1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Dusnok Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat), székhelye: 6353 Dusnok, István király utca 9., működési területe: Dusnok község közigazgatási területe.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Dusnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Dusnoki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(4) A Képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, valamint használatáról belső szabályzat rendelkezik.

(5) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

(6) A Képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására rendeletet alkot.

(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.dusnok.hu.

(8) A vásár időpontja: minden év áprilisának és októberének 3. vasárnapja. A búcsú időpontja: minden év májusának 2. vasárnapja.

2. § (1) A Képviselő-testület gondoskodik mindazon önkormányzati feladatokról, amelyet magasabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalnak, valamint amelyeket önként vállal. Az önként vállalt feladatok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza

(2) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei - a polgármester, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal és a 2. § (3) bekezdés szerinti társulások - látják el.

(3) Az Önkormányzat részvételével működő társulások:

(4) A Képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat és hatásköreit a 2. melléklet, a jegyzőre átruházott feladat és hatásköröket a 3. melléklet és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat és hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza. Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörű ügyekben végzett tevékenységéről a Képviselő-testületnek képviselő-testületi ülésen évente beszámol.

(5) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma – a polgármesterrel együtt - 7 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást és falugyűlést tart. Ünnepi alkalommal a Képviselő-testület ünnepi ülést tarthat.

(3) Az Önkormányzat folyamatos működésének ügyeiben készülő előterjesztéseket a rendes ülésekre kell csoportosítani.

(4) A Képviselő-testület rendes ülését havonta, a munkaterv szerint a hónap harmadik hetében tartja. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és legkésőbb a decemberi ülésre a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A munkaterv főbb tartalmi elemei:

(5) Önkormányzati gazdasági programok folyamatában sürgősen eldöntendő ügyekben, változott vagy új törvényi határidők miatt és egyéb önkormányzati érdekből mielőbb meghozandó önkormányzati döntés végett a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés bármikor megtartható.

(6) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – decemberben- előre meghirdetett közmeghallgatást tart a Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A Képviselő-testület decemberben falugyűlést tart a József Attila Közösségi Színtéren, vagy a Képviselő-testület által előre kijelölt más helyen. A közmeghallgatás és a falugyűlés időpontját legalább 7 nappal előbb a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a kábeltévében való megjelenéssel kell nyilvánosságra hozni.

4. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Távolléte, akadályoztatása esetében a képviselők közül választott alpolgármester gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti az ülést.

(2) A Képviselő-testület ülését - főszabályként - a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében tartja. A Képviselő-testület ülése összehívható a József Attila Közösségi Színtérre, a Turisztikai központba, vagy más, a nyilvánosság számára elérhető helyszínre.

(3) A Képviselő-testület rendes üléseit a munkaterv figyelembevételével kell összehívni a meghívó kiküldésével. A meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívót és az előterjesztéseket az ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni a képviselőknek. A tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlevőknek csak az ülés meghívóját, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(5) A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

(6) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik. Ha önkormányzati érdek indokolja, lehetőség van az ülés összehívására telefonon keresztül, vagy személyesen történő meghívással. Ez esetben is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(7) A Képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A meghívót az ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint Önkormányzat honlapján is meg kell jeleníteni (www.dusnok.hu).

(8) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat az ülésen megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt az ülést viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

5. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 1 héten belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

6. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A polgármester, a képviselők, a jegyző, a bizottság, a nemzetiségi elnökök javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalását megelőzően az előterjesztő szóbeli kiegészítésre jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő - érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni. Ez esetben nem kell dönteni a képviselő kizárásáról. A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következménye, hogy a Képviselő-testület nyilvánosságra hozza e tényt és amennyiben a Képviselő-testület 1 szavazattöbbséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy megsemmisítéséről és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a Képviselő-testület.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja. A vita bezárása után határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

7. § (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

(2) Minősített többség esetén a javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselőnek) egybehangzó „igen” szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, „igen”, „nem” nyilatkozattal. Tartózkodásra nincs lehetősége a képviselőnek.

(4) Névszerinti szavazás (Mötv. 48. § (3) bek.) alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ („igen”, „nem”) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazásról a névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A névsorban első helyen a polgármester, második helyen az alpolgármester, végül a többi képviselő szerepel ABC sorrendben.

(5) Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazatok összeszámlálását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi. A Bizottság elnöke a szavazás lebonyolítását követően ismerteti az eredményt. A Bizottság jegyzőkönyvét az ülés jegyzőkönyve mellé kell csatolni.

8. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Interpellációnak az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 2 nappal írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás-kérést az előírt határidőn túl vagy a Képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a Képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását.

9. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) A célirányos testületi munka érdekében - a Képviselő-testület felügyeleti tevékenységét segítő jelentések, beszámolók és tájékoztatók körét kivéve - az előterjesztés célja mindig valamely önkormányzati feladat - és hatáskört érintő ügy eldöntése. E feltétel hiányában előterjesztett ügyet a képviselő-testület nem tárgyalja. Az előterjesztés akkor is megfelelhet ennek a célnak, ha a benne szereplő témaismertetés és véleménykérés nyomán azonnal nem, de később - további döntés-előkészítést követően - döntés születhet az ügyben.

