Szabadszállás Város képviselő testületének 15/2017 (XI.30..) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2017. 12. 01

Szabadszállás Város képviselő testületének 15/2017 (XI.30..) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

2017.12.01.

Szabadszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés (a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 3-6. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés (a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága,
Szabadszállás Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 54. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1. § (1) A rendelet célja Szabadszállás Város sajátos településképének konszenzuson alapuló védelme és alakítása.

(2) A rendelet hatálya Szabadszállás Város (a továbbiakban: város) közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet a város közigazgatási területén a településképi arculati kézkönyvben megfogalmazott települési arculat megőrzése, fenntartás és minőségi formálása érdekében a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmére és a védelem megszüntetésére, a településképi szempontból meghatározó területekre és a településképi követelményekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla.

2. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

3. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.

4. Fahely, fasor hely: Közterületi fásítás kialakult helye, függetlenül attól, hogy fával beültetett-e, vagy sem. Jellemzően út-, járda-, telekhatár menti ültetési sáv, amely vagy összefüggő zöldterületként vagy burkolatban kialakított soros elhelyezkedésű fakeretekként (fahely) jelenik meg.

5. Fenntartható tájhasználat: A táj olyan módon és ütemben való használata, amely nem haladja meg a természeti erőforrások megújuló képességét, nem gyakorol az ott található természeti értékekre és biológiai sokféleségre negatív hatásokat.

6. Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít.

7. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a Citylight formátumú eszköz.

8. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről valóközérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

9. Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.

10. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

11. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

12. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

13. Tájba illesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas terület meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő forma-, anyag- és színhasználat), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.

II. Fejezet

A helyi védelem

Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai

3. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség védelme alatt álló értékeket az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja és javaslatot tesz azok műemléki védettség alá vonásának kezdeményezésére. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(2) A helyi védettség alatt álló érték műemléki védettség alá helyezése esetén a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik.

(3) Védett érték műemléki védettsége megszűnése esetén az Önkormányzat köteles megvizsgálni a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségét.

(4) Az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja és javaslatot tesz a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségére. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzat a helyi védettségű egyedi értékekről nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.szabadszallas.hu honlapon is biztosítja.

(6) a nyilvántartás a kormányrendeletben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a helyi védelem alá helyezett ingatlan helyének meghatározását utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölésével,

b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan rövid ismertetését,

c) a helyi védelem alá helyezést megalapozó fotódokumentációból egy az ingatlanról készült fényképet.

Helyi építészeti örökségi védelem keletkezése és megszűnése

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bárki írásban kezdeményezheti.

(2) A védetté nyilvánítás vagy védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

a) Egyedi védelem esetén:

helyszínrajz
pontos hely (utca, házszám, helyrajzi szám),
a védendő értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,
az egyedi érték rendeltetésének, használati módjának leírása,
növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,
a védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása, történeti leírása,
a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indoklása, a védettség megszüntetését megalapozó ok ismertetése,
b) Területi védelem esetén:
a védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
a védendő területről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép.
(3) Az Önkormányzat a kezdeményezést követően az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt készítteti el:
a) Egyedi védelem esetén:
helyszínrajz (egyedi épített érték esetén M = 1:500 léptékben),
fotódokumentáció a védendő értéket teljes egészében értelmezhető léptékű megjelenítésben,
műszaki tervdokumentáció,
az objektum rendeltetésének és használati módjának leírása,
növényegyed, növénycsoport vagy fasor karakter- és állapotleírása és dendrológiai felmérési dokumentációja,
a helyi védelem alá helyezés rövid szakmai indokolása, történeti kutatási dokumentáció,
b) Területi védelem esetén:
a helyi védelem alá helyezésre javasolt településszerkezeti elem, település- vagy tájrészlet, út, utca, tér, vagy teresedés, kert vagy park rövid leírása, történeti kutatási dokumentáció (érintettség esetén a növényállomány dendrológiai felmérési dokumentációja),
a védendő terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) Az érintett tulajdonost (tulajdonosokat), a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről az Önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül írásos észrevételt tehetnek.
(6) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem a város építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.
(7) A helyi építészeti örökség védelmére javasolt objektum, vagy terület akkor kerül helyi védelem alá, ha a Képviselő-testület rendelettel védetté nyilvánítja.
(8) A védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(9) A helyi építészeti örökség védelme alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket a polgármester tájékoztatja.

