1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lakitelek Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 6065 Lakitelek, Széchenyi István krt. 48.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe:

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testülete.

2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntető címek és szakmai kitüntetések alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

3. § Az önkormányzati képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

4. §¹ Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn az alábbi településekkel: Mezőgecse (Kárpátalja), Horgos (Délvidék), Bajmok (Délvidék), Unterschwaningen, Gyergyóújfalu (Kilyénfalva, Erdély).

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10-17. §, valamint 21. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátásának módját.

6. § (1) A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

(2) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza

(3) Képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottságok és a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet félévenként kötelesek tájékoztatni.

(5) Az önkormányzat tevékenységének szakfeladatait az 4. melléklete tartalmazza.

7. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, a gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

8. § (1) A Képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében félévenként munkatervet határoz meg.

(2) A munkatervet a polgármester minden év június, illetve december hónapjában terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A Képviselő-testület munkatervének végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

9. § (1) A Képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.

(2) A képviselő-testületi ülések típusai:

10. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(2) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. § A Képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján minden hónapban egy rendes ülést tart.

12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(4) A rendkívüli ülés vezetése – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.

13. § (1)² A Képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt (a sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) legalább 3 nappal a Képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.

(2)³ A meghívó, a tervezett írásbeli előterjesztések kézbesítése elektronikus formában (e-mailen keresztül továbbá a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) történik.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének, nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés minőségét (alakuló, rendes, rendkívüli).

(4) Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést megtartani vagy folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a Képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

(5) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(6) A Képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát a meghívó önkormányzat honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületet a Pénzügyi, Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 15 napot meghaladó folyamatos távollét.

14. § (1) A Képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni:

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(4)⁴ Valamennyi Lakiteleken működő, a szervezeti és működési szabályzat 5. mellékletében felsorolt önszerveződő közösség képviselőjét tanácskozási jog illeti meg az önszerveződő közösség tevékenységi körében a Képviselő-testület és bizottságai ülésein.

15. § (1) A nyilvános ülés időpontjáról a lakosságot a napirendet is tartalmazó meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek az önkormányzat honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.

(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján történő közzététel értendő.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és a Képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazása alapján fel is szólalhat. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testületi ülésen a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a Képviselő-testület munkáját.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.

(5) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(6) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülés tart.

(7) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(8) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(9) A zárt ülések előterjesztéseit az azok megismerésére jogosult személyek kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek felvilágosítást, illetve azt ne tekinthessék meg.

16. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét.

(2) A Képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.

(3) Ha a Képviselő-testület ülése a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.

(4) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül újra össze kell hívni.

17. § A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében:

18. § (1) A Képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű többséggel megállapítja.

(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását, új napirend felvételét.

(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(4) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslatával együtt.

19. § A napirendet a Képviselő-testület általában az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:

20. § A határozatképesség megállapítása után a polgármester

21. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztésre jogosult

(3) Írásbeli előterjesztések csak előzetes bizottsági véleményezést követően kerülhetnek a Képviselő-testület napirendjére, kivéve a sürgősen tárgyalandó ügyek döntéstervezeteit, ha a sürgősségi tárgyalás ellenére a Képviselő-testület tagjai véleményének megismerése és a döntésbe való beépítése az ülésezés során is biztosítható. A költségvetési rendelet elfogadása vagy módosítása esetében a Pénzügyi, Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság véleményezése kötelező.

(4) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés a) pontja alapján kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A kezdeményezés tárgyában a polgármesternek előterjesztést kell készítenie a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre, melyet a Képviselő-testület megtárgyal.

22. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a Képviselő-testület bármely tagja, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

(2) Az írásbeli módosító indítványt – a jegyző törvényességi vizsgálatát követően - legkésőbb az ülés kezdetéig lehet előterjeszteni, szóbeli módosító indítványt legkésőbb a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése.)

23. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők egynegyede rendkívüli napirendi pont soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testületi ülés előtt legalább 24 órával lehet benyújtani a polgármesternek.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok után tárgyalja.

(7) Ha a Képviselő-testület a sürgősség tényét nem ismeri el, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a Képviselő-testület az ügyet mely ülésén tárgyalja.

24. § Azon meghívottak, akiket valamely napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában kérhetnek szót.

25. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.

(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői hozzászólások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a polgármester határozza meg.

(4) A napirendi pont vitáját a polgármester vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga.

(5) A polgármester bármely képviselő kérésére – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

26. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó, az előkészítő, a tárgyban meghívott szakértő, vita előtt szóban kiegészítheti.

