1. § A képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat-és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Lakitelek Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6065 Lakitelek, Széchenyi István krt. 48.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Lakitelek közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: https://www.lakitelek.hu/

(5) Az önkormányzat hivatalos közösségi portálja: https://www.facebook.com/Lakitelek.

(6) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Lakitelek Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről a „Lakitelek jelképeiről és névhasználatáról” tárgyú, 24/2013. (X.04.) számú önkormányzati rendeletet alkotta.

(2) A képviselő-testület a lakiteleki kitüntető díjakról és adományozásuk rendjéről „A helyi kitüntető címek és szakmai kitüntetések alapítására és adományozására” tárgyú, 5/2018. (II.08.) számú önkormányzati rendeletet alkotta.

4. § Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn az alábbi településekkel:

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a Mötv. vagy más törvényben meghatározott kötelező feladatokat, és a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségétől függően önként vállalt feladatokat lát el. Az önként vállalt feladatokat jelen rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre, bizottságaira, a polgármesteri hivatalra, a jegyzőre továbbá a társulásokra átruházhat. A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

(3) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat tevékenységének szakfeladatait az 5. melléklete tartalmazza.

(6) Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

6. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 41. § (2) bekezdésében meghatározott szervei:

(2) Az önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásai:

7. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármester és 6 fő önkormányzati képviselő.

(2) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.

(3) A képviselő-testületi ülések típusai:

8. § (1) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat – az Mötv. alakuló ülésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével – a polgármester állítja össze.

(2) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

9. § A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján minden hónapban – júliusban és augusztusban szükség szerint - egy rendes ülést tart.

10. § (1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni a polgármester megítélése alapján az (1) bekezdésen kívüli esetben, saját döntésére vagy az e rendeletben megjelölt előterjesztésre jogosultak kezdeményező indítványára, ha azt halaszthatatlan ügy vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

(3) Rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(4) A rendkívüli ülés vezetésére egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

11. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a polgármester a lakosságot legalább 15 nappal korábban, a meghívónak az önkormányzat honlapján, és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételével értesíti.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a közmeghallgatáson az önkormányzati képviselők és a jegyző részvétele kötelező. A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, lehetőleg azonnal vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

12. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében félévenként munkatervet határoz meg.

(2) A munkatervet a polgármester minden év június, illetve december hónapjában terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(4) A képviselő-testület munkatervének végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

13. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt (a sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) legalább 3 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.

(3) A zárt ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódó írásos anyagokat a zárt ülésen részvételre jogosult személyeknek kell kézbesíteni.

(4) Az (2) bekezdésben foglalt határidő nem vonatkozik azon napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyagokra, amelyek a meghívó alapján később vagy az ülésen kerülnek kiosztásra.

(5) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót az ülést megelőző nap 24:00 órájáig kell kézbesíteni.

(6) A kézbesítés elektronikus formában (e-mailen keresztül vagy a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) történik.

(7) Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést megtartani vagy folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására.

(8) Az ülés vezetője a képviselő-testület ülését elnapolhatja azzal, hogy az ülés a meghívóban feltüntetett következő ülésnapon folytatódik.

(9) A képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát a meghívó önkormányzat honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.

14. § A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

15. § (1) A képviselő-testület ülése az Mötv. 46. § (1) bekezdés alapján nyilvános.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart.

(3) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(4) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(5) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

16. § A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg tevékenységi körükben a 5. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségek vezetőit.

17. § (1) A képviselő-testület ülését az Mötv. 45. §-a alapján a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) vezeti.

(3) Amennyiben a képviselő-testületi ülést nem a polgármester vezeti, a polgármesternek az ülés vezetésével kapcsolatos, e rendeletben szabályozott jogai és kötelezettségei az ülést vezető más személyt is megilletik, illetve terhelik.

18. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait. A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) A polgármester megállapítja, hogy mely önkormányzati képviselő van távol és a távolléte igazolt-e.

(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelen, vagy azzá válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására. Ha a polgármester kísérlete ellenére a képviselő-testület határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.

19. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szükség esetén szóban kiegészíti a meghívóban nem szereplő sürgősségi indítvány napirendre vételéről szóló javaslattal, vagy módosítja, ha valamelyik napirendi pont előterjesztője még a napirendi pont elfogadása előtt él a 25. § (2) bekezdésben meghatározott visszavonási jogával, vagy indokolt esetben javasolja a meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a 44. §-ban foglaltak szerint elfogadja a sürgősségi indítvány tárgyalását, azt az ülés napirendjére fel kell venni.

20. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében

21. § (1) Rendes képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely önkormányzati képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a település életét, a képviselő-testület munkáját, vagy az önkormányzati képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként vagy önálló képviselői indítványként terjeszthetők elő.

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőknek.

(3) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.

22. § (1) A 39. § (1) bekezdésben meghatározott, a képviselő-testület elé kerülő anyagot az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, módosíthatja, ha azt az anyag kiküldése és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják, vagy ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna.

(2) Az írásos formában a képviselő-testületnek kiküldött anyagot az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben vagy a döntéstervezetben.

(3) A (1) és (2) bekezdés szerinti kiegészítés, módosítás, kijavítás nem minősül a 23. § (7) bekezdésben szabályozott módosító indítványnak, ezekről a képviselő-testület nem szavaz.

(4) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztató jellegű napirendeket – külön vitát nyit.

(5) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetleges szóbeli kiegészítést követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.

23. § (1) A kérdésekre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a döntést igénylő napirendi pont felett a tájékoztatók és a kérdésekre adott válaszok kivételével vitát nyit.

(2) Az önkormányzati képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama 5 perc, a másodiké 3 perc.

(3) Az időhatárt túllépő önkormányzati képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.

(4) Az e §-ban írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára tekintettel – felmentést adhat.

(5) Bármikor szót kérhet

(6) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben az önkormányzati képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(7) A vita során az önkormányzati képviselők a (2) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat (a továbbiakban együtt: módosító indítványt) tehetnek. A módosító indítványt szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(8) A napirendhez kapcsolódó önkormányzati képviselői hozzászólások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a polgármester határozza meg.

(9) A polgármester az önkormányzati képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

24. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik.25. § (1) Amennyiben önkormányzati rendelettől eltérő más jogszabályban előírt határidő lehetővé teszi, a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára dönthet úgy, hogy az előterjesztést két fordulóban tárgyalja meg.

(2) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot képviselő-testületi döntés nélkül visszavonhatja.

(3) A szavazás megkezdése előtt – kellő előkészítettség hiánya miatt - bármely önkormányzati képviselő javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét, tárgyalásának elnapolását későbbi időpontra. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

25. § (1) Amennyiben önkormányzati rendelettől eltérő más jogszabályban előírt határidő lehetővé teszi, a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára dönthet úgy, hogy az előterjesztést két fordulóban tárgyalja meg.

(2) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot képviselő-testületi döntés nélkül visszavonhatja.(3) A szavazás megkezdése előtt – kellő előkészítettség hiánya miatt - bármely önkormányzati képviselő javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét, tárgyalásának elnapolását későbbi időpontra. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

26. § (1) A képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét, a kizárásról a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követő rendes képviselő-testületi ülésen – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület Pénzügyi, Vagyongazdálkodási, Településfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság (továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) hatáskörébe tartozik.

(3) A Pénzügyi Bizottság az eljárása során biztosítja az érintett önkormányzati képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A Pénzügyi Bizottság az eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett önkormányzati képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

27. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának adja át kivizsgálásra. A Pénzügyi Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti.

28. § (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról és a rendelet-tervezetről a képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

29. § (1) A nyílt szavazás esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester – a jegyző közreműködésével – a szavazatokat megszámlálja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

30. § (1) Titkos szavazást kell tartani az Mötv. által meghatározott esetekben.

(2) Titkos szavazást lehet tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a képviselő-testület Emberi Erőforrások Bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A titkos szavazás végén a (4) bekezdés szerinti bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazás lebonyolításáról jegyzőkönyv készül, amelyet a (4) bekezdés szerinti bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

31. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az írásban előterjesztett javaslattal.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti és a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

(5) Az Mötv. 48. § (5) bekezdése alapján az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

32. § A képviselő-testület a vita lezárása után a Mötv. 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

33. § (1) Rendelet alkotását vagy határozat meghozatalát kezdeményezheti

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a jegyzővel és a véleményezési joggal rendelkező bizottsággal véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.

