Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete
Harta Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 02. 01Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelete
Harta Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] A rendeletalkotás célja az önkormányzat a helyi önkormányzás alkotmányos elvének érvényesítése, a közösségi érdekek szolgálata, valamint az önkormányzat szervezetének és működésének átlátható, jogszerű és hatékony szabályozása.
[2] Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Harta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi-gazdasági, településfejlesztési és ügyrendi bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapvető rendelkezések, az önkormányzat elnevezése
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: „Harta Nagyközség Önkormányzata”
(a továbbiakban: önkormányzat)
Székhelye: 6326 Harta, Templom u. 68.
Web: www.harta.hu
(2) Az önkormányzat hivatalos bélyegzői:
a) kör alakú, melynek körirata: Harta Nagyközség Önkormányzata, középen Magyarország címere
b) kör alakú, melynek körirata: Harta Nagyközség Polgármestere, középen Magyarország címere
2. § (1) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése:
„Hartai Közös Önkormányzati Hivatal”.
(a továbbiakban: hivatal)
Székhelye: 6326 Harta. Templom u 68.
(2) A hivatal Dunatetétlenen állandó jelleggel működő kirendeltséget működtet.
A kirendeltsége címe: 6325 Dunatetétlen Rákóczi u 31.
3. § Az önkormányzat önként vállalja az alábbi közügyeket:
a) gondoskodás a vallási turizmusról,
b) non-profit(civil) szervezetek támogatása,
c) Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat működtetése,
d) Arany János Ösztöndíj támogatása,
e) babakötvény, gyermekszületés támogatása
f) nemzetközi kapcsolatok ápolása
4. § Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. § (1) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatokat tart fenn az alábbi településekkel:
- hivatalos partnerkapcsolat Lossburg és Muldenhammer községekkel
- együttműködési szerződés Anse várossal
(2) A nagyközségbe bevezető utaknál a partnerkapcsolatokra utaló táblákat kell elhelyezni.
2. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal
6. § (1) Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a nemzetiségi önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti Közigazgatási Szerződésbe foglalt együttműködési megállapodás alapján.
(2) A nemzetiséget érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzat Harta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete felé javaslatot tehet, döntést kezdeményezhet, melyet az önkormányzat lehetőség szerint soron következő ülésén tárgyal.
(3) Harta Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiséget érintő ügyekben, döntéshozatala során biztosítja Harta Nagyközség Német Nemzetiségi Önkormányzat előzetes véleményezési jogát, jogszabályi kötelezettségen alapuló döntés esetén a nemzetiség egyetértésével hoz döntést.
3. Az önkormányzat kitüntetései, jelképei, ünnepek
7. § (1) Az Önkormányzat helyi kitüntetései:
a) „HARTA NAGYKÖZSÉGÉRT” Emlékplakett és Oklevél
b) „HARTA NAGYKÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA” Emlékplakett és Oklevél
(2) Az önkormányzat helyi kitüntetéseit és azok leírását, használatuk rendjét, a „Harta Nagyközségért” és „Harta Nagyközség Díszpolgára” cím helyi kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
8. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) HARTA NAGYKÖZSÉG CÍMERE
b) HARTA NAGYKÖZSÉG ZÁSZLÓJA
(2) Az önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatának rendjét, a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.
9. § (1) Az önkormányzat rendezvényeket szervez és gondoskodik arról, hogy a nagyközség lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltón módon megünnepelhesse.
(2) Ünnepek:
a) Állami ünnep: AUGUSZTUS 20.
b) Nemzeti ünnep: MÁRCIUS 15.
OKTÓBER 23.
(3) A település jelentősebb rendezvényei:
Pünkösdi FALUNAPOK
A képviselő-testület szervei
4. A képviselő-testület bizottságai
10. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága: Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság
(2) Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság tagjainak száma: 5 fő
(3) Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése és nyilvántartása, ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatása, a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos eljárások, valamint a titkos szavazások lebonyolítása. Az állandó bizottság által ellátandó feladat- és hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. A polgármester, alpolgármester
11. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) Az átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről és azok eredményeiről a polgármester a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
(3) A polgármester ügyfélfogadási idejét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester szükség esetén dönt a képviselő-testület hatáskörébe tartozó – a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – azon ügyekben melyben a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.
