HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT^[1]

Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról

 20/2006.(VIII.28.) önkormányzati rendelete

Szabadszállás Város Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 6.§ (3) a) alapján biztosított jogkörében a következő helyi építési szabályokat állapítja meg:

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet Szabadszállás közigazgatási területére terjed ki.

(2) ^[2]a) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó alábbi mellékletek szerint lehet:

aa) 1. melléklet Igazgatási terület m=1: 8 000 méretarányú (SZ-1) szabályozási terve

ab) 2. melléklet  Belterület m=1: 2 000 méretarányú (SZ-2) szabályozási terv

ac) 3. melléklet  Balázspuszta m=1: 2 000méretarányú (SZ-3) szabályozási terv

ad) 4. melléklet Régészeti lelőhelyek

ae) 5. melléklet Vízgazdálkodási területek (csatornák)

b) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: az OTÉK), valamint egyéb jogszabályok és a hatósági előírások az érvényesek.

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

2. § (1) Az alábbi kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási tervek felülvizsgálatával és módosításával változhatnak:

                  -beépítésre szánt területek lehatárolása és azok építési övezeti besorolása,

                  -beépítésre nem szánt területek lehatárolása és azok övezeti besorolása,

                  -közterületek (utak) szabályozása

(2) Az alábbi irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások betartásával, a szomszédsági illeszkedés illetve a helyi védettségre vonatkozó döntés figyelembevételével hatósági eljárásban módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők:

-telekhatár,

-védősávok, védőterületek, épületek közötti távolságok meghatározása (az illetékes szakhatóság hozzájárulásával).

(3) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető.

(4) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve használatbavételi ill. fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni amennyiben az nem jár rendeltetésváltozással.

BELTERÜLETI HATÁRVONAL

^[3]3. § -

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Építésügyi engedélyezéssel kapcsolatos általános előírások

^[4]4.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen összesen 6m²-nél nagyobb reklámtábla nem helyezhető el.

(2) -

(3) Övezeti határ és telekhatár beépítésre nem szánt területen különbözhet, de építmény csak az építést lehetővé tevő telekrészen helyezhető el.

(4) Építési övezeti határ és telekhatár beépítésre szánt területen új beépítésben nem különbözhet.

(5) Építési övezeti határ meglévő tömbön belül a mindenkori telekhatárral megegyezik.

A természetvédelemi oltalom alatt álló (KNP) és a természetvédelmi nyilvántartásában lévő (javasolt természeti terület) valamint az erdő felületi (szín) jelölésű határvonala egyúttal övezeti határvonal is.

(6) -

(7) -

(8) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határaitól:

a) belterületen és a kertes mezőgazdasági területen:

- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,00 méter,

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 3,00 méter,

- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 5,00 m éter

b) külterületeken az általános mezőgazdasági területen:

- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter,

- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter

- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter

- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,

- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

- cseresznyefa esetében 5,00 méter

- dió- és gesztenyefa továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter.

c) külterületnek az általános mezőgazdasági területen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

-1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter,

-2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 méter,

-2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

-fa esetében 8,00 méter.

(9) -

(10) Új bányaterület a szakhatósági (természet és tájvédelem, földügy..stb) figyelembevételével (Má-1) és (E) területen létesíthető.

(11) -

(12) Belterületi utcai homlokzati falfelületre távközlő-berendezés, parabola antenna, klíma és egyéb gépészeti berendezés nem helyezhető.

(13) Jegyzői hatáskörben e rendelet függelékének figyelembevételével max 30m-es talpmélységű kutak engedélyezhetők.

^[5](14) A műemlékek helyileg védett környezetében építési munka az általános előírások szerint végezhető.

^[6]Volt HM területre vonatkozó előírások

4/A §

(1) Az előírások hatálya a 0187/1-11 hrsz területre terjed ki.

(2) Engedélyezéssel kapcsolatos előírások

a) Meglévő épület által elfoglalt telekrész a beépítési módtól függetlenül építési helynek tekintendő és a bontást követő új építés kivételével figyelme veendő.

b) Beültetési kötelezettség megvalósítása csak a bontást követő új építésnek feltétele, amely legkésőbb az új építéshez kapcsolódó használatba vétel időpontjáig végrehajtandó.

c) Az építési övezetekben külön jel nélkül min 12 m széles út nyitható.

(3) Közművesítésre vonatkozó előírások

a) Övezetekben hírközlési, közmű- és energia ellátási, vízellátási sajátos építmények (továbbiakban: közművek) elhelyezése céljára kialakítandó telkek/telekrészek legkisebb területét a működéshez szükséges technológiai igény határozza meg.

b) A meglévő és tervezett közműhálózatok, közműlétesítmények és sajátos építmények – vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, villamos energia ellátás, gázellátás, távközlés, elektronikus hírközlés – számára a helyigényt biztosítani kell:

ba) közterületen, többségében az utcák szabályozási szélességében,

bb) közmű üzemeltető telkén belül,

bc) korlátlan megközelítés, hozzáférés esetén, a működéshez szükséges nagyságú egyéb telken, telekrészen.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Általános előírások

5.§(1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe  soroltak:

a) Lakóterület

1. Kisvárosias lakóterület
2. Kertvárosias lakóterület
3. Falusias lakóterület

2. Vegyes terület

2.1.           Településközpont vegyes terület

3. Gazdasági terület

         3.1.      Kereskedelmi szolgáltató terület

         3.2.      Ipari terület

^[7]4. Különleges terület

4.1.(Ksp) Sportterületek

4.2.(Kt) Temető

4.3.(Kk) Kegyeleti park

4.4.(Kst) Strand

4.5.(Kv) Vásártér, piac

4.6.(Kh) Hulladéklerakó

4.7. (Km) Mezőgazdasági üzem

(2) A városi parkolási rendelet szerint a gépkocsik elhelyezésére az alábbi vonatkozik:

Az építési telekhez kapcsolódó közterületen tulajdonosi hozzájárulás mellett szakhatósági állásfoglalás és a közművek nyilatkozata figyelembevételével akkor helyezhető el gépkocsi, ha a telken igazolt módon:

-ki és behajtás forgalmi okokból nem megoldható

-a már meglévő épület illetve telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé.

^[8](3) Oldalhatáros beépítésnél az oldalkert mérete: 4m

(4) Az építési munka feltétele a közüzemi gázszolgáltatás kivételével a teljes közművesítés, a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett.

(5) Beépítettség mértékére és az építési telek méretére vonatkozó értékek eltérhetnek az övezetre megadottaktól a beépítettség növelésével nem járó átalakításnál.

(6) Terepszint alatti önálló létesítmény a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.

(7) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a (Gksz-1) övezet kivételével a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók.

(8) Gazdasági terület kivételével nyúlványos telek nem alakítható.

(9) A mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az adott területre vonatkozóan^[9] az alábbi táblázat tartalmazza:

Kisvárosias lakóterület

6.§ (1) Kisvárosias a városközpont történeti lakóterülete

^[10](2) a) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

aa) lakóépület,

ab) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

ad) sportépítmény,

ae) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény elhelyezhető.

b) A területen az építési övezeti előírások figyelembevételével kivételesen:

ba) szálláshely szolgáltató épület,

bb) igazgatási épület,

bc) termelő kertészeti építmény,

bd) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület elhelyezhető.

(3) A kisvárosias lakóterület a szabályozási terv szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Lk-1) Lakótelepi beépítés övezete

(Lk-2) Társasházas beépítés övezete

(Lk-3) Csoportházas beépítés, amely az alábbi alövezetekre tagolt:

                                (Lk-3a) sorházas alövezet

                                (Lk-3b) keretes alövezet

(Lk-4) Történeti szerkezet kistelkes beépítés övezete

(Lk-5) Történeti szerkezet fésűs övezete

(4) (Lk-1) lakótelepi beépítés övezete

a) Az övezetben az alábbi építési munka engedélyezhető:

-úszótelek alakítás

-meglévő épületben rendeltetésmódosítás, a meglévő kubatúrán belüli-, és tetőtér beépítés

b) az övezet úszótelken kívüli részén elhelyezhetők:

-nyomvonal jellegű építmények (légvezetékek kivételével) és műtárgyaik az ágazati külön előírások keretei között és a meglévő növényállomány védelmének biztosításával

-köztárgyak

(5) (Lk-2) Társasházas beépítés övezete

a) Kialakítható telek: min 1000 m²

b) Beépítési mód: szabadonálló, de max 3m-es építménymagassággal garázssor a hátsó telekhatárra elhelyezhető.

c) Beépítettség: max. 30%

d) Építménymagasság: max 7,5 m

e) Zöldfelület min 60%

(6) (Lk-3a) Sorházas alövezet

a) Kialakítható telek: min 450 m²

b) Beépítési mód: zártsorú

c) Beépítettség: max. 30%

d) Építménymagasság: max 7,5 m

e) Zöldfelület min 60%

(7) (Lk-3b) Keretes alövezet

a) Kialakítható telek:  területe: min 600 m²

b) Beépítési mód: zártsorú

c) Beépítettség: max. 50 %

d) Építménymagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 40%

(8) (Lk-4) Történeti szerkezet kistelkes beépítés övezete

a) Kialakítható telek: min 16 m széles, területe: min 400m²

b) A beépítés módja:

ba) Az építési hely a kialakult helyzet szerint oldalhatáros vagy szabadonálló

bb) Az építési vonal a kialakult helyzet szerint utcafrontos vagy előkertes

^[11]bc) Hátsókert: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával”

c) Beépítettség max. 40 %

d) Lakóépületben legfeljebb két lakás helyezhető el.

e) Építménymagasság max. 3,6 m

f) Zöldfelület min 20 %

g) egyéb előírások

^[12]ga) -

gb) Telkenként max 1 db lakóépület helyezhető el, a háztartással kapcsolatos helyiségek max 3,6 m-es építménymagasságú külön épületbe is kerülhetnek.