(2) Az előadóhoz, előkészítőhöz, szakértőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolnak.

(3) Bármikor szót kérhet

(4)

(5)

(6) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésekre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetne. A módosító vagy kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot, vagy szóbeli módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(7) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) Bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt a vita lezárásáról.

27. § (1) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet.

(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

28. § A jegyzőnek – a tanácskozás bármely szakaszában – kötelessége észrevételt tenni, amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal.

29. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez intézhetnek interpellációt önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.

(2) A képviselő az interpellációt szóban vagy írásban terjesztheti elő. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja.

(3) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő rendes ülésén napirendre tűzi.

(5) Az interpellált válasza után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpellációra adott választ után, de döntés előtt mind az interpellált személyt, mind a képviselőt hozzászólás illeti meg, utána vitának helye nincs. Nem kell szavazásra feltenni az interpellációra adott választ abban az esetben, ha az interpelláló képviselő azt elfogadja. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a választ elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor

(7) Amennyiben az interpellációra adott újabb választ sem fogadja el a Képviselő-testület, akkor a Képviselő-testület szakbizottsága, vagy a választott ideiglenes bizottsága javaslata alapján dönt a Képviselő-testület.

(8) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.

(9) Az interpellációra írásban adott választ minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadása tárgyának a következő ülés dönt.

30. § (1) A kérdést az ülésen, az egyebek napirendi pont tárgyalásakor lehet feltenni.

(2) A kérdezett személy a képviselő-testületi ülésen szóban, vagy 30 napon belül írásban köteles válaszolni.

(3) A kérdésre adott választ sem a kérdést feltevő képviselővel, sem a Képviselő-testülettel nem kell külön elfogadtatni.

31. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat szövegszerűen egyenként bocsátja szavazásra.

(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(4) Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a Képviselő-testület.

(5) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

(6)

(7) A képviselők egyharmadának javaslatára az adott napirendi pontról történő döntést követően azonnal, a soron következő napirendi pont tárgyalását megelőzően, egy alkalommal ismételt szavazást kell elrendelni. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

(8) Amennyiben a képviselő a szavazást követően észleli – a döntés kihirdetése előtt –, hogy szavazatát tévedésből nem az akaratának megfelelően tette meg, a szavazást követően azt azonnali jegyzőkönyvbe történő szóbeli nyilatkozatával az akaratának megfelelően módosíthatja.

32. § A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel, egyszerű többséggel hozza a jelenlévő képviselők többségével.

33. § A megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének többségével meghozott minősített szavazattöbbség szükséges az Mötv. 50. § rendelkezésében foglalt döntésekhez.

34. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart az Mötv. 48. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

35. § (1) Titkos szavazást kezdeményezhet az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben az önkormányzati képviselők egynegyede, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(2) A Képviselő-testület az érintett nyilatkozata szerinti zárt ülés során az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügy tárgyalásakor titkos szavazást tart.

(4) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Emberi Erőforrások Bizottsága képviselő-testületi tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – három fős szavazatszámláló bizottságot választ.

36. § (1) A Képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2)

(3)

37. § (1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:

(3) Amennyiben a képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, a polgármester a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

38. § (1) Kérdést számbeli korlátozás nélkül lehet feltenni.

(2) A napirendi pont megvitatását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről.

(3) A kiegészítést követően az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(4) Ezt követően a polgármester a napirendi pontról külön vitát nyit.

(5) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében kaphatnak szót a képviselők, majd jelentkezésük sorrendjében a tanácskozási joggal részt vevők.

(6) A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja.

(7) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.

(8)

(9) A választ követően a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti.

(10) A polgármester előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok vonatkozásában rendel el szavazást.

(11)

39. § (1) A Képviselő-testület döntései:

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(3)

(4)

(5) A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozat meghozatalának időpontját (év, hó, nap megjelöléssel.)

(6) A határozatok jelölése a következő formában történik: Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének ……/…… (…... ……) önkormányzati határozata a ………………………………..-ról

(7) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a Képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(8)

40. § (1) A rendelet-tervezet előkészítéséért a Polgármesteri Hivatal téma szerint illetékes csoportja, illetve a jegyző felel.

(2) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint külső szakértő közreműködési igényelhető.

(3) Az elkészült rendelet-tervezetet minden esetben írásban kell a Képviselő-testület elé benyújtani, melyet a Képviselő-testület bizottságai vitatnak meg.

(4) A Polgármesteri Hivatal feladata megszervezni, hogy a rendelet-tervezetek a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az előzetes egyeztetés megtörténjen.

(5) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik.

(6) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni és az önkormányzat honlapján hozzáférhetően közzé kell tenni.

(7) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról, azon végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon

41. § (1) A határozatokat az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.

(2) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

42. § (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

(3) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontja alapján legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Képviselő-testület bármely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által, az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(4)

(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy egyértelmű legyen az igennel és nemmel szavazók, valamint a tartózkodók száma.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rendeletet, valamint szerződéseket a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.

(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(8) A nyílt ülés jegyzőkönyvét 2 példányban kell készíteni

(9) A zárt ülés jegyzőkönyve 1 irattári példányban készül.

(10) A nyílt és zárt ülés jegyzőkönyvét a törvényben meghatározott határidőben el kell juttatni elektronikusan a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak.

(11) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(12)

(13) A Képviselő-testület jegyzőkönyveit az önkormányzat honlapján hozzáférhető módon közzé kell tenni. A zárt ülések jegyzőkönyveit közzétenni nem szabad.

(14) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell, a hangfelvételt 15 év után át kell adni a Levéltárnak.

(15)

(16)

(17)

43. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy a legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a közmeghallgatáson a képviselők és a jegyző részvétele kötelező. A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, úgy azt a polgármester, a jegyző, a bizottság vizsgálja.

(5) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül és amennyiben a felszólalók nem kapnak érdemben teljes körű választ a közmeghallgatáson feltett kérdésükre, akkor azt feléjük 15 napon belül írásban meg kell tenni.

(6) A közmeghallgatáson felmerült javaslatokról tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

43/A. §⁵ (1) A Képviselő-testület a lakiteleki lakosok, az üdülőterületen, külterületen élők közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel helyi fórumot (falugyűlést, üdülőterületi és külterületi fórumot) tarthat, melyen tájékoztatja a lakosságot, az üdülőterületen, a külterületen élő személyeket az őket érintő fontosabb kérdésekről. A helyi fórumon a lakosság, a választópolgárok és a helyben érdekelt személyek, szervezetek közérdekű javaslatot tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.

(2) A helyi fórumok előkészítése, összehívása, vezetése a polgármester feladata a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint.

(3) Falugyűlést, mint helyi fórumot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell tartani, és - ha ennek a feltételei fennállnak - a falugyűlés megtartása összekapcsolható a közmeghallgatással.

44. § (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl – köteles

(3) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíját a Képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv.29. §-ában meghatározottak szerint szűnik meg.

(5) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza. Az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerinti bizottságnak a Pénzügyi, Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságot kell tekinteni.

(6) Az önkormányzati képviselő méltatlanságának kimondásával kapcsolatos szabályok az Mötv. 38. §-a tartalmazza.

(7) Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során mindenkor Lakitelek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. Lakitelek jó hírnevének megőrzése kötelezettsége. Lakitelek érdekeivel ellentétesen sem magánéletében, sem mindennapi munkája során nem cselekedhet.

45. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4) A polgármester dönthet a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

46. § (1)⁶ A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással saját tagjai sorából egy alpolgármestert választ, aki tisztségét főállásban látja el.

(2) Az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése távolléte idején, valamint azon önkormányzati feladatok ellátása, mellyel a polgármester megbízza.

47. § (1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

(3) Az állandó bizottság elnökét a polgármester javaslatára a Képviselő-testület az önkormányzati képviselők közül, a tagjait pedig az önkormányzati képviselők és a külső tagok közül választja meg.

(4) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(5)⁷ A bizottság üléseit az elnök – rendes ülés esetében az ülést megelőzően legalább 2 nappal, rendkívüli ülés esetében az ülést megelőzően legalább 24 órával – írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb iratokat. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken rendes üléseit tartja.

(6) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára is.

(7) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét, valamint összetételét a 3. melléklete tartalmazza.

(8) A bizottság tagjai

(9) A lemondott bizottsági elnök vagy bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt, bizottsági tagot kell választani.

48. § (1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, idejét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

49. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportvezetőjét bízza meg.

50. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szabályai.

51. § (1) Az önkormányzati képviselő és a polgármester az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Ugyanezen szabály vonatkozik a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársra, valamint gyermekre is.

(2) A vagyonnyilatkozatot a képviselő és a polgármester, illetve hozzátartozóik két példányban kötelesek elkészíteni. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát köteles annak kitöltője aláírni, illetve valamennyi oldalára rávezetni a vagyonnyilatkozat készítésének dátumát. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő, illetve a polgármester is aláírja.

