Érsekcsanád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályokról

Hatályos: 2024. 11. 26 21:00- 2025. 08. 14

Érsekcsanád Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályokról

2024.11.26.

Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontja, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a szomszédos települési önkormányzatok és a partnerségi egyeztetés szereplői véleményének kikérésével figyelembe véve Érsekcsanád Község Önkormányzatának Településfejlesztési Bizottsága véleményét a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) A rendelet Érsekcsanád teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni és zöldfelületet alakítani e rendelet és a hozzá tartozó alábbi mellékletek szerint lehet:

1. 1. melléklet Igazgatási terület 1:16 000 méretarányú SZ-1 jelű szabályozási terve,

2. 2. melléklet Belterület 1:2 000 méretarányú SZ-2 jelű szabályozási terve

3. 3. melléklet Dunapart és Veránka 1:2000 méretarányú SZ-3 jelű szabályozási terve

4. 4. melléklet Elővásárlással érintett ingatlanok jegyzéke

e) 5. melléklet Régészeti lelőhelyek

f) 6. melléklet Vízmű vízbázisának védőövezet-, védőidom kijelölése

g) 7. melléklet Csatornák

h) 8. melléklet Őshonos növények

i) 9. melléklet 51. sz. főút menti terület 4:4000 méretarányú SZ-4 jelű szabályozási terve
j) 10. melléklet 51. sz. főút tervezett út mintakeresztszelvényei
(3) 2 E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai az érvényesek, településrendezési és építési követelmények tekintetében a 253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet 121. § (2) bekezdés figyelembe vételével.
(4) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető.
(5) 3 Telekhatár rendezésnél a vonatkozó övezeti és építési övezeti előírásoktól való eltérés megengedett, amennyiben a kialakuló telek méretei és beépítési módja a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
(6) 4 Az övezeti határ vagy szabályozási vonallal átmetszett telek telekalakítási és építési szabályai
a) övezethatár mentén nem kötelező a telket alakítani.
b) építmény elhelyezésének helye a vonatkozó övezeti/építési övezeti szerint jelölendő ki. A megengedett legnagyobb beépítettség, a legkisebb zöldfelület mértéke és az építési hely meghatározása az övezethatár /szabályozási vonal által elmetszett telekrészre számítandó, azaz mintha a telek megosztott lenne.
c) telekalakítás
ca) az övezethatár és szabályozási vonal mentén a kialakuló telekre/telkekre nem vonatkoznak az építési övezeti/övezeti paraméterek, ha egyéb építési szabályok teljesülnek
cb) telken vagy építési telken jogszerűen álló épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, az építési helyen belül bővíthető akkor is, ha a fenti telekalakítás után az elő-, oldal- és hátsókert mérete nem felel meg az övezeti vagy építési övezeti előírásoknak,
cc) telken vagy építési telken jogszerűen álló épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható akkor is, ha a megengedett legnagyobb beépítettséget a fenti telekalakítás után meghaladja.
d) építési tevékenység hiányában különböző övezetbe tartozó telek is kialakítható.
(7) 5 Legfeljebb 3 telek kiszolgálására legalább 4m széles magánút alakítható, amely esetében a helyi építési szabályzatban előírt építési övezet, övezet szerinti rendeltetés céljára szolgáló telek méretére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.

Közterület alakításra vonatkozó előírások

2. § (1) Közterületen, közhasználat céljára átadott területen építmény, építményrész, berendezés, köztárgy, közterületi felszerelés az általános előírások szerint elhelyezhető.

(2)6 Építési telek közterület felőli határvonalán építmény csak úgy helyezhető el, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület területébe az általános előírások szerint átnyúlhat.

(3) Rendezvények esetén – a rendezvények idejére, a közterület-használati rendeletnek megfelelően – ideiglenes árusító sátrak, pavilonok ill. területek – közterület-használati engedély alapján – elhelyezhetők ill. kijelölhetők. Az ideiglenes árusító sátrak, pavilonok a rendezvények végét követő 24 órán belül elbontandók.