(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett halaszthatatlan esetben – a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – dönt a két ülés közötti időszakban felmerülő és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi ügyekben:
a) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében szükséges intézkedésről,
b) saját forrást nem igénylő önkormányzati pályázat benyújtásáról.
12. § (1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester a polgármester
a) megbízása alapján,
b) akadályoztatásakor annak megszűnéséig
c) tisztségének megszűnése esetén az új polgármester megválasztásáig ellátja a polgármester feladatait.
(3) Az alpolgármester ügyfélfogadási idejét e rendelet 3. melléklete melléklet tartalmazza.
6. A jegyző, aljegyző
13. § (1) A közös hivatal jegyzőjét Harta Nagyközség és Dunatetétlen Község polgármestere közösen nevezi ki, illetve menti fel, a tárgyév január elsejei állapotnak megfelelő lakosságszám arányos többségi döntéssel.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén helyettesítésüket legfeljebb hat hónapig tartó időtartamra a közös önkormányzati hivatal székhely településén közszolgálati jogviszonyban levő, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. § (1) bekezdésében meghatározott általános alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselője látja el.
(3) A jegyzői ügyfélfogadási idejét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
14. § Az aljegyző ellátja a jegyző helyettesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá mindazon feladatot, melyek ellátásával a jegyző megbízza.
7. A közös önkormányzati hivatal
15. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását Harta Nagyközség Önkormányzata Dunatetétlen Község Önkormányzatával közösen létrehozott közös önkormányzati hivatal útján látja el.
(2) A közös önkormányzati hivatal az alapító önkormányzatok képviselő-testületei által jóváhagyott Szervezeti- és Működési Szabályzat szerint működik.
8. Az önkormányzat társulásai
16. § (1) A képviselő-testület a közös érdekű feladatok célszerű, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatási színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából Mötv. vonatkozó rendelkezései alapján társulási megállapodást köthet.
(2) Az önkormányzat részvételével működő társulások:
a) Harta- Dunatetétlen Intézményfenntartó Társulás
b) Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató Intézményfenntartó Társulás
c) Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás
d) Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás
A testületi szervek működési szabályai
9. A munkaterv
17. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét – a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérése után a polgármester terjeszti a tárgyévet megelőzően a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv havi bontásban tartalmazza a tervezett napirendi pontokat, az esetleges külső előadókat.
10. A képviselő-testület összehívásának és működésének alapvető szabályai
18. § A képviselő-testület tagjainak száma - a főállású polgármesterrel és a társadalmi megbízatású alpolgármesterrel együtt - hét (7) fő.
19. § A képviselő-testület átruházott hatásköreit e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
20. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívást a polgármester küldi elektronikus úton vagy papíralapon úgy, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal előbb megkapják.
(2) A napirendhez kapcsolódó előterjesztéseket, kérelmeket az ülés előtt 5 nappal kell kiküldeni a meghívottaknak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
21. § A meghívóból a kiküldéssel egy időben, a lakosság tájékoztatásául, az önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell egy példányt függeszteni, illetve azt el kell helyezni a település honlapján.
22. § Sürgős, halasztást nem tűrő indokolt esetben az ülés az 20. § (1) bekezdéstől eltérően korábbi időpontra is összehívható akár telefonon, faxon vagy szóbeli meghívás útján (rendkívüli ülés). A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni, de indokolt esetben különösen életveszély, természeti katasztrófa esetén az ülés a kezdete előtt négy órával is összehívható. Ez utóbbi esetben a 21. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.
23. § Az ülésre meg kell hívni
a) az alpolgármestert,
b) a képviselőket,
c) a jegyzőt,
d) az aljegyzőt
e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
f) a helyben működő állami köznevelési és az önkormányzati intézmények vezetőit
g) a rendelet 5. mellékletében meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, amennyiben valamely napirendi pont érintheti az intézményt, szervezetet.
h) valamely meghatározott napirendi ponthoz kapcsolódóan a napirend előadóját.
24. § (1) A meghívóban szereplő napirendi pontokat a polgármester állítja össze a képviselők és a jegyző javaslatainak figyelembevételével.
(2) Bárki kezdeményezheti valamely ügynek a napirendi pontokba való felvételét írásos előterjesztéssel, melyet a jegyzőhöz kell eljuttatni az ülést megelőző 8 nappal. A meghívóban szereplő napirendi pontokba való felvételről és az előterjesztés kiküldéséről a polgármester dönt.
