1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Érsekcsanád Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 77.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Érsekcsanád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal). Székhelye: 6347 Érsekcsanád, Dózsa György út 77.

(5) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Csanádi Hirdető, amelyet havonta minden háztartásba ingyenesen juttat el az önkormányzat.

(6) Az Önkormányzat honlapja: www.ersekcsanad.hu.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat címere: felül egyenes, alul csücskös talpú címerpajzs. A négyelt címerpajzs bal felső mezőjében, ezüst háttér előtt zöld tölgyleveles makktermés látható. A jobb felső mezőben kék háttér előtt stilizált rózsa motívum látható ezüstszínben, amely a bal alsó mezőben ismétlődik. Jobb alsó mezejében ezüst háttér előtt zöld sás-nád motívum látható.

(3) Az Önkormányzat zászlója: A zászlóalap 1:2 arányú téglalap, hosszanti mérete 180 cm, hosszanti irányban három részre osztva. Két szélén 22,5 cm széles kék, középen 45 cm széles zöld sáv, amelynek felső harmadában a címer látható, alatta Érsekcsanád felirattal. A zászló A zászlólap vége 10 cm-es szélességben ezüsttel rojtozott.

(4) Az önkormányzat zászlóját – a nemzeti zászlóval együtt – a polgármesteri hivatal dísztermében kell elhelyezni. Az Önkormányzat jelképei használatának további szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

3. § (1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat.

(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket az 1. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a társulásokra átruházott hatásköröket az 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások teljesítéséről, a feladatok ellátásáról elsősorban az önkormányzattal munkavállalói útján az általa létrehozott intézmények és gazdasági társaságok útján gondoskodik.

4. § (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülésre vonatkozó részletes szabályokat az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület rendes ülését havonta a hónap utolsó hetében tartja. Indokolt esetben az utolsó héttől el lehet térni. Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a havi rendes ülésekre kell csoportosítani.

(5) Önkormányzati sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi, pályázati határidők miatt, és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható.

(6) Ünnepi ülést évfordulós állami vagy települési ünnepekhez, vagy jelentős települési eseményhez kapcsolódóan tart a Képviselő-testület. Az ünnepi ülés napirendjén elsősorban az alkalomhoz kötődő téma szerepel.

(7) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás időpontját a polgármester határozza meg.

5. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök (a legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási és részvételi joggal meghívottaknak olyan időpontban kell meg küldeni, hogy azok az ülés előtt legalább négy nappal megkapják. A meghívót ki kell függeszteni az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján is meg kell jeleníteni, továbbá a községben legalább 3 helyen.

(4) A testületi ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bizottságának az indítványára.

(5) Képviselő-testület ülése rendkívüli esetben – a sürgősségi előterjesztés indokai szerint – rövid úton telefonon vagy személyesen is összehívható.

(6) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

(7) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmazni kell:

(8) A Képviselő-testület tagjai, a jegyző és a pénzügyi vezető részére valamennyi előterjesztést meg kell küldeni, a többi meghívott részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(9) A meghívót papír alapon kérésre kell megküldeni minden meghívott részére. Az előterjesztéseket e-mail-ben kell a képviselőknek és az Önkormányzat honlapjára is fel kell tenni egyidejűleg letölthető változatban. Képviselői kérésre az előterjesztéseket papír alapon is meg kell küldeni a képviselőnek. A rendes testületi üléseken az előterjesztéseket projektoron ki kell vetíteni.

6. § (1) A Képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.

(2) Amennyiben az érintett belegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a nyilvános ülésre az érintett előzetes írásbeli vagy az ülésen a napirend előtt jegyzőkönyvben rögzített szóbeli nyilatkozata alapján kerülhet sor.

7. § A polgármester a testületi ülés vezetése során:

8. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) A célirányos testületi munka érdekében - a Képviselő-testület felügyeleti tevékenységét segítő jelentések, beszámolók és tájékoztatók körét kivéve - az előterjesztés célja mindig valamely önkormányzati feladat - és hatáskört érintő ügy eldöntése. E feltétel hiányában előterjesztett ügyet a képviselő-testület nem tárgyalja. Az előterjesztés akkor is megfelelhet ennek a célnak, ha a benne szereplő témaismertetés és véleménykérés nyomán azonnal nem, de később - további döntés-előkészítést követően - döntés születhet az ügyben.