(4) A szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal korrekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek, az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra, a szabályozással érintett telkeken azonban telekalakítás és meglévő kubatúrán belüli kivételével építési tevékenység nem végezhető csak a tervezett szabályozásnak megfelelően.

(5) Beépítésre nem szánt területen a hálózati jelentőséggel nem rendelkező, külterületi utak -amennyiben egyéb érdeket nem sért- megszüntethetők, illetve áthelyezhetők a telekalakítás általános feltételeinek és az egyéb földügyi és útügyi hatósági eljárás követelményeinek betartásával.

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

3. § (1) Beépítésre nem szánt területen földfeletti tartályos PB-gáz elhelyezhető. A telepítéshez szükséges védőtávolságot saját ingatlanon belül kell biztosítani.

(2) A helyi művi értékvédelemi előírások külön önkormányzati rendeletben szabályozandók.

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § (1) Fásítás, erdősítés esetén az őshonos fafajok elsőbbségét kell biztosítani.

(2) Az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban a természetszerű erdőállományok megőrzése, a tájidegen erdőállományoknak őshonos erdőtársulásokra való fokozatos cseréje, a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése biztosítandó.

(3) Helyi természeti-, és táji értékvédelemre külön önkormányzati rendelet vonatkozik.

Környezetvédelmi előírások

5. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő létesítmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák.

(2) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozottakra a következők vonatkoznak:

a) Vízfolyások medrének felső rézsű élétől számított 50- 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem építhető.

b) Természetes vízfolyások külterületi szakasza mentén az ADUVIZIG vagyonkezelésében lévő csatornák partélétől számított 10m-en belül semmilyen, 10-15m között csak ideiglenes jellegű építmény építhető.

c) Nem az ADUVIZIG vagyonkezelésében lévő csatorna) partélétől számított 4 m-en belül semmilyen, 4,0- 10,0 m között pedig csak ideiglenes építmény építhető.

(3) A keletkező szennyvizet a közcsatorna hálózatba kell bevezetni, annak hiányában:

a) szivárgásmentes, zárt tárolóban kell összegyűjteni, vagy

b) egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani.

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)

6. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervekben foglaltak megvalósítása érdekében Érsekcsanád Község Képviselő-testülete a következő sajátos jogintézményekről határoz:

a) helyi közút céljára történő lejegyzés

b) elővásárlás

c) beültetési kötelezettség

d) beépítési kötelezettség

e)7 kisajátítás

(2) Helyi közút céljára az utak szabályozási szélességének biztosítása érdekében lejegyezhetők a szabályozási terv szerint a meglévő utcai telekhatárok és a szabályozási vonal közötti telekrészeik.

(3) Elővásárlással érintett ingatlanok felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza

(4) Beültetési kötelezettség a szabályozási terv szerinti telekrészekre vonatkozik, amelyet az építmény használatbavételéig legalább kétszintes növényzettel kell megvalósítani.

(5)8 Beépítési kötelezettség vonatkozik az 5129. számú összekötőút átkelési szakasza menti telkekre, amelynek legalább a meglévő épület bontását követő 3. évben kell eleget tenni.

(6)9 Országos közúthálózat fejlesztési érdekből kisajátítandók a (KÖu-1) övezetbe és az (SZ-4) szabályozási terven lehatárolt (KÖu-4) övezetbe tartozó területek.

Közművek előírásai

7. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia-, és földgáz), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(3) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást.

(4) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A hálózatfejlesztéseket az összes érintett közműtulajdonossal egyeztetni szükséges.

(5) A tervezett lakóépületeknek és intézményeknek az utcai homlokzatára nem, csak az alárendelt homlokzatára lehet felszerelni kapcsolószekrényeket és az egyéb berendezéseket.

Építés általános szabályai

8. § (1) Az építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével a településrendezési és építésügyi követelményekre vonatkozó általános rendelkezések és jelen rendeletben foglaltak szerint kell megvalósítani.

(2) A beültetési kötelezettségű területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani.