(9) (Lk-5) Történeti szerkezet fésűs övezete

a) Kialakítható telek:  szélessége: min 18 m, területe: min 750 m²

^[13]b) Beépítési mód: oldalhatáronálló az alábbi építési vonalakkal:

ba) Kötelező építési vonal az oldalhatár, amelytől a kialakult helyzet szerinti csurgástávolság tartható.

bb) Építési vonal az utcai telekhatár, kivéve, ha tömboldal hosszban egységes előkertes beépítés alakult ki.

bc) Hátsókert:0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával.”

c) Beépítettség: max. 30%,

d) Építménymagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 60%

Kertvárosias lakóterület

7.§ (1) Kertvárosias lakóterület a város laza beépítésű, nagy kertes beépítése.

^[14](2) a) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

aa) lakóépület,

ab) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

ad) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény elhelyezhető.

b) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével kivételesen:

ba) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

bb) sportépítmény,

bc) kizárólag kialakult állapot szerinti üzemanyagtöltő

bd) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület elhelyezhető.

(3) Telkenként max 2 db lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el, a háztartással kapcsolatos helyiségek max 3,6 m-es építménymagasságú különálló épületbe is kerülhetnek.

(4) A kertvárosias lakóterület a beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Lke-1) Utcafrontos beépítés övezete

(Lke-2) Előkertes beépítés övezete

(5) (Lke-1) Utcafrontos beépítés övezete

a) Kialakítható telek:  szélessége: min 18 m

területe: min 550 m² (Lke-1*) övezetben a kialakítható új telek mérete: min 720m² )

b) Beépítési mód: oldalhatáronálló az alábbiak figyelembevételével:

^[15]ba) Kötelező építési vonal az oldalhatár, amelytől a kialakult helyzet szerinti csurgástávolság tartandó.

bb) Kötelező építési vonal az utcai telekhatár

bc) 35m-nél rövidebb telken hátsókert nincs.

c) Beépítettség: max. 30%,

d) Építménymagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 60%

(6) (Lke-2) Előkertes beépítés övezete

a) Kialakítható telek: szélessége: min 18 m

területe: min 550 m²

b) Beépítési mód: oldalhatáron álló az alábbiak figyelembevételével

ba) az utcaszakaszon kialakult illetve 5m-es előkerttel.

^[16]bb) Hátsókert:0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával.

c) Beépítettség: max. 30%,

d) Építménymagasság: max 4,5m

e) Zöldfelület: min 50%

Falusias lakóterület

8.§ (1) Falusias lakóterület a város nagytelkes lakóterülete.

^[17](2) a) lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény

h) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény elhelyezhető.”

(3) A (2) bekezdés szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a lakóépületben legfeljebb 2 lakás lehet, a háztartással kapcsolatos helyiségek kerülhetnek önálló épületbe is.

(4) A falusias lakóterület az (SZ-3) szabályozási terv szerint (Lf) Balázs övezetbe tartozik.

(5) (Lf) Balázs övezet

a) Kialakítható telek: szélessége: min 18 m, területe: min. 900m²

b) Beépítés: az oldalhatáros beépítési mód szerint 5m-es előkerttel.

c) Beépítettség: max. 30 %.

d) Építménymagasság: max 4,5 m, utcai homlokzatmagasság: max 4,5m

e) Zöldfelület min 50%

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

9.§(1) A településközpont vegyes terület a város szorosan vett településközponti beépítésének területe.

(2) A településközpont vegyes terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Vt-1) városközpont övezet

(Vt-2) intézményi övezet

^[18](3) (Vt-1) városközpont övezete

a) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

aa) lakóépület,

ab) igazgatási épület,

ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

ad) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

ae) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

af) sportépítmény elhelyezhető.

b) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület és termelő kertészeti építmény kivételesen elhelyezhető.

c) Telkenként egy épület helyezhető el, amennyiben csak lakás van a telken egy további max 3,6 m-es építménymagasságú háztartással kapcsolatos épület építhető.

d) A beépítés módja: zártsorú, hézagosan zártsorú^[19] vagy zártudvaros^[20]

da) zártsorúsítás érdekében oldalhatárokon az utcavonaltól mért 10m-en belül nyílás nem létesíthető

db) a zártsorú beépítés a tűztávolságok betartásával megszakítható hézagosan zártsorú beépítés lehetséges

dc) tetőidom tömege, a tetőgerinc iránya utcával párhuzamos vagy teljesen kontyolt lehet.

dd) tető hajlásszöge: min 35°, max 45°

^[21]de) -

e) Beépítettség max. 60%

f) Építménymagasság: min:4,5 m, max. 7,5 m, a szomszédos épületek közötti max 1,5m-es különbség figyelembevételével.

g) Zöldfelület min 10 %

h) Az övezet árkádosítható.

(4) (Vt-2) intézményi övezet

a) Az övezeti előírások figyelembevételével

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és az azokat kiszolgáló létesítmény

-iroda, műterem

-szolgálati lakás

-sportépítmény elhelyezhető.

b) Kialakítható telek területe: min 600 m²

c) Beépítés módja: oldalhatáron álló, az utcaszakaszon kialakult előkerttel.

d) Beépítettség: max 30%, ami az ágazati előírások szerint változhat.

e) Építménymagasság: max 7,5m,  a szomszédos épületek közötti max 1,5m-es különbség figyelembevételével.

f) Zöldfelület: min 20%

^[22]g) (Vt-2*) építési övezet külön előírásai:

ga) beépítési mód: hézagosan zártsorú,

gb) beépítettség: max 60%

gc) kereskedelmi, szolgáltató épület elhelyezhető

Gazdasági területek

10.§(1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.

(2) A gazdasági terület :           kereskedelmi, szolgáltató terület

        ipari terület

(3) A területen belül külön szabályozás nélkül kialakítható közutakra vonatkozó előírások:.

-szabályozási szélesség min. 14,0 m

-min. 12m-es fordulási sugár az útburkolatoknál

Kereskedelmi, szolgáltató terület

11.§(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a város nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe.

^[23](2) a) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

aa)  mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

ab)  a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

ac) igazgatási, egyéb irodaépület,

ad) parkolóház, üzemanyagtöltő,

ad)  sportépítmény.

b) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és  egyéb közösségi szórakoztató épület kivételesen elhelyezhető.

(3) A terület új beépítésű telkein építésügyi engedélyezésnél régészeti örökségvédelmi szakhatósági közreműködés kell.

^[24](4) A kereskedelmi, szolgáltató terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Gksz-1) általános övezet

(Gksz-2) lakóterülettel határos övezet

(Gksz-3) fejlesztési övezet

(Gksz-4) ÉNY-i övezet

(Gksz-5) ÉK-i övezet

(5) (Gksz-1) általános övezet

a) Kialakítható telek: min 30 m széles , min 30,0 m hosszú, min 900 m²

b) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság^[25] szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.

c) Beépítettség max 60%.

d) Építménymagasság: min 3,0m, max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat, de kémény max 20m.

e) Zöldfelület: min 20%

(6) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés övezete

a) Kialakítható telek: min 30 m széles , min 30,0 m hosszú, min 900m²

b) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság^[26] szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel

c) Beépítettség max 40%.

d) Építménymagasság min 3,0 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat, de kémény max 20m.

e) Zöldfelület min 20%.

f) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók.

(7) (Gksz-3) fejlesztési övezet

a) az övezetbe az egykori HM terület tartozik.

b) Az övezetben szennyezettségi vizsgálatra alapozott legalább egy tömb méretű területre vonatkozó szabályozási terv jóváhagyásáig csak az alábbi építési munkák engedélyezhetők:

-rendeltetés-módosítás

-híradó létesítményhez kapcsolódó telekalakítás

^[27](8) (Gksz-4) ÉNY-i övezet

a) Kialakítható telek: min 2000m²

b) Beépítés szabadon álló: legalább 5m előkerttel és az adott oldal szerinti homlokzatmagasság fele nagyságú  oldal-, és hátsó kerttel

c) Beépítettség max 50%.

d) Építménymagasság: max 12,5 m, ami a technológia függvényében változhat, de kémény max 30m

e) Zöldfelület min 20%.

^[28](9) (Gksz-5) ÉK-i övezetben

a) Az övezeti előírások figyelembevételével

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és az azokat kiszolgáló létesítmény

-iroda, műterem

-szolgálati lakás

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

-sportépítmény

és a terület alaprendeltetését nem zavaró gazdasági célú építmény elhelyezhető.

b) Kialakítható telek területe: min 1000 m²

c) Beépítés módja: zártsorú

d) Beépítettség: max 60%

e) Építménymagasság: max 13 m

f) Zöldfelület: min 20%

Ipari terület

12.§(1) Az ipari terület termelő gazdasági tevékenységi és városgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:

-mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület és a tevékenységhez kötődő ellátási intézmények,

-gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás,

-az ágazati előírásoknak megfelelő energia-, (elektromos energia és földgáz) vízi-, és távközlési közművek valamint a településgondozás épületei elhelyezhetők.

^[29] (3) Az ipari terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Gip-1) majorsági övezet

(Gip-2) településgazdasági övezet

(Gip-3) ipari övezet

(4) (Gip-1) majorsági építési övezetben

a) Elhelyezhető:  -szolgálati lakás

-iroda

-üzemanyagtöltő

-mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is

b) Kialakítható telek: min 900m²

c) Beépítés módja: szabadon álló

d) Beépítettség: max 30%

e) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

f) A közművesítettség szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével határozandó meg.

g) Zöldfelület: min 40%, a telekhatár mentén kötelező a fásítással

h) Az övezet kialakult állapot szerinti lakásain építési munka a tanyaudvarra vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

i) (Gip-1*) övezetben csak a természetvédelmi kezelést, fenntartást szolgáló állattartó építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5) (Gip-2) településgazdasági építési övezet a település ellátását biztosító területigényes létesítmények övezete.