(3) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani vagy előadni. Rendelet tervezetet előterjeszteni csak írásbeli lehet. A szóban előterjesztett határozati javaslatot képviselői kérésre írásban kell kiosztani. Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A Képviselő-testület ülésére előterjesztési joggal rendelkezik

(5) Az előterjesztést a Képviselő-testület rendes ülését megelőző hét nappal korábban be kell nyújtani a polgármesternek, vagy a jegyzőnek. A napirendre vételről a Képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt.

(6) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei:

(7) A határozati javaslatnak:

(8) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottsági elnök vagy a képviselők 1/4-e terjeszthet elő. Az indítványt az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesternél kell bejelenteni, amit az indítványt tevő az ülésen indokolhat. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg. Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a Képviselő-testület nem sürgősségi jelleggel napirendjére tűzi-e az indítványt, avagy nem.

(9) Nem küldhető ki azon előterjesztés:

(10) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb 30 perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el. A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

10. § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

(2) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

11. § (1) A Képviselő-testület rendeleteiről a jegyző sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével nyilvántartást vezet.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a jegyzővel véleményezteti. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előzetes állásfoglalásával nyújtható be a költségvetéssel és a zárszámadással kapcsolatos rendeletek és azok módosításai.

(4) A Képviselő-testület a helyi rendeletalkotást megelőzően a települési rendezési terv és a helyi építési szabályzat vonatkozásában írja elő a társadalmi egyeztetést. A rendeletalkotás előtt a társadalmi egyeztetést úgy kell biztosítani, hogy legkésőbb a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt 7 nappal a tervezet szövegét közzé kell tenni a település honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőjén. A lakosság és a társadalmi szervezetek a tervezettel kapcsolatos írásos véleményüket a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napig juttathatják el a Polgármesteri Hivatalba. A Képviselő-testület előtt a polgármester terjeszti elő a társadalmi egyeztetésben kialakított írásbeli véleményeket és értékeli a rendelet tervezetének tárgyalásakor.

(5) A polgármester a jegyző által elkészített rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(6) A rendeletek kihirdetéséről - a helyben szokásos módnak megfelelően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - a jegyző gondoskodik.

12. § A Képviselő-testület üléséről a jegyző jegyzőkönyvet készít. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület jegyzőkönyveibe és mellékleteibe. A jegyzőkönyvek betekinthetőségről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A választópolgárok részére a zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét biztosítani kell.

13. § (1) A települési képviselőt a törvény keretei között önkormányzati rendeletben megállapított mértékű tiszteletdíj illeti meg.

(2) A helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályozást külön szabályzat tartalmazza.

14. § (1) A Képviselő-testület 1 bizottságot hoz létre az alábbiak szerint: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

(2) A bizottság 3 tagú (2 fő képviselő, 1 fő nem képviselő tag), feladatait a 5. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti.

15. § (1) A bizottsági ülés meghívóját legalább 4 nappal az ülés előtt ki kell küldeni a tagoknak, a jegyzőnek, a polgármesternek, a képviselőknek, a nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek és mindazoknak, akik meghívását a bizottság elnöke indokoltnak tart.

(2) A bizottság belső működésének szabályait a jogszabályok és e rendelet keretei között maga határozza meg, ellenkező esetben a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő. A polgármester munkarendje a hivatali munkarend szerinti.

(2) A polgármester feladatai a Képviselő-testület ülésének vezetése során:

(3) A polgármester:

(4) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, az ülést bezárhatja.

17. § (1) A Képviselő-testület a tagjai közül 1 fő alpolgármestert és 1 fő nem képviselő alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják el tisztségüket.

(2) Az alpolgármesterek részletes feladatát és hatáskörét a polgármester határozza meg.

18. § (1) A jegyző feladatai különösen:

(2) A jegyző tartós akadályoztatása, illetve a jegyzői tisztség betöltetlensége esetén - legfeljebb hat hónapra – a polgármester által írásban, a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselője bízható meg.

19. § A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

20. § (1) A Képviselő-testület - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot:

(2) Az Önkormányzat gazdálkodását a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

(3) A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámokkal kapcsolatos adatokat a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület a már elfogadott hitelkereten felül csak abban az esetben vehet fel hitelt, amennyiben az erre irányuló döntést minősített többséggel fogadta el.

(5) Az önkormányzati támogatások nyújtásának és elnyerésének feltételeit a Képviselő-testület a költségvetési rendeletében határozza meg.

(6) A jegyző az Önkormányzat és a költségvetési szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az Önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló belső ellenőr útján látja el.

21. § (1) A Képviselő-testület a következő helyi nemzetiségi önkormányzatokkal tart fenn kapcsolatot:

(2) Az Önkormányzat a jegyző és a Polgármesteri Hivatal útján a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött közigazgatási szerződésekben rögzített feltételek alapján

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az Önkormányzat a szabályzatainak és egyéb belső szabályozóinak hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működésére is.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a képviselő-testületi és bizottsági üléseken a nemzetiség képviselőjeként jogosult részt venni.

22. § Helyi népszavazást a választópolgárok 25 %-a kezdeményezhet. A helyi népszavazás költségeit az Önkormányzat költségvetéséből biztosítja.

23. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelet.

24. § Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.