(3) Kötelező az írásbeli előterjesztésnek a napirendi javaslatba való felvétele és meghívóval történő elküldése, ha azt
- képviselő
- a jegyző nyújtotta be.
(4) Amennyiben az ülés összehívását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott számú képviselő indítványozza, az indítványnak írásban meg kell jelölnie az ülés tervezett napirendjét, helyét, idejét.
25. § A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat, a napirendi pontok előterjesztőit.
26. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A napirend előadója a rendelettervezeteket minden esetben írásban nyújtja be, határozati javaslatot csak kivételesen terjeszthet elő szóban.
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
(4) A Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság előzetesen véleményezi a képviselő-testület elé terjesztendő
a) rendelettervezeteket,
b) költségvetési beszámolókat,
c) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntéseket,
d) vizsgálati, ellenőrzési jelentéseket,
e) törvényességi felhívásokat,
f) személyi kérdéseket.
27. § Határozatképtelenség esetén 8 napon belül az ülést ismét össze kell hívni.
28. § A polgármesternek az ülés összehívására és vezetésére vonatkozó jogait
a) tartós akadályoztatása és a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselők közül választott alpolgármester
b) az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a legidősebb nem akadályoztatott képviselő (korelnök) gyakorolja.
11. A képviselő-testület ülése
29. § (1) A képviselő-testület az elfogadott munkaterve alapján évente nyolc rendszerinti ülést tart, amely alapvetően nyilvános.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a nyílt ülésen bárki részt vehet, a hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(3) Az állampolgárok és a sajtó képviselői a képviselő-testületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül, az ülés megkezdése után is beléphetnek. Az ülésről a műsorszolgáltatási engedéllyel rendelkező szervezetek hang-, vagy televízió-felvételt készíthetnek, a nyílt ülésekről készült jegyzőkönyveket az önkormányzat a honlapján közzéteszi.
(4) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a polgármester jelzésük sorrendjében köteles szót adni. Tanácskozási jog illeti meg az ülésen a meghívottakat, de a 23. § f), g) és h) pontjában meghatározott meghívottakat csak annak a napirendi pontnak a tárgyalásánál, amelynek ő az előadója, illetve amely érinti az általa képviselt intézményt, szervezetet.
(5) A képviselő-testület rendkívüli ülését tart azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül egyéb okból szükség van, valamint az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben. A rendkívüli ülés vezetésére a rendes ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
30. § (1) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető, meghívása esetén az érintett, a hivatal ügyintézője és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(2) A zárt ülésen hozott határozatokat - figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseire - a polgármester a zárt ülést követő nyílt ülésen ismerteti. Amennyiben a személyes adatok védelme miatt vagy üzleti érdekből a határozat(ok) teljes egészében nem ismertethető(ek), a polgármester csak a döntés személyes vagy számszerű adatokat nem tartalmazó tárgyát és eredményét, több azonos típusú döntés esetén a típus és a döntés eredménye szerinti darabszámát ismerteti.
12. A képviselő-testület ülésének vezetése, tanácskozási rendje
31. § A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére,
d) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
f) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,
g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
h) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,
i) berekeszti az ülést.
32. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele, azaz legalább 4 fő jelen van.
(2) Amennyiben a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester az ülés elhalasztásáról dönt.
33. § Az ülés napirendjére a polgármester tesz először javaslatot. A végleges napirendről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
34. § (1) Napirend előtti felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt, melynek megadásáról a polgármester dönt. Megtagadás esetén e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben és az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedések elfogadásáról.
35. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő szót kérhet, és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A tárgyalás alapvetően természetes módon, a hozzászólások, viszontválasz-lehetőségek alapvető korlátozása nélkül is folyhat, de a polgármester az ülés rendjének fenntartása érdekében megvonhatja a szót időlegesen és korlátozhatja a vitát oly módon, hogy csak az engedélyével kaphatnak szót a jelenlévők. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,
c) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra.
36. § (1) A képviselő-testület ülésén jelenlévők kötelesek tiszteletben tartani a polgármesternek az ülés vezetésére vonatkozó jogait. A tanácskozás rendjének fenntartása során a polgármester:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti,
d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést és szükség esetén a rendvédelmi szervek segítségét igénybe veheti.
