Hajós Város Önkormányzata Képviselő - testületének 9/2019 (XI.26.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályozásáról
Hatályos: 2019. 11. 27Hajós Város Önkormányzata Képviselő - testületének 9/2019 (XI.26.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályozásáról
2019-11-27-tól
Hajós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a továbbiakban képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 43. §. (3) bekezdésében, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 9. §.-ban, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. §. (7) bekezdésében, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §. (1) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 32. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - szervezeti és működési rendjére - a továbbiakban SZMSZ - a következőket rendeli el:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS
Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése,
székhelye, bélyegzői és jelképei
1. §. A képviselő-testület és szervei számára az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. §. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajós Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.
Pontos címe: Hajós Város Önkormányzata 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.
Illetékességi területe: Hajós Város közigazgatási területe
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Hajós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
(4) A képviselő-testület bizottságai:
Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (továbbiakban
Pénzügyi Bizottság)
Székhelye: 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.
Hajós Város Önkormányzata Képviselő- testületének Kulturális, Rendezvényszervező és
Turisztikai Bizottsága(továbbiakban Kulturális Bizottság)
Székhelye:6344 Hajós,Rákóczi u.12.
(5) A képviselő-testület hivatalának elnevezése:
Hajósi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)
Székhelye: 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.
(6) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, megye nevét és sorszámát.
(7) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az képviselő-testület elnevezését, megye nevét.
3. §. (1) Az Önkormányzat címere téglalap alakú, a téglalap alsó végén csúcsban végződik. A címer két végén domb, mindkét oldalán fenyőfával. A dombok között folyó, amelyen vitorlás hajó úszik. A hajó feletti felhőben a hajósi római katolikus templom főoltárában lévő Szűz Mária látható, karján gyermekével.
(2) Az önkormányzat zászlaja középkék színű, szegély nélküli, alsó részén sárga rojtsorral. Alakja: végére állított téglalap. A zászló alsó felébe kerül a város címere, alatta Hajós felirattal.
(3.) A polgármester gondoskodik arról, hogy a lakosság a nemzeti és helyi ünnepeket méltóképpen megünnepelje. A település ünnepei: Orbán Napi Borünnep május utolsó hétvégéjén, és a Városnap augusztus 20. előtti szombat.
(4) Hajós Város nemzetközi kapcsolatai az alábbi testvértelepülésekkel állnak fenn:
- Hirrlingen /Németország/
- Lengenfeld /Ausztria/
- Minerbio /Olaszország/
- Nagymácséd /Szlovákia/
4. §. (1) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
(2) Hajós Város Önkormányzata elismeri a községben élő nemzetiségek jogait és egyben lehetővé teszi, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények feliratait nemzetiségi nyelven is el lehet helyezni. Hajós Város Önkormányzata elismeri a városban megválasztott Nemzetiségi Önkormányzatokat, és vállalja a kölcsönös együttműködést.
5. §. A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
6. §. (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a./ képviselő-testülete,
b./ a polgármester,
c./ a helyi népszavazás hozhat.
7. §. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal.
II. fejezet
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
8. §. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre átruházhat. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
9. §. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
(2) Hajós Város Önkormányzata önként vállalt feladatai közé sorolja a borturizmus,vallási turizmus és zarándokturizmus támogatását, valamint a zarándokmozgalom segítését, a zarándokút fejlesztésében való közreműködést.
(3.) Az önként vállalat feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidőben – kell állást foglalni a Képviselőtestületnek.
10. §. (1) A helyi önkormányzat - a választott képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.
11. §. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskör a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más
adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási
megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási
körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással
kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
12. §. A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Mötv. 55. §. (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki feloszlását.
13. §. (1) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
III. fejezet
A képviselő-testület működése
14. §. (1) Hajós Város képviselő-testülete tagjainak száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület összehívását a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője is indítványozhatja.
(4) A képviselő-testület üléseit általában az önkormányzat székhelyén (Hajós, Rákóczi utca 12. alatt) tartja.
(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a képviselőket,
- a jegyzőt,
- a napirend szerint illetékes személyt,
- akit a polgármester megjelöl.
(6) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(7) A meghívottak közül valamennyi meghívottat tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan.
(8) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 munkanappal megkapják.
(9) A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.