(3) a) Állattartó épületek falusias lakóterületen az alábbi legkisebb férőhelyigények figyelembevételével helyezhetők el.

baromfi
csibe mélyalommal 15 db/m2
tojótyúk mélyalommal 5 db/m2
tojótyúk ketrecben 10 db/m2
kacsa, liba 2-3 db/m2
szarvasmarha
tehén 5-9 m2/db
bika 9-10m2
növendék 3,5-4,5 m2/ db
ló 10,5 m2/db
juh 0,6-1 m2/ db
kecske 1,5-2,0m2
sertés
koca ellető fekvőrész 2,2 m2/ db
malac bújó 1,3 m2/ db
koca szállás szállás 1,5m2/ db
kifutó 4 m2/ db
hízó 1,5 m2/ db
b) Lakóterületen elhelyezett állattartó épületekre vonatkozó további előírások:
Állattartó épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségektől való védőtávolság legalább az alábbi:
ló, szarvasmarha 15 m
juh, kecske, sertés 15 m
broiler baromfi ketreces 10 m
almos 15 m
tojótyúk (ketreces) 10 m
viziszárnyas 15 m
pulyka 10 m
anyanyúl és szaporulata 10 m
(4) Az épületek, épületrészeket és szerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy azokban az időszakosan és esetlegesen megjelenő talajvíz illetve belvíz jelentős kárt ne okozhasson.

Növénytelepítés általános szabályai

9. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határaitól, amennyiben az nem élősövény kerítés beépítésre szánt területen

a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) 1,00 m

b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa: 3,00 m ,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor: 5,00 m

(2) A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától mezőgazdasági területen:

a) gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény és köszméte, ribizke, málna: 0,80 m ,

b) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) 2,00 m

c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa: 2,50 m

d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa: 3,50 m ,

e) vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 m ,

f) cseresznyefa esetében 5,00 m

g) dió- és gesztenyefa továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa és erdei fafaj esetében 8,00 m .

Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

10. § A III. katasztófavédelmi osztályba sorolás alapján az elégséges védelmi szint az alábbiak szerint érvényesítendők:

1. Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatásának tervezése (különösen a más szervezetnél rendszeresített, de erre a célra alkalmas eszközök)

2. Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően

3. Felkészítés: a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával.

4. Védekezés: a) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakalegységek megalakítása

b) önkéntes segítők, karitatív szervezetek bevonásának tervezése

5. Induló katasztrófavédelmi készlet: induló katasztrófavédelmi készlet tervezése

II. Fejezet

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

11. § Építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:

1. Lakóterület, amely falusias lakóterület

2. Vegyes terület, amely településközpont terület

3. Üdülőterület, amely üdülőházas és hétvégi házas terület

4. Gazdasági terület, amely kereskedelmi szolgáltató terület és egyéb ipari terület

5. Különleges terület, amely: mezőgazdasági üzem

12. § Valamennyi építési övezetre érvényes előírás

(1) Nyúlványos telek a gazdasági-, a különleges beépítésre szánt terület és az (Lf-3*) lakóterületi építési övezet kivételével nem alakítható.

(2) Építési tevékenység közművesítési feltételei:

a) Belterületi nyilvántartású építési telkeken a földgáz kivételével teljes.

b) Külterületi nyilvántartású építési telken részleges.

(3) Terepszint alatti építmény -amely a legkisebb zöldfelület mértékéig, a saját építési telek határán belül, attól biztonságos távolságig terjedően létesíthető - gazdasági-, és különleges területen nem szabályozott, lakóterületen és vegyes területen csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.

(4) Ellenkező építési övezeti előírás hiányában az elhelyezhető építmények egy vagy több rendeltetést is tartalmazhatnak.

(5) Építési hely értelmezése vonatkozó szabályok:

a) A meglévő beépítés egyúttal építési helynek tekinthető, amennyiben az adott építési övezetre vonatkozó egyéb építési feltételek teljesülnek.

b) Építési vonalra vonatkozó előírás hiányában az építési helyen belül az épületek az egyéb feltételek teljesítésével tetszőlegesen elhelyezhetők.