(3) A nyilatkozattételre köteles képviselő, illetve polgármester, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek a vagyonnyilatkozathoz külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Pénzügyi, Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságot, hogy a rájuk vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) A vagyonnyilatkozatok példányait a képviselő és a polgármester az (1) bekezdés szerinti határidőig juttatja el a jegyzőhöz.

(5) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén az Mötv. 39. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A vagyonnyilatkozatok őrzését a jegyző végzi, a többi ügyirattól elkülönítetten kezelve.

(7) A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő és a polgármester vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(8) A Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tagjai, valamint a jegyző - saját eljárásuk körében - felelnek azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az arra jogosult személyeken kívül más ne ismerhesse meg.

(9) A vagyonnyilatkozatba betekinteni kérelem alapján van lehetőség. A vagyonnyilatkozat tartalmának megismerésére irányuló kérelemnek a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az önkormányzati képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatba a Lakiteleki Polgármesteri Hivatalban lehet betekinteni. A vagyonnyilatkozatokról – költségtérítés ellenében – a kérelmező másolatot kérhet. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

52. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Mötv. 39. § (4) bekezdése alapján a Pénzügyi Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Nincs helye eljárás lefolytatásának, ha a kezdeményező bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan.

(2)

(3)

(4) Az ellenőrzési eljárás során a Pénzügyi, Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(5) Az ellenőrzési eljárás célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Pénzügyi, Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság feladatkörében eljárva:

(6) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező.

(7) Az eljárás eredményéről a Pénzügyi, Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tájékoztatja a soron következő ülésén a Képviselő-testületet. A jogkövetkezmények levonása a Képviselő-testület feladata.

53. §⁸ (1) A Képviselő-testület a Lakiteleken működő, a szervezeti és működési szabályzat 5. mellékletében felsorolt, bejegyzett (bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek) vagy be nem jegyzett önszerveződő közösségek képviselői számára a 14. § (4) bekezdése szerint biztosítja tevékenységi körében a tanácskozási jogot a Képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(2) Lakitelek Önkormányzata együttműködik az önszerveződő közösségekkel, azok képviselői által.

(3) A bejegyzett önszerveződő közösségek képviselője a bírósági nyilvántartásban bejegyzett személy.

(4)⁹ A be nem jegyzett önszerveződő közösségek a 43/A. § alapján összehívott helyi fórumon - a megnevezett személy megjelölésével - kérhetik képviselőjük megválasztását. A helyi fórumon megjelent személyek által megnevezettek közül - a kézfeltartással történő szavazás javaslata hiányában vagy a javaslatok ütközése esetében - titkos szavazáson, egyszerű többséggel megválasztott személy lesz a be nem jegyzett önszerveződő közösség képviselője. A megválasztott személy megbízása a megbízás megszűnéséig folyamatos. A titkos szavazás eljárásrendjére a 35. § (3) bekezdésének szabályai az irányadók.

(5)¹⁰ A be nem jegyzett önszerveződő közösségek képviselőjének megbízása megszűnik visszahívással, lemondással vagy elhalálozásával. Visszahívni legkorábban a soron következő helyi fórumon, a megválasztására irányadó szabályok szerinti eljárásrend alapján lehetséges. A be nem jegyzett önszerveződő közösségek legkésőbb a képviselői megbízás megszűnését követő helyi fórumon ismételten kérhetik az új képviselő megválasztását.

54. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Lakiteleki Polgármesteri Hivatal.

(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Polgármesteri Hivatal ügyrendje tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével – a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A Polgármesteri Hivatallal kapcsolatos főbb rendelkezéseket a Polgármesteri Hivatal ügyrendje, valamint Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

55. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban Nj.tv) 10. § (6) bekezdése alapján a Képviselő-testület együttműködik a megyében működő területi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, valamint nemzetiségi egyesületekkel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzatok és egyesületek által tett javaslatokat, illetve kezdeményezéseket a Képviselő-testület állandó bizottságai megtárgyalják.

(3) A Képviselő-testület az érintett nemzetiséggel kapcsolatos tárgykörben véleményezési és egyetértési jogot biztosít az (1) bekezdésben foglalt önkormányzatoknak és egyesületeknek.

(4) A Képviselő-testület az Nj.tv 80. § (1)-(2) bekezdései alapján – amennyiben nemzetiségi önkormányzat kerül megválasztásra – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit.

57. § Az önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásai:

58. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (III.21.) számú önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet mellékletei