterjesztésre, valamint, ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van..

24. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a közgyűlés ülése közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntéstervezet kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a döntéstervezetben.

(3) A napirendet az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a közgyűlés külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a napirendről levételt a közgyűlésnek, amely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.

25. § (1) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, valamint javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását.

(2) A vita megkezdése előtt az ülés vezetője a saját, a bizottsági elnök a bizottság, a képviselőcsoport vezetője – a képviselőcsoport vezetője távolléte vagy akadályoztatása esetére az általa a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy – a képviselőcsoport állásfoglalását legfeljebb kettő perc időtartamban ismertetni jogosult.

(3) Szólásra az ülésvezetőnél kell jelentkezni. A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.

(4) Az ülésvezető a hozzászólásokra az ülés vezetésének átadása nélkül is jogosult reagálni, válaszolni.

(5) A vitában a közgyűlés tagja, a nem képviselő alpolgármester ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc időtartamú, az ismételt felszólalásra legfeljebb kettő perces időtartamban kerülhet sor. Az öt percet meghaladó – az ismételt felszólalás időtartamát is magába foglaló, azaz összesen hét perc időtartamú – első hozzászólásra az ülésvezető adhat engedélyt. Amennyiben az ülésvezető az ismételt felszólalásra nem ad engedélyt, az érintett kérésére a közgyűlés egyszerű többséggel dönt a hozzászólás engedélyezéséről.

(6) A döntéshozatal előtt az előterjesztő – amennyiben az előterjesztő képviselőcsoport, akkor a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy, távolléte vagy akadályoztatása esetére az általa a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy – bármikor időkeret nélkül hozzászólhat. Az előterjesztés előkészítésében résztvevő bizottság elnöke, továbbá a képviselőcsoport vezetője – a képviselőcsoport vezetője távolléte vagy akadályoztatása esetére az általa a képviselőcsoport vezetésével megbízott személy – e minőségében az (5) bekezdésben meghatározott időkereten felül legfeljebb további kettő perces időkeretben szólalhat fel.

(7) A 12. § (3) bekezdés 25. pontja alapján tanácskozási joggal meghívott önszerveződő közösség képviselője a közösség tevékenységi körét érintő előterjesztések kapcsán, legfeljebb kettő perc időtartamban felszólalhat.

(8) Az időhatárt túllépő felszólalótól az ülésvezető megvonja a szót.

(9) Az (5)–(7) bekezdésben, a 26. § (1) bekezdésben, a 28. § (3) bekezdésben, valamint a 29. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott időkorlátok alól az ülésvezető – a tárgyalt téma vagy a hozzászólásban addig elhangzottak fontosságára figyelemmel – felmentést adhat, amelynek tényéről a közgyűlést tájékoztatni köteles.

(10) Bármikor szót kérhet

26. § (1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben a közgyűlés tagja és a nem képviselő alpolgármester bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb egy perc.

(2) Ügyrendi kérdés

(3) Az ügyrendi javaslatokról a közgyűlés vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

27. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra; kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.

28. § (1) A hozzászólásokat követően az ülésvezető a vitát lezárja, szükség szerint összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra.

(2) Az ülésvezető intézkedik a tanácskozás, a vita során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról. A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, a döntéshozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mondhat. Az előterjesztő és a megszólított válaszában tanácskozási joggal nem rendelkező, jelenlévő személyek közreműködését is kérheti.

(3) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet a közgyűlés tagja, valamint a nem képviselő alpolgármester, aki a vitában az ellene szóló, illetve sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. Személyes megjegyzés esetén az ezt jelző hozzászóló által elmondottakat vagy személyes megjegyzésének általa kért részét szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A személyes megjegyzés lehetőségével a közgyűlési tag vagy a nem képviselő alpolgármester egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet, legfeljebb egy perc időtartamban.

(4) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, kizárólag a személyes érintettség vagy a szavazást befolyásoló egyéb rendkívüli esemény, így különösen technikai probléma bejelentésére van lehetőség.