(2) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Ez esetben nem kell dönteni a képviselő kizárásáról.
(3) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselőnek, illetve annak a képviselő-testületi tagnak, akiről bebizonyosodik, hogy döntéshozatal előtt a köztudomásúlag nem ismert személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta, a képviselő-testület az érintett tiszteletdíját 1 hónapig megvonja.
(4) A hallgatóság tetszését vagy nem tetszését nem nyilváníthatja ki. A napirend tárgyalása idején a polgármesternek jelezhetik hozzászólási szándékukat. A polgármester a napirend tárgyalása után, határozathozatal előtt engedélyezi a hallgatóság hozzászólását.
13. A döntéshozatali eljárás, szavazás módja
37. § A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
38. § (1) Az eredeti javaslat elhangzása után a képviselő-testület tagjai módosításokat javasolhatnak, új javaslatokat tehetnek, illetve ezekre tekintettel a korábbi javaslatok visszavonhatók, módosíthatók.
(2) A módosítással kapcsolatosan alapesetben külön eljárás nincs, a nem több pontból álló határozati javaslat csak egy részének módosítására irányuló javaslatot is új javaslatként kell kezelni az eredeti határozat módosított formájában.
(3) Amennyiben egy döntéshez több javaslatról kell dönteni, a szavazás sorrendje a következő: polgármester a javaslatokat
a) amennyiben a javaslatok között összegszerűségből adódó különbség nincs, az előterjesztésük időrendje szerint,
b) amennyiben valamely kérdés eldöntéséhez összegszerűen kell határozatot hozni, a legmagasabb összeggel kezdve csökkenő sorrendben teszi fel szavazásra addig, ameddig nem születik határozat.
39. § (1) Az ülésteremben lévő és nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) A döntéshozatal kétféle módon történhet:
a) egyszerű többséggel, amelyhez a határozatképes számban jelen lévő képviselő-testületi tagok több mint a felének azonos tartalmú szavazata szükséges,
b) minősített többséggel, amelyhez a megválasztott képviselő-testületi tagok többségének szavazata, azaz legalább 4 főnek az azonos tartalmú szavazata szükséges.
(3) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részből áll, arra részenként kell szavazni.
40. § A képviselő-testület a döntéseit elsősorban nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik.
41. § Amennyiben a Képviselő-testület név szerinti szavazást tart, a jegyző ABC rendben felolvassa képviselők nevét, akik ebben a sorrendben igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazás eredményét összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell és a dokumentumot a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
42. § (1) Az Mötv.-ben meghatározott ügyekben elrendelhető titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazást a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le oly módon, hogy ahhoz egyforma szavazólapokat, urnát, és az egyedül (titkosan) történő szavazás lehetőségét kell biztosítani.
(2) A szavazólapokat oly módon kell elkészíteni, hogy a szavazásnál legyen lehetőség „igen” „nem” és „tartózkodó” szavazat leadására is.
(3) A bizottság elnöke ismerteti az eredményt, amely rögzítésre kerül a jegyzőkönyvben. A titkos szavazással hozott döntést is határozatba kell foglalni.
43. § A képviselő-testület a döntéshozatal során:
a) rendeletet alkot,
b) határozatot hoz.
14. A rendeletalkotás
44. § (1) önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
- a települési képviselők;
- az önkormányzati bizottság elnöke;
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző;
- a nemzetiségi önkormányzat testülete;
- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,
- az önkormányzati társulás tagjai.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyzővel egyeztetve a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet legkésőbb 30 napon belül a Képviselő-testület elé terjeszti. A rendelet-tervezetet a Pénzügyi-gazdasági, településfejlesztési és ügyrendi bizottság véleményezi.
(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(4) Az önkormányzati rendeleteket évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Harta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének......./.......(a rendelet sorszáma arab számmal/évszám arab számmal, valamint a kihirdetés hónapja római számmal és napja arab számmal) önkormányzati rendelete ......... (a tárgy megjelölése -ról,-ről raggal).
(5) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni és azt az önkormányzat honlapján közzé tenni.
15. A határozatok hozatala
45. § A képviselő-testület határozatának meghozatalára irányuló kezdeményezést a 44. § (1) bekezdésében meghatározottak nyújthatnak be. A kezdeményezésről a képviselő-testület soron következő ülésén, vagy azonnal is dönthet, ha a kezdeményezés a képviselő-testület ülésén történik.