(6) Gazdasági célú használatú építmények használatával kapcsolatos engedélyezésnél (telephelyengedélynél) jelen építési övezeti előírások mellőzhetők, amennyiben a környezeti illeszkedés biztosított.

(7) A rendeltetési egységre az általános előírások szerinti parkolóhely építési telken és közterületen egyaránt biztosítható.

Lakóterület általános előírásai

13. § (1) Elő-, és oldalkertben a következők kivételével építmény nem helyezhető el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

(2) Hátsókertben az (1) bekezdésben foglaltak, gépkocsitároló és kerti építmény kivételével építmény nem helyezhető el.

(3) Kerti tó vagy vízmedence telekhatártól min 6 m-re helyezhető el.

(4) Hátsókertre vonatkozó előírások:

a) 35 m-nél kisebb mélységű teleknél hátsókert nincs, amennyiben a szomszédos telken álló épülettel való tűzfalas kapcsolat vagy a telepítési távolság biztosítható.

b)10 Két utcára forduló átmenő 35 m-nél nagyobb mélységű telkeknél hátsókert nincs, amennyiben a közterület felé huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület kerül

ba) előkert nélkül a bb) pontban foglalt eltéréssel

bb) kialakult helyzet szerinti előkerttel

c)11 Az a) és b) pontokon kívüli esetben: 6 m

Falusias lakóterület építési övezeti előírásai

14. § (1) Falusias lakóterületen:

a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület

b) a terület rendeltetését nem zavaró gazdasági tevékenységi célú

c) kereskedelmi, szolgáltató,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda,

f) hitéleti, nevelés, oktatási, egészségügyi, szociális

g) kulturális, közösségi szórakoztató

h) sport rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) A falusias lakóterület a beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1. (Lf-1) Hagyományos fésűs övezet

2. (Lf-2) Rövidtelkes övezet

3. (Lf-3) Előkertes övezet

(3) (Lf-1) Hagyományos fésűs övezet

a) Kialakítható telek: területe: min. 550m2

b) Beépítés: oldalhatáros építési hely szerint kötelezően utcafrontos építési vonalra

c) Beépítettség: max. 30 %

d) Épületmagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 50%

(4) (Lf-2) Rövidtelkes övezet

a) Kialakítható telek: területe: min. 480m2

b)12 Beépítés módja oldalhatáron álló

ba) előkert nélkül a bb) pontban foglalt eltéréssel

bb) kialakult helyzet szerinti előkerttel

c) Beépítettség: max. 30 %.

d) Épületmagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 50%.

(5) (Lf-3) Előkertes övezet

a) Kialakítható telek: területe: min. 550m2

b)13 Beépítés módja oldalhatáron álló

ba) 5 m-es előkerttel a bb) pontban foglalt eltéréssel

bb) kialakult helyzet szerinti előkerttel vagy utcafrontosan

c) Beépítettség: max. 30 %.

d) Épületmagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 50%.

Vegyes terület

15. § (1) Vegyes területbe a község meghatározó intézményei és azokkal határos területek tartoznak.

(2) A vegyes terület településközpont területbe sorolt.

(3) Vegyes területre előírt épületmagassági értékektől hitéleti épületek tornyainál el lehet térni.

(4) Utcai telekoldalonként csak 1-1 kis- és nagykapu létesíthető, önálló garázskapu nem nyitható.

Településközpont építési előírásai

16. § (1) Településközpont területen elhelyezhető:

a) lakóépület és melléképítményei

b) az alábbi rendeltetésű épületek:

ba) igazgatási, iroda,

bb) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

bc) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

bd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

be) kulturális, közösségi szórakoztató és sport

bf) sport célú épület

(2) Településközpont terület (Vt-1) építési övezetbe sorolt.

a) Kialakítható telek területe: min 800m2

b) Telkenként csak egy lakóépület helyezhető el, egyéb rendeltetésű építmények száma nem korlátozott

c)14 A beépítés módja: oldalhatáron álló

d) Beépítettség max. 50%

e) Épületmagasság: max:7,5 m, de a szomszédos épületek utcai párkánymagasságainak különbsége max 1,5m.

f) Zöldfelület: min 20%

g)15 (Vt-1*) építési övezetben a beépítettség: max 80%

h)16 Az építési övezet saroktelkein jogszerűen álló épületek oldalkert nélkül bővíthetők

Üdülőterületek

17. § (1) Az üdülőterület üdülőházas és hétvégi házas terület.