^[30](6) (Gip-3) ipari övezetben a védőterület saját telken belüli kialakítás kötelezettségével:

a) elhelyezhetők:

aa) szolgálati lakás

ab) iroda

ac) üzemanyagtöltő

ad) az ipar, az energiaszolgáltatás-, és energiatermelés céljára szolgáló építmények

ae) fotovoltaikus, szélenergia, elsősorban napenergia rendszerű technológiához szükséges építmény, létesítmény, műtárgy,

af) az ipari tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést szolgáló építmény, beleértve a szociális ellátás épületeit is

b) Kialakítható telek: min 1500 m²

c) Beépítés módja: szabadon álló

d) Beépítettség: max 50 %

e) Építménymagasság max 18 m

f) Terepszint alatti építés nem szabályozott

Különleges területek

^[31]13.§ Különleges beépítésre szánt terület építési övezetei:

1.(Ksp) Sportterületek

2. (Kt) Temető

3. (Kk) Kegyeleti park

4. (Kst) Strand

5. (Kv) Vásártér, piac

6. (Kh) Hulladéklerakó

7. (Km) Mezőgazdasági üzem

Sportterület

14.§(1) (Ksp) Sportterületek a város sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló területek.

(2) A területen – sportépítmény és szociális helyiségei

az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület elhelyezhető.

(3) Beépítettség: max. 10 %

(4) Építménymagasság: min. 3,5 m, max. 10,5 m

(5) Zöldfelület: min. 40%

(6) A terület körbefásítandó.

Temető, kegyeleti park

^[32]15.§ (1) (Kt) Temető és (Kk) kegyeleti park a szabályozási tervben lehatároltak.

(2) A területen ravatalozó, kápolna és síremlék valamint a temető működéséhez szükséges  építmények helyezhetők el.

(3) A temetők kerítéssel határolandók.

(4) -

(5) -

(6) Új parcellázásnál előfásítás szükséges

(7) Zöldfelület: min 60%

(8) Beépítettség: max 20%

Strand

16.§ (1) (Kst) Strand lehatárolása a szabályozási terv szerinti térségre készülő szabályozási terv alapján történhet. A szabályozási terv alátámasztó munkarészei a teljes tömbre készítendők.

(2) Beépítettség: max 20%

(3) Zöldfelület: min 60%

Vásártér és piac

17.§ (1) (Kv) Vásár és piactér a szabályozási terven lehatárolt.

(2) Az övezetben a paic és vásár fenntartásához és működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Építménymagasság: max 4,5 m

(2) Beépítettség: max 20%

(3) Zöldfelület: min 40%

Hulladéklerakó

18.§ (1) (Kh) rekultivándó hulladéklerakó a szabályozási terven lehatárolt.

(2) Az övezetben feltöltés és növénytelepítés végezhető a rekultivációs engedély szerint.

Mezőgazdasági üzem

^[33]18/A (1) Mezőgazdasági üzem építési övezetet (Km) jellel a szabályozási terv lehatárolja.

(2) Az előírások figyelembevételével

a) szolgálati lakás,

b) iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató épület,

d) mindenfajta mezőgazdasági tevékenységi célú építmény elhelyezhető.

(3) Telek területe: min. 1000 m²

(4) Beépítés módja: szabadonálló

(5) Beépítettség: max 40%

(6) Építménymagasság: max 9 m, toronyszerű technológiai építmények és siló magassága. max 30m.

(7) Zöldfelület: min. 40%”

SZABADSZÁLLÁS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

19.§ (1)A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak:

a) közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési területek

b) zöldterületek

c) erdőterületek

d) mezőgazdasági területek

e) vízgazdálkodási területek

(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.

Közlekedési -, hírközlési és közmű-elhelyezési területek

20.§ (1) A közlekedési-, hírközlési és közmű-elhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

2) Területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el.

(3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

                  (KÖu-1) országos mellékutak övezete

                  (KÖu-2) városi gyűjtő-, és lakóutak övezete

                  (KÖu-3) egyéb utak övezete

                  (KÖk) vasúti övezet

(4) A (KÖu-1) országos mellékutak övezete

a) övezetbe tartoznak:

5203.sz. Kunszentmiklós – Izsák összekötő út (Honvéd u. – József Attila u. – Petőfi Sándor u.)

5213.sz. Szalkszentmárton – Szabadszállás összekötő út (Bajcsy-Zsilinszky u.)

5214.sz. Kerekegyháza – Szabadszállás összekötő út (Dózsa György u.)

5217.sz. Kaskantyú – Szabadszállás összekötő út (József Attila utca)

52317.sz. vasútállomáshoz vezető bekötő út (Kossuth Lajos utca)

b) gépjármű forgalomra min 6m-es burkolati szélesség alakítandó

c) belterületen kétoldali járda alakítandó

d) bel és külterületen forgalmi adatok alapján kerékpárút alakítandó

e) tervezett szabályozási szélesség:  min 30 m, illetve a kialakult állapot

(5) (KÖu-2) városi gyűjtő-, és lakóutcák övezete

a) Gyűjtőutak az alábbiak:

Bem József utca

Bercsényi Miklós utca

Vadvirág utca

Szent István utca

Alsótemető sor

Mester utca

b) gyűjtőutak szabályozási szélessége: min 22m ill. kialakult helyzet

c) lakóutcák szabályozási szélessége:         min 14 m ill. a kialakult helyzet

(6) (KÖu-3) egyéb utak övezete

a) szabályozási szélessége: min 6,0 m

b) lakóutca a gyűjtőutak kivételével az összes többi belterületi utca.

c) hálózati jelentőségű külterületi út min 12 m

d) természeti- és helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területen csak stabilizált földút alakítható ki.

(7) (KÖk) vasúti övezet

Az övezetbe a MÁV vonal hatályos területe tartozik, ahol vasúti közlekedési létesítmények helyezhetők el.

Zöldterületek

21.§ (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével az alábbiak helyezhetők el:

-pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),

-vendéglátó épület,

-a terület fenntartásához szükséges épület.

(2)  a) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvényben lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni.

b) Bármely építési munka kapcsán a zöldfelületben keletkezett kárt az okozó helyreállítani köteles. vagy fakárok esetén a faértékszámítással történő kárbecsléssel meghatározott kárösszeget megtéríteni köteles.

(3) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(Z-1) városközponti park övezet

(Z-2) lakóterületi közpark övezet

(Z-3) Ligetes védőzöldterület övezet

Zöldterületek övezeti előírásai

(4) A (Z-1) városközponti park övezet a városi szintű zöldfelületi ellátás övezete, amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.

a) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló köztéri berendezések elhelyezhetők.

b) Nem helyezhető el sportpálya és nem a terület használatából jelentkező igények kiszolgálását biztosító egyéb építmény.

c) Területrendezés csak kertépítészeti terv alapján történhet.

d) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell alkalmazni.

e) Öntözőhálózat kiépítése szükséges.

f) utcabútorok, köztéri berendezések, hirdetőberendezések csak a az adott tér egészére készített komplex -a terület gyalogos járműforgalmi, kertépítészeti, zöldfelületi javaslatait tartalmazó- közterületrendezési terv alapján helyezhető el.

(5) (Z-2) lakóterületi közpark övezet, a városrész szintű zöldfelületi ellátás területe, ahol önálló telekalakítás nélkül a sportolással. szabadidős tevékenységgel kapcsolatos zöldterületen megengedett épületek^[34] és létesítmények elhelyezhetők.

(6) (Z-3) Ligetes védőzöld övezet

a) Az övezet természetszerű állapotban megtartandó zöldterület, ahol tereprendezés, növénytelepítés csak a természetközeli állapot megtartása és a csapadékvíz-tározás érdekében végezhető, építményt elhelyezni tilos.

b) Az övezet mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telkei kertművelésben tarthatók.

Erdőterület^[35]

22.§ (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőtörvény rendelkezései is alkalmazni kell.

(2) Az (E) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület.

a) A terület határa a mezőgazdasági területbe sorolt telkek erdészeti hasznosításával értelemszerűen változik.

b) A területen az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az OTÉK előírásai szerint helyezhetők el.

(3) Az (EV) természetvédelmi erdőövezetbe természetvédelmi oltalom alatti erdők tartoznak.

a) Az övezetbe tartozó telkek az övezeti terven irányadó jelleggel ábrázoltak, tényleges besorolásuk a földhivatali bejegyzéssel valósul meg.

b) A területen a természetvédelmi kutatást és ismeretterjesztést szolgáló létesítményeken kívüliek nem helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

23.§(1) Mezőgazdasági területbe sorolt a város teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési-, és közmű valamint az egyéb területek kivételével. 

(2) Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján az övezeti terv szerint:

-Általános mezőgazdasági terület, amely az alábbi övezetekre tagolódik:

 (Má-1) általános övezet

 (Má-2) természetvédelmi övezet

 (Má-3) fejlesztési övezet

-Kertes mezőgazdasági terület (Mk) övezetbe tartozik.

Mezőgazdasági terület valamennyi övezetére vonatkozó előírás:

(3) Meglévő tanyaudvarban a tanyaudvar 30%-os beépítettségéig ill. a kialakult beépítettség mértékéig a meglévő épületek átépíthetők vagy újak építhetők.

(4)^[36]A terület gyep és nádas művelési ágban nyilvántartott telkein építmények nem helyezhetők el.

Kivételt a természeti kutatást szolgáló, építmények, nyomvonalas létesítmények- a külön előírások szerinti köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények képeznek .

(5) Mezőgazdasági területen az építmények hagyományos anyaghasználata és formaképzése az alábbiak figyelembevételével biztosítandó:

      a) falazat natúr vagy fehér színű

      b) tetőfedés anyaga: égetett agyagcserép vagy azzal megegyező színű egyéb

      nádazás

      c) tető hajlásszöge: min 30°, max 45°

Általános mezőgazdasági terület övezeti előírásai:

24.§ (1) (Má-1) általános övezet

a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével:

aa) mezőgazdasághoz kapcsolódó gazdasági jellegű építmények

- különböző szolgáltatások

- termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás

-élelmiszeripari feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház,

-vágóhíd

-élelmiszeraktárak

ab) mezőgazdasági építmények

-állattartó épületek

-növénytermesztés épületei

ac)

ac) Lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények

b) Az övezetben e rendelet 23.§ (1) aa)-ac) szerintiek az alábbiak figyelembevételével helyezhetők el:

ba) telek. min 1500 m²

bb) beépítettség: max 3%

bc) építménymagasság max 7,5 m, ami technológiai szükségszerűségből növelhető

^[37]bd) lakás-építésre vonatkozó külön előírások:

-max 1 lakás építése tanyaudvarban lehetséges az OTÉK szerinti telekméretek szerint

- a tanyaudvar beépítettsége max 30%, az egész telekre vonatkozó általános beépítettségi feltételek egyidejű biztosításával.