34. § (1) A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős személy megjelölését, valamint a végrehajtás határidejét.

(2) A határozatot 15 napon belül meg kell küldeni

(3) A határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(5) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(6) A rendeletet meg kell küldeni azon személyeknek, szerveknek és szervezeteknek, amelyek részére az feladatot vagy hatáskört állapít meg.

(7) A rendeletekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

35. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint

(3) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontja alapján legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület bármely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által, az adott napirendi ponthoz kapcsolódóan elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rendeletet, valamint szerződéseket a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni.

(5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(6) A jegyzőkönyv vezetése írásban történik. A jegyzőkönyv elkészítését segíti a képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel, mely a jegyzőkönyv elkészítését követően törlésre kerül.

(7) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző hitelesíti.

(8) A képviselő-testület jegyzőkönyveit az önkormányzat honlapján hozzáférhető módon közzé kell tenni. A nyílt és zárt ülés jegyzőkönyvét a törvényben meghatározott határidőben el kell juttatni elektronikusan a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatalnak.

(9) A nyílt ülés jegyzőkönyvét 2 példányban kell készíteni, melyet a jegyző a Polgármesteri Hivatalban kezel (hivatali + irattári példányok).

36. § (1) A zárt ülések jegyzőkönyveit közzétenni nem szabad. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyve 1 irattári példányban készül.

37. § (1) A képviselő-testület a lakiteleki lakosok, az üdülőterületen, külterületen élők közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel helyi fórumot (falugyűlést, üdülőterületi és külterületi fórumot) tarthat, melyen tájékoztatja a lakosságot, az üdülőterületen, a külterületen élő személyeket az őket érintő fontosabb kérdésekről. A helyi fórumon a lakosság, a választópolgárok és a helyben érdekelt személyek, szervezetek közérdekű javaslatot tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.

(2) A helyi fórumok előkészítése, összehívása, vezetése a polgármester feladata a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint.

(3) Falugyűlést, mint helyi fórumot szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell tartani, és - ha ennek a feltételei fennállnak - a falugyűlés megtartása összekapcsolható a közmeghallgatással.

38. § (1) A képviselő-testület a Lakiteleken működő, jelen rendelet 5. mellékletében felsorolt, bejegyzett (bírósági nyilvántartásba vett civil szervezetek) vagy be nem jegyzett önszerveződő közösségek képviselői számára a 16. § szerint biztosítja tevékenységi körében a tanácskozási jogot a képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(2) Az önkormányzat együttműködik az önszerveződő közösségekkel, azok képviselői által.

(3) A bejegyzett önszerveződő közösségek képviselője a bírósági nyilvántartásban bejegyzett személy.

(4) A be nem jegyzett önszerveződő közösségek a 37. § alapján összehívott helyi fórumon - a megnevezett személy megjelölésével - kérhetik képviselőjük megválasztását. A helyi fórumon megjelent személyek által megnevezettek közül - a kézfeltartással történő szavazás javaslata hiányában vagy a javaslatok ütközése esetében - titkos szavazáson, egyszerű többséggel megválasztott személy lesz a be nem jegyzett önszerveződő közösség képviselője. A megválasztott személy megbízása a megbízás megszűnéséig folyamatos. A titkos szavazás eljárásrendjére a 30. § (3)-(4) bekezdésének szabályai az irányadók.

(5) A be nem jegyzett önszerveződő közösségek képviselőjének megbízása megszűnik visszahívással, lemondással vagy elhalálozásával. Visszahívni legkorábban a soron következő helyi fórumon, a megválasztására irányadó szabályok szerinti eljárásrend alapján lehetséges. A be nem jegyzett önszerveződő közösségek legkésőbb a képviselői megbízás megszűnését követő helyi fórumon ismételten kérhetik az új képviselő megválasztását.

39. § (1) A képviselő-testület elé kerülő anyag lehet

(2) A képviselő-testület elé kerülő anyagokat a jogszabályoknak való megfelelés céljából a jegyző minden esetben áttekinti.

40. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult:

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell

(4) A képviselő-testület elé kell terjeszteni a rendelet-tervezetet indokolással együtt, határozat-tervezetet világosan megfogalmazott határozati javaslattal, a felelős személy és a végrehajtási határidő megjelölésével.

(5) Írásbeli előterjesztések csak előzetes bizottsági véleményezést követően kerülhetnek a képviselő-testület napirendjére, kivéve a sürgősen tárgyalandó ügyek döntéstervezeteit, ha a sürgősségi tárgyalás ellenére a képviselő-testület tagjai véleményének megismerése és a döntésbe való beépítése az ülésezés során is biztosítható. A költségvetési rendelet elfogadása vagy módosítása esetében a Pénzügyi Bizottság véleményezése kötelező.

(6) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.(8) Az írásbeli módosító indítványt – a jegyző törvényességi vizsgálatát követően - legkésőbb az ülés kezdetéig lehet előterjeszteni, szóbeli módosító indítványt legkésőbb a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

41. § (1) Beszámoló, jelentés benyújtására jogosult

(2) A beszámoló és a jelentés vonatkozhat

(3) A beszámoló és a jelentés csak értékelő elemeket tartalmazhat, és nem foglalhatja magába döntés tervezetét vagy új feladat kijelölését.

(4) Amennyiben a beszámolóban vagy a jelentésben valamely döntés szükségessége felmerül, a képviselő-testület az előterjesztés kidolgozásával, határidő kitűzésével megbíz valamely arra jogosult személyt.

(5) A beszámoló, jelentés készítőjéhez kérdés intézhető, amelyre köteles válaszolni.

(6) A képviselő-testület a beszámoló és a jelentés elfogadásáról egyszerű többséggel határoz.

42. § (1) Tájékoztató benyújtására jogosult

(2) A tájékoztató olyan információknak a képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek a megismerését, a településre vonatkozó különböző adatok ismertetését segítik elő.

(3) A tájékoztató készítőjéhez a képviselő-testület kérdést intézhet, amelyre köteles válaszolni.

(4) A képviselő-testület a tájékoztató elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

43. § (1) Bármely önkormányzati képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány (e §-ban a továbbiakban: indítvány) benyújtására.

(2) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet vagy határozat meghozatalára, a döntés főbb elemeire és indokolására.

(3) Az önkormányzati képviselő az indítványt a polgármesterhez nyújthatja be.

(4) Az indítvány csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető fel a képviselő-testületi ülés napirendjére.

(5) A Polgármesteri Hivatal az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belül lefolytatja az indítvány (4) bekezdés szerinti szakmai és törvényességi ellenőrzését. Amennyiben a szakmai és törvényességi ellenőrzés lefolytatása tizenöt napon belül nem lehetséges, a jegyző erről a szakmai és törvényességi ellenőrzés elkészültének várható időpontjának – amely csak különösen indokolt esetben lehet több, mint az indítvány előterjesztésének időpontjától számított harminc nap – megjelölésével tájékoztatja az önkormányzati képviselőt.

(6) A szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően, amennyiben a polgármester az indítvány napirendre tűzését mellőzte és az önkormányzati képviselő azt változatlanul fenntartja, a képviselő-testület az indítvány napirendre tűzéséről, vagy valamely bizottság elé utalásáról vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

44. § (1) A 39. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott anyagok sürgősségi indítványként sürgős tárgyalásra is beterjeszthetőek.

(2) Sürgősségi indítványt és a hozzá kapcsolódó írásos anyagot legkésőbb az ülést megelőző munkanapon - a sürgősség indokolásával - lehet a polgármesterhez benyújtani.

(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(4) Amennyiben a polgármester a sürgősségi indítvány napirendre tűzését – a sürgősség megalapozatlanságára hivatkozással - mellőzte, de az indítványozó azt fenntartja, a sürgősségi indítvány előterjesztője jogosult a sürgősség indokait legfeljebb 3 percben kifejteni. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(5) Sürgősségi indítványt a polgármester is beterjeszthet - a sürgősség indokolásával - a képviselő-testület ülésére. A polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványra nem kell alkalmazni a (2) bekezdésben meghatározott időbeli korlátot.

45. § (1) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely önkormányzati képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet.

(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.

46. § A képviselő-testület tagjai a rendes testületi-ülésen a „Egyebek” napirendi pont keretében, szóban és írásban kérdést intézhetnek, illetve felvilágosítást kérhetnek önkormányzati ügyekben az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől és a bizottság elnökétől.(2) A kérdés és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

47. § (1) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján polgármesteri utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(3) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

48. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással saját tagjai sorából, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára egy alpolgármestert választ, aki tisztségét főállásban látja el.