(2) Üdülőterületi beépítés közművesítésre vonatkozó feltétele:

a) meglévő egyedi kutak szennyeződésektől való védelme biztosított,

b) a keletkező folyékony települési hulladék zárt szivárgásmentes gyűjtése megoldott

(3) Az üdülőházas területet (Üü-1) jellel a szabályozási terv tartalmazza.

a) Az építési övezetben az általános előírások szerintiek helyezhetők el.

b) Telekosztás nem, csak telekösszevonás engedélyezhető.

c) Beépítés módja: szabadonálló

d) Beépítettség: max 30%

e) Épületmagasság: max 7,5 m

f) Zöldfelület: min 40%

(4) Hétvégi házas terület az alábbi övezetekre tagolt:

1. (Üh-1) hétvégi házas általános övezet

2. (Üh-2) hétvégi házas ártéri övezet

3. (Üh-3) hétvégi házas fejlesztési övezet

(5) (Üh-1) általános övezet

a) Az építési övezetben legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület, az üdülőket kiszolgáló vendéglátó-, kereskedelmi és sportépítmény helyezhető el.

a) Kialakítható telek: min. 500 m 2

b) Beépítés: oldalhatáros 5 m-es előkerttel meghatározott építési hely szerint.

c) Beépítettség: max. 20 %.

d) Épületmagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület: min 60%

(6) (Üh-2) ártéri övezet

a) Telekalakítás akkor végezhető, ha az meglévő építmény fennmaradási engedélyéhez szükséges.

b) Meglévő építményeken az árvíz miatti kártérítési kötelezettség kizárásával a következő építési munkák végezhetők:

ba) felújítás

bb) korszerűsítés

bc) beépítettséget nem növelését nem eredményező bővítés

(6) (Üh-3) fejlesztési övezet

Gazdasági terület általános előírásai

18. § (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.

(2) A gazdasági terület :kereskedelmi, szolgáltató terület és egyéb ipari terület

(3) A területen belül külön szabályozás nélkül kialakítható közutakra vonatkozó előírások:

a) szabályozási szélesség min. 14,0 m

b) min. 12m-es fordulási sugár az útburkolatoknál

19. § (1) Kereskedelmi szolgáltató területen, amennyiben az építési övezeti előírásba nem ütközik:

a) minden a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezhető.

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül szolgálati lakás

(2) A kereskedelmi szolgáltató terület:

a) (Gksz-1) lakóterülettel határos építési övezet

b) (Gksz-2) általános építési övezet

(3) (Gksz-1) lakóterülettel határos övezet

a) Kialakítható telek: min 900 m 2

b) Beépítés módja: Szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.

c) Beépítettség max 60%.

d) Épületmagasság: max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat,

e) Zöldfelület: min 20%

f) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók.

(4) (Gksz-2) általános övezet

a) Kialakítható telek: min 900m2

b) Beépítés módja:

ba) Szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.

bc) meglévő építményt tartalmazó beépítésben zártsorú a telepítési távolság vagy a zártsorú csatlakozás biztosításával hátsókert nélkül az utcaszakaszon kialakult előkerttel

c) Beépítettség max 60%.

d) Épületmagasság max 9 m , ami a technológia függvényében változhat

e) Zöldfelület min 20%.

Egyéb ipari terület építési övezeti előírásai

20. § (1) Ipari területen a település közműves ellátását biztosító területigényes építmények és az egyéb ipari tevékenységi célú építmények -beleértve az agrárgazdaságit is- helyezhetők el.

