Csávoly Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében,10. § (1) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésében, 11/A. § (2)-(3) bekezdésében, 11/B. § (4)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.Értelmező rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ (1) E rendelet célja Csávoly településképének a helyi közösség bevonásával történő védelme és alakítása, a helyi építészeti örökség, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények, a településkép-érvényesítési eszközök, valamint a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer meghatározása.

(2) A helyi védelem célja a Csávoly múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó egyedi vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése és megóvása, továbbá az ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása, valamint célja Csávoly adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés:
   Amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 75%-át nem haladja meg, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 60 cm-t.

2. Reklámtorony:
   Reklám elhelyezésére létrehozott toronyszerű építmény.

3. Közjóléti berendezés:

A pihenés, a közjóléti célú közlekedés, a sport, a játék, az ismeretszerzés és egészséges- tiszta környezet megőrzés célját szolgáló, ingyenesen használható építmény, tárgy.

4. Cégfelirat:
   A rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített felirat.

5. Cégtábla:
   Jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét, vagy egyéb egyedi ismertetőjegyét az épület, vagy ingatlan bejáratánál, közterületről jól látható módon feltüntető tábla.

6. Információs célú berendezés:
   a reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő információt hordozó, hirdetést vagy hirdetményt tartalmazó berendezés, így különösen az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó.

7. értékvizsgálati dokumentáció:

 A helyi védelem alá helyezést megalapozó dokumentáció, mely tartalmazza:

ga) épület, építmény esetén:

gaa) jellegének megnevezését;

gab) címét, helyrajzi számokkal történő megjelölését;

gac) jellemző adatait (építési év, stílus, egyéb a védelembe helyezés indoklását alátámasztó információkat)

gad) rövid, általános szöveges ismertetését;

gae) fényképes dokumentációt.

gb) növény, növény-együttes esetén:

gba) fajta, fajták megnevezését;

gbb) helyrajzi számokkal történő megjelölését;

gbc) jellemző adatait (ültetés, telepítés éve)

gbd) rövid, általános szöveges ismertetését; különös tekintettel a vélt érték jelentőségére való kitérést;

gbe) fényképes dokumentációt.

8. Mellékrendeltetésű építmény:
   Az építési telek, illetve azon álló főépületek rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez szükséges gazdálkodási és egyéb célú építmény.

1. Héjanyag:

Tető fedésére használt anyag.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

1.A helyi védelem feladata

3. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő érték:

1. meghatározása, dokumentálása,
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
3. megőrzése, megőriztetése és
4. a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló érték károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

2.A helyi védelem fajtái

4. § (1) A helyi védelem egyedi védelem lehet.

(2) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.

3.Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

5. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését a vélt vagy valós érték tulajdonosa, vagyonkezelője írásban kezdeményezheti Csávoly Községi Önkormányzat polgármesterénél, továbbá hivatalból is megindítható.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, ideértve különösen:

a) az érték helyét (helyrajziszám vagy földrajzi koordináták megjelölése, több elemet magában foglaló terület esetén a terület lehatárolását ingatlan nyilvántartási térképen), megnevezését, helyszínrajzát,

b) az érték jellemzőinek leírását, különösen a korának, állapotának, továbbá amennyiben értelmezhető stílusának megjelölését,

c) a védelem indokolását, az értékjelentőségének megjelölését, ideértve különösen az eredetére, történetére, hozzá kapcsolható jelentősebb eseményre vonatkozó megjegyzést,

d) minden lényeges oldal (homlokzat, nézet) állapotát megörökítő színes fotódokumentációt,

e) javaslatot az érték megőrzésre, helyreállításra vagy valamely korábbi állapotra történő alakításra.

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -, a kedvezményezőnek értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.

(4) Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánításról vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt, szakértőket vonhat be.

(5) A Képviselő-testületi döntésre a (4) bekezdésben foglaltakra vonatkozó legalább 30 napos előkészítő munkafolyamatot követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
2. a védett érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
4. vagy a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(7) A helyi védelem megszüntetése írásban, a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a védelem megszüntetésének indokoltságára vonatkozóan legalább

a) az érték megnevezését,

b) az érték helyét (helyrajzi szám vagy földrajzi koordináták megjelölése, több elemet magában foglaló terület esetén a terület lehatárolását ingatlan-nyilvántartási térképen),

c) a védettség megszüntetésének indokait,

d) az érték alaprajzi és homlokzati felmérési rajzait,

e) minden lényeges oldal (homlokzat, nézet) állapotát megörökítő színes fotódokumentációt.

(8) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 90 napon belül döntést hoz, amelyben az értéket helyi védelem alá helyezett értékek közül törli vagy a kezdeményezést elutasítja.

(9) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőjét a jegyző 15 napon belül írásban értesíti. Az értesítettek az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül tehetnek észrevételt.

(10) A helyi védelem megállapításáról vagy megszüntetéséről a tárgyi érték, az érintett ingatlan tulajdonosát, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőjét, valamint az építésügyi hatóságot, illetékes járási hivatal földhivatali osztályt, valamint természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet a jegyző 15 napon belül írásban értesíti.