29. § (1) A közgyűlés rendes ülése állandó – és amennyiben a közgyűlés a napirend elfogadásakor eltérő sorrendet nem állapít meg, a napirenden utolsóként tárgyalandó – napirendi pontja a bejelentések, az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képviselői felvilágosítás kérések, továbbá a korábbi üléseken kért felvilágosításra adott, a 40. § szerint még el nem fogadott válaszok vagy ismételt válaszok elfogadásáról szóló nyilatkozatok megtétele. Bejelentés megtételére bármely, a közgyűlés munkáját érintő egyedi vagy általános jellegű ügyben jogosult a közgyűlés tagja, a nem képviselő alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági elnöke, továbbá az, akit az ülésvezető vagy a közgyűlés bejelentés megtételére kér fel. Az egy fő által megtenni kívánt bejelentés – függetlenül az abban megjelölt, megemlíteni kívánt ügyek számától – időtartama legfeljebb öt perc.

(2) A bejelentéshez kapcsolódóan vitának van helye a 25. § (3)–(5) és (7)–(9) bekezdéseiben, a 25. § (10) bekezdés 2–3. pontjában, a 26. §-ban és a 29. § (1) bekezdésben foglaltak szerint. A képviselői felvilágosítás kérések és az azokra adott válaszok, ismételt válaszok tekintetében a 40. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

30. § (1) A tanácskozás, a vita, a közgyűlés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.

(2) Az ülés hallgatósága a közgyűlés ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki, kivéve a 16. § (4) bekezdése szerinti hozzászólást.

(3) A közgyűlésen résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – a (6)–(8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni

(4) Zárt ülés elrendelésekor az ülés hallgatósága és minden más személy – a polgármesteri hivatal által kifejezetten a közgyűlés ülésén elhangzottak jegyzőkönyvezése céljából működtetett rendszer kivételével – köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket az ülésteremből eltávolítani vagy azokat kikapcsolni.

(5) Kétség esetén a (4) bekezdésben foglaltak teljesítését az ülésvezető jogosult a polgármesteri hivatal közreműködésével ellenőrizni, továbbá az illetőt a kérdéses eszköznek az ülésteremből történő eltávolítására felszólítani akkor is, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az illető a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak eleget tett-e.

(6) A sajtó képviselői

(7) A 16. § (3) bekezdés 2. pontjában meghatározott személyek kivételével az ülés hallgatósága köteles az ülés időtartama alatt 16. § (2) bekezdésben kijelölt helyen tartózkodni.

(8) Az ülésvezető

(9) Ha a közgyűlésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést félbeszakíthatja vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülésvezető azt – rövid úton – ismét összehívja.

(10) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

31. § (1) A nyílt szavazás történhet

(2) A titkos szavazás történhet

(3) A titkos szavazás (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott módon történő lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi és Jogi Bizottság jelen lévő képviselő tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a közgyűlés a feladat ellátásra az ülés vezetőjének javaslatára – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, amelyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki.

32. § Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl

33. § (1) Név szerinti szavazást lehet tartani, ha a polgármester vagy bizottság ezt indítványozza, és a közgyűlés a név szerinti szavazást egyszerű többséggel elrendeli.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a közgyűlés tagjainak névsorát, akik nevük elhangzásakor helyükön felállva, „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és tájékoztatja az eredményről az ülésvezetőt. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. § (1) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, a „nem” vagy a „tartózkodom” formában lehetséges.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először az „igen”, majd a „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni. Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén a szavazás egyidejűleg történik.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után az ülés vezetője kihirdeti a döntést.

35. § (1) A szavazás módjának megváltoztatását – ide nem értve a név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot – adott napirendi pont során a vita lezárásáig bármely közgyűlési tag javasolhatja. A közgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) Ha a szavazásra bocsátott indítvány értelmezése felől utólag kétség merül fel, úgy bármely képviselő kezdeményezésére vagy saját döntése alapján a polgármester újraszavazást rendel el. Amennyiben az újraszavazás ellen valamely közgyűlési tag tiltakozik, akkor az újraszavazás elrendeléséről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Adott döntési javaslatról, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is, a közgyűlés legfeljebb kettő alkalommal szavazhat a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően.

36. § (1) A közgyűlés határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(2) A közgyűlés határozatának megjelölése: Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) határozata a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni.

(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

(4) A közgyűlési határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a közgyűlés ülését követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek és szervezeteknek.