(2) Az ipari terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

1. (Gip-1) majorsági építési övezet

2. (Gip-2) településgazdasági építési övezet

(3) (Gip-1) majorsági építési övezetben

b) Kialakítható telek: min 900m2

c) Beépítés módja: szabadon álló

d) Beépítettség: max 50%

e) Épületmagasság: max 9 m , ami technológiai szükségszerűségből változhat.

f) Zöldfelület: min 25%, a telekhatár mentén az ültetési távolságok betartásával kötelező a fásítással

(4) (Gip-2) településgazdálkodási építési övezet

a) Elhelyezhető: a település közműves ellátását biztosító építmény

b) Kialakítható telek: min 100m2

c) Beépítés módja: szabadon álló

d) Beépítettség: max 50%

e) Épületmagasság: max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

g) Zöldfelület: min 40%

Különleges beépítésre szánt terület

21. § Különleges beépítésre szánt terület: (Mü) mezőgazdasági üzemi terület

Különleges beépítésre szánt terület előírásai

22. § Mezőgazdasági üzemi terület (Mü) előírásai

(1) elhelyezhető:

a) iroda,

b) üzemanyagtöltő,

c) kereskedelmi, szolgáltató épület,

d) mindenfajta mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó építmény és azok kiszolgáló építményei és szociális épületei

(2) Telek területe: min. 900 m 2

(3) Beépítés módja: szabadonállóan legalább az adott oldalon mért homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerttel.

(4) Beépítettség: max 40%

(5) Beépítési magasság: max 9 m épületmagassággal meghatározott, a műtárgyak, és a technológiai szükségszerűségből következő toronyszerű tárolók magassága nem szabályozott.

(6) Zöldfelület: min. 40%

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

23. § (1) A beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési-, és közmű-elhelyezési területek

2. zöldterületek

3. erdőterületek

4. mezőgazdasági területek

5. vízgazdálkodási területek

6. természetközeli területek

7. különleges beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységekbe soroltak.

(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.

Közlekedési -, és közmű-elhelyezési területek előírásai

24. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken

megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Területen az általános szabályoknak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) Beépítésre nem szánt területen külön előírás hiányában a beépítési mód: szabadonálló.
(4) 17 A területek szerepkörük alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) (KÖu-1) országos közút övezete
b) (KÖu-2) községi gyűjtőút övezet
c) (KÖu-3) községi lakóút övezet
d) (KÖu-4) egyéb utak övezete
e) (KÖu-5) vízelvezetési jelentőségű út
(5) 18 (KÖu-1) országos közút övezetbe az 51. számú főút és az 5129. jelű összekötőút tartozik.
a) 51. sz. főút az SZ-2 és SZ-4 jelű szabályozási terveken lehatárolt
b) 5129. jelű összekötőút:
ba) kétirányú kerékpárúttal
bb) belterületi szakaszon kétoldali járdával építendő ki.
(6) (KÖu-2) községi gyűjtő-, és (Köu-3) községi lakóutakra a szabályozási terv szerintiek és az általános előírások vonatkoznak
(7) 19 (KÖu-4) egyéb utak övezete
a) Az övezetbe tartozik minden egyéb külön jel nélküli út.
b) Szabályozási tervi lehatárolás hiányában szabályozási szélessége az általános előírások szerinti.
(8) 20 (KÖu-5) vízelvezetési jelentőségű út előírásai:
a) SZ-2 szabályozási terven lehatárolt
b) kialakításánál a vízgyűjtés, vízlevezetés és fásítás elsődlegessége biztosítandó

Zöldterületek általános előírásai

25. § (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével az általános előírások szerintiek elhelyezhetők.

(2) Közmű és egyéb építmények elhelyezése csak a létesítményre vonatkozó védőterületek és a meglévő növényállomány együttes figyelembevételével történhet.

Zöldterületek

26. § (1) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(Z-1) községi park övezet
(Z-2) védelmi zöldterület
(2) A (Z-1) községi park a községi szintű zöldfelületi ellátás övezete, amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.
Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló köztéri berendezések elhelyezhetők.
(3) (Z-2) nagytávlatú vagy védelmi zöldterület fásítandó, a fásításig ideiglenesen mezőgazdasági művelésben tartandó.

