1. § Ez a rendelet Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) és a képviselő-testület szerveinek szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat állapítja meg.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csávoly Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6448 Csávoly, Arany János utca 39.

(3) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja a csavoly.hu (http://csavoly.hu/) honlap.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

3. § (1) Az önkormányzat jelképeit (különösen a zászlót és a címert) és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a helyi kitüntető címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzat partnertelepülési kapcsolatot tart fenn

5. § Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) valamint az ágazati törvények szerinti kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkcióinak felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

7. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

8. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak (a továbbiakban e §-ban a kihirdetés, közzététel vagy nyilvánosságra hozatal együttesen: közzététel) az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít.

(2) A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a közzététel irányadó időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontja, továbbá, ha a hirdetőtáblán kifüggesztett és az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett dokumentum szövege eltér, a hirdetőtáblán kifüggesztett dokumentum szövege az irányadó.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület döntésének egyéb úton való közzétételét is elrendelheti, az azonban a helyben szokásos módon történő közzétételnek nem tekinthető.

9. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit adott naptári évre vonatkozó éves munkaterve (a továbbiakban: munkaterv) alapján tartja meg.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze a naptári év utolsó rendes ülésére, a tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kérhet

(3) A munkaterv tartalmazza

(4) A munkaterv mellékletét alkotja Csávoly Községi Önkormányzat rendezvényeinek éves naptára, amelyet a képviselő-testület külön, legkésőbb a tárgyév február 1. napjáig fogad el és csatol a munkatervhez.

(5) A képviselő-testület munkatervének végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

10. § (1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.

(2) A képviselő-testületi ülések típusai:

11. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja

(2) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell a jogszabályban foglaltakra figyelemmel alkalmazni.

12. § A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján – július hónap kivételével – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó csütötörtökén rendes ülést tart a székhelyén lévő tanácskozóteremben (aula).

13. § Rendkívüli ülést – az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken felül – lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint a Képviselő-testület összehívására van szükség.

14. § (1) A képviselő-testület eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A közmeghallgatás során a jelenlévők helyi közügyekben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokra, kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ írásban meg kell adniuk a kérdezőnek. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

15. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Pénzügyi Bizottság elnöki tisztségének betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az ülést korelnökként a legidősebb önkormányzati képviselő hívja össze és vezeti.

(2)¹ A képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, történő közzétételével tájékoztatni kell.

(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza

(4) A meghívó és a nyilvános ülés előterjesztései képviselők részére történő kézbesítése elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) történik.

(5) Nem küldhető ki a zárt ülés előterjesztése.

(6) A rendes ülésre szóló meghívót és a kidolgozott előterjesztéseket, legkésőbb a képviselő-testület ülésének napját megelőző 5. napon kell kézbesíteni.

(7)² Az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett véleményeket a képviselők részére legkésőbb az ülés napján kell kézbesíteni.

(8) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és a kidolgozott napirendeket legkésőbb az ülést megelőző napon kell kézbesíteni. A kézbesítésre bármilyen (telefon, fax, e-mail stb.), rövid úton történő értesítési mód igénybe vehető.

(9) A (8) bekezdés rendelkezése mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.

(10) Rendkívüli ülés csak és kizárólag rendkívüli sürgősség fennállásának indoklása esetén hívható össze. Egyéb napirend a rendkívüli ülésen nem tárgyalható.

16. § (1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az ülésre meg kell hívni – a meghívást indokoló napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási joggal – akit egy-egy napirendi pont tárgyalása érint és akit a polgármester vagy egy képviselő indokoltnak tart.

(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

17. § (1) Azon esetekben, amikor a zárt ülés tartását az Mötv. a képviselő-testület döntésétől teszi függővé, a zárt ülés tartását

(2) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést zavarja, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.

(3) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően az ülés vezetője legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(4) A zárt ülés vége előtt az ülés vezetője gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

(5) A zárt ülésen hozott határozatokat – a zárt ülést követően haladéktalanul, a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat betartva – a polgármester kihirdeti.

