Helvécia Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról

Hatályos: 2024. 02. 03- 2024. 02. 03

Helvécia Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete

a köztisztaságról

2024.02.03.

Helvécia Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) és e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 3. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal, valamint a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2014 (XII.17.) önkormányzati rendelet mellékletének 2/2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el

1. Köztisztaság és a közterületek tisztántartása

1. § (1) Helvécia nagyközség közigazgatási területén a köztisztaság megőrzése érdekében mindenki köteles részt venni a köztisztasági feladatokban és a települési környezet szennyezését, fertőzését, elhagyott hulladék lerakatok kialakulását eredményező magatartástól tartózkodni.

(2) Az Önkormányzat gondoskodik a tulajdonát képező közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztán tartásáról, a közterületi szeméttárolók ürítéséről, a közterületi hulladék elhagyás felszámolásáról, a csapadékvíz zavartalan elfolyását akadályozó anyag, hulladék eltávolításáról.

(3) A közterületi árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet, és annak közvetlen környékét tisztántartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni.

(4) Közterületen szervezett rendezvény során keletkezett hulladék tárolásáról, szállításáról, ártalommentes elhelyezéséről – a szolgáltatóval kötött külön szerződés alapján – a rendezvény szervezője köteles gondoskodni.

2. § (1) A települési környezet tisztasága érdekében a közösségi együttélés alapján az ingatlan tényleges használója, üres ingatlan esetében az ingatlan tulajdonosa (a továbbiakban együtt: ingatlanhasználó) gondoskodik az ingatlan és (3) bekezdés szerinti környezetének rendezettségéről, tisztántartásáról, gyommentesítésről, hó- és síkosságmentesítéséről.

(2) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(3) Az ingatlanhasználó kötelezettsége:

a) a belterületi ingatlan előtti burkolt járdát, járda hiányában egy méter széles területsávot (gyalogutat, kerékpárutat), valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét gondozni, tisztán tartani, hulladék- és gyommentesíteni, a burkolt területeket síkosság-mentesíteni, valamint a havat eltakarítani,

b) az ingatlan előtti közterületre (járda, gyalogos út, kerékpárút, közút) kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése a közlekedés biztonsága érdekében,

c) az ingatlan előtti nyílt árkot és ennek műtárgyait tisztán tartani, hulladék- és gyommentesíteni, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat és a hulladékot eltávolítani.

(4) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani, függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

(5) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált gyalogutat, járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni, illetve síkosságtól mentesíteni. A felhintésre bomló szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt, darabos, sérülést okozó anyagot használni nem lehet. A szóróanyag beszerzéséről a kötelezettnek kell gondoskodni.

(6) A járda és a közút síkosság mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból baleset ne származzon.

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az a személy, aki az alábbi kötelezettségek valamelyikét elmulasztja és a magatartás nem képezi alapját szabálysértési-, büntető- vagy egyéb közigazgatási hatósági eljárásnak:

a) a belterületi ingatlan előtti burkolt járda, járda hiányában egy méter széles területsáv (gyalogút, kerékpárút) valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozását, tisztán tartását, hulladék- és gyommentesítését, a burkolt területek síkosság-mentesítését, valamint a hóeltakarítást,

b) az ingatlan előtti közterületre (járda, gyalogos út, kerékpárút, közút) kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesését a közlekedés biztonsága érdekében,

c) az ingatlan előtti nyílt árok és műtárgyainak tisztán tartását, hulladék- és gyommentesítését, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és a hulladék eltávolítását.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás a csapadék víz akadálytalan elfolyásával összefüggésben a közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz szennyezése, eltömítése, betemetése, amennyiben a magatartás nem képezi alapját szabálysértési-, büntető- vagy egyéb közigazgatási hatósági eljárásnak.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt indult önkormányzati hatósági eljárás (továbbiakban: eljárás) lefolytatására – átruházott hatáskörben – a jegyző jogosult.

(4) Az eljárás lakossági bejelentésre vagy a hatóság észlelése alapján kizárólag hivatalból indul. Az eljárás a magatartás vagy mulasztás észlelésétől számított 30 napon belül indítható.

