Érsekcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (Eljr.) biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §           Érsekcsanád Község településkép védelméről szóló, 23/2017. (XII. 19.) számú önkormányzati rendeletének (továbbiakban: TKR) 13. § helyébe a következő rendelkezés lép:

 13. § (1)   Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

          (2)   Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

          (3)   A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

          (4)   Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

          (5)   Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

2. §           A TKR 16. § az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:

        (2)    A település belterületén – a gazdasági ipari területfelhasználású területeket kivéve utcafronton kerítés anyagaként fémlemez, trapézlemez – fa és kő mintázat kivételével – csak eredményes településkép-védelmi szakmai konzultáció lefolytatása után alkalmazható.   

3. §           A TKR 17. § a következő bekezdéssel egészül ki:

 (6)  Talajszint alatti padlóvonalú helyiségből közterület felé ajtó nem nyílhat.

4. §           A TKR 18. § helyébe a következő rendelkezés lép:

 18. § (1)   A Külterületi településképi szempontból meghatározó területeken épület, építmény anyagaként a természetes anyagokon (fa, nád, vályog, kő, tégla) kívül más anyag nem alkalmazható. Az épületek, építmények lábazata, alapja betonból is készülhet.

          (2)   Az épületek homlokzatának színezéseként a fehér, vagy telítetlen földszínek alkalmazhatók, rikító, harsány színek nem.

          (3)   Kerítés csak áttört lehet, max. 60 cm magas tömör lábazattal.

          (4)   Kerítés anyagaként fa, kő, tégla, nád lábazatként fa, kő, tégla, beton kivételével más nem alkalmazható.

5. §           A TKR a 19. § -t követően a következő alcímmel és 19/A. § szakasszal egészül ki:

 9/A. Helyi védelemben részesülő objektumokra vonatkozó követelmények

19/A. §     A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 20.§-ban rögzítetteken túl a következők:

a) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

b) Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani.

c) A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.

d) A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.

e) Az eredeti homlokzati elemeket (tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat lehetőleg pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.

f) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

g) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

h) Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz.

k) Az utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandó;

6. §           A TKR 20. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

 (2)           Új vezeték elsősorban földkábelben, vagy meglévő oszlopsoron vezethető. Amennyiben a földkábel elhelyezése a burkolat jelentős rongálásával jár, és a meglévő oszlopsoron nem megoldható a vezeték elhelyezése, vagy nincs oszlopsor, úgy eredményes településkép-védelmi szakmai konzultáció lefolytatása után új oszlop, oszlopsor is építhető.

7. §           A TKR a 22. § -t követően a következő szakasszal egészül ki:

 22/A. § (1)Településképi szempontból meghatározó területen egy ingatlanon az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az épület közterület felé néző homlokzat területének legfeljebb 15 %-át lefedő, az ingatlanon álló épület színvilágához igazodó reklám, cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla helyezhető el.

          (2)   Településképi szempontból meghatározó területen amennyiben egy ingatlanon több reklám, reklámhordozó is elhelyezésre kerül, azokat az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az elhelyezés magasságában, betűnagyságban és színvilágban egymáshoz illeszkedően kell kialakítani.

          (3)   Épülethomlokzaton elhelyezett reklám- és hirdetőberendezés, cég- és címtábla az épület díszítő tagozatát nem takarhatja el.

8. §           A TKR a 28. § a következő bekezdéssel egészül ki:

 (3)  A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő:

a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)  a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)  a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e)  a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)  a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.

9. §           (1)       A TKR 1. sz. mellékletének „Külterület meghatározó területek” tervlapja helyébe jelen rendelet 1. sz. melléklete lép.

                 (2)   A TKR 4. sz. mellékletének helyébe jelen rendelet 2. sz. melléklete lép.

10. §         Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, előírásait a hatálybalépés napját követően indult építési tevékenységek során kell alkalmazni.