18. § A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében

19. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.

(2) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők közül legalább 4 fő jelen van.

(3) Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

20. § (1) A napirendet a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel megállapítja. A napirenden előterjesztés, beszámoló, tájékoztató (a továbbiakban együtt: testületi anyag) és egyebek napirendi pont szerepelhet.

(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását, új napirend felvételét, melyekről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik

(4) Zárt ülésen tárgyalandó testületi anyagon e minőséget jelezni kell.

(5) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre.

(6) Az előterjesztés írásban nyújtandó be. Az előterjesztésben követelmény

(7) A határozati javaslat

21. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a testület valamely határozatának végrehajtásáról, az önkormányzat és szervei tevékenységéről készíthető írásban.

(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz.

22. § (1) A tájékoztató olyan információk testület elé terjesztését jelenti, amelyek önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a testület határozatot hozhat. Ennek elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

23. § (1) Bármely képviselő – a 15. § (6) bekezdésének figyelembevételével – indítványban kezdeményezheti rendelet megalkotásának vagy határozat meghozatalának előkészítését. Az indítvány tartalmazza a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) A napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítvány a módosító vagy kiegészítő javaslat és a bizottsági vélemény.

24. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző szóban vagy írásban módosító vagy kiegészítő javaslattal élhet. A javaslatot indokolással kell ellátni. Az előterjesztő javaslatáról külön szavazni nem kell, az a döntés tervezetének részévé válik.

(2) A törvényességi vizsgálatra tekintettel az írásbeli javaslatot legkésőbb az ülést megelőző napig, szóbeli javaslatot a vita bezárásáig lehet előterjeszteni.

(3) Ha a javaslat az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

(4) A javaslatnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lenni. A nem szabályszerű javaslatot a polgármester visszautasíthatja.

(5) Rendelet-tervezet vonatkozásában képviselő-testületi ülésen javaslatot csak az előterjesztő tehet.

25. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása után keletkezett ügyekben sürgősségi indítványt terjeszthet elő a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők egynegyede, nemzetiségi önkormányzati elnök.

(2) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az nem a 15. § (6) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő‑testület vita nélkül, a napirend elfogadásával határoz. A sürgősségi indítványt a képviselő-testület a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve, ha a napirend elfogadásakor képviselő-testület másként dönt.

(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az

(4) Sürgősségi indítvánnyal új rendelet tervezete csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(5) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát.

(6) A sürgősségi indítvány napirendre vételéhez szükséges a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása.

26. § (1) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülés vezetése során

(2) A polgármester a képviselő-testületi ülésen

(3) Az ülésvezető az (1) bekezdésben foglaltakat követően előterjeszti a napirendi javaslatot – ennek keretében, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását, a sürgősségi indítványt – amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. A meghívóban szereplő, de a polgármester által napirendre venni nem javasolt előterjesztések napirendre vételéről a képviselő-testület a napirendről szóló döntésében határoz.

(4) A napirend elfogadásakor – vagy azt követően, amennyiben a zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat később merül fel – a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt ügyben külön határozatot hoz.

(5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről szóló tájékoztatóról. A polgármester ezen előterjesztés keretében tájékoztatja a képviselő-testületet a jóváhagyott ütemezés szerinti szabadsága kivételéről.

(6) Az átruházott hatáskörök további gyakorlóinak – bizottságok esetében a bizottságok elnökeinek – előterjesztése alapján dönt a képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolók elfogadásáról.

27. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is.

(2) A felszólalás lehet

28. § (1) A hozzászólás felvetés, észrevétel vagy javaslat, mely az adott napirendhez kapcsolódik.

(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, a tárgyban meghívott szakértő jogosult.

(3) A napirendi ponthoz való hozzászólásra a polgármesternél kell jelentkezni. A hozzászólók sorrendjét – a jelentkezők sorrendjében – a polgármester határozza meg. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az előterjesztőnek.

