Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (II. 10.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 02. 11- 2026. 02. 11Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2026. (II. 10.) önkormányzati rendelete
A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Szabadszállás Város Önkormányzat Képviselő-testülete a törvények keretei között önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. A rendeletalkotás célja a képviselő-testület és szerveinek feladat- és hatáskörének meghatározása.
[2] [2] A fenti cél megvalósulása érdekében Szabadszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjának és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Szabadszállás Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelet 54. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Szabadszállás Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1.
(3) Az önkormányzat működési területe: Szabadszállás város közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Szabadszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(5) Szabadszállás város testvérvárosi kapcsolatot tart Schönenberg-Kübelberg, Vargyas, Gries és Varzi településekkel.
(6) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos elnevezése: Szabadszállási Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
(7) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1.
(8) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét az önkormányzatnak a jelképekről szóló rendelete állapítja meg.
3. § Az önkormányzat a helyi kitüntetéseit, elismerő címeit az önkormányzatnak a helyi kitüntetésekről szóló rendelete állapítja meg.
4. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Szabadszállási Hírmondó.
(2) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szabadszallas.hu (a továbbiakban: honlap.)
5. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 9.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § Szabadszállás Város Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
7. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testülettől a bizottságra átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottság és a polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet félévenként kötelesek tájékoztatni.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület munkaterve
8. § (1) A képviselő-testület a rendes ülések tervszerű megtartása érdekében évenként munkatervet határoz meg.
(2) Az éves munkaterv tervezetét a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kaphat:
a) az önkormányzati képviselőktől,
b) a testület bizottságától,
c) a közszolgáltatást végző szervek vezetőitől,
d) az önkormányzat által alapított társaságok, intézmények vezetőitől,
e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) a napirendi pont tárgyát, előadóját,
c) az egyes napirendi pontokat előzetesen véleményező bizottságok felsorolását,
d) közmeghallgatás időpontját.
9. § (1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
2. A képviselő-testület alakuló ülése
10. § Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. A képviselő-testület rendes ülése
11. § A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján évente 6 ülést tart tart, melyet a polgármester szerdai napokon 17.00 órai kezdettel hív össze.
4. A képviselő-testület rendkívüli ülése
12. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(3) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(4) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülésre vonatkozó szabályok szerint történik.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
13. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét.
(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját az írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal (a sürgősségi napirendi pontok és a rendkívüli ülés napirendje kivételével) a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni.
(3) A meghívóval együtt
a) a képviselő-testület tagjai és a jegyző részére a nyilvános és zárt ülés előterjesztéseit,
b) a 17. §. (1) bekezdése alapján meghívottak részére – a zárt ülés anyagának kivételével – valamennyi előterjesztést,
c) a 17. §. (2) bekezdése alapján meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket
meg kell küldeni.
(4) A kézbesítés elektronikus formában meghívó kiküldésével vagy nyomtatott formában történik, oly módon, hogy annak kézbesítési helye az elektronikus kézbesítési cím vagy az önkormányzati képviselő által megjelölt postai cím.
(5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának, nyilvános vagy zárt ülésen történő tárgyalás megjelölését, az ülés típusának 9. § (2) bekezdés szerinti megjelölését.
(6) A Képviselő-testületi ülésen kiosztandó előterjesztésre csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor.
(7) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülést megelőző nap 16 óráig kell kézbesíteni.
(8) A Képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát, a napirendet is tartalmazó meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.
6. Előterjesztés
14. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó
a) tájékoztató,
b) beszámoló,
c) rendelet-tervezet és
d) határozati javaslat.
(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) önkormányzati képviselő,
b) polgármester
c) alpolgármester,
d) a Képviselő-testület bizottsága és
e) a jegyző.
(3) Az önkormányzati képviselő az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezését a polgármesternél írásban nyújthatja be legkésőbb 15 nappal az ülés előtt. A benyújtott kezdeményezést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a benyújtását követő első munkaterv szerinti ülésen.
(4) Rendelet-tervezet előterjesztésére – kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát – a jegyző jogosult. A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.
(5) Az (1) bekezdés a), b), és d) pontjában meghatározott előterjesztésre jogosult
a) a polgármester és az alpolgármester,
b) az önkormányzati képviselő
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a tanácsnok,
e) a jegyző, az irodavezető,
f) a Polgármesteri Hivatal főépítésze,
g) önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
h) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság ügyvezetője,
i) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad és
j) akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(6) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően terjeszthetők elő.
