Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének
1/2018. (II. 05.) önkormányzati rendelete
Harta Nagyközség településképének védelméről

Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, valamint Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a Harta Nagyközség településfejlesztési, településrendezési és településkép-érvényesítési feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete szerint az egyeztetésbe bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja Harta épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet hatálya Harta közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § E rendeletben használt fogalmak a kapcsolódó általános jogszabályok, főként a településkép védelméről szóló törvény (továbbiakban: Tvt.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet (továbbiakban: Rr.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: Tfr.), továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet (Ér.) fogalommagyarázata szerint alkalmazandók. Helyi fogalmak értelmezése:
a) információs célú berendezés: utcabútornak minősülő, közterületen elhelyezett önkormányzati hirdető tábla, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó;
b) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
c) más célú berendezés: pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát, közterületi illemhely;
d) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
e) útbaigazító hirdetmény: az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, valamint megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjelenítő berendezés;
f) Védett érték: helyi területi vagy egyedi védelem alatt álló terület, építmény, építményrész, táji, vagy egyéb elem.

5. § E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
b) 2. melléklet: Helyi védett építmények, táji értékek, köztéri műalkotások listája
c) 3. melléklet: Nyomtatvány Településképi bejelentési eljáráshoz
d) 4. melléklet: Helyi védett épületek értékelőlapjai

II. FEJEZET
HELYI VÉDELEM

2. Helyi építészeti és táji örökség védelmének általános szabályai

6. § (1) A 2. mellékletben felsorolt és a még fel nem tárt védett értékek megőrzése, fenntartása és védelmének biztosítása, a lakossággal történő megismertetése szükséges.
(2) A helyi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén - ha a 4. melléklet javasolt intézkedései nem adnak eltérő iránymutatást - meg kell őrizni, károsodása esetén rekonstruálni az épület eredeti állapotát, főként az alábbi elemeket:
a) tömegforma,
b) tetőforma, tetőfelépítmény (vagy annak hiánya),
c) kémények,
d) homlokzat felületének jellege (sima vagy kapart, dörzsölt, egyéb módon kezelt felület, téglahomlokzat rakási mód)
e) homlokzati tagozatok,
f) homlokzati díszítőelemek és egyéb részletképzések,
g) egyéb épülettartozékok (rács, vasalat, világítótest, korlát stb.),
h) nyílásrend, nyílásosztás és nyílásméretek,
i) anyaghasználat (tetőhéjalás az eredetihez hasonló színű és mintázatú korszerű építőanyaggal felváltható),
j) kerítés kialakítási módja
k) eredeti homlokzati színezés.
(3) A helyi védett épület a (2) bekezdés előírásainak betartása mellett korszerűsíthető, bővíthető, átépíthető, rendeltetése e rendelet előírásainak keretében megváltozhat, teljes felújítása megengedett.
(4) Helyi védett táji értéket kezelési terv alapján kell fenntartani, kezelési terv hiányában a 4. mellékletben adott kezelési javaslatok tekintendők iránymutatásnak.
(5) Helyi védett építményt, építményrészt elbontani
a) csak a helyi védettség megszüntetését követően,
b) csak állékonyság-vesztés esetén, tartószerkezeti szakértői véleménnyel alátámasztott esetben
lehet.
(6) A helyi védett értékek megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának, jókarbantartásának biztosítását a következők szerint segíti elő az önkormányzat:
a) pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,
b) szakmai tanácsadással,
c) szükség esetén hatósági kötelezéssel, szankciók útján.

7. § (1) Műemlék vagy helyi védett épület bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetén
a) a meglévő parkolók megtartása mellett nem kell saját telken belül biztosítani az eltérő használatból eredő többletparkoló helyet, kivéve a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletet, amelyhez az árusítótér minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani,
b) a telek hiányzó zöldfelületi fedettségét nem kötelező pótolni, de legalább a hiányzó zöldfelület méretét elérő, növényzettel futtatott felület, vagy dézsás kiültetés biztosítandó.
(2) Építmény műemléki védelmének megszűnésével egyidejűleg helyi védelem lép életbe.