-építménymagasság: max 4,0 m

c) Az övezetben építési törmeléklerakó, gyepmesteri telep és hulladékudvar elhelyezésének elvi lehetősége a szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével megvan.

(2) (Má-2) természetvédelmi övezet

a) A vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő létesítmények helyezhetők el.

b) Egyéb építmény e rendelet (Má-1) övezeti előírások figyelembevételével akkor helyezhető el, ha a KNP határán kívül van és meglévő tanyatelekre kerül.

c) Az övezetben légvezeték és aszfaltút nem létesíthető.

(3) (Má-3) fejlesztési övezet előírásai

a) Az övezet a távlati útfejlesztés területe

^[38]b) Az övezetben a mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírások szerint max 100 m²-es gazdasági épület építhető, amennyiben a telek legalább 10,0 ha.

c) A *-gal jelölt övezetben a fejlesztés során a természeti értékek állapota javítandó és erdő a meglévő gyepterületek rovására nem létesíthető, erdőtelepítés a termő és táji adottságoknak megfelelő fajok alkalmazásával teremtendő meg.

Kertes mezőgazdasági terület előírásai

25.§ (1) (Mk) kertövezetben

a) Elhelyezhető:

-24.§(1) a) bekezdés szerinti építmények kivéve a nagylétszámú állattartás építményeit

-lakóépület és kiegészítő helyiségei

c) Beépítettség: max 3%, de legfeljebb 45 m²

d) Beépítés szabadonállóan: a telekhatároktól min 3-3m-re, a csatorna melletti telekhatártól min 50m-re.

Vízgazdálkodási területek

^[39]26.§ (1) (V) jellel a vízgazdálkodási területet a szabályozási terv ábrázolja és e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Vízgazdálkodási területre az általános érvényű előírások vonatkoznak.

KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

27.§ (1) A közterületek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza: azt területfelhasználási határvonalként  vagy szabályozási vonalként ábrázolja.

(2) Közterületekre vonatkozó építési, környezetalakítási előírások az egyes övezeti illetve építési övezeti leírásban megtalálhatók.

(3) Közterületen új létesítményt elhelyezni, meglévőt átépíteni vagy használatban tartani csak elvi építési engedély alapján a közterülethasználatra vonatkozó külön önkormányzati rendelet, a jelen rendelet övezeti előírásainak együttes figyelembevételével és az igénybe vett területekért járó díjfizetés mellett lehet.

ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

Régészeti értékek védelme

^[40]28.§ (1) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek lehatárolják. Helyrajzi számos felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Régészeti lelőhelyekre az általános előírások vonatkoznak.

Településképvédelem

^[41]29.§ -

Országos jelentőségű települési értékvédelem

30.§ Országos jelentőségű értékvédelem művi egyedi értékeit és területét e rendelet függeléke tartalmazza.

a) műemlék és telke (szabályozási terven ábrázolt)

b) városközpont helyi védettségű műemléki környezete (szabályozási terven ábrázolt), amelyen belül építési munka örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel végezhető.

Helyi települési értékvédelem szabályozási elemei

31.§(1) Helyi értékvédelemben részesülnek az alábbiak:

a) A helyi védelemre javasolt épített értékek jegyzékét a HÉSZ 3.b-d). számú függeléke (továbbiakban: függelék) tartalmazza. A helyi védelemre javasolt épített értékek védelme külön önkormányzati rendeletben kerül szabályozásra. A helyi értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet hatálybalépéséig a függelékben felsoroltakra az alábbiak vonatkoznak:

b) A függelék javaslati elemei irányadó jelleggel veendők figyelembe

(2) A helyi védettségű épületek

a) feltétlen megtartandó védelemmel (V1),

b) megtartandó védelemmel (V2),

c) megőrzendő védelemmel (V3) rendelkeznek

(3) A feltétlen megtartandó épületekre vonatkozó előírások

a) az épületek csak műemléki és statikai szakvéleménnyel alátámasztva bonthatók

b) a bontás, átalakítás esetén a bontott épület értékei az új épületben felhasználandók.

c) Utcai faanyagú vagy falazott kerítés csak műemléki szakvélemény alapján módosítható

d) Fémlemez kapuk faszerkezetűre cserélendők.

e) Az utcai homlokzat színezése egységesen oldandó meg. Az erős színek kerülendők.

(4) A megtartandó épületekre vonatkozó előírás:

(3) a) kivételével a feltétlenül megtartandó épületekre vonatkozó előírások érvényesek.

(5) A megőrzendő védelemmel (V3) az alábbi homlokzati elemek rendelkeznek:

a) téglabetétes oromzatok

b) oszlopfők

c) oszloptagozatok

d) díszített oromdeszkázatok, szegélyek

(6) A helyi védettségű településszerkezetben a meglévő utcák szabályozási vonala, törései a közterület csökkentésével nem változtathatók meg, legfeljebb egy telekhossznyi zsákutca megszüntethető, ha azt az épület szerkezeti kialakítása lehetővé teszi.

Természetvédelem

32.§(1) Országos természet és tájvédelem alatt az övezeti terven jelölt Kiskunsági Nemzeti Park,  „ex lege” és természeti területek tartoznak, az utóbbiak védettsége a földhivatali bejegyzéssel valósul meg.

VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

33.§(1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák.

(2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv „védőterület határa” jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:

a) vízügyi közvetlen védőterületek, amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott:

állami csatornáknál partéltől: 10 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 m-re,

társulati csatornánál partéltől: 4 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 m-re,

b) közlekedési védőterület, amelyen belül az adott övezet, építési övezet szerinti beépítés csak közlekedési szakhatósági közreműködéssel lehetséges:

országos mellékutak tengelyétől külterületen 50-50 m

vasútvonal tengelyétől : 50m

3. távvezeték hálózati  energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabványnak megfelelően:

földgáz távvezeték ( NA 150 )   60 -63 bar ,    20 -20 m

elektromos távvezeték                         120 kV      13 - 13 m

  20 -35 kV         5 – 5 m

vízműkutak - hatósági előírások szerint

d) közművek védőtávolságai:         vízvezeték    MSZ 7482/2-80 szerint

gázvezeték   MSZ 7048 szerint

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

34.§^[42](1) Jelen rendeletben foglaltak megvalósítása érdekében Szabadszállás Város Képviselő-testülete az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a) Tilalmak

b) Közútlejegyzések

c) Beépítési kötelezettség

d) Beültetési kötelezettség

e) Kisajátítás

(2) Az alábbi telkekre építési tilalom vonatkozik.

útnyitás érdekében: Közvágóhíd utca 8. 1023 hrsz

vízelvezetés és védőzöldterület alakítás érdekében:

                                            Bercsényi utca 45.(2158/15 hrsz)

                                            Bercsényi utca 2165 hrsz

(3) Helyi közút céljára a szabályozási terv szerinti telekrészek lejegyezhetők.

(4) Beépítési kötelezettség vonatkozik az országos mellékutak átkelési szakaszai menti telkekre, amelynek legalább a meglévő épület bontását követő 3. évben kell eleget tenni.

(5) Beültetési kötelezettség a szabályozási terv szerinti telekrészekre vonatkozik.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

35. §(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő hónap 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:

1. árkád: Az épületrész alatt kialakított, az építmény határoló síkján oldalt nyitott, de fedett sajátos közterület, vagy közhasználat céljára átadott terület.
2. iroda: Jellemzően információk feldolgozásával közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény)
3. kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól különböző, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés
4. Közterületrendezési terv: A környezeti kapcsolatok tisztázására, az épített örökség és a településkép védelme érdekében készülő műszaki terv, amelyet az építésügyi hatóság hagy jóvá. Magassági adatokat tartalmazó legalább  m=1:500 méretarányú helyszínrajzot és a szükséges egyéb műszaki terveken és leírásokon tartalmazza:

-köztéri alkotásokat,

-hirdetőberendezéseket,

-a közlekedés és a parkolás területeit, burkolatokat,

-a telekbejárókat,

-utcabútorokat,

-a meglévő megtartandó és telepítendő növényzetet,

-közművek elhelyezkedését,

-köz és díszvilágítás megoldását.

-a felszín feletti és alatti műtárgyakat

5. meglévő épület: Jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület
6. műterem: művészeti tevékenységgel kapcsolatos kiegészítő épület
7. háztartással kapcsolatos épület: nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.), műhely
8. hézagosan zártsorú beépítés: az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítés közötti átmenetet képező, általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló beépítési mód
9. homlokzatmagasság: a rendezett terepszinttől a fal és a tetőszerkezet metszéspontja között mért függőleges távolság, amely e rendelet függeléke szerint számítandó
10. tanyaudvar:  a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport elhelyezésére alkalmas „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású földrészlet
11. kézműipari épület: jelentősebb foglalkoztatási létszámmal nem rendelkező, jelentős kiszolgáló (teher) forgalommal nem rendelkező vállalkozás folytatására alkalmas építmény
12. kerti építmény: hinta, homokozó, növénytámasz, a pihenést és játékot szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1m-nél nem magasabb lefedés nélküli terasz
13. szálláshely szolgáltató épület: kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú helyiségeket tartalmazó épület (gyermek, diák, nevelőotthon, szociális otthon, panzió, szálloda…stb)
14. szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat.
15. zártudvar: telekhatáron álló épületrészek által közrezárt udvar, az udvarok közötti átjárás megengedett

(3) E rendelet kihirdetéséről és a rendelet alapján szükséges ingatlanbejegyzésekről a jegyző gondoskodik.

(4) Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(5) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a város helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló rendelet hatályát veszti.