Helyi építészeti örökség alá tartozó építmények felújításának támogatása

5. § (1) A támogatás elsődleges célja a magántulajdonban lévő építészeti örökségvédelem alatt álló épületek közterületről látható, a védett érték utcai megjelenését befolyásoló, a védettségét megalapozó étékeinek felújításának, karbantartásának támogatása.

(2) A védett érték tulajdonosának a falújítási, karbantartási feladatokra az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(3) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(4) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(5) a támogatást elnyert pályázókkal megállapodást kell kötni.

(6) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit és az ellenőrzés szabályait.

(7) A keretösszeg a védett értékek felújításán, karbantartásán túlmenően az értékvédelemmel kapcsolatos egyéb teendők (kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése ) elvégzésére is felhasználható.

Helyi építészeti örökség egyedi értékek és védelmi követelményeik

6. § (1) A védett helyi építészeti örökség egyedi értékeinek (továbbiakban: védett építmények) listáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A védett építmények korszerűsíthetők, funkciójuk megváltozhat, a teljes körű rekonstrukciójuk lehetséges, azonban a védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

(3) Védett építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(4) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.

III. Fejezet

Településképi követelmények

Településképi szempontból meghatározó területek általános követelményei

7. § (1) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében és a használat módjában a domináns környezet adottságaihoz illeszkedjen.

(2) Épület elhelyezésénél a telket a helyes sorrendben kell beépíteni figyelembe véve a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartását.

(3) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ingatlanok benapozásának, kilátásnak, és megközelítésének zavartalansága biztosított legyen.

(4) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzés utcaképre gyakorolt hatása kedvező legyen.

(5) Az épületmélységek helyes megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.

(6) Kerülendő az 5-5,6 méteres épületmagasságokba beszorított teljes értékű emelet kialakítása, a nyomott belmagasságok, földszinti padlóvonal magassága és az aránytalan homlokzati megjelenés elkerülése érdekében.

(7) Magas tetős épület tetőterét csak egy szintként lehet beépíteni, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.

(8) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy a kapcsolódó közterület használat módjához való illeszkedése, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása kedvező legyen.

(9) Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján kell kialakítani.

(10) Az épületek átalakítása, bővítése utólagos hőszigetelése esetén e műveleteket a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén is csak egy időben, az épület egészét tekintve lehet megvalósítani. Ide kell érteni az épületek utólagos színezését, nyílászáró cseréjét, erkély vagy loggia beépítését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.

(11) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a domináns környezet adottságaihoz illeszkedjen.

(12) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek esztétikus megjelenésűek legyenek.

(13) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épületornamentika, anyaghasználat a környezetbe illeszkedjen.

(14) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználathoz, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően lehet kialakítani.

(15) Az épület gépészeti és egyéb berendezések, tartozékaik elhelyezése úgy lehetséges, hogy azok utcaképre gyakorolt hatása kedvező legyen.

(16) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen, bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beilleszkedve helyezhető el.

(17) Épület és építmény csak tájba illesztett módon helyezhető el.

(18) Új építkezések, épület-átalakítások, közterület-formálás esetén az illeszkedés szempontjai között elsősorban az arányokat kell őrizni és kiemelten kezelni. Mindez nem zárja ki a korszerű építészeti formavilág és anyaghasználat megjelenését, alkalmazását, de a hangsúlynak mindig az arányokon kell lenni. Vonatkozik ez a településszerkezetre, ezen belül a közterületi arányokra, az egyes telkek forma- és méretrendjére, az újonnan építendő épületekre és az alkalmazott zöldfelületi megoldásokra. Az arányosságra épített illeszkedés elvének érvényesülni kell az egyes épületek építése, vagy átalakítása során az adott épület, építmény saját, belső világára is.

(19) Az illeszkedési főszabály szempontjainak alkalmazásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy ne zárják ki újszerű építészeti, műszaki megoldások alkalmazhatóságát.

