Városföld Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Városföld Község Önkormányzata.

(2)  Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6033 Városföld, Fő utca 35.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Városföld Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(4) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Városföldi Polgármesteri Hivatal.

(5) Az önkormányzat szervei: Városföld Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), polgármester, képviselő-testület, Pénzügyi, Ügyrendi, valamint Egészségügyi és Szociális Bizottsága, Városföldi Polgármesteri Hivatal, jegyző, továbbá az önkormányzat (6) bekezdés szerinti társulásai.

(6) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében – jogi személyiséggel rendelkező - társulásokban vesz részt.

Városföld Község Önkormányzata tagja a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak, valamint a „Kék-Víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvíz-javító Önkormányzati   Társulásnak.

(7) Az önkormányzat illetékességi (működési) területe: Városföld község közigazgatási területe.

(8) Városföld község fontosabb adatait és jellemzőit az 1. függelék, a képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék, a képviselő-testület bizottságai tagjainak névsorát a 3. függelék, az önkormányzat költségvetési szerveinek (intézmények) felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(2) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.varosfold.hu.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata és hatásköre

3. § (1) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melyeket külön rendeletekben foglaltak szerint bizottságaira, polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhat.

(2) Azon ügyekben, amelyek kollektív döntést igényelnek, az átruházás csak bizottságra történhet, amelyek pedig operatív jellegűek, azokat a hatékony és gyors döntések meghozatala érdekében a polgármesterre célszerű átruházni. Amennyiben a képviselő-testület szükségesnek tartja, úgy a hatáskör átruházásakor vagy képviselő-testületi határozat formájában bármikor a hatáskör gyakorlójának utasítást fogalmazhat meg, melynek végrehajtására.

4. § (1) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, társulási megállapodások keretében, illetve intézmény-fenntartással valósítja meg.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatainak felsorolását az 1. sz. melléklet, valamint az intézményi keretek között ellátott feladatokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület tagjainak száma, a minősített többség és az alakuló ülés

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez.

6. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) az önkormányzati választás eredményének ismertetése,

b) önkormányzati képviselők eskütétele,

c) polgármester eskütétele,

d) polgármester programjának ismertetése,

e) polgármester illetményének és költségátalányának megállapítása,

f) a képviselő-testület bizottságai tagjainak megválasztása,

g) alpolgármester választása, alpolgármester eskütétele,

h) alpolgármester illetményének megállapítása.

2. A képviselői jogok és kötelességek

7. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület munkájában történő részvétel során köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén, úgy köteles azt írásban vagy amennyiben ez nem lehetséges, legkésőbb az azt megelőző napon szóban jelezni.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be, vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka, úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.

(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő – az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott – személyes érintettségét nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztás tudomására jutását követő ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg – amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

8. § (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő önkormányzati ügyben felvilágosítást kér, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az írásban adott választ a képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(2) Amennyiben a felvilágosítás-kérés tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, akkor a válasz elfogadásáról - a felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozatát követően – a képviselő-testület dönt.

3. A képviselő-testület ülései

9. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. A képviselő-testület üléseit általában a hónap utolsó harmadában szerdai napon tartja. Július, augusztus hónapban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet.

10. § (1) A képviselő-testület munkatervet nem készít, de az üléseket a napirendekhez kapcsolódó határidők megtartásával szervezi.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetében a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. Ennek tényét az írásos meghívóban közölni kell.

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, amikor arra sürgős esetben egyéb okokból – különösen akkor, ha a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná - szükség van. Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy saját maga dönti el.

(2) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(3) A rendkívüli ülésre írásos meghívót nem kötelező küldeni, de a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.

(4) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:

a) interneten küldött üzenettel,

b) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

c) személyesen közölt szóbeli meghívással.

(5) Amennyiben az ülést a (4) bekezdésben meghatározott módok valamelyike alapján hívták össze, úgy ennek tényét a jegyzőkönyv elején rögzíteni kell.

A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, valamint az ülésen történő megismerésüket.