46. § (1) A képviselő-testület számozott határozata a döntés számát, tárgyát, a testület döntésének lényegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését és az esetlegesen értesítendők megnevezését tartalmazza.
(2) A határozat jelölése sorszám/évszám, dátum és Kt.h. (rövidítés).
(3) A polgármester két ülés közötti időszakról szóló beszámolójának elfogadásakor, amennyiben azt a képviselő-testület egyhangúlag, vagy csak a polgármester tartózkodásával fogadta el, valamint egyhangúlag elfogadott eljárási kérdésekben,- pl. napirend elfogadása - a határozat (1) és (2) bekezdésben foglalt rögzítése helyett elég annak dokumentálása „a képviselő-testület külön számozott határozat hozatala nélkül” szöveggel a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvben.
(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
16. A jegyzőkönyv
47. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) meghívót,
b) a meghívottak nevét tartalmazó jelenléti ívet,
c) a meghívó átvételéről szóló ívet vagy az elektronikusan kiküldött meghívó kiküldését igazoló elektronikus levelet.
d) az írásos előterjesztéseket,
e) a végleges rendeleteket, vagy a jegyzőkönyvben nem rögzített elfogadott dokumentumokat, ha azok az előterjesztéshez képest módosítva lettek.
f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, interpellációját,
g) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásával kapcsolatban,
h) a jegyző törvényességi észrevételét.
(2) Nem kell a zárt ülés jegyzőkönyvéhez csatolni a meghívót és a jelenléti ívet, ha a zárt ülés napirendi pontjait az azzal egy időben tartott nyílt ülés meghívója tartalmazza.
48. § A jegyző az eredeti jegyzőkönyveket a mellékleteivel együtt évente lefűzi, a zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell lefűzni. A jegyzőkönyv eredeti példénya az irattárban kerül elhelyezésre.
49. § (1) A jegyzőkönyvbe az alábbi személyek tekinthetnek be:
a) a nyílt ülés jegyzőkönyvébe bármely állampolgár,
b) a zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület tagjai, a jegyző,
c) a zárt ülés jegyzőkönyvének az őket érintő részeibe az érintett vagy meghatalmazottja, illetve a megbízásából eljáró szakértő.
(2) A jegyzőkönyveket az Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felsoroltaknak a jegyző felügyelete mellett.
17. A bizottság működésére vonatkozó eltérő szabályok
50. § (1) E fejezet alkalmazásában a képviselő-testületre, illetve a polgármesterre vonatkozó előírásokat az alábbi eltérésekkel értelemszerűen alkalmazni kell a bizottságokra, illetve a bizottsági elnökökre, amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik:
a) a bizottság részére nem szükséges munkaterv készítése,
b) a bizottság ülésére szóló meghívót az ülést megelőzően 5 nappal előbb kell kiküldeni,
c) a bizottság ülésére csak a 23. § a),b),c), és h) pontjában foglalt személyeket kötelező meghívni. Nem kötelező a g) pontban foglalt személyek meghívása, ha a napirendi pontot a képviselő-testület is tárgyalja.
d) a bizottság évente legalább kettő ülést tart,
e) a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság legalább 3 fő bizottsági tag jelenléte esetén határozatképes.
f) a bizottsági elnököknek nem kötelező beszámolni a két ülés közötti időszakról, vagy a képviselő-testület ülésén is megtárgyalt napirendek végrehajtásáról
g) a bizottság rendeletet nem alkot
h) A bizottsági határozatok jelölése határozat jelölése sorszám/évszám, dátum és a Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság esetében Pb.h. (rövidítés).
(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a legidősebb nem akadályozott képviselő bizottsági tag (korelnök) hívja össze és vezeti.
(3) Bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozót.
(4) A bizottság tevékenységéről szükség szerint tájékoztatást adnak a képviselő-testületnek.
Lakossági fórumok
18. Közmeghallgatás
51. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. A közmeghallgatás megtartható a képviselő-testületi ülés egyik napirendi pontjaként.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól tájékoztatni kell a lakosságot a meghívó a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a települési honlapon való közzétételével a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal.