(4) Az egyebek napirendi pontban a tanácskozási joggal rendelkezőnek egy téma felvetésekor 5 perc időtartamban van lehetősége kifejteni azt, melyhez a többi tanácskozási joggal rendelkező is hozzászólhat két alkalommal 2 percben.

29. § (1) A kérdés tudakozódás, információszerzés, melyben a képviselő rákérdez a napirendi pontban szereplő ügyre, az önkormányzat működésére, eljárási rendjére.

(2) Kérdést - amennyiben az érinti a tárgyalt napirendi pontot, vagy ügyrendhez kapcsolódik - bármely képviselő, bármikor feltehet maximum fél perc időtartamban.

(3) A kérdést - amennyiben az nem érinti tárgyalt napirendi pontot - az egyebek napirendi pont keretében lehet a kérdezetthez előterjeszteni.

(4) A kérdezett a testületi ülésen szóban, a (3) bekezdés szerinti esetben az ülésen szóban, de legkésőbb 30 napon belül írásban köteles válaszolni.

30. § Az ülésvezető– a napirendi pont tárgyalása közben, határozathozatal során vagy két napirend között – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.

31. § (1) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását.

(2) A vita megkezdése előtt az ülés vezetője a saját, a bizottsági elnök a bizottság állásfoglalását legfeljebb kettő perc időtartamban ismertetni jogosult, szólásra az ülés vezetőjénél kell jelentkezni.

(3) A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.

(4) Az ülésvezető a hozzászólásokra az ülés vezetésének átadása nélkül is jogosult reagálni, válaszolni.

(5) A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A hozzászólás ideje legfeljebb öt perc.

(6) A döntéshozatal előtt az előterjesztő bármikor időkeret nélkül hozzászólhat.

(7) Az ülésen a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak, legfeljebb kettő perc időtartamban.

(8) Bármikor szót kérhet

32. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntéstervezet kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a döntéstervezetben.

(3) Az előterjesztést az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő az előterjesztést nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.

33. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, ha a döntése, működése jogszabálysértő, különösen, ha az előterjesztés nem az e rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre vagy előterjesztésre, valamint, ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

34. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.

(2) A hozzászólásokat követően az ülés vezetője a vitát – e döntése tényleges kimondásával – lezárja, szükség szerint összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.

(4) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – az (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni

(5) Az ülésvezető

(6) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést félbeszakíthatja vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülés vezetője ismét összehívja.

(7) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

35. § (1) Az ülésvezető a napirend során előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd a rendelet-tervezet vagy határozat egészéről dönt.

(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik.

(4) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges.

(5) A szavazás eredményének megállapítása után az ülés vezetője kihirdeti a döntést.

(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(67) A képviselő kérheti szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.

36. § Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl

37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket Pénzügyi Bizottság jelen lévő képviselő tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátásra az ülés vezetőjének javaslatára – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke vagy helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja és külön jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét, amelyről képviselő-testületnek beszámol.

38. § (1) Név szerinti szavazást lehet tartani, ha a polgármester vagy a jelenlévő képviselők egynegyede ezt indítványozza, és a képviselő-testület a név szerinti szavazást egyszerű többséggel elrendeli.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek, aki azt kihirdeti. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet. Szavazás közben a szavazatot nem kell és nem lehet indokolni.

39. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(2) A képviselő-testület határozatának megjelölése: [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) Öh. határozat a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni.

(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

(4) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(6) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott végzésének megjelölése: [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) Öh. végzés a [cím]-ról/ről. A végzésre egyebekben a határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

40. § (1) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai-jogi előkészítése a jegyző feladata, ennek során többek között

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület és annak állandó bizottságai – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhetnek.

(3) A rendelet-tervezethez kapcsolódó képviselői, bizottsági, módosító indítványt írásban lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Módosító indítvány legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 16:00 óráig, írásban nyújtható be.