Dr Balázs Sándor sk.                                                                      Czeglédi Istvánné sk.

Polgármester                                                                                                 jegyző

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT[1]

Szabadszállás Városi Önkormányzat 20/2006.(VIII.28.) rendelete

a helyi építési szabályokról

Szabadszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján valamint, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet Szabadszállás közigazgatási területére terjed ki.

(2) [2]a) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó alábbi mellékletek szerint lehet:

aa) 1. melléklet Igazgatási terület m=1: 8 000 méretarányú (SZ-1) szabályozási terve

ab) 2. melléklet  Belterület m=1: 2 000 méretarányú (SZ-2) szabályozási terv

ac) 3. melléklet  Balázspuszta m=1: 2 000méretarányú (SZ-3) szabályozási terv

ad) 4. melléklet Régészeti lelőhelyek

ae) 5. melléklet Vízgazdálkodási területek (csatornák)

b) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: az OTÉK), valamint egyéb jogszabályok és a hatósági előírások az érvényesek.

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK

2. § (1) Az alábbi kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási tervek felülvizsgálatával és módosításával változhatnak:

                  -beépítésre szánt területek lehatárolása és azok építési övezeti besorolása,

                  -beépítésre nem szánt területek lehatárolása és azok övezeti besorolása,

                  -közterületek (utak) szabályozása

(2) Az alábbi irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások betartásával, a szomszédsági illeszkedés illetve a helyi védettségre vonatkozó döntés figyelembevételével hatósági eljárásban módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők:

-telekhatár,

-védősávok, védőterületek, épületek közötti távolságok meghatározása (az illetékes szakhatóság hozzájárulásával).

(3) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető.

(4) A korábbi szabályok szerint kialakított illetve használatbavételi ill. fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe kell venni amennyiben az nem jár rendeltetésváltozással.

BELTERÜLETI HATÁRVONAL

[3]3. § -

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Építésügyi engedélyezéssel kapcsolatos általános előírások

[4]4.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen összesen 6m²-nél nagyobb reklámtábla nem helyezhető el.

(2) -

(3) Övezeti határ és telekhatár beépítésre nem szánt területen különbözhet, de építmény csak az építést lehetővé tevő telekrészen helyezhető el.

(4) Építési övezeti határ és telekhatár beépítésre szánt területen új beépítésben nem különbözhet.

(5) Építési övezeti határ meglévő tömbön belül a mindenkori telekhatárral megegyezik.

A természetvédelemi oltalom alatt álló (KNP) és a természetvédelmi nyilvántartásában lévő (javasolt természeti terület) valamint az erdő felületi (szín) jelölésű határvonala egyúttal övezeti határvonal is.

(6) -

(7) -

(8) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határaitól:

a) belterületen és a kertes mezőgazdasági területen:

- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,00 méter,

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 3,00 méter,

- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 5,00 m éter

b) külterületeken az általános mezőgazdasági területen:

- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter,

- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter

- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter

- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter,

- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter,

- cseresznyefa esetében 5,00 méter

- dió- és gesztenyefa továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter.

c) külterületnek az általános mezőgazdasági területen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

-1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter,

-2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 méter,

-2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter,

-fa esetében 8,00 méter.

(9) -

[5](10) -

(11) -

(12) Belterületi utcai homlokzati falfelületre távközlő-berendezés, parabola antenna, klíma és egyéb gépészeti berendezés nem helyezhető.

(13) Jegyzői hatáskörben e rendelet függelékének figyelembevételével max 30m-es talpmélységű kutak engedélyezhetők.

[6](14) A műemlékek helyileg védett környezetében építési munka az általános előírások szerint végezhető.

[7]Volt HM területre vonatkozó előírások

4/A §

(1) Az előírások hatálya a 0187/1-11 hrsz területre terjed ki.

(2) Engedélyezéssel kapcsolatos előírások

a) Meglévő épület által elfoglalt telekrész a beépítési módtól függetlenül építési helynek tekintendő és a bontást követő új építés kivételével figyelme veendő.

b) Beültetési kötelezettség megvalósítása csak a bontást követő új építésnek feltétele, amely legkésőbb az új építéshez kapcsolódó használatba vétel időpontjáig végrehajtandó.

c) Az építési övezetekben külön jel nélkül min 12 m széles út nyitható.

(3) Közművesítésre vonatkozó előírások

a) Övezetekben hírközlési, közmű- és energia ellátási, vízellátási sajátos építmények (továbbiakban: közművek) elhelyezése céljára kialakítandó telkek/telekrészek legkisebb területét a működéshez szükséges technológiai igény határozza meg.

b) A meglévő és tervezett közműhálózatok, közműlétesítmények és sajátos építmények – vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, villamos energia ellátás, gázellátás, távközlés, elektronikus hírközlés – számára a helyigényt biztosítani kell:

ba) közterületen, többségében az utcák szabályozási szélességében,

bb) közmű üzemeltető telkén belül,

bc) korlátlan megközelítés, hozzáférés esetén, a működéshez szükséges nagyságú egyéb telken, telekrészen.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Általános előírások

5.§(1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint  sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe  soroltak:

a) Lakóterület

1. Kisvárosias lakóterület
2. Kertvárosias lakóterület
3. Falusias lakóterület

2. Vegyes terület

2.1.           Településközpont vegyes terület

3. Gazdasági terület

         3.1.      Kereskedelmi szolgáltató terület

         3.2.      Ipari terület

[8]4. Különleges terület

4.1.(Ksp) Sportterületek

4.2.(Kt) Temető

4.3.(Kk) Kegyeleti park

4.4.(Kst) Strand

4.5.(Kv) Vásártér, piac

4.6.(Kh) Hulladéklerakó

4.7. (Km) Mezőgazdasági üzem

(2) A városi parkolási rendelet szerint a gépkocsik elhelyezésére az alábbi vonatkozik:

Az építési telekhez kapcsolódó közterületen tulajdonosi hozzájárulás mellett szakhatósági állásfoglalás és a közművek nyilatkozata figyelembevételével akkor helyezhető el gépkocsi, ha a telken igazolt módon:

-ki és behajtás forgalmi okokból nem megoldható

-a már meglévő épület illetve telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé.

[9](3) Oldalhatáros beépítésnél az oldalkert mérete: 4m

(4) Az építési munka feltétele a közüzemi gázszolgáltatás kivételével a teljes közművesítés, a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés megengedett.

(5) Beépítettség mértékére és az építési telek méretére vonatkozó értékek eltérhetnek az övezetre megadottaktól a beépítettség növelésével nem járó átalakításnál.

(6) Terepszint alatti önálló létesítmény a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.

(7) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a (Gksz-1) övezet kivételével a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók.

(8) Gazdasági terület kivételével nyúlványos telek nem alakítható.

(9) A mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az adott területre vonatkozóan[10] az alábbi táblázat tartalmazza:

Kisvárosias lakóterület

6.§ (1) Kisvárosias a városközpont történeti lakóterülete

[11](2) a) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

aa) lakóépület,

ab) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

ad) sportépítmény,

ae) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény elhelyezhető.

b) A területen az építési övezeti előírások figyelembevételével kivételesen:

ba) szálláshely szolgáltató épület,

bb) igazgatási épület,

bc) termelő kertészeti építmény,

bd) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület elhelyezhető.

(3) A kisvárosias lakóterület a szabályozási terv szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Lk-1) Lakótelepi beépítés övezete

(Lk-2) Társasházas beépítés övezete

(Lk-3) Csoportházas beépítés, amely az alábbi alövezetekre tagolt:

                                (Lk-3a) sorházas alövezet

                                (Lk-3b) keretes alövezet

(Lk-4) Történeti szerkezet kistelkes beépítés övezete

(Lk-5) Történeti szerkezet fésűs övezete

(4) (Lk-1) lakótelepi beépítés övezete

a) Az övezetben az alábbi építési munka engedélyezhető:

-úszótelek alakítás

-meglévő épületben rendeltetésmódosítás, a meglévő kubatúrán belüli-, és tetőtér beépítés

b) az övezet úszótelken kívüli részén elhelyezhetők:

-nyomvonal jellegű építmények (légvezetékek kivételével) és műtárgyaik az ágazati külön előírások keretei között és a meglévő növényállomány védelmének biztosításával

-köztárgyak

(5) (Lk-2) Társasházas beépítés övezete

a) Kialakítható telek: min 1000 m²

b) Beépítési mód: szabadonálló, de max 3m-es építménymagassággal garázssor a hátsó telekhatárra elhelyezhető.

c) Beépítettség: max. 30%

d) Építménymagasság: max 7,5 m

e) Zöldfelület min 60%

(6) (Lk-3a) Sorházas alövezet

a) Kialakítható telek: min 450 m²

b) Beépítési mód: zártsorú

c) Beépítettség: max. 30%

d) Építménymagasság: max 7,5 m

e) Zöldfelület min 60%

(7) (Lk-3b) Keretes alövezet

a) Kialakítható telek:  területe: min 600 m²

b) Beépítési mód: zártsorú

c) Beépítettség: max. 50 %

d) Építménymagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 40%

(8) (Lk-4) Történeti szerkezet kistelkes beépítés övezete

a) Kialakítható telek: min 16 m széles, területe: min 400m²

b) A beépítés módja:

ba) Az építési hely a kialakult helyzet szerint oldalhatáros vagy szabadonálló

bb) Az építési vonal a kialakult helyzet szerint utcafrontos vagy előkertes

[12]bc) Hátsókert: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával”

c) Beépítettség max. 40 %

d) Lakóépületben legfeljebb két lakás helyezhető el.

e) Építménymagasság max. 3,6 m

f) Zöldfelület min 20 %

g) egyéb előírások

[13]ga) -

gb) Telkenként max 1 db lakóépület helyezhető el, a háztartással kapcsolatos helyiségek max 3,6 m-es építménymagasságú külön épületbe is kerülhetnek.