15. §. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a./ megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b./ megállapítja az ülés határozatképességét,
c./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző képviselő-testületi ülés óta tett intézkedéseiről,
e./ tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
f./ előterjeszti az ülés napirendjét,
g./ napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
(6) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
16. §. (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Döntést csak napirendre tűzött kérdésben hoz a képviselő- testület.
17. §. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a./ az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b./ az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt vissza is vonhatja.
(4) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.
(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása egyhavi képviselői-tiszteletdíj megvonását vonja maga után, ez ügyben a képviselő-testület határozattal dönt.
(8) Minősített többség szükséges
a./ önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b./ az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,
c./ önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz
d./ külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz
e./ intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
f./ önkormányzati képviselő kizárásához,
g./ az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,
h./ képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
i./ vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek
meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené esetekben zárt ülés elrendeléséhez.
(9) A képviselő-testületi döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza (Mötv. 48. §. (1) bekezdés). Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(10) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, úgy hogy az személyiségi jogokat ne sértsen.
(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a./ önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára
b./ azt a törvény írja elő.
Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(14) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, illetőleg tartózkod- nak a szavazástól.
(15) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(16) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredmé- nye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.
18. §. (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy
tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak
visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy
tárgyalásakor;
c) a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek
meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(2) Titkos szavazás eljárása: borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartal- mazza:
a./ a szavazás helyét, napját,
b./ a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c./ a szavazás során felmerült körülményeket,
d./ a titkos szavazás eredményét.
19. §.(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ,
b./ rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselői megbízatással össze nem férő magatartást tanúsít,
c./ ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képvi- selő tiszteletdíját csökkentse a testület.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A ta- nácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, is- métlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
20. §.(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a testületi ülés helyét;időpontját; a megjelent önkormányzati képviselők nevét; a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; az előterjesztéseket; az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; a döntéshozatalban résztvevők számát; a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; a szavazás számszerű eredményét; a hozott döntéseket tartalmazza.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak,és Hajós város honlapján közzétenni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy:
- valamely hozzászólás, vagy
- a határozathozatal során a kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerint kerüljön jegyzőkönyvbe.
(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület
előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
IV. fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás, határozathozatal
21. §.A képviselő-testület – az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján - feladatkörében
eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a./ a szervezeti és működési szabályzatról,
b./ a települési képviselőknek - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról,
c./ a helyi népszavazás feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról.
(3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére.
22. §.(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a./ a települési képviselők,
b./ a polgármester, jegyző,
c./ a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetei vezetőik útján,
(2) A képviselő-testület a rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg, mely után a jegyző elkészíti a rendelet-tervezetet.
(3) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő- testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A megalkotott önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének ....../20....(.......hó......nap)
önkormányzati rendelete.
(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(7) A megalkotott rendeletek nyilvántartásáról, a hatályos rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző köteles gondoskodni és Hajós város honlapján közzétenni.
23. §.(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyama- tos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
....../20....(.......hó......nap) Képviselő-testületi határozat.
- A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal sorszámozott és határidős nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni az érin- tett személyeknek.
V. fejezet
Települési képviselő
24. §.A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
25. §. A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.
26. §.A képviselő főbb jogai és kötelezettségei:
- a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott
módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy
megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén
felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület
téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi
költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által
szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(2) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati
képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A
vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni
juttatást, költségtérítést nem kaphat.
27. §.(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
Pénzügyi Bizottság létszáma: 3 fő
(3) Az Pénzügyi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza
(4) A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(6) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat.
(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a felszólalások rövid ismertetését s a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(8) A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályo- kat kell megfelelően alkalmazni.
VI. fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, és a jegyző
28. §.(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott tisztségviselő, aki megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a
képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
- A polgármester, amennyiben a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekei- re nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehatani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(5) A polgármester feladatai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati
hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések
előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági
hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati
intézményvezetők tekintetében.
(6) A polgármester a jogszabályban és SZMSZ-ben már meghatározott hatáskörén túlmenően:
a./ dönt a képviselő-testület által átruházott szociális ügyekben (az átruházott hatáskörök jegyzéke az SZMSZ 1. számú mellékletét képezi),
b./ dönt a költségvetési tartaléknak a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig terjedő felhasználásáról,
c./ fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit és ápolja a nemzetközi kapcsolatokat,
d./ véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak, a hír- közlő szerveknek.
e./ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az át nem ruházható hatáskörök kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
A fent meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fede- zetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
29. §. A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.
30. §.A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós
akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a./ 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b./ büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c./ 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
31. §. (1) A Képviselő-testület a települési képviselők közül település külterületével és a bel és külterületi utak karbantartásával kapcsolatos ügyek, valamint a belterületi csapadékvíz elvezetési munkálatok koordinálására tanácsnokot választ. A tanácsnok feladatkörében javaslataival, előkészítő tevékenységével segíti a Képviselő-testület, valamint a tisztségviselők döntéshozó munkáját.
(2) A tanácsnok – képviselői tiszteletdíján felül – a képviselői tiszteletdíjjal azonos mértékű tiszteletdíjra jogosult.
32. § (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.
(2) A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is
alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel:
a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait;
b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot;
(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
l) szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok törvényes működéséhez.
(4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a közös
önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
(5) A polgármester a jegyzői tisztség tartós akadályoztatása esetére, az önkormányzati hivatal
köztisztviselői közül, 1 fő köztisztviselőt kijelöl a jegyző helyettesítésére.
VII. fejezet
A közös önkormányzati hivatal
33. §(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal
közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
- A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a
képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.
(3) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, e célra elkülönített számlájára folyósít.
(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése:
Hajósi Közös Önkormányzati Hivatal.
(5) Az önkormányzat hivatalát a jegyző vezeti.
(6) Az önkormányzat hivatala önálló gazdálkodási szerv. A költségvetés határozza meg a hi- vatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket
(7) A közös önkormányzati hivatal - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon - köteles a helyi nemzetiségi önkormányzatok munkáját segíteni.
Hajós Városban a Nemzetiségi Önkormányzatok munkájának segítése az alábbiak szerint történik:
a./ a hivatal dolgozói részt vesznek a nemzetiségi önkormányzat üléseinek előkészítésében, a jegyzőkönyvek előkészítésében és a hozott határozatok végrehajtásában,
b./ a hivatal dolgozói a nemzetiségi képviselő kérésére tájékoztatást adnak a nemzetiségeket is érintő közügyekben,
c./ a hivatal dolgozói a nemzetiségi képviselőnek tájékoztatást adnak a nemzetiségeket érintő hatályos jogszabályokról és azok módosulásáról.
(8) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvé- delemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is.
VIII. fejezet
A társulások
34. §.(1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
IX. fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák,
lakossági fórumok
35. §.(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, minden év november hónapjában előre meghirdetett közmeghallgatást tart az önkormányzati hivatal dísztermében, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgy-körökről a lakosságot a helyben szokásos módon és a háztartásokba eljuttatott szórólapok útján tájékoztatja a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásra a testületi ülés szabályai az irányadók.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
X. fejezet
Az önkormányzat vagyona, költségvetése és gazdálkodása
36. §. (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására, a vagyonnal való gazdálkodásra külön rendeletet alkot.
(2) A polgármester saját hatáskörben az önkormányzat vagyonát, vagy tulajdonát érintő ügyekben a mindenkor hatályos vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig köthet szer- ződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szer- ződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.
37. §. (1) A képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a
finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvényhatározza meg.
(2) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtását zárszámadási rendelettel fogadja el.
(3) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
38. §.(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.
(4) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működnek, illetve önállóan működnek és gazdálkodnak.
(5) A közös önkormányzati hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői
készpénz kifizetéseiket a házi pénztárukból - a pénzkezelési szabályzatuk szerint - teljesítik.
39. §.(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkor- mányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését helyi önkormányzat külsős szakemberrel látja el.
XI. fejezet
Záró rendelkezések
40. §.(1) Az SZMSZ a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
- A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az SZMSZ megalkotásával összefüggő valamennyi korábban megalkotott rendelet, így az 11/2008.(IX.25.) számú rendelete önkormányzati rendelet és annak módosításai.
(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az SZMSZ mellékletei:
1. számú: Átruházott hatáskörök jegyzéke
2. számú: Pénzügyi bizottság elnöke, tagjai, feladatköre