(4) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése az njt.hu oldalon, illetve a csavoly.hu oldalon történik.

(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.

41. § (1) A nyílt és zárt ülés jegyzőkönyvét 1 irattári példányban kell készíteni.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza

(3) A képviselő-testület bármely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni. Az érintett képviselő a vita lezárását megelőzően dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.

(4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi

42. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli.

(3) A zárt ülés testületi anyagát csak az előterjesztés készítője és a képviselő-testület zárt ülésén részvételi joggal rendelkező személy jogosult megismerni. Az annak megismerésére jogosult személy köteles úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelen személynek nem adhat felvilágosítást. A polgármester figyelmezteti a zárt ülés résztvevőit az ügyben elhangzott információk bizalmas kezelésére, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

43. § A képviselő

44. § (1) Az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a képviselő-testület, a bizottság ülésének, a közmeghallgatásnak a méltóságát magatartásával sérti, továbbá a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a képviselő-testület, a bizottság tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el. Széksértést követ el továbbá az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag is, aki fenti magatartást a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen kívül valósítja meg.

(2) A széksértés tényét, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.

(3) A nem képviselő bizottsági tag széksértése esetén a képviselő-testület a széksértést elkövető bizottsági tag megbízását visszavonhatja.

(4) A széksértést elkövető személy ötezertől harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, a képviselő-testületet, a bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(5) A bírság összegéről a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A bírság összegét nyolc naptári napon belül kell befizetni vagy átutalni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő, nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósításkor a bírság összegével csökkenteni kell.

45. § (1) Az a képviselő, aki tizenkét hónap átlagában a rendes képviselő-testületi vagy a rendes bizottsági ülések legalább egyharmadán nem jelenik meg – amennyiben a képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva nem szűnik meg –, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak lezárását megelőzően eltávozik, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra legalább ötven százalékkal csökkenthető. A mulasztások tekintetében a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken való részvétel elmulasztása külön-külön vizsgálandó és értékelendő.

(2) Az a képviselő, aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra megvonható.

(3) Az a képviselő, aki az Mötv.-ben meghatározott, az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó más kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra, a jogsértés képviselő-testület által mérlegelt súlyától függően legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja, a képviselő-testület döntésének meghozatalához minősített többség szükséges.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt ügyekben érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az ülésen – megilleti a nyilatkozattétel joga. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1)-(3) bekezdésben rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.

46. § (1) Nem kell a kizárásról dönteni, ha az érintett képviselő bejelenti, hogy nem vesz részt a szavazásban.

(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén

47. § (1) A vagyonnyilatkozatot a képviselő és a polgármester, a bizottság nem képviselő tagja (továbbiakban: képviselő), illetőleg hozzátartozóik két példányban kötelesek elkészíteni. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát köteles annak kitöltője aláírni, illetve valamennyi oldalára rávezetni a vagyonnyilatkozat készítésének dátumát. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő, illetve a polgármester is aláírja.

(2) Az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerinti bizottságnak a Pénzügyi Bizottságot kell tekinteni.

(3) A vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő nyilatkozat kitöltésével jelzi a (2) bekezdésben kijelölt bizottság felé, hogy hány vele közös háztartásban élő személyt érint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

(4) A vagyonnyilatkozatot a képviselő határidőben visszajuttatja a Pénzügyi Bizottságnak, aki átveszi a képviselői nyilatkozatokat, és ezzel egyidejűleg átadja a képviselő számára a megfelelő számú vagyonnyilatkozat kitöltésére alkalmas nyomtatványt.

(5) A kitöltött vagyonnyilatkozatot a képviselő átadja a Pénzügyi Bizottságnak, aki a vagyonnyilatkozatok átvételét külön nyomtatványon, írásban igazolja a képviselő számára, továbbá a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot hivatalos pecséttel látja el, oly módon, hogy annak megsérülése nélkül az ne legyen felnyitható.