(9) (Lk-5) Történeti szerkezet fésűs övezete

a) Kialakítható telek:  szélessége: min 18 m, területe: min 750 m²

[14]b) Beépítési mód: oldalhatáronálló az alábbi építési vonalakkal:

ba) Kötelező építési vonal az oldalhatár, amelytől a kialakult helyzet szerinti csurgástávolság tartható.

bb) Építési vonal az utcai telekhatár, kivéve, ha tömboldal hosszban egységes előkertes beépítés alakult ki.

bc) Hátsókert:0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával.”

c) Beépítettség: max. 30%,

d) Építménymagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 60%

Kertvárosias lakóterület

7.§ (1) Kertvárosias lakóterület a város laza beépítésű, nagy kertes beépítése.

[15](2) a) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

aa) lakóépület,

ab) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

ac) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

ad) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény elhelyezhető.

b) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével kivételesen:

ba) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

bb) sportépítmény,

bc) kizárólag kialakult állapot szerinti üzemanyagtöltő

bd) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület elhelyezhető.

(3) Telkenként max 2 db lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el, a háztartással kapcsolatos helyiségek max 3,6 m-es építménymagasságú különálló épületbe is kerülhetnek.

(4) A kertvárosias lakóterület a beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Lke-1) Utcafrontos beépítés övezete

(Lke-2) Előkertes beépítés övezete

(5) (Lke-1) Utcafrontos beépítés övezete

a) Kialakítható telek:  szélessége: min 18 m

területe: min 550 m² (Lke-1*) övezetben a kialakítható új telek mérete: min 720m² )

b) Beépítési mód: oldalhatáronálló az alábbiak figyelembevételével:

[16]ba) Kötelező építési vonal az oldalhatár, amelytől a kialakult helyzet szerinti csurgástávolság tartandó.

bb) Kötelező építési vonal az utcai telekhatár

bc) 35m-nél rövidebb telken hátsókert nincs.

c) Beépítettség: max. 30%,

d) Építménymagasság: max 4,5 m

e) Zöldfelület min 60%

(6) (Lke-2) Előkertes beépítés övezete

a) Kialakítható telek: szélessége: min 18 m

területe: min 550 m²

b) Beépítési mód: oldalhatáron álló az alábbiak figyelembevételével

ba) az utcaszakaszon kialakult illetve 5m-es előkerttel.

[17]bb) Hátsókert:0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával.

c) Beépítettség: max. 30%,

d) Építménymagasság: max 4,5m

e) Zöldfelület: min 50%

Falusias lakóterület

8.§ (1) Falusias lakóterület a város nagytelkes lakóterülete.

[18](2) a) lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény

h) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény elhelyezhető.”

(3) A (2) bekezdés szerintiek 1 épületben helyezhetők el, a lakóépületben legfeljebb 2 lakás lehet, a háztartással kapcsolatos helyiségek kerülhetnek önálló épületbe is.

(4) A falusias lakóterület az (SZ-3) szabályozási terv szerint (Lf) Balázs övezetbe tartozik.

(5) (Lf) Balázs övezet

a) Kialakítható telek:  szélessége: min 18 m, területe: min. 900m²

b) Beépítés: az oldalhatáros beépítési mód szerint 5m-es előkerttel.

c) Beépítettség: max. 30 %.

d) Építménymagasság: max 4,5 m, utcai homlokzatmagasság: max 4,5m

e) Zöldfelület min 50%

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

9.§(1) A településközpont vegyes terület a város szorosan vett településközponti beépítésének területe.

(2) A településközpont vegyes terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Vt-1) városközpont övezet

(Vt-2) intézményi övezet

[19](3) (Vt-1) városközpont övezete

a) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

aa) lakóépület,

ab) igazgatási épület,

ac) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

ad) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

ae) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

af) sportépítmény elhelyezhető.

b) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület és termelő kertészeti építmény kivételesen elhelyezhető.

c) Telkenként egy épület helyezhető el, amennyiben csak lakás van a telken egy további max 3,6 m-es építménymagasságú háztartással kapcsolatos épület építhető.

d) A beépítés módja: zártsorú, hézagosan zártsorú[20] vagy zártudvaros[21]

da) zártsorúsítás érdekében oldalhatárokon az utcavonaltól mért 10m-en belül nyílás nem létesíthető

db) a zártsorú beépítés a tűztávolságok betartásával megszakítható hézagosan zártsorú beépítés lehetséges

dc) tetőidom tömege, a tetőgerinc iránya utcával párhuzamos vagy teljesen kontyolt lehet.

dd) tető hajlásszöge: min 35°, max 45°

[22]de) -

e) Beépítettség max. 60%

f) Építménymagasság: min:4,5 m, max. 7,5 m, a szomszédos épületek közötti max 1,5m-es különbség figyelembevételével.

g) Zöldfelület min 10 %

h) Az övezet árkádosítható.

(4) (Vt-2) intézményi övezet

a) Az övezeti előírások figyelembevételével

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és az azokat kiszolgáló létesítmény

-iroda, műterem

-szolgálati lakás

-sportépítmény elhelyezhető.

b) Kialakítható telek területe: min 600 m²

c) Beépítés módja: oldalhatáron álló, az utcaszakaszon kialakult előkerttel.

d) Beépítettség: max 30%, ami az ágazati előírások szerint változhat.

e) Építménymagasság: max 7,5m,  a szomszédos épületek közötti max 1,5m-es különbség figyelembevételével.

f) Zöldfelület: min 20%

[23]g) (Vt-2*) építési övezet külön előírásai:

ga) beépítési mód: hézagosan zártsorú,

gb) beépítettség: max 60%

gc) kereskedelmi, szolgáltató épület elhelyezhető

Gazdasági területek

10.§(1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.

(2) A gazdasági terület :           kereskedelmi, szolgáltató terület

        ipari terület

(3) A területen belül külön szabályozás nélkül kialakítható közutakra vonatkozó előírások:.

-szabályozási szélesség min. 14,0 m

-min. 12m-es fordulási sugár az útburkolatoknál

Kereskedelmi, szolgáltató terület

11.§(1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a város nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe.

[24](2) a) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

aa)  mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

ab)  a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

ac) igazgatási, egyéb irodaépület,

ad) parkolóház, üzemanyagtöltő,

ad)  sportépítmény.

b) A területen az általános-, és az építési övezeti előírások figyelembevételével:

egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és  egyéb közösségi szórakoztató épület kivételesen elhelyezhető.

[25](3) -

[26](4) A kereskedelmi, szolgáltató terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Gksz-1) általános övezet

(Gksz-2) lakóterülettel határos övezet

(Gksz-3) fejlesztési övezet

(Gksz-4) ÉNY-i övezet

(Gksz-5) ÉK-i övezet

(5) (Gksz-1) általános övezet

a) Kialakítható telek: min 30 m széles , min 30,0 m hosszú, min 900 m²

b) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság[27] szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel.

c) Beépítettség max 60%.

d) Építménymagasság: min 3,0m, max 7,5m, ami a technológia függvényében változhat, de kémény max 20m.

e) Zöldfelület: min 20%

(6) (Gksz-2) lakóterülettel határos beépítés övezete

a) Kialakítható telek: min 30 m széles , min 30,0 m hosszú, min 900m²

b) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság[28] szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel

c) Beépítettség max 40%.

d) Építménymagasság min 3,0 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat, de kémény max 20m.

e) Zöldfelület min 20%.

f) Környezetterhelési határértékként a lakóterületre előírtak tartandók.

(7) (Gksz-3) fejlesztési övezet

a) az övezetbe az egykori HM terület tartozik.

b) Az övezetben szennyezettségi vizsgálatra alapozott legalább egy tömb méretű területre vonatkozó szabályozási terv jóváhagyásáig csak az alábbi építési munkák engedélyezhetők:

-rendeltetés-módosítás

-híradó létesítményhez kapcsolódó telekalakítás

[29](8) (Gksz-4) ÉNY-i övezet

a) Kialakítható telek: min 2000m²

b) Beépítés szabadonálló: legalább 5m előkerttel és az adott oldal szerinti homlokzatmagasság fele nagyságú  oldal-, és hátsó kerttel

c) Beépítettség max 50%.

d) Építménymagasság: max 12,5 m, ami a technológia függvényében változhat, de kémény max 30m

e) Zöldfelület min 20%.

[30](9) (Gksz-5) ÉK-i övezetben

a) Az övezeti előírások figyelembevételével

-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és az azokat kiszolgáló létesítmény

-iroda, műterem

-szolgálati lakás

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

-sportépítmény

és a terület alaprendeltetését nem zavaró gazdasági célú építmény elhelyezhető.

b) Kialakítható telek területe: min 1000 m²

c) Beépítés módja: zártsorú

d) Beépítettség: max 60%

e) Építménymagasság: max 13 m

f) Zöldfelület: min 20%

Ipari terület

12.§(1) Az ipari terület termelő gazdasági tevékenységi és városgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:

-mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület és a tevékenységhez kötődő ellátási intézmények,

-gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás,

-az ágazati előírásoknak megfelelő energia-, (elektromos energia és földgáz) vízi-, és távközlési közművek valamint a településgondozás épületei elhelyezhetők.

[31] (3) Az ipari terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

(Gip-1) majorsági övezet

(Gip-2) településgazdasági övezet

(Gip-3) ipari övezet

(4) (Gip-1) majorsági építési övezetben

a) Elhelyezhető:  -szolgálati lakás

-iroda

-üzemanyagtöltő

-mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is

b) Kialakítható telek: min 900m²

c) Beépítés módja: szabadon álló

d) Beépítettség: max 30%

e) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat.

f) A közművesítettség szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével határozandó meg.

g) Zöldfelület: min 40%, a telekhatár mentén kötelező a fásítással

h) Az övezet kialakult állapot szerinti lakásain építési munka a tanyaudvarra vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

i) (Gip-1*) övezetben csak a természetvédelmi kezelést, fenntartást szolgáló állattartó építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5) (Gip-2) településgazdasági építési övezet a település ellátását biztosító területigényes létesítmények övezete.