Erdőterület

27. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőre vonatkozó általános előírások rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) Az (Eg) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület.

a) A terület határa a mezőgazdasági területbe sorolt telkek erdészeti hasznosításával értelemszerűen változik.

b) A területen az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az általános előírások szerint helyezhetők el.

(3) Az (Ev) védelmi erdőövezetbe természet védelme érdekében jelölt védőterületen belüli erdők tartoznak.

a) Az övezetbe tartozó telkek a szabályozási terven irányadó jelleggel ábrázoltak, tényleges besorolásuk a földhivatali bejegyzéssel valósul meg.

b) A területen a természetvédelmi kutatást, ismeretterjesztést szolgáló építményeken kívüliek nem helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

28. § (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a község teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési,- és közmű-, a vízgazdálkodási-, és a beépítésre nem szánt különleges területek kivételével.

(2)21 Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján:

a) (Má) általános övezet

b) (MáV) természet-, és tájvédelmi övezet

c) (MáF) fejlesztési övezet

Mezőgazdasági terület övezeti előírásai

29. § (1) (Má) általános övezet előírásai

a) Az övezeti előírások figyelembevételével:

aa) növénytermesztés, állattartás, és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények:

ab) mezőgazdasági építmények

§ ac) állattartó épületek
ad) növénytermesztés épületei
ae) lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
b) Beépítésre az általános előírások az érvényesek.
c) Birtokközpont az általános feltételek szerint alakítható és ott az általános előírások szerinti építmények elhelyezhetők
(2) (MáV) természet-, és tájvédelmi övezet előírásai
a) Az övezetben kizárólag a vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő és a tájkaraktert megtartó építmények, -beleértve a legeltető állattartással kapcsolatos állattartó, tároló-, és szociális, épületeket is- helyezhetők el.
b) Beépítésre az általános előírások az alábbi eltéréssel érvényesek:
ba) Beépítési magasság max 4,5 m épületmagassággal meghatározott:
bb) Birtokközpont csak a legeltető állattartáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére alakítható.
(3) 22 (MáF) övezetben építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási területek

30. § (1) Vízgazdálkodási területre az általános rendelkezések vonatkoznak és az alábbi övezetekre tagolódik:

(V) vízfelület övezet
(Vt) Védgát övezet
(Vmg) Mezőgazdasági művelésű
(Ve) Erdőművelésű
(Vk) Közösségi övezet
(Vh) Horgásztó
(2) (V), (Vt) (Vmg) és (Ve) övezetekben kizárólag vízügyi vagy természetvédelmi célú építmény helyezhető el.
(3) (Vh) övezetben (2) bekezdésen túl a horgászattal kapcsolatos épületek is elhelyezhetők.
(4) (Vk) övezetben közösségi célú építmények az általános előírások szerint elhelyezhetők

Természetközeli terület

31. § (1) Természetközeli területbe a nádas, láp, mocsár és agyaggödör művelési ágba tartozó területek tartoznak.

(2) Természetközeli területen épület nem helyezhető el.

Beépítésre nem szánt különleges területek

32. § Beépítésre nem szánt különleges területek

1. Sport és szabadidős célú terület (Sp)

2. Temető (T)

3. Honvédelmi terület (Hv)

4. Vadfarm (Vf)

5. Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület

6. Vízügyi repülőtér (Rept)

Sportterület (Sp)

33. § (1) (Sp) Sport és szabadidős terület a sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgál.

(2) A területen sportépítmény és az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület elhelyezhető.

(3) Beépítettség: max 10 %

(4) Beépítési magasság max. 10,5 m épületmagassággal meghatározott

(5) Zöldfelület: min 80%

Temető

34. § (1) (T) Temető a szabályozási tervben lehatárolt, ahol

a) ravatalozó,

b) kápolna,

c) urnafal

d) síremlék helyezhető el.