(3) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani vagy előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásbeli lehet. A szóban előterjesztett határozati javaslatot képviselői kérésre írásban kell kiosztani. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A Képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik

(5) Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőző hét nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a Képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.

(6) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

(7) A határozati javaslatnak:

9. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítvány - a sürgősség tényeinek rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 10 óráig írásban vagy szóban nyújtható be a polgármesternél. Abban a különös esetben, ha az előterjesztett ügy

(3) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamely bizottság véleményezési jogához kötött, úgy a törvényben meghatározott eseteket kivéve ettől el lehet tekinteni.

(4) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület az ülés napirendjéről szóló határozatával dönt.

10. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) A jegyző köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre, illetőleg ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van. A jegyzőt törvényességi kifogása miatt hátrány nem érheti.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. Javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Vita előtt az előterjesztő az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel. Az előterjesztő az előterjesztését legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja.

(4) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt.

11. § (1) A felszólalás szabályai: A vita megkezdése előtt a bizottsági elnökök jogosultak a bizottságok állásfoglalását ismertetni, szólásra a polgármesternél kell jelentkezni.

(2) Ügyrendi kérdésben a tárgyalt napirendtől függetlenül bármelyik képviselő vagy a jegyző bármikor szót kérhet. Az ügyrendi határozati javaslatról a napirendi téma tárgyalása közben, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül egyszerű többséggel dönt a képviselő-testület.

(3) Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, így különösen:

(4) Napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben az ülés napirendi pontjainak tárgyalása előtt - a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselő öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés előtt be kell jelenteni a polgármesternek. A felszólalás tárgyában határozatot hozni akkor lehet, ha a témát a Képviselő-testület a sürgősségi indítvány szabályai szerint napirendre felvette.

12. § (1) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.

(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességet érintően észrevételt kíván tenni.

(3) A vita lezárását vagy a szavazást követően – legfeljebb egy perces időtartamban - személyes megjegyzéssel élhet a Képviselő-testület tagja, ha a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést vagy félreértést kívánja elhárítani A személyes megjegyzésről vitát nem lehet nyitni.

(4) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig

13. § A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a napirendben szereplő ügyben, a napirend tárgyalásakor hozzászólási lehetőséget adhat. A hozzászólás megadása nem kötelező. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Az Egyebek napirendi pont során hozzászólni kívánó állampolgárnak a hozzászólási lehetőségét és idejét a polgármester szabja meg.

14. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja. A szavazás kézfelemeléssel történik. Előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti határozati javaslatok felett kell dönteni. Először az igent, majd a nemet, végül a tartózkodást kell megszavaztatni.

(2) A módosító indítványokról a róluk szóló javaslatok sorrendjében kell dönteni, kivéve, ha a javaslatok logikai tartalma valamelyik másik javaslat minősítését megakadályozná.

(3) Nem kell arról a módosító javaslatról dönteni, amelyet

(4) Ha a szavazás eredménye felől, kétség merülne fel, bármely képviselő kérésére a polgármester megismételteti a szavazást.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani: A Képviselő-testület megbízatása lejárta előtt feloszlatása esetén,

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők igen vagy nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

15. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a testület legalább 4 tagja jelen van. A képviselők létszámának az ülésen történő változását a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Amennyiben határozatképtelenné válik a Képviselő-testület az ülés során, úgy az ülést a polgármester felfüggeszti, amíg a határozatképesség helyreáll vagy az ülést bezárja.

(2) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Nem kell a kizárásról dönteni, ha a személyes érintettségét bejelentő képviselő azt is bejelenti, hogy nem szavaz az ügyben. A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén – annak ismertté válását követően a soron következő ülésen – a Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényességéről.

(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.

(4) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 74. § (1) bekezdésében és a 76. § d) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(5) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46 § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben. A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(6) A titkos szavazást az adott ülésen a képviselőkből választott 3 tagú ideiglenes bizottság a jegyző közreműködésével bonyolítja le. Az ideiglenes bizottság jegyzőkönyvét a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(7) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(8) Az egyszerű többséget igénylő döntésekhez a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(9) A minősített többséget igénylő döntésekhez legalább 4 képviselő egybehangzó igen szavazat szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl a jelen rendeletben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését levezető személy feladata.