[32](6) (Gip-3) ipari övezetben a védőterület saját telken belüli kialakítás kötelezettségével:

a) elhelyezhetők:

aa) szolgálati lakás

ab) iroda

ac) üzemanyagtöltő

ad) az ipar, az energiaszolgáltatás-, és energiatermelés céljára szolgáló építmények

ae) fotovoltaikus, szélenergia, elsősorban napenergia rendszerű technológiához szükséges építmény, létesítmény, műtárgy,

af) az ipari tevékenységhez szorosan kapcsolódó a fenntartást és az üzemeltetést szolgáló építmény, beleértve a szociális ellátás épületeit is

b) Kialakítható telek: min 1500 m²

c) Beépítés módja: szabadon álló

d) Beépítettség: max 50 %

e) Építménymagasság max 18 m

f) Terepszint alatti építés nem szabályozott

Különleges területek

[33]13.§ Különleges beépítésre szánt terület építési övezetei:

1.(Ksp) Sportterületek

2. (Kt) Temető

3. (Kk) Kegyeleti park

4. (Kst) Strand

5. (Kv) Vásártér, piac

6. (Kh) Hulladéklerakó

7. (Km) Mezőgazdasági üzem

Sportterület

14.§(1) (Ksp) Sportterületek a város sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló területek.

(2) A területen – sportépítmény és szociális helyiségei

az alaprendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület elhelyezhető.

(3) Beépítettség: max. 10 %

(4) Építménymagasság: min. 3,5 m, max. 10,5 m

(5) Zöldfelület: min. 40%

(6) A terület körbefásítandó.

Temető, kegyeleti park

[34]15.§ (1) (Kt) Temető és (Kk) kegyeleti park a szabályozási tervben lehatároltak.

(2) A területen ravatalozó, kápolna és síremlék valamint a temető működéséhez szükséges  építmények helyezhetők el.

(3) A temetők kerítéssel határolandók.

(4) -

(5) -

(6) Új parcellázásnál előfásítás szükséges

(7) Zöldfelület: min 60%

(8) Beépítettség: max 20%

Strand

16.§ (1) (Kst) Strand lehatárolása a szabályozási terv szerinti térségre készülő szabályozási terv alapján történhet. A szabályozási terv alátámasztó munkarészei a teljes tömbre készítendők.

(2) Beépítettség: max 20%

(3) Zöldfelület: min 60%

Vásártér és piac

17.§ (1) (Kv) Vásár és piactér a szabályozási terven lehatárolt.

(2) Az övezetben a paic és vásár fenntartásához és működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(3) Építménymagasság: max 4,5 m

(2) Beépítettség: max 20%

(3) Zöldfelület: min 40%

Hulladéklerakó

18.§ (1) (Kh) rekultivándó hulladéklerakó a szabályozási terven lehatárolt.

(2) Az övezetben feltöltés és növénytelepítés végezhető a rekultivációs engedély szerint.

Mezőgazdasági üzem

[35]18/A (1) Mezőgazdasági üzem építési övezetet (Km) jellel a szabályozási terv lehatárolja.

(2) Az előírások figyelembevételével

a) szolgálati lakás,

b) iroda,

c) kereskedelmi, szolgáltató épület,

d) mindenfajta mezőgazdasági tevékenységi célú építmény elhelyezhető.

(3) Telek területe: min. 1000 m²

(4) Beépítés módja: szabadonálló

(5) Beépítettség: max 40%

(6) Építménymagasság: max 9 m, toronyszerű technológiai építmények és siló magassága. max 30m.

(7) Zöldfelület: min. 40%”

SZABADSZÁLLÁS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

19.§ (1)A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak:

a) közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési területek

b) zöldterületek

c) erdőterületek

d) mezőgazdasági területek

e) vízgazdálkodási területek

(2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata.

Közlekedési -, hírközlési és közmű-elhelyezési területek

20.§ (1) A közlekedési-, hírközlési és közmű-elhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmi vasutak továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak.

2) Területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el.

(3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

                  (KÖu-1) országos mellékutak övezete

                  (KÖu-2) városi gyűjtő-, és lakóutak övezete

                  (KÖu-3) egyéb utak övezete

                  (KÖk) vasúti övezet

(4) A (KÖu-1) országos mellékutak övezete

a) övezetbe tartoznak:

5203.sz. Kunszentmiklós – Izsák összekötő út (Honvéd u. – József Attila u. – Petőfi Sándor u.)

5213.sz. Szalkszentmárton – Szabadszállás összekötő út (Bajcsy-Zsilinszky u.)

5214.sz. Kerekegyháza – Szabadszállás összekötő út (Dózsa György u.)

5217.sz. Kaskantyú – Szabadszállás összekötő út (József Attila utca)

52317.sz. vasútállomáshoz vezető bekötő út (Kossuth Lajos utca)

b) gépjármű forgalomra min 6m-es burkolati szélesség alakítandó

c) belterületen kétoldali járda alakítandó

d) bel és külterületen forgalmi adatok alapján kerékpárút alakítandó

e) tervezett szabályozási szélesség:  min 30 m, illetve a kialakult állapot

(5) (KÖu-2) városi gyűjtő-, és lakóutcák övezete

a) Gyűjtőutak az alábbiak:

Bem József utca

Bercsényi Miklós utca

Vadvirág utca

Szent István utca

Alsótemető sor

Mester utca

b) gyűjtőutak szabályozási szélessége: min 22m ill. kialakult helyzet

c) lakóutcák szabályozási szélessége:         min 14 m ill. a kialakult helyzet

(6) (KÖu-3) egyéb utak övezete

a) szabályozási szélessége: min 6,0 m

b) lakóutca a gyűjtőutak kivételével az összes többi belterületi utca.

c) hálózati jelentőségű külterületi út min 12 m

d) természeti- és helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területen csak stabilizált földút alakítható ki.

(7) (KÖk) vasúti övezet

Az övezetbe a MÁV vonal hatályos területe tartozik, ahol vasúti közlekedési létesítmények helyezhetők el.

Zöldterületek

21.§ (1) Zöldterületen az övezeti kizárólagosságok figyelembevételével az alábbiak helyezhetők el:

-pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),

-vendéglátó épület,

-a terület fenntartásához szükséges épület.

(2)  a) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvényben lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni.

b) Bármely építési munka kapcsán a zöldfelületben keletkezett kárt az okozó helyreállítani köteles. vagy fakárok esetén a faértékszámítással történő kárbecsléssel meghatározott kárösszeget megtéríteni köteles.

(3) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(Z-1) városközponti park övezet

(Z-2) lakóterületi közpark övezet

(Z-3) Ligetes védőzöldterület övezet

Zöldterületek övezeti előírásai

(4) A (Z-1) városközponti park övezet a városi szintű zöldfelületi ellátás övezete, amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.

a) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló köztéri berendezések elhelyezhetők.

b) Nem helyezhető el sportpálya és nem a terület használatából jelentkező igények kiszolgálását biztosító egyéb építmény.

c) Területrendezés csak kertépítészeti terv alapján történhet.

d) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell alkalmazni.

e) Öntözőhálózat kiépítése szükséges.

f) utcabútorok, köztéri berendezések, hirdetőberendezések csak a az adott tér egészére készített komplex -a terület gyalogos járműforgalmi, kertépítészeti, zöldfelületi javaslatait tartalmazó- közterületrendezési terv alapján helyezhető el.

(5) (Z-2) lakóterületi közpark övezet, a városrész szintű zöldfelületi ellátás területe, ahol önálló telekalakítás nélkül a sportolással. szabadidős tevékenységgel kapcsolatos zöldterületen megengedett épületek[36] és létesítmények elhelyezhetők.

(6) (Z-3) Ligetes védőzöld övezet

a) Az övezet természetszerű állapotban megtartandó zöldterület, ahol tereprendezés, növénytelepítés csak a természetközeli állapot megtartása és a csapadékvíz-tározás érdekében végezhető, építményt elhelyezni tilos.

b) Az övezet mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telkei kertművelésben tarthatók.

Erdőterület[37]

22.§ (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőtörvény rendelkezései is alkalmazni kell.

(2) Az (E) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület.

a) A terület határa a mezőgazdasági területbe sorolt telkek erdészeti hasznosításával értelemszerűen változik.

b) A területen az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az OTÉK előírásai szerint helyezhetők el.

(3) Az (EV) természetvédelmi erdőövezetbe természetvédelmi oltalom alatti erdők tartoznak.

a) Az övezetbe tartozó telkek az övezeti terven irányadó jelleggel ábrázoltak, tényleges besorolásuk a földhivatali bejegyzéssel valósul meg.

b) A területen a természetvédelmi kutatást és ismeretterjesztést szolgáló létesítményeken kívüliek nem helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

23.§(1) Mezőgazdasági területbe sorolt a város teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési-, és közmű valamint az egyéb területek kivételével. 

(2) Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján az övezeti terv szerint:

-Általános mezőgazdasági terület, amely az alábbi övezetekre tagolódik:

 (Má-1) általános övezet

 (Má-2) természetvédelmi övezet

 (Má-3) fejlesztési övezet

-Kertes mezőgazdasági terület (Mk) övezetbe tartozik.

Mezőgazdasági terület valamennyi övezetére vonatkozó előírás:

(3) Meglévő tanyaudvarban a tanyaudvar 30%-os beépítettségéig ill. a kialakult beépítettség mértékéig a meglévő épületek átépíthetők vagy újak építhetők.

(4)[38]A terület gyep és nádas művelési ágban nyilvántartott telkein építmények nem helyezhetők el.

Kivételt a természeti kutatást szolgáló, építmények, nyomvonalas létesítmények- a külön előírások szerinti köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények képeznek .