(3) A közmeghallgatáson előterjesztett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, az Mötv. 54. §-a szerinti határidőn belüli válaszadásról a jegyző gondoskodik.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a 23. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket. A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül.
19. Egyéb fórumok
52. § (1) A polgármester közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) gyűlés helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal,
b) a gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a 23. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket,
c) a gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről és elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Záró rendelkezések
53. § Hatályát veszti a Harta Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2019. (XII.3.) önkormányzati rendelet.
54. § Ez a rendelet 2026. február 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041236 Országos közfoglalkoztatási program
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045120 Út, autópálya építése
045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
046020 Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek
046030 Egyéb távközlés
047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás
074031 Csalás és nővédelmi egészségügyi gondozás
081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
083020 Könyvkiadás
083030 Egyéb kiadói tevékenység
086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
086090 Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás
104060 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
2. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez
1. A Pénzügyi-gazdasági, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság feladatköre:.
1.1. Önkormányzati gazdálkodás, vagyonkezelés
1.2. Településfejlesztés, településrendezés;
1.3. Lakás- és helyiséggazdálkodás;
1.4. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
1.5. Önkormányzati működés ügyrendi feladatai
a) a rendelet 26. § (5) bekezdésében foglalt előterjesztések véleményezése
b) a képviselő-testület munkatervének véleményezése
c) a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése és nyilvántartása, ezzel kapcsolatosan eljárás lefolytatása,
d) a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos eljárás
e) kitüntetési ügyek előzetes véleményezése
3. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármester ügyfélfogadási ideje: előre egyeztetett időpontban
2. Az alpolgármester ügyfélfogadási ideje: külön igény esetén előre egyeztetett időpontban
3. A jegyző ügyfélfogadási ideje: ügyfélfogadási időben
4. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez
1. Rendkívüli települési támogatás
2. Életkezdési támogatás
3. Gyermekszületési támogatás
4. Temetési segély
5. Köztemetés
6. Tüzelőanyag-támogatás
7. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat keretében adható támogatás
8. Karácsonyi támogatás megállapítása
9. Döntési jog azokban a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és az Mötv.-ben ki nem zárt ügyekben, amelyekben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést
10. Döntési jog a képviselő-hatáskörébe tartozó és az Mötv.-ben ki nem zárt, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan alábbi ügyekben:
a) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében szükséges intézkedésről,
b) saját forrást nem igénylő önkormányzati pályázat benyújtásáról.
11. Az önkormányzati számlákon lévő átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése
12. Az általános költségvetési tartalék 10%-os mértékig történő felhasználása
13. A pályázati és fejlesztési tartalék pályázati programokhoz szükséges önerejéhez történő felhasználása
14. A költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosítás
15. Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat hatályos vagyonrendeletében meghatározottak szerint:
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződések megkötése
b) a szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzése és indokolt esetben azoknak a jognyilatkozatoknak a megtétele, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy az önkormányzat igényeinek érvényesítése, ideértve bírásági eljárás megindítását is,
c) olyan szerződési ajánlatokat önálló elutasítása, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közmű szolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig történő biztosítása, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetése szerinti felhasználását nem befolyásolják,
e) vezeték-, szolgalmi és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
f) közterület használatához hozzájárulás, vagy erre szerződést kötése, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
g) döntés az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
h) döntés a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.
16. Eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyi közutak közút kezelői hatáskörökbe tartozó ügyekben.
17. A kötelező szakmai konzultáció, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezési eljárás során a településkép védelméről szóló rendelet szerint eljár.
18. Véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét.
5. melléklet a 2/2026. (I. 15.) önkormányzati rendelethez
|
1. Hartai Hagyományőrző Kulturális Egyesület |
|
2. Harta Sportegyesület |
|
3. Hartai Önkéntes Tűzoltó Egyesület |
|
4. Sporthorgász Egyesület |
|
5. Harta Kézilabda Club |
|
6. Hétszín Virág Alapítvány |
|
7. Ráday Pál Oktatási-Nevelési Alapítvány |
|
8. Hartai Zenekultúráért Alapítvány |
|
9. Hartai Dunatáj Vadászegyesület |
|
10. Hartai Méhészegyesület |
|
11. Dunatáj Természet-és Környezetvédelmi Közalapítvány |
|
12. Hartáért Egyesület |