(6) Amennyiben az ülés összehívását az önkormányzati képviselők egynegyede vagy a bizottság indítványozza, a kezdeményezők az ülés megtartására irányuló kérelmüket konkrét időpont megjelölésével írásban kell, hogy benyújtsák a polgármesternek a javasolt időpontot megelőző legalább 5 nappal korábban. Az ülés megtartására irányuló kérelemben meg kell jelölni az összehívást megalapozó körülményeket és csatolni kell az ülés témáját érintő előterjesztést is. Amennyiben az előterjesztést a bizottságnak is meg kell tárgyalnia, úgy az időtűzéskor erre is figyelemmel kell lenni és a bizottsági ülés megtartására is kell, hogy irányuljon a kérelem.

12. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően legalább 5 nappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével biztosított. A lakosság tájékoztatását szolgálja a meghívónak megjelenítése a település honlapján.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben akkor kerülhet sor a napirendnek a zárt ülésen történő tárgyalására, ha az érintett személy az ülést megelőzően a polgármesternél, vagy a képviselő-testület ülésén nyilatkozatával azt kérelmezi. A kérelmet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az üzleti érdek sérelmének megvalósulását abban az esetben kell vélelmezni, ha a tárgyalandó ügy kapcsán harmadik személy érdekkörébe tartozó olyan adat nyilvánosságra kerülése vélelmezhető, melynek kapcsán a harmadik személynek erkölcsi vagy anyagi kára keletkezhet, ez esetben a képviselőtestület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről.

(4) A testületi ülést vezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

13. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

(2) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

4. Az ülések tervezése és előkészítése

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása a meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testületi ülés összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. Az önkormányzati képviselők részére a meghívó és az előterjesztések kiküldése elsősorban elektronikus adathordozón történik.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. Az előterjesztéseket különösen indokolt esetben legkésőbb a testületi ülésen is ki lehet osztani.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) az önkormányzati intézmények vezetőinek (amennyiben a napirendben érintettek),

d) nem állandó meghívottaknak:

da) előterjesztőknek,

db) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(6) Tevékenysége körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

a) Nyugdíjasklub,

b) Városföldi Sportegyesület,

c) Városföldi Polgárőrség.

(7) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a tanácskozási joggal meghívottak közül:

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) a (6) bekezdésben megjelölt önszerveződő közösségek képviselőit, illetve azt,

c) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

5. Az előterjesztés és a határozati javaslat

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat.

(2) Előterjesztést nyújthat be a polgármester, az önkormányzati képviselő, a bizottság, a jegyző, valamint az önkormányzati intézmény vezetője.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Indokolt esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(5) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság, a képviselő, valamint a jegyző indokolt esetben javasolhatja a képviselő-testületnek valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés, önálló indítvány sürgősségi tárgyalását.

(6) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(7) A sürgősség kérdésében a képviselő-testület a napirend megállapítása során határoz. Amennyiben nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(8) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással, az intézmény alapításával, átszervezésével, megszüntetésével összefüggő napirend.

(9) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

f) határozati javaslat, illetve határozati javaslatok.

(10) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(11) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.

(12) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja.

16. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

6. A képviselő-testület ülésének vezetése, valamint a határozatképesség megállapítása

17. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt vagy zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként:

da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) határozati javaslatok szavaztatása,

de) szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről (évente az első ülésen)

i) az ülés bezárása.

18. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

7. A napirendi pontok és a tanácskozás rendjének fenntartása

19. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt, és megállapítja az ülés napirendjét.

(3) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(5) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha a képviselő-testület működése vagy döntése jogszabálysértő, ezen kötelezettségének teljesítése érdekében, - amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni – a jegyzőnek a szavazás előtt szót kell adni.

20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata.

(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása, illetve rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

8. Nyílt és titkos szavazás, valamint a név szerinti szavazás

21. § (1) Nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás számszaki eredményét az ülés vezetője ismerteti.

(2) Titkos szavazás elrendelése esetén annak lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) Ha az Ügyrendi Bizottság bármely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette, eseti jelleggel másik önkormányzati képviselőt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben az Ügyrendi Bizottság, mint „Szavazatszámláló Bizottság” működik.