(6) A közgyűlés önkormányzati hatósági ügyben hozott végzésének megjelölése: Baja Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) végzése a [cím]-ról/ről. A végzésre egyebekben a határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

37. § (1) Az önkormányzati rendelettervezet szakmai-jogi előkészítése a jegyző feladata, ennek során többek között

(2) A rendelettervezet előkészítéséhez a közgyűlés és annak állandó bizottságai – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhetnek.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a rendelettervezetet, amelynek során a természetes személyek, továbbá nem állami vagy önkormányzati szervek, szervezetek kifejthetik véleményüket azzal kapcsolatosan. A rendelettervezetet – indokolással együtt – az önkormányzat hivatalos honlapján, hirdetmény formájában kell közzétenni oly módon, hogy a véleményezésre jogosultaknak legalább három nap egybefüggő időtartamot kell biztosítani véleményük előterjesztésére.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

(5) A véleményeket legkésőbb a közgyűlés ülését – ülésszak esetén a kezdőnapot – megelőző második munkanapon 16:00 óráig lehet a hirdetményben megjelölt elektronikus levélcímre megküldeni. A véleménynek tartalmaznia kell a véleményező nevét, lakcímét vagy egyéb postai címét, és azon elektronikus levélcímet, amelyre a (10) bekezdésben meghatározott értesítést a véleményező kéri.

(6) Nem kell a véleményt feldolgozni és figyelembe venni, ha

(7) A (6) bekezdés 5. pontjában megjelölt elkésett véleményt is figyelembe kell venni és fel kell dolgozni, amennyiben a rendelettervezet előterjesztője ezt kifejezetten kéri. Figyelmen kívül hagyott vélemény esetében a figyelmen kívül hagyás indokát dokumentálni kell.

(8) A rendelettervezet csak indokolással, a társadalmi egyeztetés feldolgozott véleményeivel és a bizottsági véleményekkel nyújtható be a közgyűlés elé. A közgyűlést – a (6) bekezdés megfelelő pontjának megjelölésével – tájékoztatni kell annak tényéről is, ha a társadalmi egyeztetés során fel nem dolgozott vélemény érkezett. Az előterjesztő vagy a jegyző tájékoztatja a közgyűlést az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő – nem társadalmi egyeztetés keretében érkezett – javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(9) A közgyűlés – amennyiben az adott közgyűlés ülésén történő elfogadáshoz különös érdek nem fűződik – a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményekre, különösen azok nagy számára tekintettel úgy is rendelkezhet, hogy a rendelettervezetet napirendről leveszi és arról közmeghallgatás megtartását követően hoz döntést.

(10) A beérkezett és feldolgozott véleményről, annak figyelembevételéről, mellőzéséről vagy elutasításáról a véleményt adót az általa megjelölt elektronikus levélcímen a közgyűlés döntését követő öt munkanapon belül értesíteni kell. Amennyiben a véleményező az értesítésre elektronikus levélcímet címet nem jelöl meg, a feladói címére – ennek sikertelensége esetén a (3) bekezdésben meghatározott, honlapon közzétett hirdetményben – kell az értesítést megküldeni.

(11) A rendelettervezethez kapcsolódóan a közgyűlés tagja, a képviselőcsoport, a nem képviselő alpolgármester, a bizottság írásban módosító indítványt nyújthat be a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Módosító indítvány legkésőbb az ülést – ülésszak esetén a kezdőnapot – megelőző második munkanapon 12:00 óráig, írásban nyújtható be.

(12) A közgyűlés által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(13) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.

(14) A társadalmi egyeztetés során az önkormányzat tudomására jutott személyes adatok a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetőek. A (3) bekezdésben foglalt hirdetményben erről és az egyéb adatvédelmi előírásokról az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell.

37/A. §³ (1) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések, továbbá a 37. § (4) bekezdés 3. és 6-8. pontokban meghatározott rendelettervezetek kivételével a turisztikai tárgyú, a turizmussal, a városmarketinggel vagy vendéglátással összefüggő tartalmú előterjesztések esetében a Bajai Turisztikai Munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) számára véleményezési lehetőséget kell biztosítani, az e §-ban meghatározottak szerint.