7. Sürgősségi indítvány
15. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, az önkormányzati képviselők egynegyede rendkívüli napirendi pont soron kívüli megtárgyalása érdekében a 14. §. (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott előterjesztést sürgősségi indítványként terjeszthet elő.
(2) A polgármester, a jegyző rendkívüli napirendi pont soron kívüli megtárgyalása érdekében a 14. §. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott előterjesztést sürgősségi indítványként terjeszthet elő.
(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az
a) jogszabályban előírt, vagy a képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztása miatt történik, vagy
b) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
c) pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.
(4) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát. A sürgősségi indítványt és az előterjesztést a képviselő-testület ülés előtt legalább 24 órával lehet benyújtani a polgármesternek.
(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának – ha jogszabály eltérőn nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(6) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha az indítványt elfogadja, akkor az előterjesztést az írásbeli meghívóval, a rendes postázási rend szerint megküldött napirendi javaslatban szereplő napirendi pontok után tárgyalja. Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre kerülésük sorrendjéről külön határoz.
(7) Ha a képviselő-testület a sürgősség tényét nem ismeri el, abban az esetben szavazást kell elrendelni arról, hogy a képviselő-testület az ügyet mely ülésén tárgyalja.
8. Módosító indítvány
16. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, a jegyző szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.
(2) Az írásbeli módosító indítványt – a jegyző törvényességi vizsgálatát és szignóját követően – legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is fedezet megjelöléssel.
9. A meghívottak
17. § (1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal – a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni
a) a jegyzőt,
b) a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,
f) a polgármester és a jegyző által javasolt személyt és szerv képviselőjét.
(2) Tevékenységi körükben meg kell hívni és tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket
a) Szabadszállási Gazdakör,
b) Szabadszállási Ipartestület,
c) Polgárvédelmi Egyesületek,
d) Mozgáskorlátozottak helyi csoportja,
e) Önkéntes Tűzoltó Egyesület,
f) Sportegyesületek.
(3) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában kérhetnek szót.
(4) A polgármester az ülésen a megjelent állampolgárnak hozzászólási lehetőséget engedhet, amennyiben az adott napirendhez kapcsolódóan a határozathozatal előtt, vagy az egyebek keretén belül szóban kérte. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet.
10. Nyilvánosság
18. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.
(2) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal nagy tanácstermében tartja.
(3) A képviselő-testület nyílt üléséről a sajtó munkatársa tudósíthat, vágóképet (hangfelvétellel együtt) és fényképfelvételt készíthet a képviselő-testület tagjának és egyéb résztvevőjének zavarása nélkül.
(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja.
(5) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.
11. Zárt ülés
19. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.
(3) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(5) A zárt ülésen hozott határozatokról a nyilvánosságot tájékoztatni kell. Ennek során a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat be kell tartani.
12. Határozatképesség
20. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
(3) Ha a képviselő-testület ülése a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.
(4) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül újra össze kell hívni.
13. A képviselő-testületi ülés menete
21. § A határozatképesség megállapítása után a polgármester
a) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirend előtt tájékoztatást ad
ca) a fontosabb tárgyalások eredményéről,
cb) időszerű kérdésekről,
d) engedélyezi a napirend előtti felszólalást,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a rendelet-tervezeteket, határozati javaslatokat és ismerteti a döntést,
g) biztosítja az önkormányzati képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
h) egyebek napirend keretében biztosítja a felszólalás jogát,
i) berekeszti a Képviselő-testület ülését.
22. § A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
b) figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót az érintett személytől,
c) tárgyalási szünetet rendelhet el,
d) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy berekesztheti,
e) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén a figyelmeztetés után – kivéve az önkormányzati képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti.
14. A képviselő-testület napirendje
23. § (1) A képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül megállapítja.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, az önkormányzati képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) A polgármester és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja.
(4) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére vonatkozó javaslatával együtt.