(5) Mezőgazdasági területen az építmények hagyományos anyaghasználata és formaképzése az alábbiak figyelembevételével biztosítandó:

      a) falazat natúr vagy fehér színű

      b) tetőfedés anyaga: égetett agyagcserép vagy azzal megegyező színű egyéb

      nádazás

      c) tető hajlásszöge: min 30°, max 45°

Általános mezőgazdasági terület övezeti előírásai:

24.§ (1) (Má-1) általános övezet

a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével:

aa) mezőgazdasághoz kapcsolódó gazdasági jellegű építmények

- különböző szolgáltatások

- termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás

-élelmiszeripari feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház,

-vágóhíd

-élelmiszeraktárak

ab) mezőgazdasági építmények

-állattartó épületek

-növénytermesztés épületei

ac)

ac) Lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények

b) Az övezetben e rendelet 23.§ (1) aa)-ac) szerintiek az alábbiak figyelembevételével helyezhetők el:

ba) telek. min 1500 m²

bb) beépítettség: max 3%

bc) építménymagasság max 7,5 m, ami technológiai szükségszerűségből növelhető

[39]bd) lakás-építésre vonatkozó külön előírások:

-max 1 lakás építése tanyaudvarban lehetséges az OTÉK szerinti telekméretek szerint

- a tanyaudvar beépítettsége max 30%, az egész telekre vonatkozó általános beépítettségi feltételek egyidejű biztosításával.

-építménymagasság: max 4,0 m

c) Az övezetben építési törmeléklerakó, gyepmesteri telep és hulladékudvar elhelyezésének elvi lehetősége a szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével megvan.

(2) (Má-2) természetvédelmi övezet

a) A vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő létesítmények helyezhetők el.

b) Egyéb építmény e rendelet (Má-1) övezeti előírások figyelembevételével akkor helyezhető el, ha a KNP határán kívül van és meglévő tanyatelekre kerül.

c) Az övezetben légvezeték és aszfaltút nem létesíthető.

(3) (Má-3) fejlesztési övezet előírásai

a) Az övezet a távlati útfejlesztés területe

[40]b) Az övezetben a mezőgazdasági területre vonatkozó általános előírások szerint max 100 m²-es gazdasági épület építhető, amennyiben a telek legalább 10,0 ha.

c) A *-gal jelölt övezetben a fejlesztés során a természeti értékek állapota javítandó és erdő a meglévő gyepterületek rovására nem létesíthető, erdőtelepítés a termő és táji adottságoknak megfelelő fajok alkalmazásával teremtendő meg.

Kertes mezőgazdasági terület előírásai

25.§ (1) (Mk) kertövezetben

a) Elhelyezhető:

-24.§(1) a) bekezdés szerinti építmények kivéve a nagylétszámú állattartás építményeit

-lakóépület és kiegészítő helyiségei

c) Beépítettség: max 3%, de legfeljebb 45 m²

d) Beépítés szabadonállóan: a telekhatároktól min 3-3m-re, a csatorna melletti telekhatártól min 50m-re.

Vízgazdálkodási területek

[41]26.§ (1) (V) jellel a vízgazdálkodási területet a szabályozási terv ábrázolja és e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Vízgazdálkodási területre az általános érvényű előírások vonatkoznak.

KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

27.§ (1) A közterületek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza: azt területfelhasználási határvonalként  vagy szabályozási vonalként ábrázolja.

(2) Közterületekre vonatkozó építési, környezetalakítási előírások az egyes övezeti illetve építési övezeti leírásban megtalálhatók.

(3) Közterületen új létesítményt elhelyezni, meglévőt átépíteni vagy használatban tartani csak elvi építési engedély alapján a közterülethasználatra vonatkozó külön önkormányzati rendelet, a jelen rendelet övezeti előírásainak együttes figyelembevételével és az igénybe vett területekért járó díjfizetés mellett lehet.

ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

Régészeti értékek védelme

[42]28.§ (1) Nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek lehatárolják. Helyrajzi számos felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Régészeti lelőhelyekre az általános előírások vonatkoznak.

Településképvédelem

[43]29.§ -

Országos jelentőségű települési értékvédelem

30.§ Országos jelentőségű értékvédelem művi egyedi értékeit és területét e rendelet függeléke tartalmazza.

a) műemlék és telke (szabályozási terven ábrázolt)

b) városközpont helyi védettségű műemléki környezete (szabályozási terven ábrázolt), amelyen belül építési munka örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel végezhető.

Helyi települési értékvédelem szabályozási elemei

31.§(1) Helyi értékvédelemben részesülnek az alábbiak:

a) A helyi védelemre javasolt épített értékek jegyzékét a HÉSZ 3.b-d). számú függeléke (továbbiakban: függelék) tartalmazza. A helyi védelemre javasolt épített értékek védelme külön önkormányzati rendeletben kerül szabályozásra. A helyi értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet hatálybalépéséig a függelékben felsoroltakra az alábbiak vonatkoznak:

b) A függelék javaslati elemei irányadó jelleggel veendők figyelembe

(2) A helyi védettségű épületek

a) feltétlen megtartandó védelemmel (V1),

b) megtartandó védelemmel (V2),

c) megőrzendő védelemmel (V3) rendelkeznek

(3) A feltétlen megtartandó épületekre vonatkozó előírások

a) az épületek csak műemléki és statikai szakvéleménnyel alátámasztva bonthatók

b) a bontás, átalakítás esetén a bontott épület értékei az új épületben felhasználandók.

c) Utcai faanyagú vagy falazott kerítés csak műemléki szakvélemény alapján módosítható

d) Fémlemez kapuk faszerkezetűre cserélendők.

e) Az utcai homlokzat színezése egységesen oldandó meg. Az erős színek kerülendők.

(4) A megtartandó épületekre vonatkozó előírás:

(3) a) kivételével a feltétlenül megtartandó épületekre vonatkozó előírások érvényesek.

(5) A megőrzendő védelemmel (V3) az alábbi homlokzati elemek rendelkeznek:

a) téglabetétes oromzatok

b) oszlopfők

c) oszloptagozatok

d) díszített oromdeszkázatok, szegélyek

(6) A helyi védettségű településszerkezetben a meglévő utcák szabályozási vonala, törései a közterület csökkentésével nem változtathatók meg, legfeljebb egy telekhossznyi zsákutca megszüntethető, ha azt az épület szerkezeti kialakítása lehetővé teszi.

Természetvédelem

32.§(1) Országos természet és tájvédelem alatt az övezeti terven jelölt Kiskunsági Nemzeti Park,  „ex lege” és természeti területek tartoznak, az utóbbiak védettsége a földhivatali bejegyzéssel valósul meg.

VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

33.§(1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák.

(2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv „védőterület határa” jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:

a) vízügyi közvetlen védőterületek, amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott:

állami csatornáknál partéltől: 10 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 m-re,

társulati csatornánál partéltől: 4 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 m-re,

[44]b) -

3. távvezeték hálózati  energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabványnak megfelelően:

földgáz távvezeték ( NA 150 )   60 -63 bar ,    20 -20 m

elektromos távvezeték                         120 kV      13 - 13 m

  20 -35 kV         5 – 5 m

vízműkutak - hatósági előírások szerint

d) közművek védőtávolságai:         vízvezeték    MSZ 7482/2-80 szerint

gázvezeték   MSZ 7048 szerint

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

34.§[45](1) Jelen rendeletben foglaltak megvalósítása érdekében Szabadszállás Város Képviselő-testülete az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a) Tilalmak

b) Közútlejegyzések

c) Beépítési kötelezettség

d) Beültetési kötelezettség

e) Kisajátítás

(2) Az alábbi telkekre építési tilalom vonatkozik.

útnyitás érdekében: Közvágóhíd utca 8. 1023 hrsz

vízelvezetés és védőzöldterület alakítás érdekében:

                                            Bercsényi utca 45.(2158/15 hrsz)

                                            Bercsényi utca 2165 hrsz

(3) Helyi közút céljára a szabályozási terv szerinti telekrészek lejegyezhetők.

(4) Beépítési kötelezettség vonatkozik az országos mellékutak átkelési szakaszai menti telkekre, amelynek legalább a meglévő épület bontását követő 3. évben kell eleget tenni.

(5) Beültetési kötelezettség a szabályozási terv szerinti telekrészekre vonatkozik.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

35. §(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő hónap 1-jén lép hatályba.

[46](2) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:

1. -
2. iroda: Jellemzően információk feldolgozásával közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény)
3. kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól különböző, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés
4. Közterületrendezési terv: A környezeti kapcsolatok tisztázására, az épített örökség és a településkép védelme érdekében készülő műszaki terv, amelyet az építésügyi hatóság hagy jóvá. Magassági adatokat tartalmazó legalább  m=1:500 méretarányú helyszínrajzot és a szükséges egyéb műszaki terveken és leírásokon tartalmazza:

-köztéri alkotásokat,

-hirdetőberendezéseket,

-a közlekedés és a parkolás területeit, burkolatokat,

-a telekbejárókat,

-utcabútorokat,

-a meglévő megtartandó és telepítendő növényzetet,

-közművek elhelyezkedését,

-köz és díszvilágítás megoldását.

-a felszín feletti és alatti műtárgyakat

5. meglévő épület: Jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület
6. műterem: művészeti tevékenységgel kapcsolatos kiegészítő épület
7. háztartással kapcsolatos épület: nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.), műhely
8. hézagosan zártsorú beépítés: az oldalhatáron álló és a zártsorú beépítés közötti átmenetet képező, általában az utcavonallal párhuzamos gerincvonallal kialakított épületekből álló beépítési mód
9. homlokzatmagasság: a rendezett terepszinttől a fal és a tetőszerkezet metszéspontja között mért függőleges távolság, amely e rendelet függeléke szerint számítandó
10. tanyaudvar:  a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport elhelyezésére alkalmas „kivett” illetve „udvar” nyilvántartású földrészlet
11. -
12. - (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú helyiségeket tartalmazó épület (gyermek, diák, nevelőotthon, szociális otthon, panzió, szálloda…stb)
13. szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat.
14. zártudvar: telekhatáron álló épületrészek által közrezárt udvar, az udvarok közötti átjárás megengedett

(3) E rendelet kihirdetéséről és a rendelet alapján szükséges ingatlanbejegyzésekről a jegyző gondoskodik.

(4) Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(5) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a város helyi építési előírásairól és az egyes építési munkák engedélyezéséről szóló rendelet hatályát veszti.

Dr Balázs Sándor sk.                                                                                  Czeglédi Istvánné sk.

Polgármester                                                                                                 jegyző