(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti előterjesztést a 12. § (6) bekezdés szerinti kézbesítés napján elektronikus levélben megküldi a munkacsoport részére is. A sürgősségi indítványt és a rendkívüli ülés napirendjén szereplő előterjesztést kizárólag akkor kell a munkacsoport részére megküldeni véleményezésre, ha annak legalább huszonnégy óra időtartam áll rendelkezésére a (3) bekezdésben meghatározott véleményezési határidő bekövetkeztéig.

(3) A munkacsoport az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét írásban, elektronikus levélben juttatja el a jegyző részére, legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző második munkanapon 16:00 óráig.

(4) A jegyző a munkacsoport véleményét a közgyűlés részére a 12. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kézbesíti, legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző munkanapon. A jegyző, amennyiben szükségesnek ítéli, a munkacsoport véleményéhez hivatali szakmai észrevételt tehet, amelyet a munkacsoport véleményéhez csatolva kell a közgyűlés részére kézbesíteni.

38. § (1) A közgyűlés ülése jegyzőkönyvének az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell, vagy ahhoz csatolni szükséges

(2) A polgármester vagy a képviselők egynegyedének indítványára az ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pontjának tárgyalásáról, továbbá a képviselő indítványára hozzászólásáról vagy a kérdéses hozzászólását tartalmazó napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A közgyűlés ülése jegyzőkönyvét hangfelvétel alapján kell elkészíteni.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapján a nyilvános közgyűlés ülése előterjesztéseit és azok jegyzőkönyveit folyamatosan elérhető módon közzé kell tenni.

(5) A nyilvános közgyűlési ülések előterjesztéseit és azok jegyzőkönyveit egy példányban, papír alapon az Ady Endre Városi Könyvtárban el kell helyezni.

39. § (1) Az önkormányzati képviselő

(2) Az önkormányzati képviselő a megelőző tizenkét hónapban végzett képviselői tevékenységéről köteles évente a választópolgároknak beszámolni. A képviselő e beszámolóját papír alapon aláírva minden év október 31-ig a jegyzőnek is eljuttatja, aki annak oldalhű másolatát az önkormányzat hivatalos honlapján a beérkezéstől számított három munkanapon belül közzéteszi.

40. § (1) A képviselő a közgyűlés ülésén kért felvilágosításra adott válasz tekintetében a válasz megtörténtét követően nyilatkozik arról, hogy a választ

(2) Az (1) bekezdés 2. és 4. pontja esetében a képviselőnek legfeljebb háromperces időkeretben viszontválaszra van joga, továbbá a viszontválasz megtörténtét követően a válasz adójának joga van a felvilágosítás kérés és a válasz tekintetében, a viszontválaszban elhangzottakra is figyelemmel legfeljebb három percben reagálni. Egyebekben a felvilágosítás kérés elfogadása és a válasz tekintetében e bekezdésben foglaltakon túl vitának, hozzászólásnak helye nincs.

(3) Az (1) bekezdés 3–4. pontja szerinti esetben a válasz elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz. Ha a közgyűlés sem fogadja el a választ, ebben az esetben a válaszadó a soron következő rendes ülésre, a közgyűlésnek köteles írásban válaszolni.

(4) A közgyűlés a soron következő rendes ülésén a (3) bekezdés szerinti ismételt válaszról vita, hozzászólás nélkül dönt, azonban az eredetileg felvilágosítást kért képviselő, valamint a válaszadó legfeljebb három percben a válaszról való döntést megelőzően hozzászólhat. Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az ismételt felvilágosítást sem, részletes vizsgálatot rendelhet el, amelyben az eredetileg felvilágosítást kért képviselő is köteles részt venni.

41. § (1) Az a közgyűlési tag vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a közgyűlés, a bizottság ülése, a közmeghallgatás a méltóságát magatartásával sérti, továbbá a közgyűlés vagy a bizottság ülésén, a közmeghallgatáson a közgyűlés, a bizottság tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el. Széksértést követ el az továbbá az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag is, aki fenti magatartást a közgyűlési vagy bizottsági ülésen, közmeghallgatáson kívül valósítja meg.

(2) A széksértés tényét, bármely tagja indítványára a közgyűlés vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.

(3) A nem képviselő bizottsági tag széksértése esetén a közgyűlés a széksértést elkövető bizottsági tag megbízását visszavonhatja.

(4) A széksértést elkövető személy ötezertől harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben a széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, a közgyűlést, a bizottságot megköveti, a közgyűlés eltekinthet a bírság kiszabásától.

(5) A bírság összegéről a polgármester indítványára a közgyűlés vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A bírság összegét nyolc naptári napon belül kell befizetni vagy átutalni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén az érintett tiszteletdíját a következő folyósításkor a bírság összegével csökkenteni kell.

42. § (1) Az a képviselő, aki a megelőző hat hónap átlagában a rendes és rendkívüli közgyűlési és a bizottsági ülések legalább felén nem jelenik meg – amennyiben a képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva nem szűnik meg –, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak lezárását megelőzően eltávozik, annak a tiszteletdíja a közgyűlés döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra legalább ötven százalékkal csökkenthető. A mulasztások tekintetében a közgyűlési és a bizottsági üléseken való részvétel elmulasztása együttesen vizsgálandó és értékelendő.

(2) Az a képviselő, aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a közgyűlés döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra megvonható.

(3) Az a képviselő, aki az Mötv.-ben meghatározott, az (1)–(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó más kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a közgyűlés döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra, a jogsértés közgyűlés által mérlegelt súlyától függően legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja, a közgyűlés döntésének meghozatalához minősített többség szükséges.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt ügyekben érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az ülésen – megilleti a nyilatkozattétel joga. A közgyűlés megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1)–(3) bekezdésben rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a közgyűlés az indítványt köteles elutasítani.

43. § (1) Azon képviselő esetében, aki a személyes érintettségének bejelentését – akár a közgyűlési, akár a bizottsági ülésen – elmulasztja, e tény ismertté válásakor az Ügyrendi és Jogi Bizottság előtt haladéktalanul vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatását bármely képviselő vagy bizottság, továbbá a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja. A vizsgálat eredményéről az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke – az elnökkel szembeni eljárás esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság által erre kijelölt képviselő –, annak soron következő rendes ülésén tájékoztatja a közgyűlést, továbbá indokolt javaslatot tesz a közgyűlésnek a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagy e jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzésére. Az érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az Ügyrendi és Jogi Bizottság és a közgyűlés ülésén egyaránt – megilleti a nyilatkozattétel joga.

(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén

44. § A képviselő által tett vagyonnyilatkozatot – oldalhű másolatban – a vagyonnyilatkozatnak a képviselő részére történő visszaadásáig az önkormányzat hivatalos internetes honlapján folyamatosan elérhetővé kell tenni.

45. § (1) A közgyűlés tagjaiból egy-egy fő tanácsnokot választ a 3. mellékletben meghatározott feladatkörök telepítésével, az egyházi, civil, szociális és karitatív ügyek, továbbá a városüzemeltetési ügyek felügyeletére és koordinálására, az adott szakterületeken önkormányzati feladatot ellátó szervezetekkel és személyekkel való együttműködésre, az adott szakterületeken feladatot ellátó állami, önkormányzati, egyházi és más szervezetek közötti hatékonyabb együttműködés segítésére.

(2) A tanácsnok az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva

(3) A (2) bekezdés 3. pontban meghatározott esetben közgyűlési, bizottsági előterjesztésen vagy ahhoz csatolva a tanácsnok saját kezű aláírásával ellátott véleményét oldalhű másolatban csatolni kell.

(4) A tanácsnok a közgyűlés vagy a polgármester által rábízott ügyet köteles ellátni, köteles a közgyűlésnek, a polgármesternek szükség vagy az általuk előírtak szerint beszámolni.

(5) A tanácsnok megbízatása megszűnik, ha megbízatásáról lemond, továbbá, ha a közgyűlés a megbízatását visszavonja, valamint, ha képviselői mandátuma bármely okból megszűnik.

(6) Amennyiben a tanácsnok megbízatása megszűnik, az általa ellátott, a rábízott ügyek állásáról megbízatás megszűnését követő tizenöt napon belül köteles írásban köteles megbízója felé beszámolni, továbbá halaszthatatlan cselekmény vagy döntés szükségessége esetén köteles ennek tényét a megbízója felé haladéktalanul jelezni.