(2) Az alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése távolléte idején és munkájának segítése, valamint azon önkormányzati feladatok ellátása, mellyel a polgármester megbízza.

49. § (1) Az önkormányzati képviselő képviselői munkája során mindenkor Lakitelek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia. Lakitelek jó hírnevének megőrzése kötelezettsége. Lakitelek érdekeivel ellentétesen sem magánéletében, sem mindennapi munkája során nem cselekedhet.

(2) Az önkormányzati képviselő a döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, és emiatt semmilyen hátrány nem érheti.

50. § (1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl – köteles

(2) Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken való jelenlétének igazolására a jelenléti ív szolgál.

(3) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület „A képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíjáról” szóló, 9/2007. (III. 21) önkormányzati rendeletben határozza meg.

(4) A tiszteletdíj mértékét nem érinti a képviselő-testületi és bizottsági ülések száma, tiszteletdíj abban a hónapban is jár, amikor ülés tartására nem kerül sor.

(5) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről történő bejelentett és indokolt távolmaradása esetén is jogosult a tiszteletdíjra.

(6) A (5) bekezdés szerinti bejelentett távollétnek számít, ha az önkormányzati képviselő az ülés megkezdéséig szóban, telefonon vagy írásban képviselő-testületi ülés esetén a polgármesternek, bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének, a bizottsági elnök a polgármesternek a távolmaradását bejelenti.

(7) Különös méltánylást érdemlő esetben a távollét a (6) bekezdéstől eltérően, utólagosan is igazolható, mely bejelentett távollétnek minősül.

(8) A (5) bekezdés szerinti indokolt távolmaradásnak minősül, amennyiben az önkormányzati képviselő

(9) Nem jár tiszteletdíj az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testületi, illetve bizottsági ülések azon hányadára, amely üléseken indokolatlanul, vagy bejelentés nélkül, igazolatlanul maradt távol.

51. § (1) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29. §-ában meghatározottak szerint szűnik meg.

(2) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza. Az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerinti bizottságnak a Pénzügyi Bizottságot kell tekinteni.

(3) Az önkormányzati képviselő méltatlanságának kimondásával kapcsolatos szabályok az Mötv. 38. §-a tartalmazza.

52. § (1) A képviselő-testület állandó és a Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján - egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára - ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi, 2 állandó bizottságot hozza létre:

(3) Az állandó bizottságok létszáma 5 főből áll, 3 fő önkormányzati képviselő és 2 fő nem önkormányzati képviselő bizottsági tagból.

(4) A képviselő-testület állandó bizottságának nem önkormányzati képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései szerint köteles kétévente vagyonnyilatkozatot tenni. A nem önkormányzati képviselő tag vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

(5) A bizottságok a belső működésük szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maguk állapítják meg.

(6) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

(7) Az Mötv. 60. § rendelkezése szerint a bizottságok ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző - a kormányrendeletben meghatározottak szerint - köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

53. § (1) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag (korelnök) hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság tagjai

(3) A lemondott bizottsági elnök vagy bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második, rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt, bizottsági tagot kell választani.

54. § A bizottsági tag és nem képviselő tag tiszteletdíját „A képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíjáról” szóló, 9/2007. (III. 21) önkormányzati rendeletben foglaltak határozzák meg. A tiszteletdíjra egyebekben az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók.

55. § (1) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik

(2) Az Mötv. 58. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.

56. § (1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, idejét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére egyebekben az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

57. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

(2) A jegyzői feladatok ellátásával a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester által írásban ezzel megbízott, a jegyzői munkakörre előírt képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a Polgármesteri Hivatallal köztisztviselői jogviszonyban álló köztisztviselő bízható meg.

(3) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

(4) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

58. § (1) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának megnevezése és székhelye: Lakiteleki Polgármesteri Hivatal, 6065 Lakitelek, Széchenyi körút 48.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését a szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(3) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait a polgári jogi jogviszonyban álló, külső szervezet útján látja el.

60. § Ez a rendelet 2026. március 26-án lép hatályba.

61. § Hatályát veszti a Lakitelek Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 32/2014. (XI. 14.) önkormányzati rendelet.

62. § A rendelet mellékletei