24. § A napirendet a képviselő-testület fő szabály szerint az alábbi sorrendiség figyelembe vételével határozza meg:
a) személyi jellegű ügyek,
b) rendelet-tervezetek,
c) határozat-tervezetet tartalmazó előterjesztések, beszámoló jellegű előterjesztések,
d) önkormányzati hatósági ügyekben beérkezett fellebbezések,
e) kérdések, interpellációk,
f) egyebek.
15. Napirend előtti felszólalás
25. § (1) A napirend elfogadását követően, de még a napirendi pontok megtárgyalását megelőzően az önkormányzati képviselő – legfeljebb három perc időtartamban – felszólalhat bármely, a Képviselő-testület feladatkörét érintő, de a Képviselő-testület ülésének elfogadott napirendjén nem szereplő kérdésben.
(2) A napirend előtti felszólalásra – legfeljebb három perc időtartamban – a polgármester válaszolhat.
(3) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a Képviselő-testület határozatot nem hoz.
16. Képviselő-testületi vita
26. § (1) A polgármester a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. A polgármester vagy bármelyik önkormányzati képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztés vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
27. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő, a témafelelős, a tárgyban meghívott szakértő, vita előtt öt perces időkeretben szóban kiegészítheti.
(2) Az előterjesztőhöz, a témafelelőshöz, és a szakértőhöz, az önkormányzati képviselők majd őket követően a tanácskozási joggal meghívottak egy perces időkeretben kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett a vita előtt válaszol.
(3) A napirendi pont vitájánál a polgármester a – jelentkezésük sorrendjében - először az önkormányzati képviselőknek, ezt követően a tanácskozási joggal résztvevőknek ad szót.
(4) A vita során az önkormányzati képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy szóbeli módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(5) A vita során bármikor szót kérhet
a) az előterjesztő,
b) bármely önkormányzati képviselő ügyrendi kérdésben,
c) bármely önkormányzati képviselő személyes megjegyzés megtételére,
d) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester bármely képviselő kérésre – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.
17. Hozzászólások
28. § (1) A hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében a polgármester indítványozhatja a hozzászólások időtartamának 3 percre történő korlátozását, a vita lezárását.
(2) Az Egyebek napirendi pont keretében az önkormányzati képviselőket személyenként 5 perces felszólalási jog illeti meg.
18. Ügyrendi kérdés
29. § (1) Ügyrendi kérdésben bármely önkormányzati képviselő bármikor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, működésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.
(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után - a polgármester vagy a jegyző véleményének meghallgatását követően - a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
19. Személyes megjegyzés
30. § Ha az önkormányzati képviselő vita közben a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót. A felszólalást a polgármester engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye.
20. Törvényességi észrevétel
31. § A jegyzőnek – a tanácskozás bármely szakaszában – kötelessége észrevételt tenni, amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal.
21. A vita lezárása
32. § (1) A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
(3) A választ követően a polgármester összefoglalja a vitát.
22. A szavazás rendje
33. § (1) A Képviselő-testület döntéseit kézfelemeléssel történő szavazással hozza. A szavazatok összesítését követően a polgármester megállapítja a javaslatra igennel, nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát.
(2) Ha a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.
(3) A pontonként megszavazott határozati javaslatot egyben is szavazásra kell bocsátani.
(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, akként, hogy előbb a módosító javaslat vonatkozásában rendel el szavazást. Amennyiben a módosító javaslat elfogadásáról dönt a Képviselő-testület akkor a módosítással kiegészített eredeti javaslatot teszi fel a polgármester szavazásra. A módosító javaslat elutasítása esetén az eredeti döntési javaslatról dönt a Képviselő-testület.
(5) Kettőnél több döntési lehetőség esetén, ha több javaslat is megkapta a szükséges többséget, második fordulót kell elrendelni, a második fordulóban valamennyi szükséges többséget kapott alternatíváról kell szavazni.
(6) A második forduló előtt a polgármester 10 perces szünetet rendel el.
23. Név szerinti szavazás
34. § A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző abc sorrendben felolvassa az önkormányzati képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
24. Titkos szavazás
35. § (1) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. Az urna igénybevétele esetén a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők végrehajtására a Képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A polgármester javaslatára – nyílt szavazással – megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját.
(2) Az ülés elnöke a titkos szavazás lebonyolításának időtartamára szünetet rendel el.
(3) A szavazatszámláló bizottság által lebonyolított titkos szavazásról külön szavazási jegyzőkönyv készül.
(4) A szavazólapos titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.
25. Személyes érintettség
36. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett önkormányzati képviselő – érintettségének jelzése mellett –bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) Amennyiben a képviselő-testület határozattal megállapítja, hogy a képviselő-testület tagja személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, úgy a határozatban a képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértékét és időtartamát a képviselő-testület egyedileg mérlegeli, mely során a kötelezettségszegés súlyát, ismétlődő jellegét és következményeit veszi figyelembe.
26. Interpelláció
37. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben az önkormányzati képviselő valamilyen hibát, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy Pénzügyi és Bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.
(2) Az önkormányzati képviselőt 5 percben interpellációs jog illeti meg. Az írásban beadott interpellációt az önkormányzati képviselő szóban is elmondhatja.
(3) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy 30 napon belül írásban köteles választ adni. Az interpellációra írásban adott választ minden önkormányzati képviselőnek meg kell küldeni. Amennyiben az interpelláló önkormányzati képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a jegyzőnek.
(4) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület következő rendes ülésén tárgyalja.
(5) Az interpellált válasza után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Az interpellációra adott válasz után, de döntés előtt mind az interpellált személyt, mind az önkormányzati képviselőt 2 perces hozzászólás illeti meg, utána vitának helye nincs. Nem kell szavazásra feltenni az interpellációra adott választ abban az esetben, ha az interpelláló önkormányzati képviselő azt elfogadja. Ha az önkormányzati képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(6) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor
a) az eredetileg a polgármesternek címzett interpellációt a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak vagy a jegyzőnek,
b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra és az új választ a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(7) Amennyiben az interpellációra adott újabb választ sem fogadja el a Képviselő-testület, akkor a Képviselő-testület bizottsága, vagy a választott Ideiglenes Bizottsága javaslata alapján dönt a Képviselő-testület.
(8) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló önkormányzati képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes Bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.
27. Az ülés rendjének fenntartása
38. § (1) A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata.
(2) Az ülés vezetője az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időt, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt az önkormányzati képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, önkormányzati képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított önkormányzati képviselőtől megvonhatja a szót,
c) rendre utasítja a rendzavarást tanúsító – nem önkormányzati képviselő – jelenlévőket,
d) amennyiben a testületi ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre felfüggesztheti.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője az önkormányzati képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy az önkormányzati képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
28. A képviselő-testület döntései, a döntések fajtái, jelölésük, kihirdetésük és közzétételük módja
39. § (1) A Képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) önkormányzati határozat.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) sürgősségi indítvány elfogadásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) zárt ülés elrendeléséről,
d) személyes érintettség esetén a kizárásról,
e) szavazás módjának meghatározásáról,
f) titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság létrehozásáról.
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
29. Rendeletalkotás
40. § (1) A rendelet-tervezet előkészítéséért a jegyző felel.
(2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak, valamint a jegyzőnek minden rendelet-tervezetet véleményeznie kell.
(3) A jegyző feladata megszervezni, hogy a rendelet-tervezetek a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az előzetes egyeztetés megtörténjen.
(4) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése – a helyben szokásos módon - a Polgármesteri Hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
(5) A rendeletek közzététele a honlapon történik.
(6) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.
(7) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról, azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
30. Határozat
41. § (1) A határozatot az ülésről készített jegyzőkönyv tartalmazza.
(2) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
31. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
42. § (1) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről ülésenként hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f)-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendi pontoknál az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles az önkormányzati képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) Az érintett önkormányzati képviselő a vita lezárását megelőzően szóban, de legkésőbb az ülést követő munkanap 16.00 óráig írásban dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.
(6) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(8) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(9) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, amelynek irattári példányként történő megőrzéséért, valamint elektronikus úton a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal felé történő felterjesztéséért a jegyző felel.
(10) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) jegyző törvényességi észrevételét,
f) az önkormányzati képviselői indítványokat,
g) az önkormányzati képviselői interpellációkat.
43. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekintési jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülései jegyzőkönyveinek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről és naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A zárt ülések jegyzőkönyveit a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől elkülönítetten kell beköttetni, valamint a zárt ülés jegyzőkönyve az önkormányzat hivatalos honlapján közzé nem tehető.
(4) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell.
(5) Az önkormányzati képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.