(7) A tanácsnok a naptári év utolsó rendes ülésén, amennyiben a naptári évben legalább százhúsz napig tanácsnoki megbízatással rendelkezett, és a beszámoló esedékessége idején is rendelkezik tanácsnoki megbízatással, köteles tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámolni.

46. § (1) A képviselők közgyűlési tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakció) hozhatnak létre

(2) Képviselőcsoportot legalább öt fő képviselő alakíthat. Egy képviselő egyszerre kizárólag egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) Az ugyanazon jelölő szervezethez tartozó képviselők kizárólag egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(4) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell jelölő szervezethez tartozónak tekinteni, aki

(5) A képviselőcsoport a saját tagjai sorából vezetőt választ. A képviselőcsoport vezetőjének távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott képviselő helyettesként jár el. A helyettes személyéről a képviselőcsoport vezetője az ülésvezetőt és a közgyűlést szükség szerint tájékoztatja.

(6) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet, továbbá a képviselőcsoport a tagját tagjai közül kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, az így függetlenné vált képviselő a kilépést vagy kizárását követő három hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

(7) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma öt fő alá csökken.

(8) A megszűnt képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három napon belül bejelenteni a polgármesternek.

(9) A képviselőcsoporttal kapcsolatos egyéb releváns tényeket és változásokat a soron következő rendes ülésen a képviselőcsoport vezetője bejelenti.

47. § (1) A közgyűlés által létrehozott állandó bizottságok:

(2) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság

(3) Az (1) bekezdés szerinti állandó bizottság létszáma bizottságonként öt fő, ebből három fő bizottsági tag önkormányzati képviselő.

(4) A bizottságok feladatait, a közgyűlés által a bizottságra átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy állandó bizottságban tölthet be.

47/A. §⁴ A közgyűlés állandó bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései szerint kétévente köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

48. § (1) A közgyűlés az állandó bizottságnak eseti feladatot is megállapíthat.

(2) A bizottság a hatáskörébe utalt pénzeszköz felosztásáról dönt. A felosztott összeg utalása kizárólag időarányosan történhet.

49. § (1) Ideiglenes bizottságot bármely, a közgyűlés által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni, különösen

(2) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más, állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

50. § A polgármester a közgyűlés ülése előkészítése, koordinálása céljából, szükség szerint összehívhatja a közgyűlés állandó bizottságai elnökeiből álló elnökök fórumát. Az elnökök fóruma önálló döntéshozatali jogkörrel nem rendelkezik.

51. § (1) A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben maguk állapítják meg.

(2) A bizottsági működési szabályzat (ügyrend) kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a közgyűlés éves munkatervének megállapítását követően, a soron következő rendes bizottsági ülésen, de legkésőbb a közgyűlés munkatervének elfogadásától számított hatvan napon belül kell elfogadniuk. A bizottsági munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját és napirendjét, valamint ez előterjesztők nevét.

(3) A bizottsági munkatervet, elfogadását követően a jegyző a közgyűlés munkatervével egyező módon közzéteszi az önkormányzat hivatalos honlapján.

(4) Az érintett bizottság a 6. mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit üléseire az önszerveződő közösség tevékenységi körében tanácskozási joggal meghívja. A bizottsági ülésre tanácskozási joggal állandó jelleggel meghívott, önszerveződő közösségnek nem minősülő egyéb szervezetek és személyek körét a bizottság ügyrendjében határozza meg. Ha a bizottság önszerveződő közösségnek nem minősülő egyéb szervezetet vagy személyt tanácskozási joggal állandó jelleggel üléseire nem hív meg, akkor ügyrendjében ennek tényéről rendelkezik.

(5) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívót ezzel egyidejűleg az ügyrendben meghatározottak szerint közzé kell tenni. Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke a másik bizottság elnökénél összevont tárgyalást – együttes bizottsági ülést – kezdeményezhet.

(6) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag vezeti. Együttes bizottsági ülés esetén az ülést az idősebb, a legidősebb bizottsági elnök vezeti.

(7) A titokvédelem e rendeletben meghatározott szabályai közül a 12. § (8)–(9) és (11) bekezdésében, valamint a 17. §-ban foglaltakat a bizottsági üléseken is alkalmazni kell, azok megtartásáról a bizottsági ülés vezetője a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik.