A zöldfelületek kialakításának módja és sajátos építményfajták elhelyezésének követelményei

8. § (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve kell vizsgálni:

a.) előnyös környezeti változások a terepalakítás, a csapadékvíz-elhelyezés és a növénytelepítés vonatkozásában,
b.) a közterületek használhatóságának megőrzése a beépítés okozta gépjármű-terhelés fokozódása ellenére,
c.) a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszintű összerendezése,
d.) az új épületek építése során azok közterületi kapcsolódási pontjait és módozatait, valamennyi esetben a kapcsolódó zöld- és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani,
(2) A közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a település zöldfelületi és közterületi teherbíró képességét, és jellemzőit.
(3) Út-, kerékpárút-, parkoló- és járdaépítési tervek engedélyezése és megvalósítása csak a tervdokumentáció részét képező környezetrendezési tervvel együtt végezhető.
(4) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén a fasorok kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők. A fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési, felújítási és rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.
(5) A közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.
(6) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes útburkolattal kell kialakítani.
(7) Mezőgazdasági-, erdő- és zöldterületi övezetekben fenntartható tájhasználatot megvalósító gazdálkodást, kezelést, vagy üzemeltetést kell folytatni, mind a természeti erőforrások, mind a tájképi értékek megőrzését figyelembe véve.

Helyi építészeti örökség értékeinek további településképi követelményei

9. § (1) A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában az alábbi követelmények is alkalmazandók:

a) Az egyedi védelem tárgyának – védettség alapját jelentő értéket képező – eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert) valamint azok

aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

ab)eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét,
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani.
b) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, (pl. tagozatok, nyílászárók mérete, nyílás- és osztásrendje, felületképzés), és az eredeti (építéskori) állapotáról készült illetve arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épület tető felületén tetősíkban fekvő ablak létesíthető.

A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények

10. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(3) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(4) Védett területen az épületek utcai homlokzatán az utcaképpel összhangban megoldott cégér létesíthető.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(7) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

(8) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (7) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(9) A rendeltetéssel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően lehet elhelyezni és kialakítani.

(10) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.

(11) Cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban, vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.

(12) Épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.

Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

11. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

IV. Fejezet

Településkép érvényesítési eszközök

Településképi szakmai konzultáció

12. § (1) A szakmai konzultáció iránti kérelmet papír alapon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, az építési cél rövid leírásával. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.

(2) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet az előre egyeztetett időtartamban.

Településképi véleményezési eljárás

13. § (1) A polgármester – amennyiben annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendeletben ( továbbiakban: Vhr.) foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárást megelőzően az alábbi esetekben:

a) helyi védett területen 400 m2 szintterületet vagy 2 rendeltetési egységet elérő új építmény építése vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése,

b) helyi védett épület engedélyköteles átépítése, felújítása,

c) kétlakásosnál nagyobb új lakóépület építése,

d) 20 m2-nél nagyobb szintterületű új intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és irodaépület építése, vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése,

e) 200 m2-nél nagyobb szintterületű új ipari, gazdasági épület építése, vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése

f) helyi védett területen építmény építése,

esetén.

(2) A településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

Településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

14. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a.) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b.) a szomszédos ingatlanok benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalanságát,
c.) a közterület használhatóságának megőrzését a beépítés okozta gépjármű terhelés eredményeként,
d.) a telek előtti közterületi járda, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítását.

Településképi bejelentési eljárás

15. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:

a.) védett területen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése esetén, ha annak mértéke az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet ,
b.) védett területen lévő közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítésekor, ha annak mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot, és a 4,5 m gerincmagasságot,
c.) közterületen szobor, emlékmű, emléktábla, emlékkő, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,
d.) közterületen park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzésekor.

16. § (1) A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásulvételi határozat érvényességének ideje 2 év, amely nem hosszabbítható meg. A polgármester által tudomásul vett bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.

(2) E szakasz rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha reklám vagy reklámhordozó tekintetében a Vhr. 26/B. § (1a) bekezdés alapján indul az eljárás.

Településképi kötelezési eljárás

17. § A polgármester – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik - településképi kötelezési eljárást folytat le és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására továbbá a növényzet beültetésére kötelezi.

Településkép-védelmi bírság

18. § A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 150.000 forinttól 1.000.000. forintig terjedő ismételhető településkép-védelmi bírság szabható ki.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület-használat szabályozásáról, a közterület-használati díjak megállapításáról, valamint a hirdetőtáblák elhelyezéséről szóló 8/2006.(II.20.) önkormányzati rendelet 6. § (3)-(5) bekezdése, valamint a 8. § - 11. §-a

1. melléklet a 15/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

Sorszám

Kategória

Hrsz

Cím

1.