(11) A helyi védelem alatt álló épület közterületi homlokzatán legfeljebb egy, a helyi védelem tényéről szóló tájékoztató tábla helyezhető el. A tábla méretét, megjelenését, tartalmát a polgármester állapítja meg, oly módon, hogy a település egészére vonatkozóan is egységes megjelenést biztosítson. A táblát az önkormányzat készítteti és helyezi el, a tulajdonossal, a vagyonkezelővel egyeztetett módon és időpontban. A tulajdonos, vagyonkezelő a megkereséstől számított 30 napon belül köteles az elhelyezést tűrni.

4.Nyilvántartási szabályok

6.§ (1) A helyi védett értékekről a polgármester értékleltárt vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) Az értékleltár a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:

1. a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
2. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
3. a védett érték állapotfelmérésének adatait,
4. a helyreállítási javaslatot,
5. továbbá a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

(3) Az értékleltár naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

5.Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7.§ A helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

8.§ A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

9.§ (1) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.

(2) Védett építmény bontását megelőzően az építményről részletes fotódokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.

10.§ (1) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából, a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben foglalt engedélyezési eljárás lefolytatását követően vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi.

(2) A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

1.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11.§ Csávoly település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

1. Sváb falu: a település belterületének központi, térképi mellékleten látható összefüggő utcatömbjei, kivéve az alábbi helyrajzi számokkal jelölt ingatlanokat: 568, 852,853,854,855,856,857,858,859,860; és az egyéb, pontszerűen megjelenő helyi védett épületek által érintett ingatlanok.

2. Átalakuló falusias lakóterületek: a település egyéb belterületei, kivéve a „Kertvárosias lakóterületeket”; továbbá Józsefháza teljes lakóterülete.

3. Kertvárosias lakóterületek: a település belterületének 2. mellékleten látható összefüggő utcatömbjei, kivéve az alábbi helyrajzi számokkal jelölt ingatlanokat: 715,716,717, 854,890; és az alábbi helyrajzi számmal jelölt ingatlanok: 910,911.

4. Zöldterületek, zöldfelületek: a települési közparkok, a temető területe és a sportpálya területe.
5. Ipari, gazdasági, szolgáltató üzemi területek: a belterületen és külterületen található egykori TSZ területek, a vízmű területe és a Mogyi Kft. üzemi területe.

6. Természeti területek, egyéb külterület: A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Natura 2000 területekkel; valamint a külterület erdőgazdálkodási területei, egyéb mezőgazdasági hasznosítású és kivett területei (beépítésre nem szánt területek).

12.§ A 11. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

13.§ A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz. Az illeszkedés vizsgálata során elsősorban a három-három szomszédos, és mindezekkel szemben lévő ingatlanokat kell vizsgálni, a megjelölt környezetben található helyi védett egyedi értékhez különösen kell illeszkedni.

14. § Új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

2.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15.§ (1) Lakóépület, udvari mellékrendeltetésű építmény, egyéb udvari közjóléti berendezés esetében tetőhéjazatként tábláslemez, palafedés, nád vagy zsúpszalma alkalmazása nem megengedett.

(2) Többszörösen összetett tetőforma, kúpos, toronyszerű, kupolás tető kialakítása nem megengedett.

(3) Közterület felé néző, valamint közterületi rálátással rendelkező tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, amely a tetősík jelentősen megváltoztatásával jár.

16. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tetőre építése esetén a tetősíktól csak maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

17. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

1. a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el;
2. továbbá azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

18. § (1) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való harmonikus illeszkedést.

(2) Homlokzat és utcafronti kerítés színezésénél tilos a RAL 3000 – RAL 5026 (mélyvörös, lila, kék), a RAL 6026-6038 (opál zöld, gyöngyház zöld, világító zöld), a RAL 7001 (ezüstszürke) RAL 7008 (kekiszürke) színtartományba tartozó színárnyalatok.

(3) Oromzat fedetlen OSB lappal történő kialakítása, szigetelése nem megengedett.

19. § Telken belül csak talapzat nélküli áttört kerítés létesítése megengedett.

20. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.

21. § (1) Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek természetesen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.

(2) Közjóléti berendezés esetében esővédő, tető héjazataként tábláslemez, palafedés, nád vagy zsúpszalma alkalmazása nem megengedett.

22. § (1) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni, a meglévőket meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.

(2) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve, ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

23. § Közterületen agresszív pollentermelő növényt a 4. mellékletben foglaltak alapján tilos ültetni.

24. § Légvezetékek alatt csak alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.

25. § A települési zöldterületek (közparkok, utcafásítások) kialakítása, felújítása esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.

3.Sváb falu területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

26. § Új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon, továbbá az utcával párhuzamos lehet kialakítani.

27. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

28. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

29. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

4.Átalakuló falusias lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

30. § Lakóépületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.

31. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

32. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

33. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

5.Kertvárosias lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

34. § Lakóépületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.

35. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, fekete).

36. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

6.Zöldterületek, zöldfelületek területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

37. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

38. § Összefüggő rendeltetésű területek, adott esetben az egyes közparkok, a sportpálya, valamint a temetőterület beépítését egységes építészeti arculattal kell kialakítani.

7.Ipari, gazdasági, szolgáltató üzem területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

39. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

40. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.

8.Természeti területek, egyéb külterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

41. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

42. § Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.

43. § (1) Út melletti állattartásra szolgáló területek lekerítésére gyárilag gyártott, az Európai Unió hatályos szabványrendszerének mindenben eleget tevő elektromos impulzus generálására alkalmas területvédő rendszerek is alkalmazhatóak.

(2) Elektromos impulzus generálására alkalmas területvédő rendszerek tulajdonosának rendelkeznie kell a karbantartáshoz szükséges mérőműszerekkel.

9.A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

44. § (1) Rendelet 1. melléklete szerinti „V1” és „V3” jelzésű helyi védett épület utcai homlokzata hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták, egyedi részletek elhelyezését meg kell tartani.

(2) Védett épületen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem helyezhető el:

a) napenergia gyűjtő panel

b) hőszivattyú

c) parabola antenna

d) turbókazán kéménye

e) klímaberendezés kültéri egysége

f) közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés

g) központi porszívó szellőzőnyílása

(3) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.

(4) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű cserépfedéses héjanyag nem helyezhető el.

(5) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.

(6) Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(7) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen csüngő, függő eresz nem alakítható ki.
(8) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen külső redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.

10.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

45.  § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek:

a) „Természeti területek, egyéb külterület”, a 3. melléklet szerinti ökológiai folyosó és magterületek kivételével.

46. § Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése Öregfalu településképi szempontból meghatározó területén, továbbá helyi művi védelem alatt álló épületen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

47. § Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett. A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

48. § „Természeti területek, egyéb külterület” településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (úgy mint kilátó, les) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

49. § A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani.

50. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

11.Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

51. § Csávoly közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott reklám közzététele.

52. § (1) Épületen maximum 2 m² felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. „Sváb falu”; „Átalakuló falusias területek”; „Kertvárosias lakóterületek” határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.

(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

   (3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

 (4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, azon esetekben, amennyiben:

3. a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna, vagy
4. gátolja a kilátást.

 (5) Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.

(6) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

53. § A rendelet 3. melléklete szerinti országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó és magterületén reklámhordozó és reklám – a Tvtv.-ben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

54. § (1) Közterületen reklám kizárólag a rendeletben meghatározott utcabútoron, azaz utasvárón, kioszkon, közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el, kivéve kijelölt gyalogos átkelőhely és útkereszteződéstől számított 15 méteren belül.

(2) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 10 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

55.  § (1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

56. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy, mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

57. § Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

58. § Tilos 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.

59. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

1.Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

60. § (1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.

61. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(2) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.

62. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.

63. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelés igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, ebben:

aa) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);

ab) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);

ac) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);

ad) fotódokumentáció (színes fotók, amik bemutatják az ingatlant és környezetét, valamint a kapcsolódó közterületeket).

2.Településképi bejelentés eljárási szabályai

64. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

1. a bejelentő nevét,
2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
3. a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését, reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
4. a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
5. az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát,
6. az építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
7. látványtervet vagy fotómontázst,
8. fotódokumentációt.

65. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján hallgatással tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesíti.

(2) A településképi bejelentés tudomásul vételét követően tevékenység 3 évig végezhető.

3.Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

66. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet 1. melléklete 1., 2., 4., 5., 7., 11., 12., 20., 21., 23., 24., pontjaiban meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében.

67. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

1. a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
2. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
3. jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.

4. Településképi kötelezési eljárás

68.  § (1) A polgármester a településképi szempontok érvényesítése érdekben településképi kötelezési eljárást folytat le amennyiben:

1. az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette.
2. az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta.
3. a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása, továbbá a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók eseteire sem.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetőjét első alkalommal történő elkövetés esetén az önkormányzat polgármestere figyelmeztetésben részesíti a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

^[1](4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a kötelezettel szemben a Képviselő-testületnek a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelete szerinti közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A településkép-védelmi bírság egy adott eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

(6) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

^[2](7) A bírság kiszabásának és behajtásának szabályait a Képviselő-testületnek a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

^[3]69.§

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

70. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

71.§ Hatályát veszti Csávoly Község Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 9/2002.(VIII.18.) ÖKt. számú rendeletének

              1.24.§ (2) b) pontja,

              2.28. §-a.

                   Hamháber Norbert                                                     dr. Gyenes Gabriella

                        polgármester                                                                    jegyző

Záradék:

A rendelet 2019. május 29. napján kihirdetésre került.

dr. Gyenes Gabriella

              jegyző

1. mellékletet módosította a 3/2021.(II.22.) önkormányzati rendelet 1.§-a 116. sora.