3. Helyi védelem alá helyezés és helyi védelem megszüntetés szabályai

8. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy megszüntetését a polgármesternél bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A kezdeményezésre településrendezési eszköz, illetve településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(2) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
b) ha a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(3) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetés kezdeményezéséhez a javaslattevőnek közölnie kell nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét és a védelemre javasolt értékről az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) helyszínrajz,
b) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
c) a helyi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,
d) a helyi érték rendeltetésének, használati módjának leírása,
e) állapotleírás,
f) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása, vagy a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása a védettség megszűntetését megalapozó okok ismertetésével.
(4) A kezdeményező kivételével az érintett tulajdonost, tulajdonosokat, a tulajdonoson keresztül a használókat, műalkotás esetén az alkotót (továbbiakban: érintettek) a kezdeményezésről az önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről a jegyző tájékoztatja az érintetteket.
(6) Helyi védelem megszüntetése kapcsán az önkormányzat rendelkezhet a bontásra kerülő épület vagy épületrész fotódokumentációjának és felmérésének, valamint egyes épületelemek megőrzésének kötelezettségéről.
(7) A helyi építészeti és táji értékek, köztéri műalkotások nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik. A nyilvántartás a (3) bekezdés szerinti dokumentumokat és a védett értékkel kapcsolatos iratokat tartalmazza, amely bárki számára betekinthető.

4. Helyi védettségű egyedi érték védelméhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9. § (1) A helyi védett érték (épület, táji érték, köztéri műalkotás) jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védett egyedi érték fenntartása elsősorban a rendeltetésének megfelelő használattal, műalkotásnál a tartalmához kapcsolódó helyszínen és módon oldandó meg.
(3) A helyi védett egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.
(4) A helyi védett egyedi érték részét képező építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.
5. Helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték sorszámát
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a helyreállítási javaslatot,
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben az Önkormányzat által nincs alkalmazásban főépítész, akkor a jegyző gondoskodik.

III. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11. § Harta településképi szempontból meghatározó területei:
a) természetvédelmi szempontból meghatározó településrész, lehatárolását az 1. melléklet 1. térképe rögzíti.
b) történeti településrész, lehatárolását az 1. melléklet 2. térképe rögzíti, a következő házszámokon nyilvántartott ingatlanok tartoznak ebbe a kategóriába:
1. Bajcsy-Zsilinszky utca 1-17. és 2-12.
2. Hunyadi utca 2-14/A
3. Iskola köz 1.
5
4. József Attila utca 1-13. és 4-10.
5. Kossuth utca 1-95. és 2-60.
6. Petőfi utca 1-55. és 2-80.
7. Sarok utca 1-9.
8. Széchenyi utca 1-73. és 2-78.
9. Templom utca 15-113. és 2-108.
10. Védgát sor 2-22.

IV. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára és növényhasználatra vonatkozó általános településképi követelmének

12. § (1) Építési tevékenységgel érintett épület, építmény építőanyagaként műanyag hullámlemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó, vagy feltűnő (az adott fém eredeti színétől jelentősen eltérő) színű fémlemezfedés használata nem megengedett.

(2) Közterületekbe nem tartozó telken az 5,0 méternél magasabbra nem növő fát a telekhatártól számított 3,0 m-en, az 5,0 méternél magasabbra növő fát a telekhatártól számított 6,0 m-en belül nem lehet telepíteni.

(3) A telken belül telepített növények esetében annak tulajdonosa, használója köteles úgy gondozni, nyesni a növényt, hogy az a telek légteréből a szomszédos telek fölé, illetve a közterület fölé a közlekedést akadályozó vagy a közműhálózatokat zavaró módon nem nyúlhat.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények

13. § A történeti településrészen belül a telken történetileg kialakult, szakmai konzultáció keretében nem kifogásolt beépítési mód, épület-szintszám és kerítésmegoldás alkalmazandó, eltérő megoldás az utcaképbe való illeszkedés megőrzése, megvalósítása feltételével megengedett. Az illeszkedés követelményei:
a) utcavonalon és oldalhatáron álló épület-elhelyezés,
b) fő tömegét tekintve jellemzően földszintes, vagy egyemeletes, beépíthető tetőterű épület,
c) zárt, vagy félig zárt, nem dróthálós, a közterület felőli épülethez anyagában és színében illeszkedő kerítés.
14. § A természetvédelmi szempontból meghatározó településrészen belül a telken tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében nem kifogásolt épület-elhelyezési mód, épület-szintszám és kerítéstípus alkalmazandó, eltérő megoldás a tájképbe való illeszkedés megőrzése, megvalósítása feltételével megengedett. Az illeszkedés követelményei:
a) a telekhatároktól legalább 3 méter távolságot tartó épület-elhelyezés,
b) lábazat nélküli áttört deszka-, léc-, sövény-, vagy vadháló kerítés,
c) fő tömegét tekintve jellemzően földszintes építési mód.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Épület fő tömegének fedésére 9 fok és 28 fok közötti, vagy 50 fok fölötti hajlásszögű tető nem alkalmazható.
(2) Tetősíkban fekvő ablak létesítése megengedett. Tetőfelépítmény ablak vagy ajtó elhelyezésére
a) történeti településrészen csak a tetőfelület ötödrészén létesíthető (homlokzati nézetre számítva),
b) a természetvédelmi szempontból meghatározó településrészen nem létesíthető.
(3) Napelem, napkollektor téglalap alakzatban helyezhető el. Napelemes tetőcserép megengedett.
(4) Parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés, valamint helyiségfűtő vagy -hűtő berendezés kültéri egysége nem helyezhető el
a) történeti településrészen az épület közterületi homlokzatán, teraszán,
b) a természetvédelmi szempontból meghatározó településrészen a tájképben takaratlanul megjelenő formában.
(5) Parapetkonvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése
a) meglévő épületen csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett,
b) új épületen nem létesíthető.
16. § A történeti településrészen belül a telken történetileg kialakult, szakmai konzultáció keretében nem kifogásolt homlokzatképzés, külső nyílászáró, színárnyalatok, tetőidom és tetőfedőanyag kivételével
a) falon, lábazaton, oromfalon terméskőfalat utánzó lapburkolat, műanyag vagy fémlemez burkolat, durva felületű (cuppantott, nyomott- vagy domborzatmintás) vakolat, gömbfából képzett fal (úgynevezett boronafal), színátmenetes tégla-, vagy téglautánzatú lapburkolat,
b) utcai homlokzaton a helyi színalkalmazástól idegen (rózsaszín, lila, piros, erőteljes sárga, vagy úgynevezett neonárnyalatú) színű nyílászáró,
c) utcai homlokzaton látszó redőnytok,
d) vakolaton, lábazaton, oromfalon a helyi színalkalmazástól idegen (rózsaszín, lila, piros, rikító sárga, vagy úgynevezett neonárnyalatú) színű felületképzés,
e) közterületre néző homlokzaton 8,5 méternél szélesebb oromfal,
f) natúr, vagy a szürke és barnásvörös árnyalataira kezelt fedéstől eltérő tetőfedőanyag,
g) utcavonalon az épület tűzfalas lezárása
nem alkalmazható.
17. § A természetvédelmi szempontból meghatározó településrészen belül a telken tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében nem kifogásolt homlokzatképzés, külső nyílászáró, színárnyalatok, tetőidom és tetőfedőanyag kivételével
a) falon, lábazaton, oromfalon műanyag vagy fémlemez burkolat, durva felületű (cuppantott, nyomott- vagy domborzatmintás) vakolat, színátmentes tégla-, vagy lapburkolat,
b) műanyag felületű külső nyílászáró, fal-, oromfal burkolat,
c) fehér, szürke és barna árnyalatoktól eltérő színű vakolat, lábazat, oromfal, burkolat, nyílászáró, tetőfedés
d) bonyolult, összetett tetőidom
nem alkalmazható.
18. § Zöldfelületek kialakítására vonatkozó követelmények:
(1) Fásítások során
a) elsődlegesen a környező táji-, természeti környezetben előforduló, honos vagy honosodott fákat kell telepíteni, csak másodlagosan célszerű azoknak a fajoknak az alkalmazása, amelyek bár idegenek, de igényeikben az adott helyen megfelelően fejlődnek és megjelenésük a környezettel harmonikus egységet képez;
b) a telepítésre kerülő fák fajtáját, termetét, ültetési távolságát úgy kell megválasztani, hogy az adott helyen a fák egészségesen fejlődhessenek és megjelenésük, habitusuk esztétikus megjelenésű legyen.
(2) A nagy mennyiségű monokultúrás növénytelepítéseket kerülni kell, egyben törekedni kell a változatos növénykultúrák kialakítására. Ahol ez nem lehetséges, vagy nem célszerű, ott kiemelt gondossággal kell megválasztani az adott növényfajt és telepítési módot.
(3) Lehetőleg olyan növényfajok telepítésére kell törekedni, amelyek valamilyen tulajdonságukkal (habitus, ágrendszer, koronaforma, lombozat, virág, termés, lombozat) a települési környezetben harmonikus megjelenésűek.