(6) A képviselői vagyonnyilatkozatok leadásáról a Pénzügyi Bizottság nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatok leadásáról készült nyilvántartás a nyilatkozatot adó képviselő nevét és a vagyonnyilatkozat átadásának időpontját tartalmazza.

(7) Az átadott vagyonnyilatkozatok biztonságos őrzéséről a Pénzügyi Bizottság gondoskodik, a polgármesteri hivatalban elhelyezett tűzbiztos lemezszekrényben, amelynek kulcsát a jegyző őrzi.

(8) A képviselő-testület alakuló ülését követően a megszűnt mandátumú képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság visszaadja a vagyonnyilatkozattételre köteles képviselő részére az átvételt rögzítő igazolás ellenében. Azon megszűnt mandátumú képviselők vagyonnyilatkozatait, amelyeket az arra jogosultak nem vesznek át haladéktalanul meg kell semmisíteni.

48. § (1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottságok létszáma bizottságonként három fő, ebből három fő bizottsági tag képviselő.

(3) A bizottság feladata

(4) A képviselő-testület az állandó bizottságnak eseti feladatot is megállapíthat.

(5) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy állandó bizottságban tölthet be.

(6) A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben maguk állapítják meg.

(7) A bizottság döntéseit a bizottság elnöke, akadályoztatása, távolléte esetén a bizottság ügyrendjében megnevezett bizottsági képviselő tag kiadmányozza.

(8) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok:

(9) A Pénzügyi Bizottság

(10) A képviselő-testület a bizottsági tagoknak és elnöknek külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.

49. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, annak távollétében a legidősebb bizottsági tag – hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági üléseken az előzetesen kiküldött javaslatokhoz képest elfogadott módosító indítványokat a képviselők a rendes testületi ülésen kapják meg.

50. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, azok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat e bizottságra megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg. Ideiglenes bizottság tagja csak képviselő lehet.

51. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv-ben meghatározott feladatokon túl

(3) A megválasztott polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök, az alpolgármester illetményére megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.

(4) A polgármester képviselő-testület által jóváhagyott szabadságütemezésétől való eltérés törvény által előírt bejelentését képviselő-testületi előterjesztés formájában teszi meg, azt a képviselő-testület a személyi ügyek között tárgyalja, és az előterjesztés határozati javaslatáról vita nélkül határoz.

(5) A 47. §-ban előírtakat a polgármester vagyonnyilatkozata tekintetében is alkalmazni kell.

(6) A polgármester havonta egyszer, hét nappal előre meghirdetett napon fogadóórát tart.

52. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester havonta egyszer, hét nappal előre meghirdetett napon fogadóórát tart.

53. § (1) A jegyző a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

(2) A jegyző tartós akadályoztatása esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által, a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(3) A jegyző minden hónap negyedik pénteki napján, fogadónapot tart.

54. § (1) A képviselő-testület és Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése szerinti szervének elnevezése: Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). A polgármesteri hivatal székhelye és hivatalos honlapja megegyezik Felsőszentiván Községi Önkormányzat székhelyével és hivatalos honlapjával, míg a polgármesteri hivatal kirendeltsége és hivatalos honlapja megegyezik Csávoly Községi Önkormányzat székhelyével és hivatalos honlapjával.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését annak – a képviselő-testületek által elfogadott – szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A hivatal közszolgálati tisztviselői és egyéb dolgozói beosztásukat tekintve valamely a hivatal állományába tartoznak vagy – kivételesen – referensi státuszban állnak és valamely tisztségviselő közvetlen alárendeltségébe tartoznak.

(3) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló külső szervezet útján látja el.

55. § A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembevételével – a képviselő-testület határozattal fogadja el.

56. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehetnek.

(2) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.

57. § (1) Az önkormányzat a jegyző és a polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban rögzített feltételek alapján

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.

58. § Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókódokat a ¹3. melléklet tartalmazza.

59. § Hatályát veszti Csávoly Községi Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete, az azt módosító 15/2018 (III.27.) önkormányzati rendelete.

60. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.