(4) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

(5) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, erről jegyzőkönyvet készít, megállapítja a szavazás eredményét, erről a képviselő-testületnek jelentést tesz. A külön jegyzőkönyvet és a jelentést a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. A titkos szavazás eredményét a képviselő-testület folytatólagos ülésén az Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti, melynek tudomásul vételéről a képviselő-testület határoz.

22. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy a jelenlévő képviselők bármelyikének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján ábécé sorrendben minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti.

9. A képviselő-testület döntései

23. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok jelölése a következő formában történik:  sorszám/év Ökt. hat..

(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formája: sorszám szerint történő növekvő sorrendben.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát a 24. § (4)-(5) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően közzé kell tenni.

24. § (1) Rendelet alkotását az önkormányzati képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetésének minősül a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezése.

(5) Az önkormányzati rendeletet legalább 15 napra kell kifüggeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.

(6) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek jelölése a következő formában történik: Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év/hó/nap (Ör.) önkormányzati rendelete.

(7) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendeletnyilvántartás formája: rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével.

(8) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

10. A jegyzőkönyv

25. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni a napirend tárgyát, az előterjesztőt vagy előterjesztőket, előadókat, hozzászólókat, zárt ülés esetében rögzíteni kell azt is, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni. Határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként kell jegyzőkönyvbe foglalni.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,

e) illetve a képviselők kérése alapján:

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

(4) A jegyzőkönyv megváltoztathatatlanságának és elválaszthatatlanságának biztosítása érdekében oldalait össze kell fogni átfűzéssel. A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni, a lapokat pedig olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.

(5) A jegyzőkönyvet elektronikus formában is tárolni kell. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

III. fejezet

 A képviselő-testület bizottságai

                  11. A bizottságok létrehozása és működése

26. § (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottságba indokolt beválasztani a bizottság feladatköre szerinti területen szakmai ismeretekkel rendelkező nem önkormányzati képviselő tagokat is.

27. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, egyebekben az emlékeztető készítése is elegendő. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(3) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.

(4) A bizottság maga állapítja meg működése részletes szabályait.

(5) A bizottságok működését a polgármester köteles a képviselő-testület útján elősegíteni. A bizottságok elnökei üléseik megtartását összehangolják egymással és a polgármesterrel.

(6) A bizottságok ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt, valamint az adott napirend előterjesztőjét.

(7) A bizottságok egyedi ügyekben lefolytatott tárgyalása során a bizottság tagjainak tudomására jutó adatokat bizalmasan kell kezelni, a bizottság tagjaira a hivatali titoktartás kötelező.

12. A testület állandó bizottságai

28. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság,

b) Ügyrendi Bizottság,

c) Egészségügyi és Szociális, Bizottság.

29. § (1) A Pénzügyi Bizottság létszáma: 3 fő.

(2) A Pénzügyi Bizottság pénzügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörében

a) véleményezi az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl

aa) az alapítvány létrehozását, a közérdekű kötelezettségvállalást,

ab) a hitelszerződések megkötését,

ac) a költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését,

ad) a helyi adórendelet tervezetét,

b) ellenőrzi:

ba) az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,

bb) az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévőségek behajtására,

bc) a beruházások végrehajtását,

bd) a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét;

c) javaslatot tehet

ca) a likviditási helyzet javítására,

cb) az önkormányzat pénzügy-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában;

d) észrevételt tehet:

az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására;

e) részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésében;

f) értékeli az önkormányzat költségvetési szerveinél tartott pénzügyi ellenőrzések, vizsgálatok megállapításait, ezek alapján javaslatot tehet intézkedések tételére;

(3) A képviselő-testület elé a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az alábbiakkal kapcsolatos előterjesztések:

a) gazdasági program,

b) éves költségvetési rendelet,

c) éves költségvetési beszámoló,

d) hitelfelvétel,

e) helyi adórendelet

30.§ (1) Az Ügyrendi Bizottság létszáma: 3 fő

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatáskörében

a) megvizsgálja a képviselők és a polgármester megbízatásának törvényességét,

b) közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, vizsgálja annak hatályosulását,

c) figyelemmel kíséri a bizottságok működésnek szabályszerűségét, az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására,

d) ellenőrzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból

e) törvényességi szempontból ellenőrzi a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit,

f) javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására,

g) elvégzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését és felülvizsgálatát

h) közreműködik a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi, az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal kapcsolatos ügyek előkészítésében,

i) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásai lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

31. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság létszáma: 3 fő.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság

a) véleményezi:

aa) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátásra vonatkozó tervezési és gazdálkodási előterjesztéseket,

ab) az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintő rendeletek tervezetét,

b) a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt a szociális rászorultságtól függő ellátások közül: a települési és egyéb szociális támogatásokkal kapcsolatos kérelmekről, és a lakástámogatási kérelmekről.

(3) A képviselő-testület elé az Egészségügyi Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatók be az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintő rendeletek tervezetei.

13. A testület ideiglenes bizottságai

32. § (1) A képviselő-testület által az Mötv. 57 § (3) bekezdése szerint létrehozott ideiglenes bizottság a létrehozásakor meghatározott önkormányzati feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

a) dönt a bizottság elnevezéséről,

b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,

c) meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,

d) meghatározza, hogy a bizottság milyen önkormányzati feladatot lát el, meghatározza feladat és hatáskörét.

(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

V. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

14. A polgármester

33. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester fogadóideje: naponta hétfőtől péntekig 7-10 óra között tart.

34. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben dönt:

a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott helyi közutakkal kapcsolatos közútkezelői ügyekben;

b) közmű bekötéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulásról;

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő alábbi, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben:

a) megüresedett önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásával kapcsolatos igények befogadásáról,

b) önkormányzati tulajdonú, bérbe adott bérlakások esetén a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, amennyiben azt a bérlő kezdeményezi.

c) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

d) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott kötelezettségvállalásról,

e) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges ha az halaszthatatlan, vagy élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

(4) A polgármester képviselő-testülettől átruházott vagyongazdálkodással kapcsolatos hatásköreit a helyi vagyonrendelet és a költségvetési rendelet határozza meg.

15. Az alpolgármester

35. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester fogadóórát minden hónap utolsó hétfőjén reggel 7-9 óra között tart.

16. A jegyző

36. § (1) A jegyző fogadási ideje megegyezik a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejével.

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén a Polgármesteri Hivatal I. sz. Igazgatási Ügyintézője helyettesíti, egyebekben pedig a Mötv. 81-82 §-ai az irányadók.

VI. fejezet

A képviselő-testület hivatala

37. § (1) A képviselő-testület egységes hivatala: Városföldi Polgármesteri Hivatal.

A Polgármesteri Hivatal székhelye: 6033 Városföld Fő utca 35.  

(2) A Polgármesteri Hivatal feladatellátáshoz kapcsolódó szervezeti és működési előírásokról külön szabályzat rendelkezik.

                                      VII. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás

38. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer – általános – közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás meghirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a lakosságot a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal kell értesíteni a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat honlapján történő közzétételével.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

39. § (1) A képviselő-testület azon fórumként, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe bevonását szolgálják, a falugyűlést határozza meg.

(2) A polgármester a lakossággal való kapcsolattartásra, az önkormányzati döntések és hírekről szóló tájékoztatás érdekében esetenként hírlevelet állít össze.

(3) A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról külön rendeletet alkot.

VIII. fejezet

              Az önkormányzati gazdálkodás

40. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozóan külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat gazdasági programjáról a polgármester előterjesztése alapján a Mötv.  116. §- ában foglaltak szerint a képviselő-testület dönt.

IX. fejezet

Záró rendelkezések

41. § Ez a rendelet 2019. december 12-én lép hatályba.

42. § Hatályát veszti Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(XI. 26.) önkormányzati rendelete.

V á r o s f ö l d, 2019. december 4.

Veszelka Mihály                                                                                  Szabóné Gyenes Zsuzsa

   polgármester                                                                                                        jegyző

Kihirdetve: 2019. december 12.                                                            Szabóné Gyenes Zsuzsa

                                                                                                                               jegyző