32. A közmeghallgatás
44. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 15 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt a helyben szokásos módon, továbbá a helyi sajtó útján, és az önkormányzat hivatalos honlapján a lakosságot tájékoztatni kell.
(2) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének bemondását követően - 3 perces időtartamban fejtheti ki közérdekű véleményét, teheti fel kérdését, javaslatát.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott helyi közügyeket érintő kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg a kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek.
(5) A közmeghallgatásról írásos jegyzőkönyv készül.
Az önkormányzati képviselő
33. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei
45. § (1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles
a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
b) önkormányzati képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,
d) a képviselő-testület ülésein pontosan megjelenni,
e) a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
f) a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(2) Az önkormányzati képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
46. § (1) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét megszegi, a képviselő-testület az önkormányzati képviselő tiszteletdíját 6 hónapra 25 %-kal csökkentheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.
34. A tanácsnok
47. § (1) A képviselő-testület e rendelet 4. mellékletében meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására tanácsnokot választ.
(2) A tanácsnok feladatkörében:
a) a polgármester megbízása alapján képviselheti az önkormányzatot,
b) a jegyzőtől a feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást és közreműködést kérhet,
c) írásban véleményezheti a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthet,
d) figyelemmel kíséri a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) az önkormányzati képviselői mandátum megszűnésével,
c) visszahívással.
(4) A tanácsnokra a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
35. Az önkormányzati képviselők és a képviselő-testület bizottságának tagjai tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése,
48. § Az önkormányzati képviselők és a képviselő-testület bizottságának tiszteletdíját az önkormányzatnak a tiszteletdíjakról szóló rendelete állapítja meg.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
36. A polgármester
49. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart minden hét szerdai napján 14-16 óráig,
e) nyilatkozik a sajtónak,
f) segíti az önkormányzati képviselők munkáját,
g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
h) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
i) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
j) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
k) lakossági fórumokat szervez.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdés e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést; továbbá a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, legfeljebb 20 millió forint értékhatárig, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott kiadási előirányzat terhére 3 millió forint értékhatárig kötelezettséget vállalhat, amelyről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
37. Az alpolgármester
50. § (1) A képviselő-testület saját tagjai sorából a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy alpolgármestert választ, aki tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester részletes feladatait a polgármester határozza meg.
38. A képviselő-testület bizottsága
51. § (1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(2) A képviselő-testület állandó bizottsága a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, amely 3 fő önkormányzati képviselő tagből áll.
52. § (1) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(2) A bizottság ülését az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag, megbízás hiányában a legidősebb képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.
39. Az állandó bizottság általános működési szabályai
53. § (1) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább 5 nappal – írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb iratokat. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amelyeken a rendes üléseit tartja.
(2) A bizottság ülésre, a meghívottak és a tanácskozási joggal rendelkezők körére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottság üléséről az önkormányzati képviselőket tájékoztatni kell.
(4) A bizottság egyéb működési szabályait e rendelet keretei között maga állapíthatja meg.
40. Az állandó bizottság tagjainak jogai, kötelezettségei
54. § (1) A bizottság tagjai
a) részt vesznek a bizottság ülésein,
b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, és javasolhatják bizonyos témakörök napirendre tűzését,
c) külső szakértők segítségét vehetik igénybe,
d) a bizottság elnökének megbízása alapján képviselik a bizottságot.
(2) A lemondott bizottsági elnök, bizottsági tag helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületi ülésen új bizottsági elnököt, bizottsági tagot kell választani.
41. Ideiglenes bizottság
55. § (1) Az Mötv. 57. § (3) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek.
42. A jegyző
56. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, tájékoztatja a polgármestert és intézkedik a képviselő-testületi rendelet módosításának előkészítéséről,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a tisztség betöltetlensége, illetve az akadályoztatás kezdő időpontjától legfeljebb 3 hónapig a jegyzőt teljes jogkörrel a pénzügyi irodavezető helyettesíti.
43. A Polgármesteri Hivatal
57. § (1) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal ügyrendje tartalmazza.
(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
44. Az önkormányzat társulásai
58. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás és a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás.
A Nemzetiségi Önkormányzat
59. § Az önkormányzat közigazgatási szerződés alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére
a) a helyiséghasználatot, és
b) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével
ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
Záró rendelkezések
60. § Hatályát veszti a Szabadszállás Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet.
61. § Ez a rendelet 2026. február 11-én lép hatályba.
1. melléklet a 7/2026. (II. 10.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
5. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
6. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
7. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
9. 045120 Út, autópálya építése
10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
11. 047120 Piac üzemeltetése
12. 051050 Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása
13. 064010 Közvilágítás
14. 066010 Zöldterület-kezelés
15. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
16. 072111 Háziorvosi alapellátás
17. 072311 Fogorvosi alapellátás
18. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
19. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
20. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
21. 082044 Könyvtári szolgáltatások
22. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
23. 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
24. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
25. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
26. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
27. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
28. 102031 Idősek nappali ellátása
29. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
30. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
31. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
32. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
33. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
34. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
35. 107052 Házi segítségnyújtás
36. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
2. melléklet a 7/2026. (II. 10.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
Feladat, hatáskör |
Hatáskör gyakorlója |
|
|
1 |
Önkormányzati tulajdont érintő ügyekben tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat |
Polgármester |
|
2 |
Települési támogatás iránti kérelmek elbírálása |
Polgármester |
|
3 |
Közfoglalkoztatással kapcsolatos döntések meghozatala |
Polgármester |
|
4 |
Köztemetés engedélyezése |
Polgármester |
|
5 |
Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási törlésének engedélyezése |
Polgármester |
|
6 |
Aláírja azokat a szerződéseket, valamint pénzügyi kötelezettségvállalásokat, |
Polgármester |
|
7 |
Döntést hoz és kötelezettséget vállal a 3 millió forint alatti beszerzések |
Polgármester |
|
8 |
Koordinálja az önkormányzat külkapcsolatait, dönt az ezekkel kapcsolatos |
Polgármester |
|
9 |
Elrendeli a hatáskörébe tartozó jogtalanul és rosszhiszeműen felvett települési támogatás visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést, illetve a tartozás elengedését engedélyezi |
Polgármester |
|
10 |
Dönt a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos elsőfokú |
Polgármester |
|
11 |
Dönt a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról vagy megtagadásáról |
Polgármester |
|
12 |
Dönt az önkormányzat tulajdonában álló közműves szennyvízelvezető- |
Polgármester |
|
13 |
Dönt a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 98–100. § -ban foglalt |
Polgármester |
|
14 |
Dönt az önkormányzati tulajdonú lakások esetében a közérdekű elhelyezésről (közérdekű elhelyezés szolgálati lakásban) |
Polgármester |
3. melléklet a 7/2026. (II. 10.) önkormányzati rendelethez
1. Döntés hoz:
1.1. a szociális alapon bérbe adható önkormányzati tulajdonú lakás bérlőjéről
1.2. a város címerének és zászlajának használatának engedélyezéséről az önkormányzat jelképeiről szóló rendelete alapján
2. Véleményezi:
2.1. a Képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket, figyelemmel kíséri hatályosulásukat.
2.2. az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát és figyelemmel kíséri annak hatályosulását.
2.3. az önkormányzat gazdasági programját,
2.4. az éves költségvetési javaslatot, illetve a végrehajtásáról szóló éves beszámolót,
2.5. az önkormányzat költségvetési és helyi adóra vonatkozó rendelet-tervezeteit,
2.6. az önkormányzati költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszűntetését,
2.7. költségvetést érintő pályázatok benyújtását,
2.8. a civil szervezetek támogatását a hatályos költségvetési rendeletben szereplő keretösszeg erejéig
2.9. hitelszerződések megkötését,
2.10. költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését,
2.11. az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon elidegenítését, hasznosítását
2.12. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézményvezetők kinevezését,
2.13. Szükség szerint, de legalább ciklusonként felülvizsgálja a Szervezeti és Működési Szabályzatot.
3. Eljár az önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatokkal, összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekkel kapcsolatos témakörökben.
4. melléklet a 7/2026. (II. 10.) önkormányzati rendelethez
1. véleményezi az önkormányzati tulajdonban álló mezőgazdasági földterületek hasznonbérbe adásról szóló szerződés-tervezeteket
2. figyelemmel kíséri a feladatkörét érintő előterjesztéseket,
3. közreműködik a város külterületein megvalósítandó fejlesztési elképzelések kidolgozásában