10. A helyi védett épületekre vonatkozó építészeti követelmények

19. § (1) Tetőfelépítmény ablak vagy ajtó elhelyezésére nem létesíthető. Tetősíkban fekvő ablak létesítése megengedett.
(2) Utcavonalon lévő oromfalban nem létesíthető ablak, ajtó.
(3) Napelem, napkollektor téglalap alakzatban helyezhető el. Napelemes tetőcserép megengedett.
(4) Parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés, valamint helyiséghűtő -fűtő berendezés vagy kültéri egység nem helyezhető el
a) belterületi fekvésű védett épület közterületről látható részén,
b) külterületi fekvésű védett épületen a tájképben takaratlanul megjelenő formában.
(5) Parapet-konvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése
a) meglévő épületen csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett,
b) új épületen nem létesíthető.
(6) Közterületre néző homlokzaton látszó redőnytok nem megengedett.
20. § (1) Védett épület helyreállítása, bővítése, a telken új épület létesítése esetén a védett épület értékesnek minősülő homlokzatképzése, nyílászáró-megoldásai, színárnyalatai, tetőidoma és tetőfedőanyaga alkalmazandó.
(2) Ha a helyi védelem tárgyát képező építmény egy részét az értékeihez nem illeszkedő módon átalakították, megcsonkították (stílusidegen nyílászáró, tagozatleverés, tetőforma átalakítása stb.), a helyreállítást eredeti dokumentumok, korabeli fényképek alapján, ennek hiányában a megmaradt részekhez igazodó módon kell megoldani.
(3) Az utcai kerítést a védett épület karakteréhez, anyaghasználatához és a környezetre jellemző módon kell kialakítani.
(4) Az épület utcai homlokzatának helyreállítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen kell megoldani.
21. § Védett épület e rendelet 6. § (5) bekezdése szerinti bontását követően, ha a védettség megszüntetéséről szóló önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, a telken új épületeket a megszűnő értékek, megoldások átmentésével, új értéket teremtő alkalmazásával, vagy a következő, általános értékeket követő szabályoknak megfelelően lehet kialakítani:
(1) Belterületi fekvésű bontott épület telkén:
a) sima felületű (tagolható) vakolt falfelület, vagy nem színátmentes sárga, vörös vagy ezek kombinációjával rakott fagyálló téglahomlokzat-képzés, lábazat és oromfal, az oromfal faburkolatot is kaphat,
b) utcai homlokzaton natúr színre kezelt, vagy a helyi védettségű épületeken előforduló eredeti nyílászáró-színre kezelt nyílászárók,
c) vakolatra fehér, tört fehér és sárgás-barnás bézs árnyalatú meszelés, festés, barna, vagy a helyi védett belterületi épületeken előforduló eredeti lábazati megoldás,
d) faburkolat ereszre, díszítésre natúr, barna, zöld, szürkéskék vagy a helyi védett belterületi épületeken előforduló eredeti színű felülettel, oromfalra natúr vagy barna színben
e) fő tömegét tekintve utcára oromfallal néző, hátul „L” alakban befordítható nyeregtető, vagy utcával párhuzamos, az oldalhatáron „L” alakban befordítható nyeregetető idom
alkalmazandó.
(2) Külterületi fekvésű bontott épület telkén:
a) vakolt, vagy fagyálló téglából rakott homlokzati fal,
b) natúr színre kezelt, vagy a helyi védett külterületi épületeken előforduló eredeti faburkolat-színre kezelt külső nyílászáró,
c) fehér, halványszürke vagy barna, lehetőleg meszelt vakolat, barna vagy szürke árnyalatú lábazat, vagy a helyi védett külterületi épületeken előforduló eredeti felületképzés,
8
d) faburkolat ereszre, oromfalra, díszítésre natúr, vagy barna színű felülettel vagy a helyi védett külterületi épületeken előforduló eredeti felületképzés,
e) fő tömeg fedésére szimmetrikus, 28-45 fok lejtésű nyeregtető idom,
f) natúr, vagy barnásvörös színű tetőfedőanyag
alkalmazandó.

11. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

22. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban a közlekedési célú közterületek, közlekedési- és közműövezetek, gazdasági területek és a megszűnt vasútvonal telkei alkalmasak;
b) a 6. alcímben meghatározott területek nem alkalmasak, kivéve a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében a már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.
(2) A 11. § a) pontjában szereplő településrészen, az országos előírások és a túlzott többletköltséggel nem járó műszaki megoldások keretein belül, a lokális ellátás sajátos építményeit, műtárgyait is térszint alá kell helyezni vagy áthelyezni. A fényszennyezést kerülendő a fénypontok felfelé ne világítsanak.
(3) A 11. § b) pontja szerinti településrész közterületein a közvilágítás elemeit anyaghasználatukban és megjelenésükben egységes arculat szerint, modern megoldásokkal, a történeti jelleget utánzó hamis alkalmazásokat kerülve kell kialakítani. A fényszennyezést kerülendő a fénypontok felfelé ne világítsanak.

12. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) Kizárólag az Rr. és e rendelet előírásaiban meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.
24. § Hartán a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményei, feltételei és tilalma a Tkt. és Rr. előírásaival megegyező, amelyek az alábbi kiegészítésekkel együtt érvényesítendők:
a) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
b) A polgármester a) pont szerinti döntése nem pótolja, vagy helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
c) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti. Felújítás esetén a reklámháló akkor helyezhető ki, ha építésinapló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, vagy ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építési napló vezetését vállalják az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.
d) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
e) Közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti közművelődési célú hirdetőoszlop létesítését.
f) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
g) Az utcabútorokon kívül más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
25. § A reklámok körébe nem tartozó cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés szakmai konzultáció alapján,
a) védett épület homlokzatán a védett céglogó kivételével csak önálló betűkből képzett, a védett ornamentikát nem érintő módon elhelyezett feliratként, vagy a földszinti portálon az üvegfelület kezelésével létrehozott megjelenítéssel helyezhető el, továbbá homlokzatonként 1-1 db, természetes anyagból készült 0,6 m2-nél nem nagyobb cégéren közölhető;
b) az 1. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó településrészeken belül az a) pont szerint, továbbá épületenként legfeljebb 1 db, 5 m2-nél nem nagyobb tábla formájában létesíthető.

V. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

26. § (1) A polgármestertől a Tfr. szerint szakmai konzultáció, tájékoztatás (továbbiakban: szakmai konzultáció) kérhető a településképi követelményekről. Kötelező a szakmai konzultáció az e rendeletben előírt esetekben, továbbá az alábbi építési tevékenységek megkezdése előtt:
a) új lakóépület építése, lakóépület bővítése
b) helyi védettségű építmény felújítása, bővítése, átalakítása, utcai homlokzatának megváltoztatása vagy színezése,
c) településképi szempontból meghatározó területen lévő üres telken bármely épület-elhelyezés,
d) településképi szempontból meghatározó területen álló épület közterület felőli homlokzatának teljes felújítása vagy átalakítása.
(2) E rendelet alkalmazásában az utcai homlokzat teljes felújításának vagy átalakításának minősül: az utcai homlokzati fal teljes felületének (kivéve lábazat) utólagos hőszigetelése, burkolása, színezése, amennyiben nyílászáró csere is történik.
(3) A szakmai konzultációt
a) az építtető vagy a tulajdonos személyesen, hivatali ügyfélfogadási időben a Hartai Közös Önkormányzati Hivatalban, elektronikus levélben a hivatal@harta.hu elektronikus postacímen, vagy levélben, 6326 Harta, Templom utca 68. postacímen kezdeményezheti.
b) a kezdeményezéstől számított 15 napon belül a polgármester vagy a települési főépítész lefolytatja.
(4) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.

14. A településképi bejelentési eljárás

27. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Tfr. által megszabott módon az ott kötelezően előírt esetekben, továbbá a 28. §-ban felsorolt rendeltetésváltozások előtt és a 29. §-ban szereplő építési tevékenységek megkezdése előtt.
28. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat, tevékenység
a) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
b) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát,
c) telephely bejelentésre vagy telephely engedélyezésre kötelezett.
29. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen belül az önkormányzati tulajdonú telkek kivételével településképi bejelentés kötelező az Ér. szerint építési engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek esetében.
(2) Településképi szempontból meghatározó területen kívül bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) emeletes, vagy egynél több rendeltetési egységet tartalmazó épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) kettőnél több lakásegységet tartalmazó lakóépület közterületről látható településképi változást eredményező bővítése, felújítása, átalakítása,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület közterületről látható településképi változást eredményező átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, vagy építése a 20 m2-t elérő épület kivételével,
d) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
30. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtilthatja, vagy hiánypótlásra szólíthat fel.
(3) Hiánytalan dokumentáció alapján a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, vagy megtiltja a tevékenységet, ha az nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.
(4) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.
(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
31. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

15. Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság

32. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le az e rendelet 2; 4; és 7-10. alcímeiben szereplő szabályok és településképi követelmények be nem tartása, vagy a településképi bejelentés elmulasztása esetén.
(2) A településképi szabályok, követelmények megszegése esetén a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát, legfeljebb 90 napos határidővel az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.
(3) A településképi kötelezésben megállapított határidő eredménytelen leteltét követően az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
(3) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:
a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
b) a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.
(4) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.
(5) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. Önkormányzati támogatások

33. § (1) A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt, azzal, hogy az állagromlás épületszerkezeti okait szakértő megbízásával segít felderíteni és a megoldásra szakszerű javaslatot tenni.
(2) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(3) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. (1) Ez a rendelet 2018. február 15-én lép hatályba.
(2) A rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett kivitelezési tevékenységek vonatkozásában kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 15/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet,
b) Harta település rendezési tervéről, valamint a kapcsolódó helyi építési szabályzatról szóló 20/2001.(X.29.) ÖK. számú önkormányzati rendeletének 15.§ (1)-(8) bekezdései.

Harta, 2018. február 5.

                             Dollenstein László                                                   dr. Sárközi Zsolt

                                  polgármester                                                                  jegyző