(5) A közösségi együttélés szabályait sértővel szemben a jegyző közigazgatási bírság kiszabására jogosult. A közigazgatási bírság mértéke természetes személy elkövetővel szemben legfeljebb százezer forint, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben legfeljebb ötszázezer forint. A bírságot a kötelezett a közigazgatási bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül köteles megfizetni Helvécia Nagyközség Önkormányzata részére.

4. § (1) Az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján végzi bejelentés alapján vagy hivatalból a település területén elhagyott hulladék felderítését. A Polgármesteri Hivatal az engedély nélküli hulladékelhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi

(2) Bejelentés alapján a jegyző helyszíni szemle keretében meghatározza az elhagyott hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(3) Amennyiben az elhagyott hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, a szemlét végző a rendelkezésre álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében.

(4) Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a hulladék pontos helyének beazonosítását követően, a rendelkezésre álló adatok megküldésével értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát.

5. § A hulladékgyűjtő edényzet választását megalapozó, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) pontjában szereplő önkormányzati igazolást a jegyző adja ki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXV. törvény 6. § (1) bekezdése alapján.

2. Hulladékdíj átvállalása, díjkedvezmény

6. § (1) Az önkormányzat átvállalja a 60 literes gyűjtőedénynek megfelelő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díját annak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe vevő lakosnak, aki

a) a nagyközség területén lakóingatlan tulajdonosa vagy jogszerű használója és

b) a 70. életévét betöltötte és

c) igazolja a közszolgáltatási jogviszony fennállását, a közszolgáltatás általa történő igénybevételét (például: a nevére szóló hulladék közszolgáltatási szerződéssel, számlával, egyéb dokumentummal).

(2) Az önkormányzat a közszolgáltatást igénybe vevőnek nyújtott kedvezményt akként biztosítja, hogy azt helyette fizeti meg a közszolgáltató felé.

(3) Amennyiben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe vevő lakos az ingatlanon, a háztartásában ezen méretet meghaladó edényt használ, úgy a 60 l-es gyűjtőedény szolgáltatási díjának megfelelő mértékű díjkedvezmény megilleti, azonban a ténylegesen használt gyűjtőedény és a 60 l-es gyűjtőedény szolgáltatási díjának különbözete szerinti díj megfizetésére köteles.

(4) A 60 literes gyűjtőedény hulladék közszolgálati díjának önkormányzati átvállalásáról az önkormányzat a 6. § (1) bekezdésben foglalt feltételek igazolását követő 8 napon belül értesíti a közszolgáltatót. A közszolgáltatónak címzett értesítést tájékoztatásul a kérelmezőnek is meg kell küldeni. A díjkedvezmény visszamenőlegesen nem érvényesíthető, az önkormányzati átvállalás a következő közszolgáltatási számlába épül be.

3. Avar és kerti hulladék kezelése

7. § (1) Avar és kerti hulladék (ideértve a nyesedéket is) ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2) A szelektív szemétszállításba bekapcsolt településrészeken komposztálás hiányában az avart és a kerti hulladékot elsősorban a szelektív hulladékgyűjtés igénybevételével kell elszállítani.

(3) Avart és kerti hulladékot tavasszal március és április hónapban, ősszel szeptember és október hónapban lehet elégetni. Az égetést kizárólag 9.00 és 17.00 óra között lehet végezni, szélcsendes időben.

(4) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon, illetve vasárnap a nagyközség teljes közigazgatási területén tilos az avar és a kerti hulladék égetése.

(5) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Az égetésnél figyelemmel kell lenni az avar és a kerti hulladék állapotára, annak érdekében, hogy az égetés a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb füsttel járjon.

(6) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, és az eloltható.

(7) Közút és vasút szélétől 50 m-en belül avart és kerti hulladékot nyílt téren égetni tilos.

(8) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, PVC, stb.).

(9) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Ha arra már szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

8. § Adott időszakra szóló, a hatóság által elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

4. Záró rendelkezés

9. § Hatályát veszti a települési hulladékkal kapcsolatos kötelező hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló 3/2014. (III. 26.) önkormányzati rendelet.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.