(2) A polgármester:

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja az ülést bezárhatja.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

17. § (1) Az a képviselő-testületi tag vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti vagy a képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el.

(2) Az a képviselő, aki a testületi üléstől egymást követő 3 alkalommal indokolatlanul távol marad - ily módon a Képviselő-testület munkájában nem vesz részt - széksértést követ el. A széksértés tényének megállapítását – önállóan vagy a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság kezdeményezi a Képviselő-testületnél.

(3) A széksértést elkövető személy - a cselekmény súlyától függően - 3000,- Ft-tól 20000,- Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtható, vagy tiszteletdíja megvonható. Amennyiben a testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, és a sértettet és a testületet megköveti, a Képviselő-testület eltekinthet a rendbírság kiszabásától.

(4) A megállapított széksértés után a rendbírság összegéről vagy a tiszteletdíj megvonásáról a polgármester indítványára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A rendbírság összegét nyolc napon belül kell befizetni az önkormányzat költségvetési számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő vagy bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósítási időponttól a bírság összegével csökkenteni kell.

18. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

(3) A hozzászóló kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(4) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző betűrendes nyilvántartást vezet.

(5) A jegyző a jegyzőkönyveket a mellékletekkel együtt évente bekötteti.

(6) A jegyzőkönyv mellékletei:

(7) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei egy évig a település honlapján is olvashatóak.

19. § (1) A Képviselő-testület által hozott rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal belső hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg. A kihirdetett rendeleteket a település honlapján is közzé kell tenni.

(4) Az önkormányzati rendeletet – külön jogszabályban meghatározottakon túl - meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára feladat- vagy hatáskört állapít meg.

(5) A Képviselő-testület által hozott határozatok megjelölése tekintetében az IM rendelet 15. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, valamint indokolt esetben azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.

20. § (1) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a következő témakörökben írja elő a társadalmi egyeztetést: új, átfogó települési rendezési terv és helyi építési szabályzat.

(2) A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal külső hirdetőtábláján.

(3) A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a Polgármesteri Hivatalba.

(4) A Képviselő-testület ülésén a polgármester ismerteti a társadalmi egyeztetés során érkezett írásbeli véleményeket a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

21. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választói érdekeit.

(2) A képviselő a jogszabályokban rögzített jogok és kötelezettségek mellett:

(3) Az önkormányzati képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatal folyamatosan segíti.

22. § A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság az Mötv. 37. § (1) bekezdésében szabályozottak szerint átveszi az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszonyról, írásban megerősített lemondást, kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést, és ennek alapján javaslatot tesz a Képviselő-testületnek.

23. § (1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladata.

(2) A vagyonnyilatkozatokat névvel és dátummal ellátott borítékban kell leadni. Az átvételt a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke átvételi elismervénnyel igazolja. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, zárt szekrényben kell tárolni.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést.

(5) Megfelelő kezdeményezés esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozat ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.

24. § (1) A Képviselő-testület az erdészeti és mezőgazdasági ágazati ügyek segítésére véleményező, szervező és ellenőrző tevékenység végzése céljából erdő- és mezőgazdálkodási tanácsnoki megbízatást ad.

(2) A Képviselő-testület a község közterületeinek gondozottsága és esztétikai megjelenése érdekében véleményező, szervező és segítő tevékenység végzése céljából községszépítési tanácsnoki megbízatást ad.

(3) A tanácsnok a megbízatását a bizottságokra megállapított szabályok szerint látja el azzal az eltéréssel, hogy – testületi tevékenység híján - ülést nem tart, s a rábízott szakmai ügyekben ellátott tevékenységével a Képviselő-testületet, a bizottságokat és a polgármestert segíti.

(4) A tanácsnokok nevét és feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.

25. § (1) A Képviselő-testület előkészítő, véleményező, összehangoló, szervező és ellenőrző tevékenység végzése céljából, továbbá átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hoz létre.

(2) A bizottságok lehetnek állandó bizottságok vagy ideiglenes bizottságok.

(3) Egy képviselő több bizottság tagjának és elnökének is megválasztható.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök távollétében az ülést az elnök által megbízott másik bizottság elnöke vezeti. A bizottsági ülés meghívóját legalább négy nappal az ülés előtt ki kell küldeni.

(5) A bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.