(8) A bizottság döntéseit a bizottság elnöke, akadályoztatása, távolléte esetén a bizottság ügyrendjében megnevezett bizottsági képviselő tag kiadmányozza.

52. § A közgyűlés munkatervében határozza meg azokat az ügyeket, amelyek előkészítését, véleményezését valamely bizottságtól kéri.

53. § (1) A polgármester

(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(3) A közgyűlésnek a polgármesterre átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester – a megelőző előző hét utolsó munkanapján munkaidő végéig bejelentkezők részére – minden hét keddi és csütörtöki napján 11:00 és 15:00 óra közötti időszakban fogadóórát tart.

(5) A polgármester közgyűlés által jóváhagyott szabadság ütemezésétől való eltérés törvény által előírt bejelentését közgyűlési előterjesztés formájában teszi meg, az előterjesztés határozati javaslatáról a közgyűlés vita nélkül határoz.

(6) A 44. §-ban előírtakat a polgármester vagyonnyilatkozata tekintetében is alkalmazni kell.

54. § (1) A közgyűlés kettő fő főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek minden hónap harmadik péntekén – az előző hét utolsó munkanapján munkaidő végéig bejelentkezők részére – fogadóórát tartanak.

55. § (1) A jegyző a polgármester irányításával előkészíti a közgyűlés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

(2) A jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által, a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(4) A közgyűlés jegyzőre átruházott hatásköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző minden hónap negyedik pénteki napján, az aljegyző minden hónap harmadik pénteki napján fogadónapot tart.

56. § (1) Az közgyűlés Mötv. 84. § (1) bekezdése szerinti szervének elnevezése az Mötv. 84. § (5) bekezdés d) pontja alapján: Baja Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

(2) A polgármesteri hivatal székhelye és hivatalos honlapja megegyezik az önkormányzat székhelyével és hivatalos honlapjával.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését annak – a közgyűlés által elfogadott – szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A polgármesteri hivatal szervezeti egységei az irodák, amelyek élén – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott osztályvezetői szint szerinti besorolásban – irodavezetők állnak. A hivatal közszolgálati tisztviselői és egyéb dolgozói beosztásukat tekintve valamely iroda állományába tartoznak vagy – kivételesen – referensi státuszban állnak és valamely tisztségviselő közvetlen alárendeltségébe tartoznak.

(4) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló külső szervezet útján látja el.

57. § (1) A Kttv. 89. § (1) bekezdése értelmében a munkaidő a polgármesteri hivatalban heti negyven óra. Az ebédidő harminc perc, amely a napi munkaidőn belül, 12:00 és 13:00 óra között kerülhet kiadásra.

(2) Az ügyfélfogadási idő a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinél a

58. § A közgyűlés az önkormányzat feladat- és hatáskörei gyakorlása közül társulásra ruházza át

59. § (1) A települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok, ezek szövetségei, a nemzetiségi szervezetek a közgyűlés vagy szervei hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél, a jegyzőnél, továbbá a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Civil és Nemzetiségi Ügyek Bizottsága elnökénél kezdeményezhetik a közgyűlés, a bizottság vagy a közgyűlés más szerve döntését, továbbá ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek a közgyűléstől és érintett szerveitől, valamint a közgyűlés és szervei részére a polgármester, a jegyző vagy a Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Civil és Nemzetiségi Ügyek Bizottsága elnöke útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehetnek.

(2) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, az (1) bekezdésben megjelölt bizottsági elnök, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.

(3) Az előterjesztő, így különösen a polgármester, a jegyző vagy az (1) bekezdés szerinti bizottság és bizottsági elnök a közgyűlés vagy szervei feladat- és hatáskörébe tartozó, (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos előterjesztés, döntési javaslat napirendre vételére, meghozatalára vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a feladat- és hatáskör gyakorlója elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (2) és (4) bekezdéseiben előírt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

60. § (1) Az önkormányzat a jegyző és a polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött közigazgatási szerződésekben rögzített feltételek alapján

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.

61. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez a választópolgárok huszonöt százaléka szükséges.

62. § Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókódokat a 7. melléklet tartalmazza.

64. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.