(2) A temető kerítéssel határolandó.

(3) Új parcellázásnál előfásítás szükséges

(4) Beépítettség: max 5 %

(5) Zöldfelület: min 80%

(Hv) Honvédelmi terület

35. § (1) (Kh) Honvédelmi terület a szabályozási terven lehatárolt, ahol a honvédelemmel kapcsolatos építmény elhelyezhető

(2) Telek: kialakult helyzet szerint

(4) Beépítettség: max 5%

(5) Épületmagasság: 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

(6) Zöldfelület: min 80%

(Vf) Vadfarm

36. § (1) (Vf) Vadfarm a szabályozási terven lehatárolt, ahol állattartással kapcsolatos építmények és azokhoz kapcsolódó kiszolgáló és szociális épületek elhelyezhetők.

(2) Telek: min 1 ha

(3) Beépítés módja: szabadon álló

(4)23 Beépítettség: max 10 %

(5) Zöldfelület: min 80%

(6)24 A Duna-völgyi Főcsatornával közös telekhatártól mért 10 m-es telekrészre beültetési kötelezettség vonatkozik, amit legalább kétszintes növényzettel kell megvalósítani.

(Me) Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület

37. § (1) A (Me) jelű megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület a szabályozási terven lehatárolt, ahol a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos építmények elhelyezhetők.

(3) Telek területe: min. 0,5 ha

(4) Beépítés módja: szabadonálló

(5) Beépítettség: max 5%

(6) Épületmagasság: max 9 m

(7) Zöldfelület: min 65%

Vízügyi repülőtér (Rept)

38. § (1) A (Rept) Vízügyi repülőtér a szabályozási terven lehatárolt, ahol a repülőtérrel kapcsolatos építmény elhelyezhető.

(2) Telek: kialakult helyzet szerint

(3) Beépítés módja: szabadon álló

(4) Beépítettség: max 5%

(5) Épületmagasság max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

(6) Zöldfelület: min 40%

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. § Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:

1. Meglévő beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége a jogszerűen álló építmények figyelembevételével, ami kizárólag beépítés növelésénél vehető figyelembe, bontást követő új beépítésnél nem.

2. Új beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége.

3. Szolgálati lakás: a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

4.25 Kialakult helyzet: Az építési övezeti előírásoknál használt fogalom, amikor a beépítés során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elvét kell érvényesíteni, ami a többoldal hosszon álló épületek több mint felének elhelyezkedéséhez igazodást jelenti

5. Meglévő építmény: használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület.

40. § Jelen rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba és a jogerősen el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építtető számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.

41. § Jelen rendelet hatályba lépését követő napon a helyi építési szabályokról szóló 16/2006.(VIII.29.) rendelet hatályát veszti.

1

Az 1. § (2) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. § (3) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (5) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 1. § (6) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

Az 1. § (7) bekezdését az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

6

A 2. § (2) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 6. § (1) bekezdés e) pontját az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.

8

A 6. § (5) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-a szerint módosított szöveg.

9

A 6. § (6) bekezdését az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

10

A 13. § (4) bekezdés b) pontja az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 13. § (4) bekezdés b) pontja az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

11

A 13. § (4) bekezdés c) pontját az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

12

A 14. § (4) bekezdés b) pontja az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

13

A 14. § (5) bekezdés b) pontja az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

14

A 16. § (2) bekezdés c) pontja az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 16. § (2) bekezdés g) pontját az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

16

A 16. § (2) bekezdés h) pontját az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

17

A 24. § (4) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 24. § (4) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 24. § (5) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 24. § (7) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 24. § (8) bekezdését az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

21

A 28. § (2) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

22

A 29. § (3) bekezdését az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

23

A 36. § (4) bekezdése az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 36. § (6) bekezdését az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

25

A 39. § 4. pontja az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

26

Az 1. melléklet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 2. melléklet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 3. melléklet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

29

A 4. melléklet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 9. mellékletet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.

31

A 10. mellékletet az Érsekcsanád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése iktatta be.