(6) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maguk határozzák meg. Amennyiben a bizottságok nem határozzák meg a működésük szabályait, úgy a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság előkészíti a Képviselő-testület döntését, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

(8) A Képviselő-testület bizottságainak feladatot állapíthat meg, döntési jogot adhat és önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg, és a bizottság döntését felülvizsgálhatja. A bizottság dönt a hatáskörébe utalt pénzeszköz felosztásáról.

(9) A Képviselő-testület saját hatásköréből a bizottságra átruházott hatáskörét minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.

(10) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság hatáskörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást is kezdeményezheti.

(11) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság általa megbízott képviselő tagja vezeti. Összevont tárgyalás esetén az ülést a legidősebb elnök vezeti.

(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

26. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2) A bizottságok létszámát, feladatait jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(4) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni, különösen egyes önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára, a község egészét vagy lakosságának jelentős részét érintő beruházási, felújítási, környezetvédelmi feladatok végrehajtásának megszervezésére.

(5) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

(6) Egyebekben az ideiglenes bizottság létrehozására és - tevékenységének időtartamában történő - működésére az állandó bizottságokra megállapított szabályok az irányadók.

27. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A Képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét.

(3) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) A polgármester kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, és a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületeivel.

(6) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan körülménynél, amelynek bekövetkezése esetén az Önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné (kiemelkedő közérdek).

(7) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat az egészségügyi alapellátást érintő önkormányzati feladat- és hatáskörökben.

28. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára - a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, titkos szavazással társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A Képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor a jogszabályok keretei között megállapítja tiszteletdíját.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester munkarendje igazodik a polgármester által meghatározott feladatokhoz, továbbá minden héten legalább 2 órában fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

29. § A jegyző, mint a Polgármesteri Hivatal vezetője, szakmailag felelős a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a Képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles azt jelezni. A Képviselő-testület aljegyzői tisztséget nem alapít az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatalban. A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetére - legfeljebb 6 hónapra - a polgármester helyettesítéssel bízza meg az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatalban a jegyzői tisztség betöltésére megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőt.

30. § (1) A Képviselő-testület – az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására – önálló egységes hivatalt hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A Polgármesteri Hivatalt a polgármester irányítása mellett a jegyző vezeti.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzata és az ügyrendje tartalmazza, amelyet a jegyző javaslatának figyelembevételével a képviselő-testület határoz meg.

(4) A Képviselő-testület az Érsekcsanádi Polgármesteri Hivatal valamennyi közép- és felsőfokú végzettségű köztisztviselőjének illetménykiegészítést állapít meg. Az illetménykiegészítés mértéke a köztisztviselők alapilletményének 10 %-a.

31. § (1) A Képviselő-testület kapcsolat tart fenn az Érsekcsanádi Német Nemzetiségi Önkormányzattal és az Érsekcsanádi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A közvetlen, folyamatos kapcsolat fenntartását a polgármester végzi.

(3) A Képviselő-testület a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

32. § A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása vagy távolléte esetére a társulási ülésen való részvételre és döntéshozatalra - eseti jelleggel - maga helyett írásban megbízhatja a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt vagy más település polgármesterét.

33. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.

34. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer a polgármester által meghatározott időpontban előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörét - a rendezvény előtt legalább 10 nappal - a Képviselő-testület ülésére vonatkozó meghívó szabályai szerint közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére, a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia. A kérdést a polgármester vagy a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(5) Az alábbi ügyekben a Képviselő-testületi döntés előtt közmeghallgatást kell tartani:

35. § A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról külön rendeletet alkot.

36. § (1) A Képviselő-testület az éves költségvetését külön rendeletben állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület az éves költségvetéséből az egyesületeknek nyújtott támogatások feltételéül beszámolási kötelezettséget ír elő az egyesületek tevékenységéről, amelyet a támogatás évét követő év január 31. napjáig kell teljesíteni. Ezen feltételt a támogatási szerződésekben szerepeltetni kell.

37. § (1) Jelen rendelet mellékletei: 1. melléklet: A Képviselő-testület bizottságainak létszáma, feladatai, 2. melléklet: A Képviselő-testület tanácsnokai és feladataik, 3. melléklet: A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök, 4. melléklet: A társulásokra átruházott hatáskörök, 5. melléklet: Kormányzati funkciók.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet.

38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.