V1

643

Honvéd út1.

2.

V1

27

Kálvin tér 4.

3.

V1

642

Honvéd út 3.

4.

V1

1105

Kálvin tér

5.

V1

1739

Kálvin tér 17.

6.

V1

1724

Kálvin tér 14.

7.

V1

1710

Duna utca 2.

8.

V1

2106

Szent István utca 1.

9.

V1

200/2

Bajcsy-Zsilinszky utca 2.

10.

V1

203/1

Kossuth Lajos utca

11.

V1

203/2

Kossuth Lajos utca 15.

12.

V1

2107/2

Kossuth Lajos utca 12.

13.

V1

206

Kossuth Lajos utca 17.

14.

V1

2110

Kossuth Lajos utca 18.

15.

V1

16

Ősz utca 5.

16.

V1

1841

Szent István utca 34.

17.

V1

1913/2

Lehel utca 12.

18.

V1

2032

Szent István utca 17.

19.

V1

1038/1

Mars tér 5.

20.

V1

1079

Tompa Mihály tér 3.

21.

V1

658/2

Hajcsár utca 7.

22.

V1

658/1

Hajcsár utca 7.

23.

V1

570

Köztemető utca 37.

25.

V1

639

Honvéd utca 14.

26.

V1

701

Honvéd utca 7.

27.

V1

2163/2

Temető

28.

V1

823

Ady Endre utca 34.

29.

V1

1104/2

Kálvin tér

30.

V1

1711/1

József Attila utca 5.

31.

V1

1702

József Attila utca 9.

32.

V1

055/5

Vasútállomás

Sorszám

Kategória

Hrsz

Cím

1.

V2

1468

Petőfi Sándor utca 5.

2.

V2

1661

József Attila utca 27.

3.

V2

1727

Gárdonyi Géza utca 1.

4.

V2

2108

Kossuth Lajos utca 14.

5.

V2

2111

Kossuth Lajos utca 20.

6.

V2

209

Kossuth Lajos utca 19.

7.

V2

2109

Kossuth Lajos utca 16.

8.

V2

1745

Kossuth Lajos utca 6.

9.

V2

253

Kossuth Lajos utca 41.

10.

V2

1893

Szent István utca 41.

11.

V2

2101

Szent István utca 9.

12.

V2

1035

Mars tér 8.

13.

V2

190

Kinizsi köz

14.

V2

134

Bajcsy-Zsilinszky utca 3.

15.

V2

13

Tavasz utca 4

16.

V2

105

Vasvári Pál utca 3.

17.

V2

925

Móricz Zsigmond utca 4.

18.

V2

988

Jókai Mór utca 7.

19.

V2

835/2

Ady Endre utca 10.

20.

V2

989

Jókai utca 5.

21.

V2

726

Honvéd út 15.

22.

V2

608

Honvéd út 30.

23.

V2

727

Honvéd út 17.

24.

V2

612

Honvéd út 24.

25.

V2

702

Honvéd út 9.

26.

V2

194

Árpád utca 7.

27.

V2

234/1

Bethlen Gábor utca 4.

28.

V2

315

Bethlen Gábor utca 20.

29.

V2

320

Bethlen Gábor utca 30.

30.

V2

360

Bethlen Gábor utca 41.

31.

V2

0314/2

Erdő 86.

32.

V2

604

Honvéd út 36.

Sorszám

Kategória

Hrsz

Cím

1.

V3

1438

Széchenyi tér 2.

2.

V3

1034

Kabók Lajos utca 2.

3.

V3

668

Mars tér 1.

4.

V3

58/2

Toldi utca 14.

5.

V3

1955

Lehel utca 9.

6.

V3

1429

Benczúr Gyula utca 27.

7.

V3

1424

Benczúr Gyula utca 17.

8.

V3

1406

Benczúr Gyula utca 12.

9.

V3

1443

Bocskai István utca 20.

10.

V3

166

Bajcsy-Zsilinszky utca 34.

11.

448

Bajcsy-Zsilinszky utca 63.

12.

165

Bajcsy-Zsilinszky utca 32.

13.

611

Honvéd út 26.

14.

697

Hajcsár utca 8.

2. melléklet a 15/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez